Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
1985. Január 4., péntek A fakultáció fékjei N emrég igen fontos közoktatási kérdés összegzésére vállalkozott a megyei tanács művelődési osztálya: a gimnáziumi nevelési-oktatási terv és a fakultáció eddigi tapasztalatait vitatták meg a művelődési osztályvezetők értekezletén. A számvetés igen időszerű volt már, hiszen az 1979-ben életbe lépett új gimnáziumi nevelési és oktatási terv alapján ez év nyarán érettségiztek az „első fecskék”. Aztán a középiskolák párt- alapszervezeteinek beszámoló taggyűlésein is szinte mindenütt szóvá tették az új dokumentumokból eredő gondokat, ami azt mutatja, korrekcióra, újabb átgondolásra váró vonásai vannak a gimnáziumi nevelési-oktatási tervnek. A nevelési alapelvek megvalósításának több pozitívuma közül a gimnáziumok nyitottabbá válását lehet megemlíteni, valamint a demokratizmus — helyenként eltérő mértékű — erősödését. Ugyanakkor a tananyag zsúfoltsága, az ötnapos munkahét okozta feszítettebb tempó a tervekben megfogalmazott egyéni foglalkozást a tanulókkal, az emberi kapcsolatok kiépítését és elmélyítését szinte lehetetlenné teszi. Többek között erre vezethető vissza az is, hogy az ismeretszerzésben oly fontos szerepet játszó motiváció háttérbe szorul vagy elmarad, s ez, különösen a gyengébb tanulóknál. sorozatos kudarc- élményhez vezet. Az ellenőrzés egyoldalú, azaz írásos formán alapuló módja, szakszerűtlensége már olyan ,,lerágott csont”, amiről lassan nem is érdemes szólni. A közéleti szereplés e felbonthatatlan gátját úgy látszik még jobban földhöz szegezte az új tanterv. Hiszen a tananyag zsúfoltsága maga is arra kényszeríti a pedagógusokat, hogy kizárólag az írásbeli értékelési, ellenőrzési formákkal éljenek. (Aminek alig hiszem, hogy örülnének, mert az éjszakákra, hétvégekre maradt dolgozatok, felmérők szabad idejüket kurtítják meg.) A gimnáziumi nevelésioktatási terv értelmében az első évfolyam fő feladata a felzárkóztatás. Azt természetesnek kell vennünk, hogy a gimnáziumba jelentkezett tanulók nem indulnak egyenlő felkészültséggel a startnál. Ez ismeretbeli és nevelési hiányokat hivatott tehát pótolni. Csakhogy a bőségesen áradó új tananyag mellett az alapvető ismeret- hiányokat — olvasási nehézség, a numerikus számolásban jelentkező hiányok, helyesírási problémák — már szinte lehetetlen pótolni. A gimnáziumok és minden középiskola joggal várja el az általános iskoláktól, hogy az általános műveltség alapjaiból biztos tudással indítsa útnak a gyereket. Csakhogy ott is új tantervek vannak, amelyek ezt az alapkövetelést nem nagyon tartják szem előtt. Lehet, személyeskedésnek, és túlzott kitérőnek tűnik, de úgy gondolom, hogy az általános iskolának funkciójából eredő kötelessége megtanítani mindenkit helyesen és szépen írni, értőn olvasni, s biztonsággal számolni. Csakhogy ez nem így van, s ki tudja, így lesz-e valaha is ... Ám térjünk vissza a gimnáziumhoz. A második évfolyam fő feladata az új dokumentum szerint a pálya- orientáció. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önismeretre és pályára nevelésnek ezzel a lehetőségével jól élnek az iskolák. Bár a fakultáció és a pályairány helyes megválasztását nem oldja meg, de segítséget nyújt. Csakhogy időnként — és főleg az értelmiségi szülők — ezeket az eredményeket is csökkentik azzal, hogy saját elképzeléseiknek megfelelő pályára erőltetik gyermekeiket. S most érkeztünk el a fakultációhoz, amely a harmadik és negyedik évfolyamok meghatározó eleme. Harmadikban 7, negyedikben pedig már 9 órában tanulhatják a diákok az általuk (?) választott tárgyakat. Ez a lehetőség — különösen a kisebb gimnáziumokban tanuló diákoknak — előnyösebb, mint egykor a tagozat volt. A fakultatív oktatás a felsőfokú továbbtanulásra előkészítés egyik jó formája lenne, hiszen a szükséges készségek, képességek elmélyültebb fejlesztésének színterei. Legalábbis a legoptimálisabb esetben. Mert mit mutat a gyakorlat? Azt, hogy a diákok egy része valóban a továbbtanulási szándékának, jövendő pályájának megfelelő tárgyakat választja, míg — főleg a gyengébben produkálók — a választható tárgyak „fajsúlya” szerint dönt. (Elsősorban a humán tárgyak mellett.) E tárgyaknál aztán az eredményes munkát akadályozó nagy létszámú csoportok alakulnak ki, ami a tehetségesekkel és továbbtanulni szándékozókkal történő elmélyültebb munkát nehezíti meg, ugyanakkor a gyengébbek nem tudnak így sem lépést tartani, s a kudarcélmények számukra megkeserítik még a jelenlétet is. A fakultatív tantervek — mondják a szakemberek —, általában jók, de közülük néhány maximalista, túlzottan elméletieskedő, s túl feszes tempót diktál tanárnak, diáknak egyaránt. A tankönyveknek is van ebben szerepe, így a kémiának, a fizikának, a negyedik osztályos irodalomkönyvnek pedig azzal, hogy a második, a mai magyar irodalommal foglalkozó kötete mai napig is hiányzik. Az érettségi tapasztalatok ezeket a gondokat is alátámasztották. Míg matematikából a fakultációban tanult diákok a korábbinál más- félszeres teljesítményre voltak képesek, biológiából pedig a gyakorlati feladatok értelmezése és elvégzése javult. addig a többi tárgynál már igen vegyesek a tapasztalatok. A kémiai tananyag például kifejezetten nem gimnazista korú gyerekeknek való. A gyakorlati jellegű fakultatív tárgyakat többnyire azok a tanulók választják, akik nem szándékoznak továbbtanulni. E tárgyak bő választéka, a társadalom és az elhelyezkedés igényeinek megfelelő változtathatósága beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A fakultáció tanár- és tanteremigényes. Az már eddig is jól látszik, hogy a nyugati nyelveket tanító pedagógusokból hiány van. (Ami a választási lehetőségnek is határt szab.) Azt meg már csak halkan merem kimondani, hogy a középiskola felé vészesen haladó demográfiai hullám tanterem- és pedagógushiányt fog eredményezni. Különösen a városokban. A gimnáziumi fakultáció igazi nagy vizsgája, igaz, most nem elméleti, hanem gyakorlati szempontból, akkor fog kezdődni. S még valamit. ami ugyan nem a fakultációhoz kapcsolódik. A bevezetőben említett értekezleten az is elhangzott, hogy a gimnáziumokból lassan leányiskola lesz. A megye gimnáziumaiban tanulóknak ugyanis mindössze 30,6 százaléka fiú. S ezen ér- ' demes egy kicsit nemcsak a pedagógusoknak, de az irányítóknak, a szülőknek is elgondolkozni. B. Sajti Emese Hz SZMT titkárságának napirendjén Fejlődő üzemegészségügy hagyományok nélkül Békéscsaba egyik legnagyobb üzeme a Kner Nyomda, ahol belgyógyászati, fogászati és nőgyógj ászati rendelést biztosítanak a dolgozóknak Fotó: Fazekas László Az üzemorvosi pálya sehol az országban nem tartozik a legnépszerűbbek közé, Békés megyében sem. Múltról, nagy tradíciókról megyénkben nemigen beszélhetünk. A lassú fejlődésnek oka lehet a pálya nem kellő értékelése, az alacsony erkölcsi, anyagi megbecsülés. 