Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 16., szerda Kadar János látogatása a budapesti pártbizottság székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délután látoga­tást tett a budapesti pártbi­zottság székházában. A vendéget Grósz Károly, a budapesti pártbizottság el­ső titkára fogadta, aki tájé­koztatást adott a fővárosi pártszervezetek kongresszu­si előkészületeiről és a párt- bizottság munkájának más aktuális kérdéseiről. Kádár János elismeréssel szólt a budapesti dolgozók múlt évi eredményes munkájáról, a kommunisták helytállásáról. A megbeszélésen részt vet­tek a pártbizottság titkárai és osztályvezetői. Tanácsülés Csabacsüdön Január 15-én, tegnap dél­után 2 órai kezdettel tartot­ta ez évi első tanácsülését Csabacsüdön a nagyközségi közös tanács. Elsőként Fran­kó János tanácselnök ter­jesztette elő az 1985. évi költségvetési tervet. Ebben az évben nem kezdenek új beruházásba, hanem a há­rom társközségben a már megkezdett beruházásokat szeretnék befejezni: az ör­ménykúti iskola bővítését, a kardosi művelődési ház nagytermének felépítését. Csabacsüdön az idén szeret­nék átadni az épülő rendőr szolgálati lakásokat, s to­vább folytatják a telkesítést. Ez évben 35 építési telket alakítanak ki, és közművesí- tik is ezeket a területeket. Tervbe vették még egy öre­gek napközi otthonának lé­tesítését. A költségvetési terv meg­vitatása után a munkater­vekről beszéltek a tanács­ülés résztvevői. A következő napirendi pont előadója Pa- lyov György megyei tanács­tag, a csabacsüdi Lenin tsz elnöke volt. Arról beszélt, hogy a három község mező- gazdasági nagyüzemei mi­lyen szerepet játszanak a te­lepülések társadalmi életé­ben. A közkedvelt csomagolóanyag, a FOLPACK hiánya gyakran bosszantja a vásárlókat. Az idén a Borsodi Vegyikombinát a tavalyi mennyiségnek a dupláját szállítja majd az üzletekbe (MTI-fotő — Kozma István felvétele) Várják az egykori foglyok jelentkezését Komárom lakossága készül a város felszabadulása 40. évfor­dulójának megünneplésére. Fel­kutatják és meghívják az ün­nepségsorozatra azokat az em­bereket is. akik a háború évei alatt a komáromi Csillag erőd­ben raboskodtak. Ezért az MSZMP komáromi városi bi­zottsága kéri a Csillag erőd 40 évvel ezelőtti foglyainak jelent­kezését. Emléktáblával kívánják megjelölni egykori szenvedése­ik, társaik mártíromságának színhelyét. Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, Szabó Ist­vánnak, a TOT elnökének vezetésével kedden ülést tar­tott Budapesten. Az ülésen a testület értékelte a termelő- szövetkezetek múlt évi gaz­dálkodásának eredményeit és megvitatta az 1985. évi fel­adatokat. A mezőgazdasági szövet­kezetek termelési értéke ta­valy, folyó áron számolva, csaknem 4 százalékkal ha­ladta meg az 1983. évit. Az alaptevékenység árbevétele 5-6 százalékkal, az alaptevé­kenységen kívüli ágazatoké pedig 8-9 százalékkal emel­kedett. A növénytermelés eredménye elérte az 1983. évit, de a tervezettől kis­mértékben elmaradt. Az el­maradás főként a növényter­melés mintegy 30 százalékát kitevő kertészeti ágazatok alacsony hozamára vezethe­tő vissza. Kalászos gaboná­ból az előző évhez képest 1,4 millió tonnával, 23 száza­lékkal termett több a ter­melőszövetkezetekben, és ez az előző ötéves terv átlag­terméséhez viszonyítva csak­nem 50 százalékkal maga­sabb hozamokat jelent. Az 1980. évinél többet takarí­tottak be a termelőszövetke­zetek kukoricából is, a ter­més azonban a nyári és a nyár végi szárazság miatt a tervezettől elmaradt. A szán­tóföldi zöldségterület a múlt esztendőben az előirányzott­nál nagyobb volt, az ága­zatnak azonban az időjárás nem kedvezett. Így a beta­karított termésmennyiség 10 százalékkal elmaradt a ter­vezettől. Igen .jelentős volt a hozamkiesés paradicsomból, paprikából és uborkából. Va­lamelyest kedvezőbben ala­kult a zöldborsó, a hagyma, a gyökérzöldség és a