Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

1985, január 16., szerda Vezetőségválasztó taggyűlésekről jelentjük A pártélet eseményeinek újabb jelentős sorozata fo­lyik országszerte. A múlt év végén tartott beszámoló taggyűlések után január a pártalapszervezetekben a vezetőségválasztó taggyűlések időszaka. Megyénkben is javában tartanak ezek a fórumok, amelyeken elsősor­ban az MSZMP XIII. kongresszusa — már korábban nyilvánosságra hozott — irányelveit vitatják meg. Emellett sor kerül az új vezetőségek megválasztására is. A következő hetekben több összeállításban tudósí­tunk e taggyűlésekről. A távolabbi és a közeleb­bi múlt örökségét nagyon tömören mutatja be a/ a ja­nuár 13-án keltezett jelentés, amelyben a sarkadi főjegy­ző tájékoztatja községe hely­zetéről a gazdasági felügye­lőséget : „ ... (a község szán­tóterületéből) 100 kát. h.-on alul 10 440 kát. h.; 100 kát. h.-on felüli birtokok: gr.Al- mássy Alajos tulajdona (Ma­gyar Föld Rt. bérletében) 5500 kát. h.; gr. Almássy Alajos tulajdona (saját ke­zelésében) 80 kát. h.; gr. Al­mássy Dénes tulajdona (Kiss A. és Makay János bérleté­ben) 480 kát. h.; özv. Kolb Kálmánné tulajdona (saját kezelésében) 125 kát. h.; Mátyássy István Herpa-ma- jor 300 kát. h.; Sarkad köz­ség összlakossága: 13 127 fő, munkaképes férfiak száma: 1704 fő, nincstelenek száma: 5756 fő; igásállatok: ló 440, ökör 375; szántógépek szá­ma: gőzeke 3 garnitúra, traktor 9 db.” A múlt más tekintetben is érződött. A battonyai nem­zeti bizottság január 19-i alakuló ülésének jegyzőköny­vében egyebeken kívül ezt olvashatjuk: „A nemzeti bi­zottság a népakarat ideigle­nes formája, annak a legde­mokratikusabb formában kell akaratát megvalósítania. Fő célja: letörni minden fa- sizmusi megnyilvánulást, ki­tisztítani a társadalmat minden reakciós elemtől." Szeghalomból január 17-én ezt jelentették az alispán­nak: „A kukoricaszedés most is folyik. Az őszi búzavetés a lakosság állandó igénybe­vétele (rizsaratás, cséplés, vasúthoz fuvarozás, széna­préselés, szállítás, robotolás, állatok igénybevétele stb.) miatt úgy el van maradva, hogy a gazdák bemondása szerint alig van búza elvet­ve. Szakértői jelentés sze­rint igen szomorú kilátás van az őszi vetőmag elveté­sére." Keresztes Mihály Az első lépések című könyvében egy ugyanazon a napon keltezett orosházi javaslatot idéz: „A mezőgazdasági termelés helyreállítására minden köz­ségben gazdasági bizottságok alakuljanak, minek vezetője a község főjegyzője legyen, és tagjai pedig a politikai pártok delegáltjai, de nem nagy számú. A tanyai terü­letekre tanyacsoport-vézető- ket. Egy tanyacsoport-vezető munkaterületéhez '500—600 kát. hold szántóterület tar­tozzon. Ezek az ott lakó gaz­dálkodó emberek közül len­nének. Egy-egy ilyen nagy­ságú területen számba ve­szik a fogaterőt és a vető­magkészletet, és összefogva, egymást segítve használják fel.” A várható élelmiszer-ellá­tási nehézségek elkerülésére, vagy legalább enyhítésére fontos rendeletet adott ki a közellátási miniszter: „A földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben utasítom a városok polgármestereit, hogy a jelenlegi nehéz hely­zetben azon célból, hogy le­hetőleg minden család ön­magát lássa el a szükséges zöldfőzelék és egyéb vete- ményf élékkel, konyhakert céljára telkeket osszanak ki, a következő szempontok fi­gyelembevétele mellett: a telkek nagysága a családta­gok számától és a rendelke­zésre álló területtől függően 200—400 