Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 11., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Hazánk vendége a finn miniszterelnök Negyven esztendő társadalmi fejlődése Tudományos ülésszak az Akadémián Kalevi Sorsa, a Firm Köztársaság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására vasárnap este érkezett hivatalos látogatásra Budapestre — hétfőn reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Kalevi Sorsa a Parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban az Országház dele- gációs termében folytatódott, ahol Lázár György és Kalevi Sorsa vezetésével megkezdődtek a magyar— finn hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. A Finn Köztársaság képviseletében Matti Tuovinen külügyminiszté- riumi államtitkár. Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagykövete és Erkki Mäentakanen, a külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris tárgyaláson részt vettek a magyar és a finn küldöttség szakértői is. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a két kormányfő áttekintette a magyar—finn kapcsolatokat. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára finnországi és Mauno Koivisto finn köztársasági elnök magyarországi látogatásának. Hangsúlyozták, hogy a két ország, a két nép között széKádár János a KB székházában fogadta a finn kormányfőt (Telefotó) leskörűek,- gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek a kapcsolatok. Megállapították: mindkét ország ezek fejlesztéséért, elmélyítéséért munkálkodik. A kormányfői találkozón kiemelték a Magyarország és Finnország közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amelynek eredményeként számottevően emelkedett az árucsere-forgalom nagysága. Hangsúlyozták a termelési kooperációkban és a harmadik piaci együttműködésben rejlő lehetőségek fontosságát. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsolatairól, mint az együttműködés hagyományos területéről. Kölcsönösen üdvözölték az e kapcsolatok történetéről idén kiadott közös könyvet. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét fél aggodalmát fejezte ki a feszültség növekedése, a fegyverkezési hajsza gyorsuló üteme miatt. Egyetértettek abban, hogy a szovjet—amerikai viszonynak meghatározó szerepe van a nemzetközi helyzet alakulásában. Üdvözölték a két nagyhatalom kapcsolataiban bekövetkezett legújabb fejleményt, az érdemi kontaktusok újrafelvé- telére utaló jeleket. Megállapították: Magyarország és Finnország egyaránt abban érdekelt, hogy e kontaktusok érdemi tárgyalásokhoz, majd megegyezéshez vezessenek a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájának csökkentéséről. A tárgyalócsoportok leszögezték, hogy az 1975. évi helsinki megállapodás életképesnek bizonyult, s mindent meg kell tenni a folyamat fenntartása érdekében. Mindkét fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő konferencia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain teljes nézetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is, hogy az európai és világhelyzetet mielőbb vissza kell vezetni az enyhülés, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés útjára. Kalevi Sorsa finnországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB székházában találkozott Kalevi Sorsával, a Finn Köztársaság miniszterelnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Állást foglaltak a kelet—nyugati párbeszéd konstruktív folytatása mellett, és megerősítették országaik készségét, hogy a hagyományosan jó kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével, aktivitásuk fokozásával is hozzájárulnak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a bizalom építéséhez, a népek javát szolgáló enyhülési folyamat továbbviteléhez. A találkozón jelen volt Lázár György. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a parlamentben fogadta a finn kormányfőt. A megbeszélésen részt vett Nagy János, Matti Tuovinen, valamint Púja Frigyes és Osmo Väinölä. Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott Kalevi Sorsa és felesége tiszteletére az Országház vadásztermében. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Az elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése címmel háromnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA, az MSZMP Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tanácskozássorozatot Szentágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg. Bevezetőben utalt arra: a konferencia szervezőinek igyekezete arra irányult, hogy társadalmunk fejlődését tudományos mélységgel és igényességgel a legkülönbözőbb aspektusokból lehessen értékelni, s ebből az értékelésből a ma, és elsősorban a jövő számára tanulságok fogalmazódhassanak meg. A továbbiakban a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt négy évtizedben bekövetkezett fejlődésének fontosabb állomásairól szólt. Ezt követően Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangoztatta: remélhető, hogy ez az ülésszak értékes hozzájárulás lesz a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából történő szellemi számvetéshez. Az előadások minden bizonnyal meggyőzően mutatják majd be, hogy az elmúlt négy évtizedben történelmünk egyetlen más korszakához sem mérhető, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődést éltünk meg. E negyven esztendő tapasztalataihoz tartozik — mutatott rá Benke Valéria —, hogy korábbi várakozásainkkal ellentétben a múlt magyar társadalmi viszonyainak nehéz örökségét nem tudtuk minden tekintetben gyorsan megváltoztatni. A szocializmus lehetőségeit kibontakoztatni rendkívül bonyolult, konfliktusokkal terhelt, hosszú társadalmi-történelmi feladat. Természetesen nem kereshetjük e negyven év negatív jelenségeinek mindegyikében a múlt hatását. Magunk sem mindig és mindenben találtuk meg a helyes utat, a megfelelő módszereket: a tévedések, hibák és kudarcok nehezítették, olykor vissza is vetették fejlődésünket. A politika súlyos torzulásának, a törvénytelenségnek véget vetett a párt, megújulása a társadalmi fejlődés sokoldalú lehetőségeit nyitotta meg. Az elmúlt több mint két évtized alatt is előfordult egy- egy megtorpanás után — akár külső, akár rajtunk múló okok következménye volt — ismételten teret tudott nyitni a cselekvésnek. A marxista társadalomtudományok kitüntetett funkciója azon munkálkodni, hogyan lehet a változó körülmények között jobban elérni a szocialista elvek és eszmények érvényesülését, eredményesebben szolgálni egy kollektív, humánus, szolidáris társadalom kialakulásának tudati és szellemi szükségleteit — hangoztatta. A következő esztendők legfontosabb tennivalói 'közül kiemelte a gazdasági program és az irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését, a településfejlesztés új programját, valamint a politikai intézményrendszer, a szocialista demokrácia folyamatos fejlesztését, rúint olyan feladatokat, amelyek megvalósításához — a párt közelgő kongresszusán megszülető határozatok nyomán — nagyban hozzájárulhatnak a társadalomtudományok művelői is — mondotta befejezésül. A továbbiakban a magyar történelem elmúlt négy évtizedének jellemző vonásairól Berend T. Iván akadémikus; hazánk nemzetközi helyzetének változásairól Be- recz János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője tartott előadást. A magyar társadalom szerkezetének alakulásáról Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója számolt be. Szocializmus és nemzettudat a felszabadulás utáni magyar fejlődésben címmel Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alel- nöke tartott előadást. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó referátumok egyebek közt a népi demokratikus államiság alakulásával és fejlesztésének irányaival, a népi demokratikus fejlődés nemzetközi és hazai feltételeivel foglalkoztak. A Magyar ENSZ Társaság közgyűlése A Magyar ENSZ Társaság hétfőn közgyűlést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter. Pethö Tibor, a Magyar ENSZ Társaság elnökségének és intéző bizottságának tagja üdvözölte a társaság tagjait, közöttük a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, az ENSZ és szakosított szervezeteinek egykori szakértőit, tisztviselőt. Megnyitójában emlékeztetett arra: az ENSZ 36 évvel ezelőtt, ezen a napon fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Azóta december 10-ét az emberi jogok napjaként tartják nyilván. Gömbös Ervin főtitkár a társaság elmúlt ötéves munkájának tapasztalatait ösz- szegezve megállapította: a Magyar ENSZ Társaság, amely 1947-ben alakult meg, kiemelt feladatának tekinti, hogy minél szélesebb körben ismertesse a