Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. december 6., csütörtök t:i4Ul|ktiTci Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Orosházi Üveggyár Az Orosházi Üveggyár sík- húzó-keverő üzeme párt- alapszervezete 25 tagú kol­lektívájának beszámoló tag­gyűlésén Pintér Mihály, az alapszervezet titkára beveze­tőjében arról szólt, hogy igen nehéz körülmények között dolgoztak. Az elmúlt idő­szakban javult a tagság ideológiai felkészültsége. A pártalapszervezetből tizenki­lencen fizikai munkát végez­nek, míg hatan más terüle­ten dolgoznak. Az elmúlt öt esztendőben 68 határozatot és 19 állásfoglalást hoztak. A taggyűléseken 220 hozzá­szólás hangzott el. A párt- alapszervezet kommunistái négy pártcsoportban dolgoz­nak. Egyéni megbízatása va­lamennyiüknek van. A továbbiakban a tömeg- szervezetek tevékenységét ér­tékelte a titkár. Hangsúlyoz­ta, a KISZ-munkában hul­lámzó teljesítményt nyújtot­tak a fiatalok, ezen a terü­leten előrelépésre van szük­ség. Jól dolgoznak a Vörös- keresztben és az MHSZ-ben az aktivisták, gyengült vi­szont az MSZBT-munka. Na­gyot léptek előre a tagok ideológiai felkészültségében. Mindenki megszerezte az alapfokú politikai képzettsé­get. A gazdasági építőmun­kában az idén november 26- ra teljesítették éves tervü­ket. A szocialista brigádmoz­galom is fejlődött. A kollek­tívák közül három nyerte el az elmúlt öt év során a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met. Ugyancsak három al­kalommal kapták meg a Ki- váló Üzem címet. A vitában nyolcán kértek szót. Csik András üzemveze­tő a gazdasági vezetés vé­leményét tolmácsolta. Mint mondotta, igen jó együttmű­ködés alakult ki a párt- és gazdasági vezetés között. Ezek a találkozások nem mentesek az elvszerű viták­tól sem. Holecska István gé­pész, KISZ-alapszervezeti titkár a fiatalok előtt álló feladatokról, a KlSZ-tevé- kenység megújításának fon­tosságáról beszélt. Talpai Mihály gépész arról szólt, hogy ne csak névlege­sek, hanem ténylegesen mér­hetők legyenek a pártmeg­bízatások. Bánfi Antal ol­vasztár’, az üzemi pártbizott­ság tagja arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy több komoly ellentmondást hozott fel­színre az elmúlt öt esztendő. A párttagoknak fel kell ké­szülni a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére és az új választási rendszer bevezetésére. Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára elisme­rését fejezte ki az alapszer­vezet tagságának eddigi te­vékenységéért. Kiemelte, még jelentős tartalékokkal rendelkezik az üzem, a jö­vőben mind nagyobb szere­pe lesz az emberi tényező­nek. Ezt követően átnyújtot­ta az alapszervezet tagságá­nak az üzemi végrehajtó bi­zottság oklevelét eredményes tevékenységükért. V. L. Nagyszénási Október 6. Tsz ,,Az aszály okozta veszte­séget minden utóhatás, a kö­vetkező évek megterhelése nélkül sikerült rendezni.” E megállapítás a nagyszénási Október 6. Termelőszövetke­zet beszámoló párttaggyűlé­sén hangzott el Csáki Sán- dornétól. De nemcsak a hoz­zászólás, hanem a vezetőség beszámolója is szemléletesen mutatta be az 5-ös — az ad­minisztrációban és az ipari szolgáltató főágazatban dol­gozó kommunistákat tömö­rítő — pártalapszervezet és a tsz vezetőségének erőfeszí­téseit a közös gazdaság tör­ténetének merőben új viszo­nyai között. A 8 ezer 300 hektáros kö­zös gazdaság megbízható gazdálkodásáról, eredmé­nyeiről volt ismert egészen 1983-ig. A szövetkezet nyere­sége négy éve 41, két évvel később, 1982-ben 51 millió forint volt. A hirtelen jött szárazság azonban egyik év­ről a másikra negatív elője­lűvé változtatott