négyszögölig terjed­jen ... Elsősorban jönnek te­kintetbe: a városi< ipari, a mezőgazdasági munkásság és az igazolt köz- és magán- tisztviselők és egyéb alkal­mazottak ... A konyhakert céljára való földkiutalás semmi vonatkozásban nem érinti az előkészületben levő földreformot, ezért a telke­kért mindenkinek a helyi vi­szonyoknak megfelelő méltá­nyos bért kell fizetnie.” A gondok súlyosságáról — és a megoldás ma már meg­mosolyogni valónak tetsző módjáról — jellemző képet ad a kaszaperi nemzeti bi­zottság január 20-i jegyző­könyve: „Elnök bejelenti, hogy a községi rendőrség ál­tal elkobzott só kiosztása nem az új szociális kor szel­lemében történt, mert úgy lett kidobolva, hogy csak a szakszervezeti tagok része­sülnek sójuttatásban. Megál­lapítja az elnök, hogy az ilyen eljárás — amellett, hogy nem szociális — az el­lentéteket nagyban növeli és gátolja az egyébként any- nyira kívánatos békés együttműködést, illetve • együttélést a község lakói között. Diószegi Mihály és Kovács Ferenc bizottsági ta­gok elismerik, hogy a sóki­osztásra vonatkozó dobolási szöveg valóban úgy szólott, hogy csak a szakszervezeti tagok kapnak sót, azonban a kiosztásnál nem lett ellen­őrizve, hogy ki tag és ki nem, vagyis mindenki részesült sóban addig, amíg futotta a készlet.” Bármennyire nehéz volt is a helyzet, még másoknak is segíteni kellett. Hiszen az északi bányavidéken már alig-alig akadt élelmiszer. A tótkomlósi nemzeti bizottság nem volt egyedül a megyé­ben a következő határozatá­val: „Szükségesnek látja a nemzeti bizottság azoknak a munkásoknak a megsegítését, akik bátor kiállásukkal meg­mentették nemzetünknek a gyári berendezéseket a kivo­nuló német csapatok pusztí­tásaitól, éppen ezért elren­deli, hogy a jelenleg nagy ínségben szenvedő munkás­testvérek megsegítése érde­kében Tótkomlóson gyűjtés útján gabonát, bármilyen terményt, élő jószágot szed­jen össze mindhárom párt ifjúsága." Lényegileg az ifjúság volt a főszereplője a szarvasi Vajda Péter Gimnázium ja­nuár 18-án megtartott taná­ri értekezletének is: „A fű­tés^ kérdése egyik legfőbb problémánk maradt mostan­ra is. Megoldása végett ta­nulóinktól továbbra is szed­tük a napi egy db fát, azon­kívül nagyobb tanulóink se­gédletével megkezdtük ha­leszi birtokunkon az ákácok kitermelését és behordását, Selmeczy Géza gondnokunk leleményessége pedig az oro­szok által az utcán felejtett hatalmas tölgyfarönköket is nagy gyorsan iskolánk bir­tokába juttatta. Az igazgató a községi főjegyzőnél és a pártok vezetőinél több kocsi nyersfát eszközölt ki, úgy­hogy egyelőre, hacsak na­gyobb hidegek nem állnak be, hetekig ki tudjuk húzni a tanítást. A több ezer fő­nyi, városunkat hat hétig megszállva tartó katonaság elköltözése csendesebbé va­rázsolta a községet... s így jelenleg lassan-lassan kez­dünk belejönni a nyugalma­sabb órába, ami az iskolai munka eredményességének alapfeltétele. Örömmel és há­lával állapítja meg az igaz­gató, hogy a tanári kar min­den egyes tagja példát adó türelmet, buzgalmat, oda­adást tanúsított e súlyos hónapok alatt rajongva sze­retett iskolájáért. Kéri, hogy a most következő időkre is tartsák meg azt, hiszen ki tudja, mit rejt a jövő __” Kner Nyomda A csikorgó hidegből jól­esett belépni a Kner Nyom­da fiataljainak kellemesen meleg klubjába, ahol a könyvgyártás alapszervezete tartotta vezetőségválasztó taggyűlését. Ez az egyébként nagyon fontos napirend most kibővült a kongresszusi irányelvek vitájával, ami