Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. december 6., csütörtök o Geszti gondok Utólag egy küldöttközgyűlésről A Körösök völgyében található község, Geszt sok min­denről nevezetes: Arany Jánosról, a kisüsti pálinkáról és nem utolsósorban termelőszövetkezetéről. Arról a mind­össze 2 ezer 300 hektáros kisüzemről, amely jövőre ün­nepli megalakulásának 25. évfordulóját. Valószinűleg halk, felhajtás nélküli ünnepségen, hiszen a jövő évi zárszámadáson a vezetőség veszteségről ad majd számot. A geszti tsz mindig is mos­toha körülmények között gazdálkodott. Nem csupán alacsony termőképességű földjffi, rossz közgazdasági helyzete, nehéz megközelít­hetősége miatt: rendszeresen meglátogatta földjeit a bel­víz, s olyankor vitt mindent. Szinte csodával határos, hogy eddig minden évben plusz jelt tehettek az év végi mér­leg zárószáma elé, egyszer sem lettek veszteségesek. Persze, esetükben nem kell sok milliós nyereségre gon­dolni: tulajdonképpen állan­dóan a „léc körül” mozgott a jövedelmezőségük. Ez azon­ban — helyzetükben — min­denképpen dicséretesnek mondható. Az idei, immár harmadik éve tartó aszály már a gesz­tieknek is soknak bizonyult. A kora nyári esők ugyan rengeteget javítottak a búza és az árpa helyzetén, s a két növény hozamai meg­döntötték minden eddigi re­kordot. Még a lóbab és a mustár is bőven termett, de a többi növény már nem bírta a csapadékhiányt. A kukorica, a szója, a lucerna alaposan „leszerepelt”, a tervezettnél kevesebb ter­mett cukorrépából és réti szénából. Tovább csökkentet­te a növénytermesztés ered­ményességét, hogy egyes munkákra szomszédos üze­meket kellett megkérni, s bizony, a bérmunka nem ol­csó mulatság. Az állattenyésztést sem kímélte a szárazság. Tavaly csak gyenge minőségű silót készíthettek a rossz alap­anyagból, s ez meg is lát­szott a tehenészeten, a juhá- szaton. A 150 tehénnél a vi­A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg az iparág idei fejlődéséről. A vegyipar termelése az idén várhatóan az előirány­zottnál nagyobb mértékben, mintegy 2,5—3 százalékkal nő. Ezen belül a legnagyobb, az iparág átlagát mintegy háromszorosan meghaladó mértékben a kozmetikai és háztartásvegyipar, illetve a szerves és szervetlen vegy­ipar fokozza a termelését. Ugyancsak az iparág átlagá­nál nagyobb fejlődés várha­tó a műtrágya- és növény- védőszer-gyártás, a gyógy­szeripar és a műanyagfel­dolgozás területén. Növény­védő szerből és műtrágyából a vállalatok összességében teljesítették szerződéses kö­telezettségeiket. A gyógy­szeripar azonban eredményei ellenére nem tudta a hazai igényeket maradéktalanul kielégíteni. A hiányok pót­lását megkezdték, s így az ellátás az év végére mar kiegyensúlyozott lesz. A népgazdasági célkitű­zéssel egyezően az idén mintegy 2 százalékkal csök­ken a kőolaj-feldolgozás ter­melése. ezen belül viszont nő a magasabb fokon fel­dolgozott, értékesebb ter­mékek részaránya. A vegyipari vállalatok ütemes termelését nehezítet­te az idén néhány külföldi alapanyag' késedelmes beér­kezése, ami miatt időszakos hiányok voltak a festékellátásban. Hasonló gondok miatt a Ti- szamenti Vegyi Művek kén- savüzeme csökkent kapaci­taminhiány, a takarmányok alacsony beltartalmi értéke fokozta az állatok érzékeny­ségét. Előfordultak vírus- fertőzések a borjaknál, tehe­neknél — ez utóbbiak ter­mékenysége sem érte el a kívánatos szintet. A