ká­posztafélék hozama. Az 1984. évi gyümölcster­melés mennyisége is kisebb volt az 1983. évinél. Tavaly folytatódott a gyümölcsösök területének a korábbi évek­hez hasonló mértékű és a fajtaszerkezet váltásával ösz- szefüggő csökkentése. Az állattenyésztés terme­lése 2-3 százalékkal növeke­dett, főleg az abrak- és fe­hérjetakarmány-igényes ser­tés-, valamint baromfiágaza­tokban. Az állattenyésztés termelésének körülbelül egy­negyedét adó szarvasmarha­tenyésztés eredményeiben az 1983-as esztendőhöz képest számottevő eltérés nem mu­tatkozott. A termelőszövetkezetekben az alaptevékenység jövedel­mezősége több ágazatban romlott. A jövedelmezőségi gondokat az is fokozta, hogy a korábban viszonylag ma­gasabb nyereséghányadú melléküzemági tevékenység megrendelései csökkentek és foglalkoztatottsága megtor­pant. Az alaptevékenységen kívüli termelés mérséklődé­se visszavezethető a megren­delők fizetési nehézségeire, a vállalati gmk-k tevékenysé­gének bővülésére, a terme­lési adók emelkedésére, és a vállalatok és költségveté­si intézmények megrendelé­sének csökkenésére. A múlt év értékelése után az idei feladatokat vitatta meg a testület. A mezőgaz­daság 1985. évi termelési erőfeszítései a belföldi piac mennyiségi és minőségi szükségletének színvonalas kielégítése mellett a gazda­ságos export fokozására, a piaci kereslethez jobban iga­zodó exportárualapok meg­termelésére irányulnak. Az új ár- és pénzügyi szabályo­zók az ágazati tervben meg­fogalmazott termeléspoliti­kai, beruházási és felhalmo­zási célok megvalósítását^ ösztönzik. II nemzetiségi szövetségek vezetői a Hazafias Népfrontban Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára kedden a nép­front székházában találkozott a magyarországi nemzetiségi szövetségek elnökeivel és fő­titkáraival. A baráti találko­zón részt vett az országos titkárság több tagja is. Pozsgay Imre tájékoztatást adott hazánk időszerű poli­tikai és gazdasági céljairól, a népfrontmozgalom helyzeté­ről és soron levő feladatai­ról. A nemzetiségi szövetsé­gek vezetői elismeréssel szóltak a Magyarországon élő németek, szlovákok, délszlá­vok és románok helyzetéről, a magyar lakossággal való őszinte baráti, testvéri kap­csolatokról, alkotó együtt­működésről. Külön kiemel­ték azt a példamutató, sok­oldalú segítséget, amelyet a Hazafias Népfront, annak helyi bizottságai a nemzeti­ségpolitikai célok megvaló­sításához folyamatosan nyúj­tanak. A találkozón hangsúlyoz­ták, hogy mind a HNF, mind a nemzetiségi szövetsé­gek a jövőben is aktívan ki­veszik részüket az 1985-ös esztendő feladatainak vég­rehajtásából, a közös célo­kért folyó építőmunkából, s hozzájárulnak a népek ba­rátságának erősítéséhez, a béke megszilárdításához. | Útkereső • Másfél évvel ezelőtt ; tévedtem el először ■ j Orosházán, amikor Tót- • 5 komlósra igyekeztem, s ! ■ egyszer csak nem-tudom- j hol voltam. A járóke- ; löktől kértem segítséget. Fél év múlva újra arra : vitt utam, s ugyanúgy j ■ jártam. Ejnye — mond­tam —, s talán még mást • is, de okolni csak ma­gamat okoltam. Mikor 5 újabb fél év múlva új­ból eltévedtem Oroshá- ; zán, Tótkomlós felé ] f igyekezve, már gyana- j i kodni kezdtem. Nem | • minden ok nélkül. * Ugyanis rájöttem, mini- ■ ■ műm egy táblává] keve- ■ i sebb van, s az az egy ; ■ tábla egy útkeresztező- ; désnél hiányzik. Azóta megépítették a ! 47-es út új orosházi sza- j j kaszát. Ám Tótkomlóst I jelző tábla ezen sincs. ! ■ Marad a kérdezgetés. > I Így lehet „gépiesedő, j táblákkal határolt” vilá- j ■ gunkban lehetőséget ki- j ! nálni a kapcsolatterem- ■ 5 tésre... —út— ■ L.......................i A gyulai Erkel Ferenc Mű­velődési Központban január 11-én, pénteken Gubis Mi­hály békéscsabai művész textilgrafikáiból nyílt kiállí­tás. Az itt, látható 24 mun­kája az új konstruktivista művészeti irányzathoz áll a legközelebb, melyet 1971 óta Moholy Nagy László alkotá­sainak hatására művel. A kiállítás anyaga válo­gatás az utóbbi négy év munkáiból. Fő műve, a Stá­ció, kilenc darabból áll. Gu­bis Mihály 1982-ben a Mun­kácsy Mihály Múzeumban mutatkozott be „Az én mű­helyem” című sorozatban. Tavaly Békéscsabán és Szentendrén szerepelt, önálló kiállítással. Tavasszal a hol­landiai Rotterdam fogadja a most Gyulán látható textil­grafikákat, amelyek szita­nyomás-grafikával készültek. A január 31-ig látható kiál­lítást Ibos Éva muzeológus nyitotta meg. Kép, szöveg: Szőke Margit Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1985. JANUÁN 15-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1 307 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 186 Trabant Lim. (Bp.) 30 507 Trabant Lim (Debrecen) 2112a Trabant Lim. (Győr) 27 870 Trabant Combi (Bp.) 9 194 Trabant Combi (Győr) 4 442 Wartburg Lim. (Bp.) 13 686 Wartburg Lim. (Győr) 7 664 Wartburg de Luxe (Bp.) 20 624 Wartburg de Luxe (Győr) 10 955 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 4 384 Wartburg Tourist (Bp.) 7 496 Wartburg Tourist (Győr) 3 144 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 16 938 Skoda 120 L (Debrecen) 9 991 Skoda i2o L (Győr) 12 245 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 32 965 Lada 1200 (Debrecen) 20 481 Lada 1200 (Győr) 10 560 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 31^ Lad^ 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 832 Lada Combi (Debrecen) 3 261 Moszkvics (Bp.) 13 485 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 839 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 908 Dacia (Bp.) 24 381 Dacia (Debrecen) i5 166 Zasztava (Bp.) 8 382 Napirenden: fl sarkad! és a gyomaendrödi úttörőelnökség tevékenysége A közigazgatás átszervezé­sével — amelyre az elmúlt évben került sor — me­gyénkben önálló irányító út­törőelnökséget hoztak létre Sarkadon és Gyomaendrő- dön. E testületek megalakí­tásáról, munkájuk megszer­vezéséről s eddigi tevékeny­ségükről 'tárgyalt január 15- én, tegnap Békéscsabán a megyei úttörőelnökség, amely Varga Sándor megyei úttö­rőelnök vezetésével ülése­zett. A sarkadi tapasztalatokról Vádi István sarkadi úttörő­elnök számolt be. Elmondta egyebek között, hogy a sar­kadi városi jogú nagyközsé­gi úttörőelnökség irányításá­val hét úttörőcsapat műkö­dik. A 11 tagú testület tag­jai között van KISZ-titkár, iskolaigazgató, közművelődé­si szakember, vállalati igaz­gató, csapatvezető, kisdobos­vezető és szülő is. A csa­patvezetők megfelelő kép­zettséggel rendelkeznek, a csapatvezetőségek tagjai rendszeresen képzésen vesz­nek részt. A csapatok tár­gyi, technikai feltételei nem a legjobbak, mégis tartal­mas, a nevelést jól szolgáló az úttörőélet. A VIII. orszá­gos úttörővezetői konferen­cia, valamint a megyei és- járási konferencia a városi jogú elnökség feladatait meghatározza. Az elnökség létrehozta szakbizottságait is. A gyomaendrödi városi jogú nagyközségi úttörőel­nökség munkájának kezdeti tapasztalatait Hornok Lász- lóné úttörőelnök ismertette a megyei elnökséggel. Tájé­koztatása szerint a gyoma­endrödi elnökséghez tartozó úttörőcsapatok összesen 1500 kisdobost, 1720 úttörőt számlálnak, akik 70 ifiveze­tő, 130 úttörővezető irányí­tásával vesznek részt a gyermekszervezet életében. Az új elnökség létrehozását, első lépéseit, miként Sarka­don, itt is hathatósan támo­gatták a párt-, KISZ-, álla­mi szervek, segítette a me­gyei úttörőelnökség. Itt is jöttek létre szakbizottságok. összességében — amint összefoglalójában Varga Sán­dor megállapította — mind­két új testület összetétele, működése, aktivitása jó, ed­digi tevékenységük elisme­résre méltó, az érintett terü­leteken működő úttörőcsapa­tok irányításában fejlődés tapasztalható. A napirendnek megfelelő­en ezután személyi és kol­lektív kitüntetési javaslatok­ról tárgyalt és döntött a me­gyei