természetesen nem azt je­lentette, hogy a párttagok csak az irányelvekhez szól­hattak hozzá. A napirendek fontosságá­nak megfelelő volt a részvé­tel, a 22 tagú alapszervezet­ből csak egy ember hiány­zott, betegség miatt. A tag­ság összetétele mintegy ke­resztmetszetét adja a nyom­dának: együtt ültek az asz­tal körül a könyvkötő és a vezérigazgató, a szedő és az üzemvezető. Látszik, régóta ismerik egymást, nem kell sok biztatás, hogy szóra nyíljanak, egymás után hangzanak el a figyelmet ér­demlő megjegyzések. Szóba került a nyugdíjasok helyze­te. Nemcsak az, ami az anyagiakat illeti, hanem az is, hogy hibás az a gyakor­lat, mely átirányítja őket a területi alapszervezetek­be, így elszakadnak régi tár­saiktól. Másik hozzászóló, másik téma — a lakás. Nagyon ma­gasak a lakásárak, és egyre nehezebb építkezni is. rA la­káselosztást kellene vala­hogy igazságosabbá tenni, és keményebben fellépni azok­kal, akik az állammal szem­ben fennálló tartozásaikat, például a lakásrészleteket nem fizetik. Jó néhány bíráló szó hang­Amikor Mikite Józsefné ügyvezető igazgatónőt, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának tagját az elmúlt évről kérdeztem, nem kis büszkeséggel mondta: — Az elmúlt év takarék- szövetkezetünk fennállásának legjobb éve volt. A tervein­ket maradéktalanul teljesí­tettük, illetve jó néhány fon­tos területen túlteljesítettük. A betétállományunk a ter­vezett 10 millióval szemben 15,6 millió forinttal nőtt, így év végén elérte a 131 millió forintot. Tagjainknak 24 millió forint kölcsönt folyó­sítottunk. Részjegyalapunk 1985. január 1-én 2 millió ,,■530 ezer forint volt. De leg­jobban annak örülünk, hogy a tavalyi évre kalkulált 950 ezer forint nyereséggel szem­ben a tényleges 1 millió 200 ezer forint körül alakul. (Pontos összeget azért nem tudok még mondani, mert az zott el a demokratizmusról is. Elvekben, szavakban ez­zel már nem sok probléma van, a konkrét megvalósítás még számos kívánnivalót hagy. Szóvá tették, jószeri­vel ők is csak a sajtóközle­ményekből tudták meg, hogy az újságok hétfői megjelené­se miatt ezentúl vasárnap is dolgozniuk kell. Nem érte­nek egyet azzal az indoklás­sal, hogy az olvasók szíve­sebben veszik hétfőn a la­pot, mint vasárnap. Ismerő­seik körében gyűjtött tapasz­talataik ezt egyértelműen cá­folják. A hozzászólások, az irány­elvek elfogadása után a párt- alapszervezet Boross Lászlót választotta titkárnak. L. L. Békési Start A sportszereiről nevezetes békési Start szövetkezetnél 38 párttag dolgozik. A nem­rég tartott taggyűlésükön, hozzászólásaikban jószerivel mégis kétszáz ember észre­vételeinek, véleményének adhattak hangot, miután a sajtóban is közzétett kong­resszusi irányelveket több fórumon is megvitatták már a szövetkezetiek. Ezeken a fórumokon első­sorban az embereket legköz­vetlenebbül érintő kérdések szerepeltek napirenden. így többek között a családvéde­lem, a nagycsaládosokkal, a nyugdíjasokkal való törődés, a keresetszabályozás tovább­fejlesztése, a vállalatok és a keresők közötti differenciá­lódás növekvő mértéke, en­nek ellentmondásai. A gazdasági feladatok és a szociálpolitika megvalósítá­év végi zárást, a mérlegké­szítést még nem fejeztük be.) A gazdálkodásban való előrelépésüket alapvetően három összetevő eredmé­nyezte: a kölcsöneik forgási sebessége kedvezőbben ala­kult az elképzeltnél; növe­kedett a kölcsönökön belül a nagyobb bevételt hozó köl­csönök aránya; és végül, de nem utolsósorban, jelentősen