mindent. Tavaly a veszteség megha­ladta a kétmillió forintot, s az idén sem várható jobb eredmény. A veSzteség sem okozott azonban pánikot, s a tsz-ta- gok a jelentős jövedelemki­esés ellenére sem fordítottak hátat a gazdaságnak. A ki­egyensúlyozottság alapjait mind a gazdasági, mind a politikai munkában még a sikeres években rakták le. A megfontolt, gyors döntések, amelyek nem nélkülözhették a kollektív bölcsességet, az utóbbi két évben sem ma­radtak el. A pártszervezet irányító munkája, a vezetői beszámoltatások, a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése is erre ösztönöz­te a gazdasági vezetést. A törekvések azután sorra si­kerre vezettek. Kidolgozták a szövetkezet belső információs rendsze­rét, folyamatosabbá vált a közgazdasági elemző mun­ka, módosították a vetés- szerkezetet, s ami talán va­lamennyi intézkedés között — mint később kiderült — a legfontosabb volt; roha­mosan fejlesztették az idő­járás szeszélyeinek ellensú­lyozására az ipari ágazatot. Hogy a veszteség az idén nem lesz jóval több a tava­lyinál, az nem utolsósorban ennek tulajdonítható. Az adminisztráció és az ipari ágazat tevékenysége azonban nem vizsgálható el­szigetelten. A politikai mun­kában egyébként is veszélyes lenne az ilyen leegyszerűsí­tés; az ipari főágazatban jól, másutt kevésbé jól dolgoz­tak. Az igazság ezzel szem­ben az, hogy valamennyi ágazat átlagot meghaladó erőfeszítéseket tett az ered­ményesség növeléséért. Az már a kedvezőtlen időjárás­nak tulajdonítható, hogy mindez nem járt kellő sí­kénél. Ennek megértetése egyéb­ként már az agitáció sikerén múlott, amely — mint ahogy arra Domoki József is utalt a taggyűlésen — különösen fontos kérdés. Az alapszer­vezet vezetősége beszámoló­jában, amelyet dr. Bánki János párttitkár terjesztett elő, részletesen elemezte a szervezet belső életét, a párt­csoportok működését, a pártmegbízatásokat, a párt­építést. A pártalapszervezet beszá­moló taggyűlésén felszólalt még Gadár Mihályné, Kri- vik Pál és Hegedűs Béla. Valamennyien bizakodással beszéltek a jövőről, ami nem is csoda, hiszen a tsz-ben adottak a feltételek az ered­ményesség ugrásszerű javu­lásához. K. J. DATE szarvasi főiskolai kar A DATE szarvasi főiskolá­ján ötven párttag — köz'tük tíz hallgató — munkálkodott a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásán. Dr. Cseuz Imre, a pártalapszer­vezet titkára beszámolója elején népgazdaságunk és belpolitikai életünk rövid elemzését adta. A továbbiak­ban a helyi politika megva­lósulásáról számolt be. Mint mondotta, az oktató-nevelő munka színvonala a beszá­molási időszakban egyenlete­sen fejlődött. Javult a hall­gatók tanulmányi eredménye is. Közelebb került egymás­hoz az elmélet és a gyakor­lat az oktatás során. To­vábbra is hiányzik azonban egy saját üzemeltetésű tan­gazdaság. Az intézmény kommunis­tái az oktató-nevelő munka mellett a kutatásból is kive­szik részüket. Ezt bizonyít­ja, hogy az elmúlt időszak­ban kilenc könyv és 350 ta­nulmány jelent meg a szarvasi oktatók tollából. A hallgatók politikai felké­szültségéről szólva hangsú­lyozta: bátran mondanak vé­leményt a helyi kérdésekről, ugyanakkor néhányuknál érezhető az érdektelenség és a közöny. A pártépítésben jelentős eredményeket értek el. Az elmúlt öt év során harminc hallgatót vettek fel az MSZMP-be. A tömegszer­vezetek munkája is kiegyen­súlyozott volt az elmúlt idő­szakban. A hozzászólók valameny- nyien érintették, hogy az intézmény legfőbb feladata a hallgatók szocialista szel­lemű nevelése, szakmai tu­dásának gyarapítása. Dr. Tóth Lajos tanszékvezető főiskolai tanár kiemelte: a beszámoló nem takargatja a gondokat, problémákat sem. A jövőben arra kell töreked­ni, hogy több embert vonja­nak be a különböző társa­dalmi, politikai munkába. Mészáros Béla, harmad­éves hallgató a KISZ mun­kájáról mondott véleményt. Hangsúlyozta: a fiataloknak jobban kell élniük az intéz­ményben meglevő szabad­idős lehetőségek kihasználá­sával. Dr. Szántosi Antal, a főis­kolai kar igazgatója elmon­dotta, hogy a kezdeti bizony­talanság után a meglevő hiányosságok ellenére is fej­lődött az oktatás színvonala. Előreléptek a kutatás, szak- tanácsadás, továbbképzés te­rületén. A szűkös anyagi le­hetőségek ellenére javultak a tárgyi feltételek, szélese­dett az intézményi demokrá­cia, jó a munkahelyi légkör. A párttaggyűléseket magas szintű aktivitás, bátor vé­leménynyilvánítás jellemzi. Szabovik János, a városi pártbizottság munkatársa megállapította, hogy az in­tézmény kisugárzása jóval túlnő a város és a megye határain. Megnőtt a főisko­lai kar tekintélye. Mindeb­ben iTágy része van az itt dolgozó kommunisták helyt­állásának. — v. 1. — Kísérletek az úttörőszövetségben A napokban újabb terüle­ti, iskolán kívüli úttörőcsa­pat alakult a fővárosban. A Csepeli Ifjúsági Pantomim együttes tagjaiból szervező­dött gyermekközösség Lati- novits Zoltán nevét vette fel. Ez idő szerint Budapes­ten öt hasonló, a hagyomá­nyostól eltérő felépítésű út­törőcsapat működik. Ezek az új szervezeti formák az 1984—85-ös úttörőévben in­duló mozgalmi kísérletek eredményeképp jöttek létre. A kísérletek elsősorban az úttörőszövetség szervezeté­nek fejlesztését szolgálják, de az egyes tevékenységi for­mák módosítására, megújí­tására is lehetőséget kínál­nak. A kezdeményezés ország­szerte kedvező visszhangra talált, eddig mintegy száz településen alakítottak ki a hagyományostól eltérő fel­építésű, vagy iskolán kívüli úttörőcsapatot. A helyi sa­játosságoknak, működési fel­tételeknek megfelelően kü­lönböző típusú közösségek szerveződtek. Mintegy ötven helyen azonos érdeklődésű, de különböző életkorú gye­rekeket tömörítő szakrajo­kat, szakőrsöket hoztak lét­re. Volt, ahol a művészeti, technikai tantárgycsoportok­hoz kapcsolódó közösségek alakultak ki, megint máshol az azonos lakóhelyű gyere­kekből szerveződtek otthoni rajok, őrsök. Alakultak olyan úttörőőr­sök is, amelyek egy adott közösségi vállalás teljesítésé­re, meghatározott időtar­tamra szerveződtek. A kí­sérletek negyedik típusa az általános művelődési köz­pontok és az úttörőcsapatok kapcsolatára épül. E speciá­lis művelődési intézmények egyik fontos sajátossága az. hogy a hatókörükben élők olyan szolgáltatásokat élvez­hetnek, amelyek másutt még hiányoznak az alapellátás­ból. A kísérletre önként je­lentkező úttörőközösségek arra keresik a választ: mi­lyen szervezeti keretek kö­zött bontakozhat ki optimá­lisan az általános művelődé­si központok úttörőmozgalmi tevékenysége. Végezetül olyan gyerekközösségi szer­vezetek is tevékenykedhet­nek úttörőcsapatként, ame­lyek nem az iskola, hanem más — kulturális területen vagy azon kívül működő — intézmények hatókörében jönnek létre. Kondorosi takarékszövetkezet Januárban kirendeltséget nyitnak Jaminában Korszerű körülmények között fogadhatják ügyfeleiket Kondorosról egy gyermek­kori emlékem jut eszembe, amikor a takarékszövetkeze­tet keressük fel. Pontosab­ban ez az emlék a híres kondorosi csárdához kapcso­lódik. Annak idején átuta­zóban megálltunk a csárdá­nál. Az egyik pincérnek még arra is volt energiája, hogy a csárdához fűződő legendák közül elmeséljen néhányat. Fantáziámat napokig foglal­koztatta Rózsa Sándor, a hí­res betyár