úttörőelnökség. T. I. Munkásgyiilés a konzervgyárban (Tudósítónktól) A Békéscsabai Konzerv­gyárban január 14-én hét­főn, munkakezdéskor, reggel 6 órától munkásgyűlést tar­tottak. Elsőként Kardos Ernöné igazgató értékelte a gyár 1984. évi gazdasági tevé­kenységét. Elmondta, hogy a konzervipar talán legne­hezebb évét élte át, hiszen a második aszályos év meg­növelte a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar gondja­it. Az elmúlt évre — a nyersanyagellátás nehézsé­gein túl — jellemző, hogy a tervciklusra jutó műszaki re­konstrukció egyik fontos idő­szaka volt. Jelzi azt, hogy az éves beruházások értéke mintegy 120 millió forint. A felújítás célja a nagy telje­sítményű, kevésbé létszám- és munkaigényes feldolgozó­vonalak telepítése, a ver­senyképességet fokozó, kül­földön is jól értékesíthető termékek előállítása. A ke­vésbé munkaigényes termé­kekre való áttérés a jelenleg még meglevő három műsza­kos létszámgondokat is eny­híti. A Békéscsabai Konzerv­gyárban — az országban el­sőként — az elmúlt évben kezdte meg üzemelését az aszeptikus technológiai gép­sor, az új almasűrítményt előállító vonal, megkezdődött a paradicsomlét előállító ál­lomás korszerűsítése. , — A nehéz körülmények, a létszámgondok ellenére 1984-ben csaknem 64 ezer tonna készterméket állítot­tak elő — mondta Kardos Ernőné. Termelési tervüket konzervekből 71 százalékra, száraz tésztából 120 száza­lékra teljesítették. A terve­zett termelési érték 86 szá­zaléka valósult meg. 1985 is a műszaki fejlesztés, a jelen­tős új beruházások éve lesz. A tervek szerint nagy kapa­citású paradicsomsűrítőt ál­lítanak üzembe, új folyama­tos hőkezelő berendezést vá­sárolnak. Elképzeléseik kö­zött szerepel a rostos ivóié és velőgyártó vonal korsze­rűsítése. Céljuk a termelési érték 20 százalékos emelése, konzervekből 40 százalékkal szeretnének többet gyártani, mint tavaly. Száraz tésztá­ból négy százalékos növeke­dést terveztek. Ezután Kovács János terv­osztályvezető tartott tájé­koztatást az új vállalatirányí­tási rendszerről. A konzerv­gyár felügyeleti szerve a MÉM előzetes besorolása alapján a vállalati tanács által irányított formában dolgozik a jövőben. A válla­lati tanács látja el az általá­nos irányítást, minden fon­tos kérdésben dönt, míg a MÉM törvényességi felügye­letet gyakorol. A hozzászólások megvita­tása után Pap Károlyné, a pártalapszervezet titkára kívánt jó egészséget a to­vábbi munkához. Dömsödi Éva Tévé-Basic a Közgében Ma, szerdán kezdődik a Magyar Televízió 16 részes, a számítógépeket és a szá­mítógépek . programozását megismertető tanfolyama a Tv-Basic. Ehhez hasonló szé­les körű „népoktató” műso­rok több országban már si­kerrel lezajlottak, és segítsé­gükkel milliók ismerték meg legalább alapfokon a számí­tógépek kezelését, használa­tát.'* Ez a témakör tipikusan olyan, melyet nem lehet csak könyvből, illetve csak a televízióból megtanulni. A tapasztalatok szerint a tu­dás elmélyítéséhez, élővé té­teléhez feltétlenül szükséges, hogy a tanultakat számító­gépen is kipróbálhassák. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépis­kola az ország számítógé­pekkel egyik legjobban fel­szerelt iskolája, így szinte magától adódik a lehetőség: itt kerülhetnek közelebbi kapcsolatba az érdeklődők a tévében is látható mikrogé- pekkel. Az iskola még a tévéadást megelőzően elkészítette a foglalkozási terveket: a 16- szor egyórás adás mindegyi­kéhez két-két óra gyakorlás kapcsolódna, és ezeken túl további nyolc órát tölthet­nek gép mellett a jelentke­zők. Így összesen 40 órányi számítógépes gyakorlatot szerezhetnek, ami elegendő az alapok elsajátításához. A géphasználaton túlme­nően a hallgatók konzultá­ciós lehetőséget is kapnak, minden foglalkozáson szak­tanár áll rendelkezésre. A tévé-Basic-hez kapcsolódó számítógépes képzésre a szakközépiskolában ]ehet je­lentkezni. I. I.

Next

/
Thumbnails
Contents