takar- mányhiány miatt sok abra­kot fogyasztó juhászat így is eredményes lett, de a mar­hahizlaláson veszítettek. Summázva: a geszti Egyetértés Tsz-nél a három­negyed éves felméréskor vi­lágossá vált, hogy kiadásaik meghaladják a bevételeket, veszteséggel és alaphiánnyal kell számolniuk. A közös gazdaság fennállása óta elő­ször nem tudja átugrani a képzeletbeli Iccét. * * * Amikor mindez egyértel­mű lett, összeült a szűkebb szakvezetés és úgy döntött: küldöttközgyűlést hívnak össze — ismerjék meg a ta­gok a nehézségeket, tárják fel a hibákat, közösen je­löljék meg a kiutat. A no­vemberi küldöttközgyűlésen természetesen részt vettek a közös gazdaság sorsáért hi­vatalból és magánemberként is aggódó szakemberek: a megyei tanács, a tsz-szövet- ség és egy termelési rend­szer képviselői. Az összejövetel a szokásos módon zajlott le. Az egyes ágazatok vezetői elmondták, miben milyen eredményt ér­tek el, illetve sikertelensé­güknek miben látják az okát. Hogy csak néhányat említ­sünk: kiemelték a juhásza- tot, mint olyan ágazatot, amelyben gond van a szak­emberellátással és mi taga­dás, a munkafegyelem is meglehetősen laza. Mások a tássaj dolgozik. A csoma­golóeszközök hiánya miatt több kozmetikai és háztar­tásvegyipari cikk, festék, il­letve gyógyszer késedelme­sen került forgalomba. A vegyipari beruházások értéke az év végéig eléri a 11 milliárd forintot. A ter­vezett határidőnél előbb állt munkába, és június óta dol­gozik- zavartalanul a Dunai Kőolajiparir Vállalat, katali­tikus krakküzeme, ahol a kőolajpárlatokból értékes fehérárukat állítanak elő. A Borsodi Vegyi Kombinátban a müanyagfeldolgozást fejlesztették, s megkezdte termelését az évi 10 ezer tonna interme­dier gyártására épített új üzem is. A Péti Nitrogén Művekben korszerűsítették és bővítették a karbamid- üzemet, melynek termékeit elsősorban tőkés országokba exportálják. Az év végéig megkezdi az üzemszerű ter­melést a vállalat új kombi­nált salétromsavüzeme is. A Nitrokémiai Ipartelepeken munkába állt a habosított polisztirol gyártására épített üzem, melynek a termékeit egyebek között szigetelésre is hasznosítják. Ejmellett bő­vítették növényvédőszer-ha- tóanyag gyártásukat, s elké­szült az atomerőművi ion­cserélő műgyantákat előállí­tó üzemük is. A Hungária Műanyag-feldolgozó Válla­latnál az importból szárma­zó horganyzott acélcsövek helyettesítésére kidolgozott műanyag csövek és össze­kötő idomjaik gyártását fej­lesztették jelentős mérték­ben. A Chinoinban egy kül­növénytermesztés sokszínű­ségére hívták fel a figyel­met, tudniillik, hogy a kis területen aránytalanul sok növényfajjal foglalkozik a tsz. Szóba került sok minden, értékes, elemző bírálatok, ja­vaslatok hangzottak el. Ta­lán ezeknél is megragadóbb volt a felszólalások hangne­me. Nem kesergés, egymás­ra mutogatás jellemezte a légkört, hanem a baj, a ne­héz helyzet való értékelése és a kiút keresése. És még valami: a jövő év megalapo­zásának hangsúlyozása. Mert a gesztiek szavaiból kiderült, hogy múló, kellemetlen epi­zódnak tekintik a vesztesé­ges évzárást. Hogy ez való­ban így legyen, minden ere­jüket a jövő év megalapozá­sára fordították. A banktól kapott óvadékhitel segítsé­gével megvásárolták a szük­séges vetőmagvakat, eszkö­zöket, s ami nagyon fontos: nem csökkentették a bő ho­zamokhoz nélkülözhetetlen műtrágyaadagokat. Mindent megtettek, hogy mihamarabb