bővült az úgynevezett meg­bízásos tevékenységek kö­re. Nyereségük jó része ez utóbbinak köszönhető. Jó partnerkapcsolatokat alakí­tottak ki a körzetükben tevé­kenykedő gazdasági egysé­gekkel. Megbízóik nevében a kistermelőknek, háztáji gazdaságoknak összesen 166 millió forintot fizettek ki egy év alatt. Legjelentősebb partnerük a mezőkovácsházi ÁFÉSZ, a CITÉV, az Űj Al­kotmány Termelőszövetkezet, a medgyesegyházi ÁFÉSZ, a sának eredményei, hiányos­ságai mellett, a vitákban sokszor került szóba ezek­ben a napokban a Startnál a pártélet nem egy kérdése is. Az elmúlt péntek estén meg­tartott taggyűlésen többen is szóltak arról, hogy a moz­galmi munkában tovább kellene csökkenteni a for­malitásokat, oldottabb, élén- kebb, tartalmasabb és színe­sebb találkozókkal, gyűlések­kel, rendezvényekkel tenni vonzóbbá a pártéletet. A fiatalok családalapítási gondjait, az alacsony nyug­díjból élők nehézségeit ecse­telte a felszólalók egy másik csoportja: egyfelől örömmel vették tudomásul a népsza­porulat további csökkenésé­nek megállítására tett élet­színvonal-politikai intézke­déseket, másfelől azt java­solták, hogy az alacsony nyugdíjakat a magasakénál nagyobb arányban emeljék a jövőben. A nyolc hozzászólásból összességében a békési Start­nál dolgozó párttagok egyéni és kollektív felelősségérzete csendült ki akkor js, amikor az előbbieken túl az ifjúság politikai, szakmai és testi nevelésének hiányosságairól, a környezet- és természetvé­delem, a munkavédelem te­endőiről és időnként tetten érhető túlzásairól, a piacra termelés kockázatairól be­széltek a szót kérők. A tag­gyűlés a vitát követően is­mét Bécsi Gábort választot­ta meg az alapszervezet tit­kárának. K. E. P. . Sarkadi Lenin Tsz Sarkadon a' Lenin Terme­lőszövetkezet 1. számú párt- alapszervezetének vezetőség­választó taggyűlésén a hoz­zászólásokból kitűnt, vala­mennyien alaposan áttanul­mányozták az irányelveket, a következő évekre megha­tározott feladatokat. Min­den kendőzés nélkül, őszin­tén mondták el véleményü­ket. Seprenyi László, az alapszervezet titkára példá- úl elmondta, hogy koránt­sem csökkent úgy a falu és a város közötti különbség, mint ahogyan azt szerették nagybánhegyesi Zalka Ter­melőszövetkezet és a Szegedi Konzervgyár. Köztudott, hogy a bevéte­lek növekedése önmagában nem duzzasztja a nyereséget, ha a költségeik is hasonló ütemben nőnek. Bár a taka­rékszövetkezet költséggaz­dálkodása lényegesen nem változott tavaly, mégis sike­rült gátat szabni a kiadások növekedésének. A legjelentő­sebb költségtényezőjük, a kamatköltségek a tervezett­nek csupán 96,8 százalékát tették ki. S hogy milyen év lesz az idei? Erre a kérdésre jelen pillanatban nehéz választ adni. Konkrét terveiket még nem rögzítették. Az igazga­tónő az elképzeléseikről azonban készségesen be­szél: — A betétállományunkat úgy 12 millió forinttal sze­retnénk gyarapítani. Jó len­ne, ha a bérhatékonysági mutatónk a jelenlegi, 120 forintos szinten megmarad­na 1985 végéig. Célunk az is, hogy megismételjük az 1984- es nyereségünket. — A tervek között nem tett említést a kölcsönök alakulásáról. — Erről azért nem beszél­tem, mert a kölcsönkeretün­ket még nem ismerjük. Áp­rilis 1-től a takarékszövet­kezetek — így természetesen mi is — az országos takarék- pénztárral azonos feltételek­volna. „Kevés az, hogy vá­rosi jogú nagyközség lett Sarkadból, ha nincs a fej­lesztéshez elegendő pénz. Szórakozás ? Kocsmából egy­re több van, és a