világszervezet céljait, és tudatosítsa erőfeszítéseit, amelyeket a béke és a biztonság megőrzéséért, a nemzetközi politikai élet problémáinak megoldásáért tett. Erre annál is inkább szükség van, mert az utóbbi időben megszaporodtak a világszervezet tevékenységének eredményességét bíráló nézetek. Pedig a kétségkívül feszültebbé vált helyzetben is számos olyan határozatot hozott az ENSZ, amely megakadályozza a helyi konfliktusok továbbterjedését, lehetővé téve, hogy a szembenálló felek a tárgyalóasztal mellett tisztázhassák a vitás kérdéseket. Az ENSZ munkájának hatékonyságát megkérdőjelező vélekedések kapcsán leszögezte: az alapokmányban megfogalmazott elvek kiállták az idő próbáját, így továbbra is alkalmasak arra, hogy a két-, vagy több oldalú párbeszédek alapjául szolgáljanak. A Magyar ENSZ Társaság közgyűlésén megválasztották az új intéző bizottságot és a vezetői tisztségviselőket. A társaság elnöke ismét Simái Mihály akadémikus, főtitkára pedig Gömbös Ervin lett. A közgyűlésen ezután nyilatkozatot fogadtak el. Ez — többek között — hangsúlyozza: a Magyar ENSZ Társaság közgyűlése támogatja a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely teljes mértékben összhangban áll az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvekkel. Ma a béke és a nemzetközi együttműködés támogatása egyszesmind az ENSZ támogatása is — mutat rá a dokumentum, majd leszögezi: a világtörténelem eddigi legátfogóbb nemzetközi szervezete nemcsak a különféle politikai nézetek ütköztetésének hasznos fóruma, hanem olyan szervezet, amely a leghatékonyabban segítheti az emberiség közös, nagy céljainak megvalósítását. II lengyel kultúra napjai Lengyelország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megrendezik hazánkban a két ország kulturális szervei a lengyel kultúra napjai rendezvénysorozatát. Ez alkalomból hétfőn a Fészek Művészklubban sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Kazimierz Zygulski, a Lengyel Népköztársaság kulturális és művészeti minisztere, az eseménysorozatra hazánkba érkezett lengyel kulturális küldöttség vezetője a lengyel—magyar kulturális együttműködés eredményeiről, a lengyel kulturális élet helyzetéről szólt. Mint elmondotta, a kulturális élet irányítóinak egyik fő törekvése, hogy e szövetségek is fenntartsák és bővítsék nemzetközi kapcsolataikat. Erre is kiváló alkalom a Magyarországon most megkezdődött lengyel kultúra napjai rendezvénysorozata. Hétfőn este a Fővárosi Operettszínházban Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepélyesen megnyitotta a lengyel kultúra napjai rendezvénysorozatát. A Magyarok Világszövetségének elnöksége — Bognár József elnökletével — hétfőn ülést tartott a szövetség székházában. Szűts Pál főtitkárhelyettes előterjesztésében mérleget vontak a kül- országi magyarokkal sokszálú kapcsolatot tartó MVSZ idei munkájáról. Megállapították, hogy tovább bővült az érdeklődés az óhaza iránt, illetve az együttműködés különféle területeken a világ számos pontján élő honfitársainkkal, nagy érdeklődés kísérte az idén nyáron Budapesten megrendezett tudományos tanácskozást, amelyen első alkalommal találkoztak, számoltak be tevékenységükről a diaszpórában élő magyarság történetével foglalkozó külföldi és hazai kutatók. Immár harmadik alkalommal rendezte meg a világ- szövetség — ugyancsak Budapesten — a külföldi magyar egyesületek vezetőinek találkozóját. Fiatalok népes serege érkezett a sárospataki nyári kollégiumra, a balatoni nyelvművelő táborokba, a debreceni pedagógus-továbbképző tanfolyamra. Bemard Lown elutazott Budapestről Elutazott Budapestről Bernard Lown, a bostoni Har- ward Egyetem kardiológus professzora, a nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért amerikai társelnöke. A világhírű tudós magyar- országi látogatása idején előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián „Orvosi recept” címmel. Ismertette a nemzetközi orvosmozgalom terveit, legközelebbi feladatait. Szólt arról, a világ orvosainak mit kell tenniük azért, hogy elősegíthessék a nukleáris háború megelőzését. Bernard Lownt fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter. W V' A város felszabadulásának 40. évfordulójára felújították a pécsi városházát (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) MVSZ-elnökségi ülés