feledésbe merüljenek a ne­héz napok. * * * A veszteség és alaphiány rendezését persze jó ideig nyögni fogják, hiszen a hi­teleket vissza kell fizetniük. Az is felvetődött azonban a tanácskozáson, ideje lenne a felsőbb szerveknél elérni, hogy kerüljön a szövetkezet az egyedi rendezésre kivá­lasztott üzemek közé. Ez már csak azért is fontos vol­na, mert termőhelyi adott­ságaik rövid időn belül nem váltqznak meg lényegesen, gépeket, eszközöket saját forrásból nemigen képesek vásárolni. Helyzetük gyöke­res megváltoztatása csak a melioráció után várható, ad­dig azonban meg kell élniük, dolgozniuk, termelniük kell. Mint az eltelt 25 év alatt bebizonyították: képesek ar­ra, s nyilván jó fogadói len­nének a külső segítségnek. M. Sz. Zs. földön is igen keresett gyógyszer előállítására épí­tettek új üzemet. A Kőbá­nyai Gyógyszerárugyárban átadták a folyamatos techno­lógiával dolgozó növényvédő szert gyártó csarnokot és for­mázóüzemet. A Biogál Gyógyszergyárban pedig két­féle, tőkés exportra szánt gyógyszeralapanyag előállí­tását növelték a kapacitás bővítésével. A vegyipari vállalatok je­lentős eredményeket értek el az idén eddig külföldről vá­sárolt termékek itthoni gaz­daságos gyártásában. A Tau­rusban megkezdték a Rába —Steiger traktorokhoz szük­séges abroncsok gyártását, s ezzel nemcsak a külföldi be­hozataltó] mentesítik a ha­zai felhasználókat, hanem tőkés exportra is jut ezek­ből a termékekből. A hazai könnyűipari vállalatok fo­nalellátásán javított vala­melyest a Magyar Viscosa- gyár, amelynek kollektívája vegyi szálakból 187 millió forint értékű többletszállí­tásra vállalkozott. Az' idén jelentős mérték­ben tovább bővül a vegyipar termékeinek szo­ciális^ és tőkés kivitele egy­aránt. A rubelelszámolású exportban azonban az elő­irányzathoz képest kisebb le­maradás tapasztalható alap­anyag-ellátási gondok miatt. A vegyipar vállalatai az előzetes számítások szerint a tervezettnél magasabb nye­reséggel zárják az évet. Jövőre a vegyipar az idei­hez hasonló mértékben bőví­ti termelését. Az"iparág vál­lalatainak fontos célkitűzése lesz az export további bőví­tése, az anyagtakarékos technológiáit mind szélesebb körű bevezetése, a hulladék- hasznosítás új lehetőségeinek keresése. A szakszervezetek napirendjén: a vegyipar idei fejlődése Energiáról, fűtésről a tél előtt ­Beszélgetés Klenk Gyulával, a megyei tanács főenergetikusával A tél küszöbén egyre töb­bet hallunk, beszélünk a várható energiaellátásról. Az elkövetkező hónapokra való felkészülésről, a várható fo­gyasztásról, fűtésről vál­tottunk szót Klenk Gyulával, a megyei tanács főenergeti­kusával. — Milyen szerepet játszik a hazai energiafogyasztás­ban Békés megye? — Legjobban néhány számadattal tudom jelle­mezni: az ország elmúlt évi energiafogyasztásának 2,5 százalékát használta fel me­gyénk. A többi megyét te­kintve a középmezőnyben foglalunk helyet azzal a kü­lönbséggel, hogy a lakosság fogyasztása az arányokat te­kintve magasabb. Az ener­giafelhasználás „sűrűsége” a megye középső és nyugati részén a legnagyobb. — Hogyan változott me­gyénkben a különböző ener­giahordozók felhasználásá­nak aránya az elmúlt 15 év­ben? — A takarékossági intéz­kedések, az energia-felhasz­nálást ésszerűsítő program, és az árak által is ösztönzött népgazdasági követeimé-, nyéknek megfelelően csök­kent az olaj részaránya. Korszerűségi törekvésekből adódóan