fiatalok kénytelen-kelletlen oda jár­nak. Miből vegyenek a fia­talok lakást? Az árak min­dig emelkednek, és szerin­tem ne csak a szociális hoz­zájárulást növeljük, az ára­kat próbáljuk leszorítani.” Ehhez hasonló dolgokról beszélt Fazekas Sándor is. „Mit jelent nekünk a városi jog? Üresek a polcok, mint akármelyik kis faluban. Alig van valami a hűtőpultokon, 15 kilométerrel arrább, Gyu­lán roskadozik a polc az árutól.” Szabó Károly a fia­talokról elmondta, hogy egy részük viselkedése azt jelzi, valami nincs rendben a ne­velésük körül. Beszélt arról is, hogy a gyessel járó sok szabad időt hasznosabban kellene kitölteni. Puskás La­jos, az üzemi pártbizottság titkára már néhány taggyű­lésen részt vett, így össze­gezte a hallottakat: sokan és sokat foglalkoznak a fiata­lokkal. A szövetkezet KISZ- eseit jogosan érik bírálatok. A vezetésben fiatalítani, frissíteni kellene. Több he­lyen elhangzott az is, aki nem méltó a párttagságra, attól meg kell válni. Hege­dűs Sándor is főleg a fiata­lok helyzetével foglalkozott. Önkritikusan el kell ismer­ni, hogy a pártszervezet sem úgy foglalkozott velük, ahogy az elvárható lett volna — mondta. Egyszóval, olyan hangulat „ volt ezen a taggyűlésen, amilyet joggal elvárhatunk mindegyik alapszervezettől. Csak az őszinte párbeszéd alkalmas arra, hogy a kong­resszuson megszülető hatá­rozatok az egész társadalom haladásának ügyét szolgál­ják. A vita összefoglalója után a tagság újra bizalmat sza­vazott Seprenyi László tit­kárnak. B. O. kel folyósíthatnak hosszú lejáratú építési hiteleket. Hogy mi konkrétan mennyi pénzt kapunk, azt csak né­hány hét múlva tudjuk meg. Másrészt idén csak az eddig is meglevő építési hitelkere­tünk lesz kötött. (Ezt a hitel­fajtát felújításokra, korsze­rűsítésre, közművesítésre stb. vehetik igénybe ügyfe­leink.) Valószínűnek tartom, hogy 1985-ben jóval több hi­telt fogunk folyósítani, mint tavaly. — A takarékszövetkezet dolgozóit, gondolom az is iz­gatja, hogy hogyan alakul­nak a bérek. — Szeretnénk 6 százalékos bérfejlesztést megvalósítani. Most ugyanis a megyei ta­karékszövetkezetek közül ne­künk a legalacsonyabb a bérszínvonalunk. Végül Mikite Józsefné cél­jaik megvalósításának ho­gyanjáról beszél. A legna­gyobb hangsúlyt a betétállo­mány növelésére fordítják. Személyesen otthonukban keresik fel a lakosságot, és megismertetik a különböző betétfajtákat, lehetőségeket. Folytatják idén is a dolgo­zók betétgyűjtési akcióját. Az eddigieknél nagyobb pro­pagandát fejtenek ki az is­kolákban és a KlSZ-alap- szervezeteknél az ifjúsági ta­karékbetét és a lakástaka­rékossági betét népszerűsíté­se érdekében. Mindehhez persze az is kell, hogy a mű­ködési területükön levő gaz­dasági egységek jó évet zár­janak, hogy az embereknek legyen pénzük a takarékos­ságra is. L. S. Kiugróan jó évet zárt a magyarbánhegvesi takarékszövetkezet A magyarbánhegyesi takarékszövetkezet 1972-ben, ti­zenhárom évvel ezelőtt alakult. Napjainkban öt község­ben üzemel kirendeltségük. Működési területükön 17 ez­ren élnek, közülük december 31-én 86ll-en voltak tagjai a szövetkezetnek, 236-tal többen, mint 1984. január else­jén A Békés megyei takarékszövetkezetek rangsorában, értékpontjaik alapján a középmezőnyben helyezkednek el, működési területük és taglétszámuk nagyságát nézve a legkisebbek közé tartoznak, bérhatékonysági mutatójuk viszont a jobbak közé sorolja őket. Szakszervezeti só?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents