Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
1985, január 19., szombat o igHiiut-fire Varázslatos kezű mesterek Gépritkaságok, gépmatuzsálemek Kétegyházán A címben szereplő egyik ilyen traktor a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet udvarán áll. Az anyakönyvi lapján olvasható a gyártás ideje: 1913. Hatvan lóerős és a Stock gyárban készült. Hogyan került Kétegyházára? Ennek is, mint a többieknek. eléggé kalandos volt a sorsa. De erről beszéljen már a legilletékesebb, dr. Pálfi György, a MÉM főmunkatársa. — A kezdet arra az időre nyúlik vissza, amikor még mint igazgató dolgoztam itt az intézetben. Valamikor, úgy az 1970-es évek elején. Akkoriban már néhány gép megérett a selejtezésre, de én rettenetesen sajnáltam volna azokat a MÉH-telepre küldeni. Ma már nyugodtan bevallhatom, ha ezzel nem is követtem el főbenjáró bűnt, a szakfelügyelet nemigen dicsért meg bennünket azért, hogy ezeket az öreg gépeket az előírás szerint nem daraboltuk szét. hogy mint semmirekellő, haszontalan rozsdás vasdarabokat valamelyik nagykohóban olvasszák össze, hanem ..elrejtettük". Már azokban az években is az itt dolgozó mintegy 2—300 tanuló szabad idejének hasznos kitöltésére szakköröket szerveztünk, kiscsoportos foglalkozásokat tartottunk. Fafaragással, intar- ziakészítéssel, sportolással, fotózással töltötték el az estéket. Ügy gondoltam, hogy elsősorban a szakmaszeretetre nevelésben. szakmájuk jobb elsajátítása érdekében jó lenne az öreg gépeket szakköri foglalkozások keretében rendbe hozni, működőképessé tenni, és majd valamikor egy kis házigyűjteményt kialakítani. Történetünkben jelentős mérföldkő volt az 1977-es év. Iskolánk fennállásának 25. évfordulóját ünnepeltük, és ezt kihasználva nem kis szakmai büszkeséggel vonultattuk fel a meghívott vendégek előtt — az ünnepi program egyik részeként — azokat a gépeket, már szám szerint tizenkettőt, amelyeket addig rendbe hoztunk.' Különös szerencsének tartom. hogy ezen az ünnepségen részt vett az akkori MÉM-miniszter, dr. Romány Pál, aki ugyancsak nagyra becsüli a múltat őrző agrártörténeti emlékeket. Nagyon örült, hogy szívünkön viseltük ezeknek a muzeális értékű gépeknek a sorsát. A miniszteri elismerés ezután már zöldutat biztosított a további munkához. Hozzájárult ehhez az is. hogy ekkor jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a művelődésügyi miniszter és a közlekedési és postaügyi miniszter együttes rendelete az agrártörténeti emlékek fokozott védelméről. Nekünk se kellett több. Jártuk az országot, barangoltunk egyik helyről a másikra — ehhez már nagyobb szabad kezet, és némi anyagi támogatást is kaptunk vállalatoktól, intézményektől. Csak néhányat említsek támogatóink közül: MÉM, Ag- rotröszt, mezőgazdasági múzeum, TOT, IKR, tsz-szövet- ségek. Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Pénzbeli támogatáson túl kiselejtezett mezőgazda- sági gépekkel is támogatták törekvéseinket. Azokat a gépeket. amelyekre nem volt szükségünk, tovább cseréltük olyan gépekért, amire nekünk szükségünk volt. Gyarapodott, gazdagodott a gyűjtemény. 1979-től agrártörténeti emlékhellyé nyilvánították a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetet. A felettes szervek egyre inkább értékelték igyekezetünket. és 1983-tól a gyűjteményt önálló egységként kezelik, megfelelő költségvetéssel. A Művelődésügyi Minisztérium 1982-től szakgyűjteménnyé nyilvánította az iskolában kialakított gyűjteményt, amely a gabonatermesztés eszköz- és gépfej lődés-történetének állít emléket. Arról még nem beszélhetünk, hogy a kiállítás teljes és kész. Mintegy 1600 négyzetméter fedett kiállitópavi- lonban helyezzük el az eddig összegyűjtött, közel 400. a gabonatermesztésben használt eszközt és gépet. EgyútEgv amerikai traktor 1918-ból Még idősebb ez a motoros szántógép, amelyért a nyugatnémetek milliókat ajánlottak A többiekhez képest „tini-traktor” 1934-ből, magyar gyártmány Fel újítás alatt egy Hoffer- meghajtógép, 1920-ból tál Gödöllőn is hasonló jellegű. de általános mezőgazdasági gépfej lődés-történeti kiállítás összeállításán dolgozunk, ami várhatóan 1986 nyarára lesz kész, öregbítve a kétegyházi gyűjtemény hírnevét. Hogy mennyi ezeknek a gépeknek az értéke? Nagyon nehéz megbecsülni. Hozzávetőlegesen negyed milliárd forintra tippelünk! Hogy miért ez az óvatosság? Először is azért, mert a gyűjtemény gépei felújított, üzemképes állapotban vannak. így