Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

A KISZ Központi Bizottsága legutóbb 1983 szeptemberében elemezte átfogóan a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok hely­zetét és meghatározta a legfontosabb teendőket. E határozat­nak megfelelően Békésben is áttekintették a megye mezőgaz­dasági termelésében meghatározó ifjúsági réteg helyzetét, és feladattervet fogadott el a KISZ megyei bizottsága. E doku­mentumokat azután feldolgozták az összesen több mint 4 ezer tagot számláló mezőgazdasági KISZ-alapszervezetekben, s a helyi adottságokat figyelembe véve beépítették az újabb feladatukat akcióprogramjukba. A határozat végrehajtásának első tapasztalatairól a közelmúltban a KISZ KB Mezőgazda- sági Fiatalok Tanácsa előtt adott számot a KISZ megyei bi­zottsága. E tapasztalatokról kérdeztük Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának gazdaságpolitikai titkárát. Az új vágóhíd egy nappal a műszaki átadás előtt — Mindenekelőtt beszéljünk arról, hogyan fogadták az érin­tett fiatalok ezeket a dokumen­tumokat? — A mezőgazdaságban dolgozó KISZ-vezetőink ér­deklődéssel és egyetértéssel fogadták a KISZ KB-hatá- rozatot, s összességében úgy fogalmaztak: végrehajtható és fellelhető benne korábbi véleményük, több javasla­tuk. Helyeselték a termőföld védelmével, az innovatív ké­pességgel, a gazdálkodási in­tegrációkkal, a környezetvé­delemmel, a lakáshelyzettel és a gazdaságpolitikai agitá- ciós munkával foglalkozó megállapításokat. Vita volt a szocialista brigádmozga­lom, az újítómozgalom és az Alkotó Ifjúság pályázat ha­tékonysága felett, s szintén vitát váltott ki a munkaidőn túli háztáji és kisegítő gaz- dasági munka szerepe, mely összefügg a közéletiséggel. A téma megvitatása után ez alapszervezeti akcióprogra­mok új vonásokkal gazda­godtak, új lendületet ka­pott a KISZ-munka. Hadd szóljak külön a fiatal agrár­értelmiségről, amelyre a KISZ-munkában is fontos szerep jut. Igyekszünk be­vonni őket elsősorban szak­mai jellegű munkabizottsá­gokba. A megyében jelenleg két agrárklub és hat Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa működik. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülésnél a közelmúltban új­ra életre hívtuk az ifjúsági tanácsot. Jó a kapcsolatunk a MAE Békés megyei szer­vezete ifjúsági bizottságával, új közös kezdeményezéseink egyike például az NDK-beli szakmai tapasztalatcsere-lá­togatás. — Milyen ifjúsági termelési mozgalmak segítik és hogyan a mezőgazdasági nagyüzemek gaz­dasági munkáját? — A termelési mozgalmak igen népszerűek a fiatalok körében. KISZ-szervezeteik részt vesznek a gabona-, hús- és takarmánygazdálko­dási program megvalósításá­ban, melyet — túl a közpon­ti akciókon — segítenek a megyei KISZ-bizottság által meghirdetett akciók, moz­galmak is. Ilyen például a „Nagyobb termésátlagot, jobb minőséget, kisebb ön­költséggel!” és a „Komplex betakarítási verseny”, amely­ben tavaly csaknem 900-an vettek részt. A termőföld termőképességének javítását szolgálja a KISZ a „Fiata­lok a komplex meliorációs program megvalósításáért” mozgalommal. Napjainkra teret hódított a mezőgazda­ságban is a számítástechni­ka. Ennek népszerűsítésére országos számítástechnikai tanácskozást, kiállítást, elő­adásokat, megyei vetélke­dőt szerveztünk. Nagy súlyt helyezünk a környezetvéde­lemre is. Ez a mozgalom ha­nyatlik. Sajnos, stagnál, még­pedig szervezési és érdekelt­ségi okok miatt az újító­mozgalom, és visszaesett az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer is. A kiírást egyre több helyen nem készítik el, s ahol igen, ott sem tartal­maznak a kiírások konkrét feladatokat. Üjszerű s egy­re népszerűbb viszont az öt­letnap. S végül e témához még annyit: az ifjúsági munkaverseny szerves részét képezik a szakmai-politikai, munkavédelmi vetlékedők, melyek közül legnépszerűbb a gépszerelő- és szántóver­seny. — A fiatalok közérzetét ter­mészetesen e rétegben is meg­határozzák a pályakezdés élmé­nyei, a munkahelyi légkör, a közélet, amelybe