Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-06 / 286. szám
1984. december 6., csütörtök o Geszti gondok Utólag egy küldöttközgyűlésről A Körösök völgyében található község, Geszt sok mindenről nevezetes: Arany Jánosról, a kisüsti pálinkáról és nem utolsósorban termelőszövetkezetéről. Arról a mindössze 2 ezer 300 hektáros kisüzemről, amely jövőre ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Valószinűleg halk, felhajtás nélküli ünnepségen, hiszen a jövő évi zárszámadáson a vezetőség veszteségről ad majd számot. A geszti tsz mindig is mostoha körülmények között gazdálkodott. Nem csupán alacsony termőképességű földjffi, rossz közgazdasági helyzete, nehéz megközelíthetősége miatt: rendszeresen meglátogatta földjeit a belvíz, s olyankor vitt mindent. Szinte csodával határos, hogy eddig minden évben plusz jelt tehettek az év végi mérleg zárószáma elé, egyszer sem lettek veszteségesek. Persze, esetükben nem kell sok milliós nyereségre gondolni: tulajdonképpen állandóan a „léc körül” mozgott a jövedelmezőségük. Ez azonban — helyzetükben — mindenképpen dicséretesnek mondható. Az idei, immár harmadik éve tartó aszály már a gesztieknek is soknak bizonyult. A kora nyári esők ugyan rengeteget javítottak a búza és az árpa helyzetén, s a két növény hozamai megdöntötték minden eddigi rekordot. Még a lóbab és a mustár is bőven termett, de a többi növény már nem bírta a csapadékhiányt. A kukorica, a szója, a lucerna alaposan „leszerepelt”, a tervezettnél kevesebb termett cukorrépából és réti szénából. Tovább csökkentette a növénytermesztés eredményességét, hogy egyes munkákra szomszédos üzemeket kellett megkérni, s bizony, a bérmunka nem olcsó mulatság. Az állattenyésztést sem kímélte a szárazság. Tavaly csak gyenge minőségű silót készíthettek a rossz alapanyagból, s ez meg is látszott a tehenészeten, a juhá- szaton. A 150 tehénnél a viA Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg az iparág idei fejlődéséről. A vegyipar termelése az idén várhatóan az előirányzottnál nagyobb mértékben, mintegy 2,5—3 százalékkal nő. Ezen belül a legnagyobb, az iparág átlagát mintegy háromszorosan meghaladó mértékben a kozmetikai és háztartásvegyipar, illetve a szerves és szervetlen vegyipar fokozza a termelését. Ugyancsak az iparág átlagánál nagyobb fejlődés várható a műtrágya- és növény- védőszer-gyártás, a gyógyszeripar és a műanyagfeldolgozás területén. Növényvédő szerből és műtrágyából a vállalatok összességében teljesítették szerződéses kötelezettségeiket. A gyógyszeripar azonban eredményei ellenére nem tudta a hazai igényeket maradéktalanul kielégíteni. A hiányok pótlását megkezdték, s így az ellátás az év végére mar kiegyensúlyozott lesz. A népgazdasági célkitűzéssel egyezően az idén mintegy 2 százalékkal csökken a kőolaj-feldolgozás termelése. ezen belül viszont nő a magasabb fokon feldolgozott, értékesebb termékek részaránya. A vegyipari vállalatok ütemes termelését nehezítette az idén néhány külföldi alapanyag' késedelmes beérkezése, ami miatt időszakos hiányok voltak a festékellátásban. Hasonló gondok miatt a Ti- szamenti Vegyi Művek kén- savüzeme csökkent kapacitaminhiány, a takarmányok alacsony beltartalmi értéke fokozta az állatok érzékenységét. Előfordultak vírus- fertőzések a borjaknál, teheneknél — ez utóbbiak termékenysége sem érte el a kívánatos szintet. A takar- mányhiány miatt sok abrakot fogyasztó juhászat így is eredményes lett, de a marhahizlaláson veszítettek. Summázva: a geszti Egyetértés Tsz-nél a háromnegyed éves felméréskor világossá vált, hogy kiadásaik meghaladják a bevételeket, veszteséggel és alaphiánnyal kell számolniuk. A közös gazdaság fennállása óta először nem tudja átugrani a képzeletbeli Iccét. * * * Amikor mindez egyértelmű lett, összeült a szűkebb szakvezetés és úgy döntött: küldöttközgyűlést hívnak össze — ismerjék meg a tagok a nehézségeket, tárják fel a hibákat, közösen jelöljék meg a kiutat. A novemberi küldöttközgyűlésen természetesen részt vettek a közös gazdaság sorsáért hivatalból és magánemberként is aggódó szakemberek: a megyei