Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
1984. december 12., szerda Kétezer-négyszázhuszonnyolccal kevesebb férfi December derekán lejárt az egy héttel azelőtt közzétett vármegyei szabályrendelet határideje: „1. §. Mindazok a közalkalmazottak, akik álláshelyükről a szovjet hadsereg bevonulása előtt akár felső parancsra, akár önként eltávoztak, mihelyt állomáshelyükre visszatérnek, kötelesek három napon belül, akik pedig már visz- szatértek, azok december 15- ig közvetlen hatóságuknál jelentkezni, és eltávozásuk, illetve elmenekülésük okairól és körülményeiről rövid írásbeli jelentést tenni... 4. §. Az igazoló bizottság az illető közalkalmazott jelentése, valamint a hivatal főnökének kísérő felterjesztése alapján elbírálja, hogy az illető közalkalmazott az állást elfoglalhaija-e, vagy pedig ellene szabályszerű fegyelmi eljárás indítandó.” Sarkad főszolgabíróját eképpen igazította el Cson- ka-Bihar vármegye alispánja: „Régi kihágási ügyek csak abban az esetben inté- zendők, ha arra idő van, most folyamatba tett ügyek intézendök, bírságok a vármegye pénztárába fizetendők be.” Ugyancsak Sarkadnak szólt a következő utasítás: „Elmenekült kereskedők árukészlete igénybevehető, az áru az arra rászorulók között igazságosan és arányosan szétosztandó, befolyt vételár a községi elöljáróságnál letétbe helyezendő, amit a község a vármegyéhez beszállít.” Valamennyi főszolgabíró megkapta az alispánnak ezt a leiratát: „A vármegyei katonai parancsnokság a mai napon arról értesített, hogy a vármegye területén levő összes malmokat a katonai őrlés alól mentesítette . . . Most már az érdekelt községek igyekezzenek a malmok részére megfelelő üzemanyagot biztosítani, és az őrlést megszakítás nélkül folytatva, a lakosság kenyérellátását biztosítsák.” Ugyanezekben a napokban a főispántól is érkeztek rendeletek Sarkadra. Az egyik: „Jelentse, hogy milyen kilátások vannak arra nézve, hogy a cukorgyár a civil lakosság részére is dolgozzék. Közölje továbbá azt is, hogy nem kerül-e ki a cukorgyárból legálisan cukor, amelynek egy részét a vármegye közellátására biztosítani lehetne." Az új élet demokratikus szervezeti kereteinek megerősödést mutatja egy december 10-i jegyzőkönyv: „Felvétetett... délután 2 órakor a Geszt községi ref. fiúiskola tantermében... Jelen voltak: földmunkások és kisgazdák, összesen 75-en. A hatóság képviseletében Biró János községi elöljáró jelent meg. Bagdi Ferenc üdvözli a megjelenteket, s előadja, hogy mint földmunkás szervező hívta egybe a megjelenteket, mért a mai megváltozott körülmények folytán szükségesnek tartja a »Magyar Földmunkás Szak- szervezet« megalakítását, amelyben a földmunkás és ki-gazda egyformán helyet foglalhat, hogy a jövőben közös erővel tudják védeni az amúgy is közös érdekeiket ... A megválasztott elnök, Bagdi Ferenc úgy a maga, mint a megválasztott tisztikar nevében megköszöni az egyhangú választást, és ígéri, hogy tehetségükkel arra törekszenek, hogy odaadó, becsületes munkásságukkal az egyetemes magyar földmívesség ügyeit szolgálják." Négy nappal később Farkas Mihály országos helyzetképet vázolt föl a Délma- gyarország hasábjain: „Hogy a magyar nép élni akar az adott lehetőséggel, és be akar kapcsolódni az egész Európát átfogó demokratikus átalakulásba, annak bizonysága, hogy Szegeden, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Orosházán, Békéscsabán megalakultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, a nemzeti bizottságok. Ez azonban csak a kezdet... Tisztában kell lennünk, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nemcsak a demokratikus pártok képviselőinek az összefogása, hanem elsősorban a néptömegek egységes frontba tömörítése és mozgásba hozása.” Dr. Révész Imre debreceni református püspök ezt jegyezte fel a naplójába: „Gerő Ernő (december 12- én) előadta azt a tervet, hogy Debrecen, Szeged, Békéscsaba és Hódmezővásárhely városokból itt Debrecenben összeül egy előkészítő