jő lenne minél több fiatalt bevonni. Mit tapasz­talnak e téren? — A pályakezdők fogadá­sa, első lépéseik segítése minden KISZ-szervezet fon­tos és egyre eredményeseb­ben megoldott feladata. A KISZ megyei bizotsága a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályával közösen min­den évben megrendezi a pá­lyakezdő értelmiségiek foga­dást, ahol találkoznak a fiatalok a megye vezetőivel, közelebbről ismerkednek az ágazattal. Jó a visszhangja a pályakezdő fiatalok orszá­gos tanácskozásainak is. A megye mezőgazdaságának megismerését, a végzős ag­rárfiatalok elhelyezkedését szolgálják az egyetemeken, főiskolákon működő megyei diákklubok. A lakáshoz ju­tás ennek az ifjúsági réteg­nek is nagy gondja, a meg­oldást azonban jól segítik a szolgálati lakások, a kedvez­ményes szolgáltatások, köl­csönök. A fiatalok több he­lyen kalákában építkeznek, s néhol társadalmi munká­ból származó pénzzel növe­lik a lakásépítési alapot. A KISZ a fiatal agrár szakembereket a közösségi, közéleti munkára ösztönzi. A tanácskozásokon, képzése­ken nagy súlyt helyeznek arra, hogy megismerjék jo­gaikat és kötelességeiket, és vegyenek részt a különböző fórumok munkájában. A munkahelyek, lakóhelyek választott bizottságaiban egyre több a fiatal, s ma már mind több helyen part­ner az üzemi négyszögben a KISZ-titkár is, meghívják vezetői, termelési értekezle­tekre, ahol képviselni tudja a fiatalok érdekeit. A hely­zet azért még nem valami rózsás, korántsem vagyunk elégedettek az érdekképvise­leti munkával. — Ennek a KISZ KB-határo- zatnak egyik kiemelt témája az eszmei-politikai nevelés a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. Hogyan ( érvényesül ez megyénkben? — A KISZ eszmei-politi­kai nevelő tevékenysége a mezőgazdaságban is hozzá­járul a megyében tapasztal­ható jó politikai légkör ki­alakulásához. A tömegpro- paganda-munkát a KISZ- szervezetek a változó felté­telekhez alkalmazkodva, ja­vuló színvonalon végzik. A KISZ-szervezetek fórumo­kon, vitakörökön dolgozzák fel a fontos témákat. De azt is meg keli mondanom, hogy a gyors, rugalmas rea­gálás, a meggyőző agitáció sok helyen még mindig hi­ányzik. Az elmúlt időszak­ban külön figyelmet fordí­tottunk a gazdaságpolitikai kérdésekre. A mérsékeltebb növekedési ütem, a haté­konyság, a mezőgazdasági termékek mennyiségének dinamikus növelése elfoga­dottá vált. Ugyanakkor a részkérdésekben lényegesen több a vita. A kedvezőtlen adottságú téeszekben példá­ul a szabályozás, a támoga­tás és az elvonás nem kellő differenciáltsága a vita tár­gya. A fiatalok a bérek és jövedelmek alakulásánál el­fogadják az egyéni teljesít­mények szerepének növelé­sét’ de kétségeik vannak a gyakorlati megvalósítást il­letően. Jelentős rétegrendez­vényünk az agrárifjúsági na­pok, melynek egyik célja ép­pen a fiatalok politikai is­mereteinek bővítése, a szak­mai tudás gyarapítása és a hagyományok ápolása. Ami a hagyományokat illeti, ezek felelevenítésére egyébként egyre több a példa. Nos, mindent összegezve, elmondhatjuk, hogy a KISZ KB-határozat feldolgozása minden szinten, jelentőségé­nek megfelelően megtörtént. A végrehajtás, építve az el­múlt évek már bevált mun­kaformáira és a hagyomá­nyokra, megkezdődött. Az eddig eltelt bő egy esztendő ahhoz persze még rövid idő, hogy érdemi végrehajtásról beszéljünk, annyi viszont bizonyos, hogy a kezdeti eredmények biztatóak, és sikeres folytatást ígérnek e nagyon fontos réteg, a me­zőgazdaságban dolgozó fia­talok körében. Legfőbb fel­adatunknak jelenleg azt tartjuk, hogy az új törekvé­sek egyre inkább hassák át az alapszervezetek életét. A pártalapszervezetek be­számoló taggyűlései jó alkal­mat teremtenek arra, hogy a résztvevők ne csak az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, a párt belső életéről és a jövő tennivalóiról, hanem a város, a falu vagy akár egy kisebb lakókörzet arcu­latának változásairól, az ott élő emberek gondjairól is véleményt cseréljenek. Töb­bek között ezért is volt elő­nyös helyzetben Zengő Zol­tán, a község és a téesz párttitkára, akit egy év vé­gi „számvetés” céljából a közelmúltban kerestünk fel Kunágotán. Az egész lakos­ság nagy örömére szolgált — mint mondotta —, hogy sze­rencsére megszűnt a koráb­bi településfejlesztési kon­cepció terhére írható moz­dulatlanság. Vízmű létesült A társadalmi összefogás egyik kézzelfogható példája volt az általános iskola köz­ponti épületének felújítása. A tanács által e célra elő­irányzott összeg, a másfél millió forint kevésnek bizo­nyult, s ezért további 200— 200 ezer forintot ajánlott fel a téesz és a lakosság. A tan­terembővítés mellett beve­zették a központi fűtést és kicserélték a tetőszerkezetet. A festést és mázolást, vala­mint a villanyvilágítás kor­szerűsítését szocialista bri­gádok vállalták. Már csak egyetlen probléma vár meg­oldásra. Éspedig: a tornate­rem létrehozása, amelynek, sajnos, nincs meg az anyagi forrása. Jelenleg egy régi épületben tartják a torna­órákat. Jó hírnek számít vi­szont, hogy még a tél folya­mán bevezetik a központi fűtést az újtelepi iskolában, valamint az 1-es számú óvo­dában. Ami a kulturális létesít­ményeket illeti, itt már ko­rántsem olyan megnyugtató­ak a kilátások. A mozit le kellett bontani, s a művelő­dési ház is egy több mint 100 éves épületben működik. Az új intézmény terve már el­készült, s ha felépülne, ott kapna helyet a mozi és á könyvtár is. Ez utóbbi he­lyén viszont öregek napközi otthonát lehetne kialakítani. Az előzetes számítások sze­rint a kivitelezés 8—10 mil­lió forintba kerülne, ami azt jelentené, hogy ez a telepü­lésfejlesztésre szánt összeget csaknem teljesen felemészte­né. Befejeződött viszont a víz­műhálózat létesítésének első üteme. A glóbusz már áll, és a két kút jó minőségű vízzel látja el a községet. Pontosan dolgoztak a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei. Igaz, kezdetben lassan haladtak a munkálatok, de azután még­is behozták a lemaradást. Ily módon a falu egyharmadá- ban már vezetékes ivóvíz van, s a további bekötések száma tavasszal várhatóan eléri a 300-at. A vízmű el­készülésének végső határide­je: 1986 júniusa. Egyébként az állattartás szempontjából is nagy szükség van a tiszta ivóvízre. Elég csak arra gon­dolni, hogy a téeszben 21 ezer, a háztáji gazdaságok­ban pedig 11 ezer sertést ne­velnek összesen. Közös összefogás eredmé­nyének tudható be a kerék­párút, amelynek első szaka­sza az Árpád utcától a Beth­len utcáig az idén készült el, s a teljes befejezés jövőre lesz esedékes. A közelmúlt­ban került sor a községi vá­góhíd műszaki átadására. Népességmegtartás A munkaképes korú la­kosság zömét a Bercsényi Tsz, valamint a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ fog­lalkoztatja. Az előbbinek 1300 tagja van, s közülük 67Ő az aktív dolgozó, míg az utóbbi mintegy 270 ember­nek ad munkalehetőséget. A tanács korábban megpróbált újabb ipari bázisokat kiala­kítani, de a felettes szervek akkor azzal utasították el a kérést, hogy Kunágota nem tartozik az ipari fejlesztésre kijelölt községek sorába. Egy időben volt egy felmérés is a téeszben. A szervezők azt akarták megtudni, milyen munkát szeretnének végezni a lányok és az asszonyok. Később a FÉKON mellék­üzemágat nyitott, ám a várt­nál kevesebben jelentkeztek. Ez is bizonyítja, hogy a nők inkább az időszaki tevékeny­séget vállalják a legszíveseb­ben. Az igazság kedvéért el kell mondani azt is, hogy a községben nemigen vannak olyan épületek, amelyek na­gyobb létszámú munkaerő foglalkoztatására lennének alkalmasak. Különben 250— 300-ra tehető azok száma — zömmel férfiak —, akik na­ponta Békéscsabára, Mező- kovácsházára és máshova járnak dolgozni. A téesz úgy próbált segíteni, hogy szer­ződéses tartásra 400 sertést adott ki a tagságnak. Ugyan­akkor biztosította a takar­mányt, s ezenkívül bizonyos mennyiségű munkabért, va­lamint munkaidőt is felszá­mít. ' Egy település népesség- megtartó erejét nem kizáró­lag a munkahelyek száma, hanem a kereskedelmi, szol­gáltatói, oktatási, egészség- ügyi ellátás színvonala is befolyásolja. Az új ABC megnyitásával jelentős te­her került le a helyi veze­tők válláról. A sütőüzem melletti pavilon újbóli meg­nyitásával pedig elkerülhető, hogy 2-3 napos kenyeret kí­náljanak a lakosságnak. Ja­vuló tendenciát mutat az iparcikkek mennyisége, és ez más áruféleségekre is vo­natkozik. Ha valamelyik alapvető termék hiányzik, az illetékesek szólnak az ÁFÉSZ-nek, amely — ha csak nem országosan kere­sett dologról van szó — mi­nél előbb igyekszik beszerez­ni. Egészségügyi ellátás Sajnos, eléggé elavult a telefonhálózat, s alacsony a készülékek száma. Hétfő reg­gel 8-tól péntek délután 5 óráig ugyan van vonal, de hétvégeken már csak a se­gélyhívót lehet szükség ese­tén igénybe venni. Ez is elég körülményes, ugyanis csak Mezőkovácsházán ke- ' resztül tudnak összeköttetést teremteni a medgyesegyházi orvosi ügyelettel. Korábban Kunágotán, Nagykamaráson és Almáskamaráson három, orvos egymást váltva látta el teendőit a hétvégeken. Ám október elsejétől olyan variáció jött létre, amely szerint péntek délután 4-től hétfő reggel 8 óráig Kunágo­tán nincs ügyelet. így a med­gyesegyházi körzethez most már kilenc település tarto­zik, és csupán két orvos lát­ja el a betegeket. Az egyik a rendelőben tartózkodik, a másik pedig terepjáró gép­kocsival igyekszik sorra jár­ni a községeket. Amint hal­lottuk, „elég kiborító” ez mindenkinek. Egyébként Kunágotán egy orvosi lakás van, s a másik most épül. A fogorvos helyben, a gyer­mekorvos Mezőkovácsházán rendel. Hét végén ez utóbbi településen lehet beszerezni a gyógyszereket. Jó a vörös­keresztes munka. Például minden év áprilisában in­gyenes véradást szerveznek, amikor is 250—280-an jelent­keznek. Rendszeres a tüdő­szűrés, és a kihelyezett rák­szűrő vizsgálatokon 50—60 embert látnak el évente. A 25 személyes bölcsődé­ben 20 apróságról gondos­kodnak jelenleg. A két óvo­dában 150—160 gyermeket nevelnek. Itt sem ütközik ma már akadályba a felvé­tel, ami azzal magyarázható, hogy csökkent a születések száma az utóbbi években. A fiatalok jelentős része nem szülőfalujában telepszik le. Útépítés társulással Jóllehet, kedvezőbbek let­tek a hitelfeltételek, mégsem épülnek lakások a kívánt ütemben: 5—8—10 új ház alapozásához kezdenek hoz­zá évente. Baj az is, hogy korszerű lakótelepet a zárt rendszerű utcák miatt nem lehet kialakítani. így eléggé szétszórtan helyezkednek el a családi otthonok. A VI. öt­éves tervidőszakban mintegy 250 új lakás épült, s ugyan­ennyit fel is újítottak, de e nagyarányú munkálatokba a belvíz is „besegített”. Egyéb­ként nem kielégítő az ellá­tás a TÜZÉP-telepen. Az építkezők ezért a nagyobb telephelyeket keresik fel. Nem „fényes” a kínálat szénből és tűzifából sem. Vi­szont megnyugtató körül­ménynek számít, hogy még a nyáron kielégítették az utal- ványos igényeket. A párttit­kár „érdekes” gondként a következőket említette meg: divattá vált a kislakás-tulaj­donosok körében a központi fűtésre való áttérés. Ez Kunágotán körülbelül 100 otthont érintett. Kazánszén meg nincs! Fűtőolajat lehet kapni, viszont sokan már áttértek a széntüzelésre^ s elsősorban a jobb minőségű szenet keresik. A felsorolt fogyatékossá­gokat leszámítva, a lakosság döntő többsége — a telepü­lésfejlesztés kérdését illetően — bizakodva tekint a jövő­be. Ez bizonyosodott be az egyik utcagyűlésen, ahol a résztvevők vállalták, hogy társulást hoznak létre. Esze­rint a lakók két-kétezer fo­rintot fizetnek be egy 860 méter hosszú betonút építé­sére. A község vezetői szá­mítanak arra, hogy a telepü­lés más részein is csatlakoz­nak a helyi tanács ilyen irá­nyú kezdeményezéséhez. Kép, szöveg: Bukovinszky István T. I. A Centrum Áruházak Luxus Áruháza a karácsonyi vásár alkalmával új, elsősorban a fia­talok igényeit kielégítő, 100 négyzetméteres boltot nyitott a budapesti Rákóczi úton (MTI-fotő: Varga László) A KISZ a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokért A településfejlesztés eredményei és gondjai Kunágotán

Next

/
Thumbnails
Contents