tanács, a tsz-szövet- ség és egy termelési rendszer képviselői. Az összejövetel a szokásos módon zajlott le. Az egyes ágazatok vezetői elmondták, miben milyen eredményt értek el, illetve sikertelenségüknek miben látják az okát. Hogy csak néhányat említsünk: kiemelték a juhásza- tot, mint olyan ágazatot, amelyben gond van a szakemberellátással és mi tagadás, a munkafegyelem is meglehetősen laza. Mások a tássaj dolgozik. A csomagolóeszközök hiánya miatt több kozmetikai és háztartásvegyipari cikk, festék, illetve gyógyszer késedelmesen került forgalomba. A vegyipari beruházások értéke az év végéig eléri a 11 milliárd forintot. A tervezett határidőnél előbb állt munkába, és június óta dolgozik- zavartalanul a Dunai Kőolajiparir Vállalat, katalitikus krakküzeme, ahol a kőolajpárlatokból értékes fehérárukat állítanak elő. A Borsodi Vegyi Kombinátban a müanyagfeldolgozást fejlesztették, s megkezdte termelését az évi 10 ezer tonna intermedier gyártására épített új üzem is. A Péti Nitrogén Művekben korszerűsítették és bővítették a karbamid- üzemet, melynek termékeit elsősorban tőkés országokba exportálják. Az év végéig megkezdi az üzemszerű termelést a vállalat új kombinált salétromsavüzeme is. A Nitrokémiai Ipartelepeken munkába állt a habosított polisztirol gyártására épített üzem, melynek a termékeit egyebek között szigetelésre is hasznosítják. Ejmellett bővítették növényvédőszer-ha- tóanyag gyártásukat, s elkészült az atomerőművi ioncserélő műgyantákat előállító üzemük is. A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalatnál az importból származó horganyzott acélcsövek helyettesítésére kidolgozott műanyag csövek és összekötő idomjaik gyártását fejlesztették jelentős mértékben. A Chinoinban egy külnövénytermesztés sokszínűségére hívták fel a figyelmet, tudniillik, hogy a kis területen aránytalanul sok növényfajjal foglalkozik a tsz. Szóba került sok minden, értékes, elemző bírálatok, javaslatok hangzottak el. Talán ezeknél is megragadóbb volt a felszólalások hangneme. Nem kesergés, egymásra mutogatás jellemezte a légkört, hanem a baj, a nehéz helyzet való értékelése és a kiút keresése. És még valami: a jövő év megalapozásának hangsúlyozása. Mert a gesztiek szavaiból kiderült, hogy múló, kellemetlen epizódnak tekintik a veszteséges évzárást. Hogy ez valóban így legyen, minden erejüket a jövő év megalapozására fordították. A banktól kapott óvadékhitel segítségével megvásárolták a szükséges vetőmagvakat, eszközöket, s ami nagyon fontos: nem csökkentették a bő hozamokhoz nélkülözhetetlen műtrágyaadagokat. Mindent megtettek, hogy mihamarabb feledésbe merüljenek a nehéz napok. * * * A veszteség és alaphiány rendezését persze jó ideig nyögni fogják, hiszen a hiteleket vissza kell fizetniük. Az is felvetődött azonban a tanácskozáson, ideje lenne a felsőbb szerveknél elérni, hogy kerüljön a szövetkezet az egyedi rendezésre kiválasztott üzemek közé. Ez már csak azért is fontos volna, mert termőhelyi adottságaik rövid időn belül nem váltqznak meg lényegesen, gépeket, eszközöket saját forrásból nemigen képesek vásárolni. Helyzetük gyökeres megváltoztatása csak a melioráció után várható, addig azonban meg kell élniük, dolgozniuk, termelniük kell. Mint az eltelt 25 év alatt bebizonyították: képesek arra, s nyilván jó fogadói lennének a külső segítségnek. M. Sz. Zs. földön is igen keresett gyógyszer előállítására építettek új üzemet. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban átadták a folyamatos technológiával dolgozó növényvédő szert gyártó csarnokot és formázóüzemet. A Biogál Gyógyszergyárban pedig kétféle, tőkés exportra szánt gyógyszeralapanyag előállítását növelték a kapacitás bővítésével. A vegyipari vállalatok jelentős eredményeket értek el az idén eddig külföldről vásárolt termékek itthoni gazdaságos gyártásában. A Taurusban megkezdték a Rába —Steiger traktorokhoz szükséges abroncsok gyártását, s ezzel nemcsak a külföldi behozataltó] mentesítik a hazai felhasználókat, hanem tőkés exportra is jut ezekből a termékekből. A hazai könnyűipari vállalatok fonalellátásán javított