1976-tól függetlenített megyei üzemegészségügyi szakfőorvos, dr. Tóth Mihály irányítja ezt a területet. Azóta épül következetesen az üzemegészségügyi hálózat, amióta találkozott az SZMT elképzelése a megyei egészség- ügyi irányítás terveivel, az integráció koncepciójával és a főorvos tevékenységével. Tavaly novemberben az SZMT titkársága megtárgyalta a megye üzemegészségügyi ellátásának helyzetét, megvitatta az egészség- ügyi és kijelölte a szakszervezeti feladatokat. Napi 329 óra üzemorvosi rendelés A dolgozók általános és munkahelyi, a munkával, a körülményekkel kapcsolatos speciális gyógyító-megelőző ellátásának megszervezéséről az 1972. évi II. törvény rendelkezik. E szerint: „ezeknek a feladatoknak a megoldásáról az egészségügyi kormányzat meghatározott szervezeti egységben működő üzemi egészségügyi szolgálatok útján gondoskodik.” Az üzemorvosi óraszámok alakulását vizsgálva szembetűnő a fejlődés. 1975-ben évi 149.5 óra, 1980 végére napi 245.5 óra, 1984-ben pedig már napi 329 óra. A megye aktív dolgozóinak majdnem a felét, több mint 80 ezer embert ]át ej üzemegészségügyi szolgálat. A hálózat az iparosodással arányos mértékben fejlődött. A megye 127 üzemorvossal rendelkező üzemében fő- és részfoglalkozású orvosokat, valamint 132 üzemi ápolónőt foglalkoztatnak. A mezőgazdasági téeszek melléküzemágai gyakran ipari tevékenységet végeznek, fokozódnak az egészségkárosító hatások, ezért ide is jobban kell figyelniük az üzemorvosoknak. A rendelők általában megfelelnek az igényeknek, elfogadhatatlanok már nincsenek a megyében. Több vállalat rekonstrukciós tervében szerepe] az üzemorvosi rendelő fejlesztése, bővítése, új rendelők kialakítása. A műszerezettség változó színvonalú, egyes főfoglalkozású rendelőkben drága diagnosztikai eszközök vannak, míg máshol legfeljebb az alapellátást biztosítják. Általában ott jók a feltételek, ahol szoros az üzemorvos és a gazdasági vezetés kapcsolata, felismerik az orvos tevékenységének fontosságát. A nem megyei székhelyű gazdálkodó egységekben a központi akarat gyakran gátolja az üzemegészségügy helyi fejlődését. A szakfőorvos irányításává] segíti az orvosi munka tervezését, a következetes gyógyító tevékenységet Pontosan vezetett dokumentumaikból arra is választ kaphatnak, hogy van-e összefüggés a munkahelyi környezet hatásai és a megbetegedés jellege között. Az ok, okozati összefüggések alapján nyilvánvaló, hogy megyénkben leggyakoribbak a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív-, a keringésszervi megbetegedések, és sajnos, az üzemi balesetek. Rendszeres az üzemorvosok és az üzemi ápolónők képzése, továbbképzése. A terület irányítóinak jó a kapcsolata a megyei KÖJÁL osztályaival. A munkaegészségügyi osztály például rendszeresen elküldi az egészségre ártalmas munkakörök expozíciós vizsgálatairól készített jegyzőkönyveit. A labor a fokozott egészségkárosodás veszélyének kitett dolgozók vérében és vizeletében észlelt vegyszerkoncentrációk- ró] ad számot. Ezeket figyelembe véve intézkedhet az üzemegészségügyi szakfelügyelet a munkahelyi vezetőknél. Az üzemegészségügy és a KÖJÁL-labor a növényvédő szerrel foglalkozó dolgozók esetében közös vizsgálatokat is végez. Békés megye zajtérképe alapján 127 vállalatra figyeltek fel, ahol a zajszint messze meghaladja a maximálisan engedélyezhető mértéket. Zajos munkakörben, a halláskárosodás veszélyének kitéve 9300 dolgozót foglalkoztatnak, akiknek megóvása üzemegészségügyi, szakszervezeti, politikai feladat. Foglalkozási ártalom- üzemi baleset- megelőzés Egyéni és közösségi érdek, hogy jó] válasszanak pályát a fiatalok, tehetségüknek, erejüknek megfelelő munkahelyet az állásváltoztatók. (Nem a „vándormadarakra” gondolunk.) A munkaköri alkalmasság elbírálása, a jelentkezők véleményezése, az időszakos orvosi vizsgálat az üzemorvosok döntő fontosságú feladata. 