bizottság, amelyben szociáldemokrata, kommunista, kisgazda és radikális polgári pártok képviselői vesznek részt, és ez a bizottság megállapítja az elveket és módokat, amelyek mellett néhány nap alatt a Tisza-vidék és a Duna—Tisza közének városaiból össze lehet állítani egy ideiglenes nemzetgyűlést. Ez a nemzetgyűlés december 21-én — tehát 9 nap múlva — itt, Debrecenben tartaná első ülését, megválasztaná a kormányt, és különböző intézkedések meghozatala után együttmaradna mindaddig, amíg végleges országgyűlést alakítani nem lehet.” A felszabadult országrész egész területére eljutó debreceni Néplap december 16- án közölte az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságának felhívását: „Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületéit, a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válasszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kifejezésre fogja juttatni a magyar nép akaratát: öszszefogni párt- és társadalmi különbség nélkül a német rablók kiűzésére, az országnak a romokból való feltámasztására, erős, független, demokratikus Magyarország megteremtésére.” Mindez nem jelentette azt, hogy egy sereg részletkérdésben ne lettek volna nézetkülönbségek az emberek között. A megyei közigazgatási főnök december 13-án leiratban fedte meg az orosházi főszolgabírót: „A középiskolákban a német nyelvtanítás szüneteltetése tárgyában f. hó 5-én Cím körrendeletét bocsátott ki az iskolák igazgatóságához, amelyben elrendelte, hogy a középiskolákban megfelelő kormányintézkedésig a német nyelvtanítás szüneteljen, és helyette a lehetőséghez képest az orosz nyelvet tanítsák. Ezen intézkedést jóváhagyás és megfelelő elbírálás végett egyidejűleg hozzám felterjesztette ... Minden olyan ügyben, amelyet Cím az én elbírálásom és jóváhagyásom elé kíván terjeszteni, a jövőben addig ne hozzon határozatot, amíg előzetesen velem nem közölte ... Ami pedig a kérdés lényegét illeti, e tekintetben kizárólag a közelesen megalakuló magyar kormány joga és tiszte dönteni, és az egész országra szóló hatály- lyal intézkedni.” Két hónap múlva a tanácsülés tudomásul vette a szovjet városparancsnok elrendelte népszámlálás eredményét: Orosházának 1944. végén 21 870 lakosa volt; közülük 12149 volt a nők, és mindössze 9721 a férfiak száma — a háború főképpen az erősebb nemből szedte a maga szörnyű sápját. Parkrészlet Törökzugban A hagyományoknak meg- I felelően a gyulai Városi Ta- ‘ nács tagjai tavasszal számol■ tak be választóiknak végzett ■ munkájukról. A tanácstagi ; beszámolókon 2300-an vettek j részt, 564-en szóltak hozzá : az elhangzottakhoz, illetve j 848 bejelentés hangzott el. ; Az idei tanácstagi beszámo- j lók annyiban tértek el az előző éviektől, hogy mindazok a kérdések napirendre kerültek, amelyeket az elmúlt négy év során vetettek fel a választók. A tanácsta- ! goknak válaszolni kellett arra, hogy miben sikerült előrelépni és miben nem. Dr. Szávai István, a tanács végrehajtó bizottságának titkára a következőket mondja: — A statisztikák szerint a legtöbb felvetés a kommunális jellegű kérdésekhez kapcsolódott. A választók közérdekű bejelentéseit, javaslatait a tanácstagok továbbították az illetékes szak- igazgatási szervekhez vagy észrevételeiket a tanács testületi ülésein ismertették. A felvetések 85—90 százalékára a választók megfelelő, kielégítő választ kaptak. Érthető módon a város lakóit leginkább azok a kérdések foglalkoztatják, illetve foglalkoztatták, amelyek közvetlen környezetüket, mindennapjaikat befolyásolják. Ilyen például — a teljesség igénye nélkül — az út- és járdahálózat, a közvilágítás, a gázvezeték-építés, az utcák, terek, parkok rendezettsége, a csapadékvízelvezetés, az iskolák és óvodák helyzete, stb. Hild Györgyöt, a tanács elnökhelyettesét, a műszaki osztály vezetőjét arról kérdeztük, hogy az elmúlt években mit sikerült megvalósítani a városban tanácsi segítséggel, lakossági ösz- szefogással, az úthálózat