kalandsorpzata. Becsuktam a szememet és láttam, hogyan menekül — a pandúrok félelmetes ellen­sége, a gazdagok vastag bőr- bugyellárisainak megcsa- polója — a kéményen ke­resztül a csárdából. Láttam, hogyan tűnik el a csárda há­tuljánál levő rafináltan ki­alakított bokorban, és ho­gyan nyargal paripáján a pusztákon ... * * * Manapság ritkábban ke­letkeznek legendák szilaj tartású, napbarnította arcú szegénylegény-rablóvezé- rekről. Persze, attól sem kell tartanunk, hogy úton- állók szabadítanak meg pén­zünktől. A mai kondorosiak megtakarított pénzüket nem hordják magukkal és nem teszik be a sublótfiába. In­kább a pénzt a helyi taka­rékszövetkezetbe viszik. A takarékszövetkezet betétál­lománya napjainkban 141 millió forint, 6 millióval több, mint január elsején volt. A szövetkezet működé­si területéhez Nagyszénás, Kamut és Kétsoprony is hozzátartozik. Az itt élő mintegy 16 ezer ember közül 5750 tagja a takarékszövet­kezetnek. A taglétszám évről évre nő, amit az emberek bizalmával magyarázhatunk. Závogyán János, a takarék- szövetkezet elnöke az ez évi eredményeikről a követke­zőket mondja: — Úgy terveztük, hogy az 1984-es évet egymillió forin­tos nyereséggel zárjuk. Az eddigi adatokból arra kö­vetkeztethetünk, hogy telje­sítjük célkitűzéseinket. Né­hány nappal ezelőtt készült ei a központi épületünk fel­újítása, bővítése. A régi épü­letet kinőttük. Ezért kellett könyvelési irodát, tanácsko­zótermet, irattárat és szociá­lis helyiséget építeni. Lé­nyegesen javult dolgozóink munkakörülménye, és re­méljük, az ügyfélkiszolgálá­sunk színvonalát is javítani tudjuk. Az ügyintézés gyor­sítása érdekében ugyancsak az idén vezettük be a kamu- ti és a kétsopronyi kiren­deltségünknél a gépkönyve­lést. Ezeken a településeken bővítettük szolgáltatásaink körét, ugyanis vállaltuk a biztosítási díjak beszedését. ♦ ♦ ♦ 1983 végén vetődött fel a szövetkezet vezetőiben az a gondolat, hogy Békéscsabán, Jaminában egy kirendeltsé­get kellene nyitni. A jog­szabályok lehetővé tették ezt, és a Pénzügyminisztéri­um engedélye is valószínű­nek látszik. A konkrét szer­vező munkát májusban kezd­ték el, amikor a küldöttgyű­lés egyetértett az elképze­léssel. S hogy miért pont Jaminában szeretnének ki- rendeltséget nyitni? Talán azért, mert Békéscsabának ez a része jói elhatárolható terület. Megmaradt kertvá­rosi jellege. Az itt lakók kö­zül sokan mezőgazdasági munkát végeznek. Ügy érez­ték, a kerület lakóival meg tudják találni a közös han­got. A kirendeltség megnyi­tásának az egyik legfonto­sabb előfeltétele az volt, hogy 450 jaminai lakos 300 forint névértékű részjegyet váltson. A szövetkezet elnö­ke nem kis örömmé) mond­ta, hogy az igazgató tanács a közelmúltban megállapí­totta: teljesítették a kiren­deltség megnyitásának felté­teleit. Jelentették ezt a Pénzügyminisztériumnak, most az új működési enge­délyüket várják. Ha minden igaz, akkor az igazgatóság decemberi ülésén kiadhatja a jaminai kirendeltség mű­ködési bizonyítványát. A tervek szerint 1985 első nap­jaiban a Győri utcában fo­gadják az első ügyfeleiket. * Ha a kondorosi takarék- szövetkezet tervei valóra válnak, akkor jövőre a tel­jesítményük tovább nő. Gya­rapszik a betétállományuk, tehát több kölcsönt folyósít­hatnak. Ugyancsak fejleszte­ni szeretnék kiegészítő tevé­kenységeik körét. Az sem titkolt céljuk, hogy szeret­nének előrelépni a költség- gazdálkodásban, és szeret­nék javítani munkájuk jö­vedelmezőségét, színvonalát. Lovász Sándor A napúkban fejeződött be a szövetkezet központjának kibővítése, felújítása Fotó: Veress Erzsi i

Next

/
Thumbnails
Contents