valamelyest a Magyar Viscosa- gyár, amelynek kollektívája vegyi szálakból 187 millió forint értékű többletszállításra vállalkozott. Az' idén jelentős mértékben tovább bővül a vegyipar termékeinek szociális^ és tőkés kivitele egyaránt. A rubelelszámolású exportban azonban az előirányzathoz képest kisebb lemaradás tapasztalható alapanyag-ellátási gondok miatt. A vegyipar vállalatai az előzetes számítások szerint a tervezettnél magasabb nyereséggel zárják az évet. Jövőre a vegyipar az ideihez hasonló mértékben bővíti termelését. Az"iparág vállalatainak fontos célkitűzése lesz az export további bővítése, az anyagtakarékos technológiáit mind szélesebb körű bevezetése, a hulladék- hasznosítás új lehetőségeinek keresése. A szakszervezetek napirendjén: a vegyipar idei fejlődése Energiáról, fűtésről a tél előtt Beszélgetés Klenk Gyulával, a megyei tanács főenergetikusával A tél küszöbén egyre többet hallunk, beszélünk a várható energiaellátásról. Az elkövetkező hónapokra való felkészülésről, a várható fogyasztásról, fűtésről váltottunk szót Klenk Gyulával, a megyei tanács főenergetikusával. — Milyen szerepet játszik a hazai energiafogyasztásban Békés megye? — Legjobban néhány számadattal tudom jellemezni: az ország elmúlt évi energiafogyasztásának 2,5 százalékát használta fel megyénk. A többi megyét tekintve a középmezőnyben foglalunk helyet azzal a különbséggel, hogy a lakosság fogyasztása az arányokat tekintve magasabb. Az energiafelhasználás „sűrűsége” a megye középső és nyugati részén a legnagyobb. — Hogyan változott megyénkben a különböző energiahordozók felhasználásának aránya az elmúlt 15 évben? — A takarékossági intézkedések, az energia-felhasználást ésszerűsítő program, és az árak által is ösztönzött népgazdasági követeimé-, nyéknek megfelelően csökkent az olaj részaránya. Korszerűségi törekvésekből adódóan hosszú ideig nagyobb ütemben csökkent a szilárd tüzelőanyagok fel- használása, a jó hatásfokú, könnyen kezelhető tüzelő- berendezések megjelenésével újabban részarányuk ismét emelkedő. A gáz részaránya is folyamatosan emelkedik. A már említett intézkedéseknek és részben a kedvező időjárásnak megfelelően csökkent az ország gazdaságának energiaigénye. Ez a költségvetés számára például tavaly jelentős megtakarítást eredményezett. Erről még csak annyit: 1980-hoz képest az ágazatok közül csak a mezőgazdaság és a nem anyagi ágazat energiafogyasztása emelkedett. — A megyében rendelkezésre álló energiahordozókat hogyan használjuk fel? — A megye szempontjából nagy jelentőségű az energiaracionalizálási program, mely nálunk elsősorban az olajkiváltással járó gázenergia felhasználására való áttérést jelenti a lakossági gázfelhasználók körének bővülése mellett. A program 91 beruházás megvalósítását teszi lehetővé, majdnem 630 millió forint értékben. Gázkitermelési lehetőségeinkből adódóan a mezőgazdaság aktivitásának köszönhetően az ország gázszolgáltatásába bekapcsolt 244 településből 26 Békés megyében található. Messze nem használtuk még ki adottságainkat a köztudottan nagy mennyiségben jelen levő hévízi energia hasznosításában. A biomassza energetikai hasznosítása is a következő évek feladata lesz. Véleményem szerint ehhez még jelentős technikai, technológiai fejlesztés, fejlődés szükséges. Ugyanis érdemes foglalkoznunk a napenergia hasznosításával is. — Említette az energiaracionalizálási programot. Felmerül a kérdés: mikor ésszerű, mikor indokolt az energiahordozó cseréje? — Népgazdasági szempontokat figyelembe véve nem célszerű, nem gazdaságos az elektromos áram fűtési célú felhasználása. Ezt egyrészt a hálózat bővítésének, másrészt az elektromos energia előállításának és szállításának költségei, veszteségei egyértelműen alátámasztják. Nem gazdaságos az olajkályhák mindenáron való kiváltása sem ott, ahol az ésszerűsítő beruházás három éven túl térül meg, illetve egy tonna olaj kiváltása 10 ezer forint fölött van. — Milyen korszerű, energiatakarékos gyártmányokat tud ajánlani? — A kereskedelemben kapható gyártmányok nagy része megfelel a jelenleg elvárható műszaki színvonalnak, s