javításában, illetve a gázvezeték-építésben. — Gyulán az úthálózat hossza megközelíti a 150 kilométert. Ebből 100 kilométer még ma is földút. Két évvel ezelőtt kezdtük el az úgynevezett egyszerűsített szerkezetű stabilizált útalapok kiépítését. Ennek sok változata van. Van, ahol cserép- vagy építési törmeléket, hulladék zúzott követ, cukorgyári meddőkövet, vagy öntödei hulladék homokot használnak fel. Tizenöt utcában mintegy 6 kilométer közút kapott így szilárd útburkolatot. Az idén közel' 22 — ebből 10,5 km volt a gerincvezeték — kilométer gázvezeték épült meg, 750—800 család térhetett át a gáztüzelésre. Portánként átlagosan 10 ezer forintot áldoztak erre a célra, nem beszélve arról, hogy legtöbb utcában vállalták az árkok kiásását, betemetését. (Ha minden igaz, jövőre további utcákba vezetik be a gázt. A DÉGÁZ 4 és fél kilométer vezeték építését már visszaigazolta. Utcatársulások szerveződnek Máriafal- ván és Öváriban.) Érdemes még megemlíteni, hogy idén megépült a Mágo- csi utcában egy 100 férőhelyes óvoda. Hetvenkilenc vállalat, illetve intézmény napjainkig 5 millió 224 ezer forintot ajánlott fel a 2. számú általános iskola Szent István utcai épületének 6 tanteremmel való bővítésére. — A városban sok a zöldterület, a park. Hogyan próbálják a karbantartásukat megoldani, hiszen erre a célra kevés pénz áll rendelkezésre? — Tovább szeretnénk fejleszteni azt az elképzelésünket, hogy a városban levő iskolák vállaljanak védnökséget egy-egy park vagy zöldterület felett. Sajnos, eddig csak kampányszerűen sikerült mozgósítani az ifjúságot. Tervezzük, hogy egy- egy lakótelepi egységre rábízzuk a környezetükben levő zöldterületet. Évek óta 5—5,5 millió forintot fordíthatunk ilyen jellegű kiadásokra. Közben olyan nagy parkok jöttek létre, mint a Fotó: Veress Erzsi törökzugi. Azt is figyelembe kell venni, hogy az új lakásba költözők szeretnék, ha környezetüket minél hamarabb parkosítanák. Az eddig leírtak végső soron a város lakóinak összefogását jellemzik. Kifejezve azt, hogy a közös célok megvalósítására mozgósítani lehet az embereket, ha látják a munka értelmét, eredményét. Az sem mellékes, hogy észrevételeiket miként veszik figyelembe a város vezetői. A jogos felvetéseket pedig hogyan próbálják megoldani. A párbeszédet rendszeressé kell tenni. Időről időre visszatérve a felvetett kérdésekre. A tavaszi tanácstagi beszámolókon napvilágot látott észrevételekre az őszi várospolitikai fórumon térhettek vissza a város vezetői. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Banadics Márton a következőket mondja az eddig lezajlott várospolitikai fórumokról: — Fontos várospolitikai kérdés, hogy az emberek tudjanak arról, mi történik Gyulán. Az ötéves terv vége felé járunk. Szót kell váltani az emberekkel az elmúlt időszakról és felkészülni a következő évekre. Ennek az egyik legjobb módja a várospolitikai fórumokon adódik. A fórumokat a kerületi népfrontbizottságok szervezik. Ez idáig hat fórumot tartottunk. A város vezetői és a szakemberek ismertették elképzeléseiket a város jövőjének legfontosabb ösz- szetevőiről, célkitűzéseiről. Szó volt például a hosszú távú városfejlesztési tervről, a belváros .rendezési tervéről, a kereskedelem fejlesztéséről vagy például a nyugdíjasok helyzetéről. Ügy érzem, az idért az előzőeknél jobban sikerül mozgósítani a lakosságot a várospolitikai munkára. Természetesen ezzel párhuzamosan elkezdtük a választások előkészítését is. Lovász Sándor Bizsuk Csehszlovákiából Lombikbébi-elökészületek hazai klinikán A csehszlovák Jablonex Külkereskedelmi Vállalat az idén kétmillió-kétszázezer rubel értékben szállít bizsut, művirágot, üvegdiszeket magyar partnereinek, mintegy tíz százalékkal többet mint tavaly. Üjabb kínálatukról, a kapcsolatok további bővítéséről tartottak sajtótájékoztatót a Jablonex képviselői kedden Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán. Elmondták, hogy termékeikből a kereskedelmi osztályon a szakemberek számára péntekig nyitva tartó kiállítást rendeztek. Ez arra is jó alkalom, hogy a két ország kereskedői kicseréljék tapasztalataikat, elmélyítsék kapcsolataikat. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1-es számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján hamarosan megkezdhetik a szervezeten kívüli megtermékenyítést. Miként dr. Gimes Rezső egyetemi docens, az orvostudományok doktora az MTI munkatársának elmondta: a sebészeti beavatkozáshoz szükséges eszközök már a rendelkezésükre állnak, s kijelölték a biológiai laboratórium helyét a klinikán. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy beszerezzék a többi speciális készüléket, eszközöket, és megszervezzék az orvos-biológus szakembercsoportot, amely elvégezheti ezt a beavatkozást. Előreláthatóan a következő év első felében — Magyarországon elsőként — megkísérlik létrehozni a terhességet azoknál az asszonyoknál, akiknél ez természetes módon nem lehetséges. Elsősorban azoknak a nőknek a megtermékenyítését segítik elő, akiknek mindkét petevezetéke olyan mértékben elzáródott, hogy azt műtéttel már nem lehet megnyitni, vagy mindkét petevezetéket el kellett távolítani, például méhen kívüli terhesség miatt, a petefészkük viszont jól működik, a magzat kedvező feltételek között fejlődhet az anyaméhben. Ezeknél a nőknél hormonálisán serkentik a peteérést, a legmegfelelőbb időpontban kiveszik a petét, s megtermékenyítik a férj spermájával. A megtermékenyített petét azután visszahelyezik a méhüregbe, ahol a pete már természetes módon fejlődik. A szakorvosok már felkészültek erre a beavatkozásra. Néhány éve tanulmányozzák a lombikbébi-eljárást azokban az országokban, ahol ezt bevezették. A lombikbébi-és meddőségkutatási világkong. resszusokon megismerték az e térefl szerzett tapasztalatokat. Bíznak abban, hogy jól hasznosítják majd a külföldi szakemberek tapasztalatait, útmutatásait, és nálunk már kezdetben a megtermékenyítést igénylő házaspároknak 25 százaléka részesülhet majd gyermekáldásban, annyi, mint napjainkban azokban az országokban, ahol évek óta végzik ezt a beavatkozást. Persze számos körülménytől függ, sikerül-e létrehozni a terhességet, és hogy az asszony ki tudja-e hordani azt. Országunkban jelenleg 30— 40 asszony igényli ezt a beavatkozást, annak tudatában is, hogy esetleg nem sikerül a fogamzás. Várható azonban, hogy azok a nők, akik minden áldozatot vállalnak azért, hogy gyermeknek adjanak életet, újra próbálkoznak majd. Emellett szól az is, hogy az idegen spermával megtermékenyített asszonyok közül számosán megismételtették ezt. Némelyeknek két, illetve három gyermeke is született már a mesterséges — de a nő szervezetén belüli — megtermékenyítés révén, amit egyébként hazánkban már évek óta jó eredménnyel alkalmaznak. Körzeti nyugdíjastalálkozó Gyomaendrödön A gyomaendrődi művelődési központ és az Endrődi Cipész Szövetkezet közös szervezésében december 6-án délután körzeti nyugdíjastalálkozót rendeztek az ENCI ebédlőjében. A találkozóra meghívták Ecsegfalva, Dé- vaványa, Hunya és Gyoma- endrőd nyugdíjasklubjait, valamint az öregék napköziotthonát. A hangulatos rendezvényre — melyen a Megyei Művelődési Központ hozzájárulásával Béres Ferenc és Lip- csey Edit lépett fel — több mint 240 idős ember látogatott el. Az elhangzott magyar nótáknak és operetteknek nagy sikere volt. A találkozó rendezői úgy tervezik, hogy jövőre október elején rendezik meg ismét a nyugdíjasok összejövetelét, mert a mostani siker azt bizonyítja, érdemes hagyománnyá tenni a körzeti nyugdíjastalál'kozót. (Tudósítónktól) A nagyközség KISZ bizottságának szervezésében december 6-án „Télapó-járat” indult Mezőhegyes óvodáiba, lakótelepeire. A technikai feltételeket az MMK és annak Nóniusz Szocialista Brigádja biztosította, A hintón járó Télapó nagy sikert aratott a lakosság körében. A szervezők tervei szerint jövőre ismét várható a település utcáin a „Télapó-járat” Fotó: Szabó Magdolna