1983-ban például a megye üzemorvosi rendelőinek 330 ezres összforgalmából közei 135 ezer volt az alkalmassági vizsgálat. A foglalkozási ártalmak elleni védekezés alapvető feltétele az egészségkárosító hatások ismerete, a megelőzés. Az üzemi balesetek döntően befolyásolják az emberek munkaképességének alakulását, a megye táppénzes helyzetét, gazdasági eredményeit. A tavalyi 5028 üzemi baleset következtében hu- szonhatan haltak meg, 42-en csonkulásosán sérültek, s 114 ezer 500 munkanap változott táppénzessé. A foglalkozási rehabilitáció megszervezésében is fontos szerepet játszik az üzemegészségügy. Hiszen nem könnyű a megváltozott munkaképességű embereknek megtalálni a képességeiknek megfelelő állást, ahol önmagukat hasznosíthatják, és be tudnak illeszkedni. A vállalatok gazdasági vezetése, a helyi rehabilitációs bizottságok, a főorvosi bizottság és az üzemorvos csak együtt tud segíteni. Az üzemegészségügy megelőző tevékenységének része a rendszeres és aktív gondozás, amelynek során egy-egy Veszélyeztetett ember egészségi állapotának alakulását, a környezeti tényezők hatását figyelemmel kísérik. Békés mezőgazdasági jellegű megye, mégis nehezebben szervezhető az üzemegészségügyi szolgálat a mezőgazdaságban, mint az iparban. Pedig az iparosodó, az újabb és újabb vegyszereket, gyártástechnológiákat alkalmazó mezőgazdasági munka sok veszélyforrást rejt magában. Három főfoglalkozású, 27 részfoglalkozású üzemorvos dolgozik napi 67 órában a mezőgazdasági üzemekben. Bucsán, Ecsegfalván, Bihar- ugrán, Kardoson és Kétegy- házán pedig üzemi körzeti orvosok tevékenykednek. Gyulán, a megyei rendelő- intézetben megyei üzemegészségügyi szakrendelésen várják az üzemorvossal nem rendelkező gazdasági egységek dolgozóit. Ma már a hat város mindegyikében van ilyen szakrendelés, illetve munkaköri alkalmasságot bíráló szakrendelés. Munkájuk mellett ezek szakmai segítséget is nyújtanak a helyi rehabilitációs bizottságok működéséhez, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási rehabilitációjához. Az üzemegészségügyi hálózat része az egészségügy integrációjának. Minden területen cél az egységesítés, a főfoglalkozású orvosi állások Egészségügyi beruházások Csaknem egymilliárd forintot költenek idén az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények fejlesztésére, felújítására. A többi között befejezik a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Érsebészeti Klinikája, valamint az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet rekonstrukcióját. Folytatják a Szegedi Orvostudományi Egyetem új klinikai tömbjének építését, amelynek létesítését nemrég kezdték meg. Az 1,6 hektárnyi területen 200 ágyas ideg- és elmeklinikát, 146 ágyas sebészeti, traumatológiai és 64 ágyas ortopédklinikát létesítenek. Szakambulanciákat, a sérültek fogadásához és sürgősségi ellátásához szükséges vizsgálókat, kezelőket, röntgendiagnosztikai, fiziko- és hidroterápiás részlegeket is berendeznek itt. Az év második felében hozzálátnak az Országos Onkológiai Intézet rekonstrukciójához. E fővárosi intézet területén diagnosztikai és terápiás tömböt építenek, abban korszerű eszközöket szerelnek fel, és ellátják mind a fekvő-, mind a járóbetegeket. Űj mentőjármüvek, orvosi készülékek, felszerelések beszerzésére százmillió forintnál többet fordítanak majd. A tanácsok ebben az évben szintén tovább bővítik, korszerűsítik egészségügyi