egyre kevésbé szerepelnek a hiánylistákon. Néhány példával, csak a megyében maradva, a nagyszé- násiak átalakított B—15 típusú szárítója, önjáró rakodógépe, a KAZÉP, a Körös Kazángyártó Vállalat által gyártott kazánok külföldön is megállják a helyüket. De ide sorolhatnám a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet háztartási, világító gyártmányait is. Az orosházi Üj Élet Tsz és az Unior Szövetkezet, a Gyulai Vasipari Szövetkezet kazánjai is megfelelnek a követelményeknek. Az építőipar energiatakarékos falazőanyagai és a Hungaropán üveg igazán közkedveltek. Megjegyzem, egy-egy gyártmány beépítésétől még nem kell csodát várni, mivel ezek a berendezések, anyagok egy rendszer részei, magát az energiafelhasználó folyamatot, a legkedvezőbb végeredményt kell vizsgálni. — Egy épületnél hogyan lehet az „energiapazarlást’’ csökkenteni? — Üj létesítmények építésénél erre már kötelező előírásokat, takarékossági követelményeket kell mesz- szemenően figyelembe venni. Ezeket — gondolkodva — be kell tartani. Meglevő épületeknél lehetőség van utólagos hőszigetelésre. Falaknál általában külső hőszigetelés ajánlható; belső hő- szigetelésnél tudniillik a párazárást feltétlenül meg kell oldani, mert máskülönben „izzadnak” a falak. Ide sorolható a már előző kérdésnél is említett fűtőberendezések kiválasztása, a megfelelő fűtési rendszer kialakítása, üzemeltetése is. A műszaki tényezőket hosszan lehetne sorolni, inkább néhány szót a központi fűtésről, melyben — különösen több emeletes házak esetén — még igen sok tartalék rejlik. Egy rosszul működő radiátor miatt fölösleges az egész házat túlfűte- ni. A megengedettől 1 Cel- sius-fokkal való eltérés körülbelül 5 százalékos fogyasztásváltozást von maga után. — A jelenleg üzemelő fűtőberendezéseket gazdaságosan használjuk-e? — Általánosságban azt lehet mondani: igen. Elvileg, ha a fűtőberendezést, pontosabban a fűtési rendszert, az adott körülményeknek megfelelően tervezték, az szabályozható, s betartják az előírt üzemeltetési és felfűtési hőmérsékletet, akkor gazdaságos a fűtés. — Milyen ellátás várható a következő hónapokban és években? — Elöljáróban le kell szögeznünk: az ellátásban a cél és a megoldás a gazdálkodás, nem pedig a korlátozás. Kiindulási alapunk nem lehet más, mint az ország adottságai és gazdálkodási lehetősége. Köztudott, hogy a tervezett mennyiségű és minőségű szén biztosításához ebben a fűtési idényben még komoly erőfeszítéseket kell tenni, s ez a lakosság számottevő hányadát is közvetlenül érinti. A tüzelőanyag-felhasználás megváltozott tendenciáinak megfelelően kissé késve ugyan, de megindult a magyar szénbányászat fejlesztése, mely az importtal együtt fedezheti a hazai szükségleteket. A megyei energiagazdálkodási szakigazgatásnak a lakossággal és közületekkel együttműködve a legfontosabb feladata az említett programok végrehajtásának segítése, a takarékossági intézkedések betartása, a műszaki fejlődés elősegítése, és a felelősségteljes szemlélet kialakítása. Szekeres András Szójaprogram A magas fehérjetartalmú, értékes aminosavakat tartalmazó növény, a szója feldolgozását korszerűsítik a növényolajiparban. A csepeli gyár szakosodott erre a terményre. A feldolgozás során keletkező szójadarában még igen értékes anyagok vannak, ám ezek a visszamaradó héj miatt csak nehezen hozzáférhetőek. A technológia tökéletesítésére Svájcból korszerű berendezést szereztek be, ezzel az értéktelen növényi részeket minden eddiginél nagyobb arányban távolíthatják el, és így takarmányozásra igen jó minőségű szójadarát adhatnak. A csepeli üzem évente 70 ezer tonna szója- mag feldolgozására képes, éz a teljesítménye elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek által felkínált alapanyagot kezelésben részesíthessék. Az üzemben a szójatermelés további növekedésére számítanak, ezért a kapacitást fokozatosan tovább növelik. Akamuti Béke Tsz kedvezményes takarmányszállítással segíti tagjait a háztáji állattartásban. Képünkön a helyi darálóból rakodnak a teherautóra, mely házhoz szállítja a szükséges takarmányt Fotó: Gál Edit