mindegyik rendelkezik használati értékkel is. azaz valamennyi a korának megfelelő termelő munkára is képes. Másodszor, a hely- reállított^ eszközök és gépek eszmei, történeti értéke is jelentős, különösen azoké, amelyek a magyar agrárgépészet fejlődéstörténete szempontjából is jelentőséggel bírnak. Vannak olyan. világviszonylatban is egyedülálló gépeink, amelyek milliós értékeket képviselnek. Ilyenek például a Stock motoros eke 1913-ból, a Hart-Parr traktor 1918-ból. a Svenson Avance traktor 1913-ból. és még sorolhatnám tovább is a loko- mobilok, a gőzhajtású, és a robbanómotoros magánjárók, vagy a munkagépek köréből. Egyszóval, ma már teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy ez a kétegyházi gyűjtemény Európa egyik legnagyobb funkcionális mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjteménye. Azt még meg kell jegyezni. hogy az itt levő gépek többsége üzemképes. A nagy gonddal, sok-sok törődéssel végzett felújító. rekonstruáló tevékenységnek a hátterében zömmel idős. sokszor nyugdíjas, varázslatos kezű mesterek állnak. Akad közöttük olyan is. mint a ,,lo- komobilok atyja”, Nagy László, aki 25 éven át mint az intézet műszaki igazgatóhelyettese dolgozott itt. Vagy a 72 éves Szabó Pista bácsi, a 76 éves Szekszárdi Gyuri bácsi, vagy a 84 éves Szabó Sándor bácsi, és még ezt a listát sorolhatnám tovább. A fiatalabb generáció köréből Pócsik Laci, Tóth Pista, Kovács Péter, Takács Pista oktatók, és még soksok név kívánkozik ide, hogy áldozatos munkájukért a- nevük itt szerepeljen. Béla Ottó Gondot okozott az időjárás a mezőgazdaságban A hetek óta tartó, szokatlanul zord időjárás alaposan próbára teszi a mezőgazdaságban dolgozókat, különösen az állattenyésztésben és a gépek indításánál okoz zavarokat a fagy. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke elmondotta, különösen az állatok ivóvízzel történő ellátásában jelentkeztek problémák. Áramkimaradás is nehezítette a helyzetet, leállt a fűtés, s emiatt tönkrement a fűtőtestek egy része. A takarmányozásban a gázellátás zavarai jelentettek gondot. A sertéstelepen hétfőn reggel nem tudták elindítani a húsgépadagoló rendszert, amelyet propánbután gázzal melegítettek, mivel nem kaptak propánbután gázt. A baromfitelepen is éreztette hatását a hideg, az ilyenkor megszokottnál kevesebb tojást termeltek a tyúkok, mivel a takarmány egy részét saját testük „fűtésére” használták fel. A műszaki ágazatban az erőgépek indítása során fordultak elő nehézségek. Gyakran több órát vett igénybe egy-egy traktor beindítása. Előfordult meghibásodás is. Az egyik IFA tehergépkocsi motorblokkja a nagy nyomás miatt megrepedt. A termelőszövetkezetben a fontosabb gépeket éjszakára épületbe állították. A műszaki szakemberekből egy fagybri- gádot hoztak létre, akiknek feladata az állattartó telepek vízellátásának és a takarmánynak a biztosítása. Barecz Mihály, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke arról számolt be, hogy az ólak hőmérséklete 0 és plusz 10 fok közé süllyedt. A tsz sertéstelepén a közelmúltban beüzemelt gázfűtés jól vizsgázott. Mindemellett az infralámpák segítségével biztosították az állatok hőigényét. A fűtés nélküli istállókban több helyen befagytak a vízvezetékek és önita- tók, szerencsére a műszaki szakemberek gyorsan elhárították a hibát. A gépék közül csak az állattenyésztést kiszolgálókat működtették, de ezek elindítása is számos nehézségbe ütközött. A tartós hideg beállta után a műszak végeztével a fűtött gépműhelybe álltak be azért, hogy másnap elindíthatok legyenek. A három hétig tartó hideg időjárás kedvezőtlenül érintette az üzemet, mivel emelkedtek a költségek, s mindez a nyereség csökkenéséhez vezetett. A sertéságazatban is jelentős kiesés történt, ennek csökkentésére a máskor fű- tetlen ólakba ideiglenes fűtést indítottak be. A nehéz 'körülmények ellenére megyénk valamennyi nagyüzemében a gyakran 20 fokos hidegben is helytálltak az állattenyésztésben és a gépesítésben dolgozók. V. L. Együtt élni a szabályzókkal K ellemes meglepetésekkel szolgáltak a csütörtöki mezőgazdasági aktívaértekezlet felszólalói. Várható volt, hogy sokan a tavaly már második éve tartó aszályt emlegetik, még mindig az elszáradt kukoricatöveken, hatalmas veszteségeken morfondíroznak. Az aszály felidézése nem maradt — nem is maradhatott! — ki a hozzászólásokból, hiszen alaposan beleszólt me- gyénk mezőgazdaságának sorsába. Sokkal kedvezőbb formában került elő azonban, mint arra számítani lehetett: minf kellemetlen epizód, amelynek tanulságairól, következményeiről nem szabad megfeledkezni. A másik, kellemes meglepetéshez már az első véleményt nyilvánító, a gyoma- endrődi Körösi Á. G. igazgatója megadta az alaphangot. A sokat bírált közgazdasági szabályzókról szólt, s megemlítette, hogy igyekszenek kivédeni a szabályozók elvonó jellegét, esetleg kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. A gyulai Köröstáj Tsz elnöke. Prohászka Tamás még részletesebb elemzéssel szolgált. A tsz-vezetéssel napirendre tűzték az idén életbe lépett közgazdasági szabályzókat, értelmezték és meghatározták, mif fordíthatnak belőlük a közös gazdaság javára. Érdemes idézni néhány megállapítását, hiszen nemcsak a térségben. hanem mindenütt hasznát vehetik. Elsőként említette a tsz-el- nök a drága műtrágyák és növényvédő szerek ésszerű felhasználását. Hangsúlya az „ésszerű" kifejezésen volt, ami adott esetben nem egyenlő ;l kemikáliák meny- nyiségének csökkentésével — azt jelenti, hogy annyit kell kiadni, amire szüksége van a talajnak, a növénynek. ;i kórokozónak . .. A gépek, az energia drágulásán, ha nem is lehet úrrá, de valamit enyhíthet az energiatakarékos termelési módszerek alkalmazása: a kapcsolt gépekkel való talajművelés, a kukorica nedves tárolása bizonyítottan csökkenti az energiahordozókra kiadandó összeg nagyságát. Nagy tartalékot lát a gyulai tsz vezetése a takarmányozás hatékonyságának növelésében, ennek egyik módját a takarékos etetők alkalmazásában, az állatelhullás csökkentésében találták meg. A szabályozók egyik eleme az üzemviteli hitelek kamatának nagysága, amely évek óta emelkedik. Keresni kell a lehetőséget, hogy minél kevesebb hitelt vegyenek fel — mondta a gyulai tsz-elnök. Egy másik érdekes jelenségre is felhívta a felszólaló a figyelmet. A népgazdasági. megyei termelési terveknek és az üzemi célkitűzéseknek is szerves része a hatékonyság növelése, köztük az élőmunka korábbinál hatásosabb felhasználása. Sok helyen ez úgy érhető el, ha azonos feladatot kevesebb dolgozóval oldanak meg. Viszonylag könnyebb helyzetben vannak ebből a szempontból az állami vállalatok : átcsoportosítással, átszervezéssel csökkentik egy- egy terület dolgozóinak számát — akár máról holnapra megnövelhetik az élőmunka hatékonyságát. Más a helyzet a szövetkezeteknél, mert az ott dolgozó egyben tulajdonos is. Másfajta szabályok védik, jobban kötődik az adott közösséghez, elbocsátása jogi nehézségekbe ütközik. Jó példákat hozott fel a szabályzók kiaknázására az orosházi Dózsa Tsz elnöke is. Mint mondta, részben az aszály, másrészt az ösztönző árak hatására döntöttek úgy, hogy növelik a gabonatermő területüket. Hasonló okból szervezték meg a háztájiban a húscsirke nevelését — az árak és a piaci helyzet egyaránt kedveznek az ágazatnak. Jogos volt azonban az elnöknek az a megjegyzése, hogy furcsának találnak bizonyos rendelkezéseket, nevezetesen : hogy az állami támogatással megépített magtár után beruházási adót fizetnek. Ez bizony olyan, mint amikor „ajándék" után adózik valaki. Idézhetnénk még az elhangzottakból, de talán az eddigiekből is világos: az idei mezőgazdasági aktíván is központi szerepet kapott a szabályzók értékelése, elemzése. Előfordult, hogy —jogosan — bírálták őket, kétségtelen azonban, hogy a, tavalyi hasonló értekezlethez képest hangsúlyváltás következett be. A többség azt kutatta. hogyan tud jobban megélni az adott közgazda- sági környezetben. C sak helyeselni lehet ezt, hiszen ;l szabályzók nem amolyan „természeti csapás" jellegű, tőlünk független dolgok. Emberek alkották meg őket. s céljuk, hogy valamilyen gazdasági változást, mozgást idézzenek elő, hogy orientálják. irányítsák a gazdálkodókat. A szabályzók alkotóiban nemcsak az a szándék fogalmazódott meg, hogy minden lehetséges fejlesztési forrást elvonjanak az üzemektől, hanem az is. hogy a gazdálkodók módot, utat találjanak a megélhetésre. Ezt az utat keresték a tanácskozás résztvevői, s szemléletükből következtethető, hogy nagy valószínűséggel meg is fogják találni. M. Szabó Zsuzsa A szarvasi Szirén kondorosi részlegében mintegy 100-an dolgoznak. Az elmúlt évben 200 ezer gyermek- és férfiinget varrtak, melynek 70 százalékát tőkés exportra szállították. Ezekben a napokban olasz exportra férfiingeket varrnak, február végéig mintegy 28 ezret készítenek el Fotó: Szekeres András