intézményeiket. A fővárosban előreláthatólag befejezik a Margit kórház 300 ágyas pavilonjának építését, itt műveseosztály is lesz. A Róbert Károly körúti kórház rekonstrukciója során a belgyógyászat, az intenzív és a felvételi osztály, a laboratórium, a röntgen- és az élelmezési üzem helyiségeit építik. Ezeket a tervek szerint 1987-ben fejezik be. A János kórházban az orr-fül-gészámának növelése. A jövőben egyszerűsítenék a keresőképtelen állományba vétel jogát és rendjét. Fontos feladataik vannak a terhes anyák egészséges életvitelének, munkakörülményeinek alakításában, az általános környezeti higiénés viszonyok javításában, a munkavédelmi feltételek megteremtésében, az előírások betartásában. A komplex egészségügyi vizsgálatok során továbbra is kutatják a megbetegedések és a munkahelyi körülmények közötti összefüggéseket, és a hiányosságokat megpróbálják orvosolni. A mezőgazdaságban dolgozók ellátását az üzemi körzeti orvosi (ÜKO) és a mezőgazdasági üzemi körzeti orvosi (MÜKO) hálózatának bővítése segítené. Mit tehet a szakszervezet? Az SZMT titkársága eredményesnek értékelte a megyei üzemegészségügyi tevékenységet. Az állami egészségügyi irányítás és a szak- szervezet figyelemmel kísérte, segítette ezt a munkát. Az utóbbi két esztendőben tovább javultak az üzemegészségügy személyi és tárgyi feltételei, növekedett a rendelési óraszám, de a betöltetlen állások még akadályozzák a fejlődést. A titkárság, Fodorné Birgés Katalin vezető titkár egyetértésével megállapította, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése kapcsán várhatóan kedvezőbb feltételek teremtődnek a vállalati pénzek egészségügyi célú fel- használására. A szakszervezeti alapszervezetek feladata a jövőben, hogy erre a szociálpolitikai tervek készítésénél figyeljenek. A szakmaközi bizottságok koordináló segítségével lehet az üzemi rendelők műszerállományát jobban kihasználni, akár több vállalat dolgozóinak érdekében. A táppénzes napok csökkentésére a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás módszereivel is törekedni kell. A rehabilitá-j cióval foglakozók ismereteinek bővítése egyaránt érdeke a munkahelyi vezetésnek és a dolgozónak. A hálózat javát szolgálná az üzemorvosok anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozása. A szakszervezetek valamennyi dolgozó üzemegészségügyi ellátását szeretnék biztosítani, ezért is állandóan napirendre tűzik a feladatokat. A mezőgazdaságban dolgozók gondjainak megoldását is szorgalmazzák. Az állami egészségügy előtt álló üzemegészségügyi feladatok megvalósítása fontos része egészségpolitikai célkitűzéseinknek, amelyeket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa messzemenően támogat. A megyei bizottságok áttekintik területükön az üzemegészségügyi ellátás helyzetét, érdekvédelmi, jelző funkciójukkal élve észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárulnak a dolgozók egészségvédelméhez, a betegségek megelőzéséhez. Bedé Zsóka ge osztályt bővítik. Tatabányán ez év elején adják át rendeltetésének a megyei kórház új épülettömbjét, amelyben sebészet, urológia, szemészet, központi és izotóplaboratórium kap helyet, s egyidejűleg 250 beteget gyógykezelhetnek. A nyíregyházi megyei kórházban befejezik a rekonstrukció második ütemére előirányzott — 190 millió forint értékű — munkát: megvalósul a 445 ágyas épület, amelyben központi műtőt, izotóplaboratóriumot, traumatológiai állomást alakítanak ki. A hetedik ötéves terv időszakában már csupán 200 millió forint értékű munkát kell elvégezni itt.