hosszú ideig na­gyobb ütemben csökkent a szilárd tüzelőanyagok fel- használása, a jó hatásfokú, könnyen kezelhető tüzelő- berendezések megjelenésé­vel újabban részarányuk is­mét emelkedő. A gáz rész­aránya is folyamatosan emel­kedik. A már említett intézkedé­seknek és részben a kedvező időjárásnak megfelelően csökkent az ország gazdasá­gának energiaigénye. Ez a költségvetés számára például tavaly jelentős megtakarítást eredményezett. Erről még csak annyit: 1980-hoz ké­pest az ágazatok közül csak a mezőgazdaság és a nem anyagi ágazat energiafo­gyasztása emelkedett. — A megyében rendelke­zésre álló energiahordozókat hogyan használjuk fel? — A megye szempontjából nagy jelentőségű az energia­racionalizálási program, mely nálunk elsősorban az olajkiváltással járó gázener­gia felhasználására való át­térést jelenti a lakossági gázfelhasználók körének bő­vülése mellett. A program 91 beruházás megvalósítását te­szi lehetővé, majdnem 630 millió forint értékben. Gáz­kitermelési lehetőségeinkből adódóan a mezőgazdaság ak­tivitásának köszönhetően az ország gázszolgáltatásába bekapcsolt 244 településből 26 Békés megyében található. Messze nem használtuk még ki adottságainkat a köztudottan nagy mennyi­ségben jelen levő hévízi energia hasznosításában. A biomassza energetikai hasz­nosítása is a következő évek feladata lesz. Vélemé­nyem szerint ehhez még jelentős technikai, technoló­giai fejlesztés, fejlődés szük­séges. Ugyanis érdemes fog­lalkoznunk a napenergia hasznosításával is. — Említette az energia­racionalizálási programot. Felmerül a kérdés: mikor ésszerű, mikor indokolt az energiahordozó cseréje? — Népgazdasági szempon­tokat figyelembe véve nem célszerű, nem gazdaságos az elektromos áram fűtési célú felhasználása. Ezt egyrészt a hálózat bővítésének, más­részt az elektromos energia előállításának és szállításá­nak költségei, veszteségei egyértelműen alátámasztják. Nem gazdaságos az olaj­kályhák mindenáron való kiváltása sem ott, ahol az ésszerűsítő beruházás három éven túl térül meg, illetve egy tonna olaj kiváltása 10 ezer forint fölött van. — Milyen korszerű, ener­giatakarékos gyártmányokat tud ajánlani? — A kereskedelemben kapható gyártmányok nagy része megfelel a jelenleg el­várható műszaki színvonal­nak, s egyre kevésbé szere­pelnek a hiánylistákon. Né­hány példával, csak a me­gyében maradva, a nagyszé- násiak átalakított B—15 tí­pusú szárítója, önjáró rako­dógépe, a KAZÉP, a Körös Kazángyártó Vállalat által gyártott kazánok külföldön is megállják a helyüket. De ide sorolhatnám a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet háztartási, világító gyárt­mányait is. Az orosházi Üj Élet Tsz és az Unior Szövet­kezet, a Gyulai Vasipari Szövetkezet kazánjai is meg­felelnek a követelményeknek. Az építőipar energiataka­rékos falazőanyagai és a Hungaropán üveg igazán közkedveltek. Megjegyzem, egy-egy gyártmány beépíté­sétől még nem kell csodát várni, mivel ezek a berende­zések, anyagok egy rendszer részei, magát az energia­felhasználó folyamatot, a leg­kedvezőbb végeredményt kell vizsgálni. — Egy épületnél hogyan lehet az „energiapazarlást’’ csökkenteni? — Üj létesítmények épí­tésénél erre már kötelező előírásokat, takarékossági követelményeket kell mesz- szemenően figyelembe ven­ni. Ezeket — gondolkodva — be kell tartani. Meglevő épü­leteknél lehetőség van utó­lagos hőszigetelésre. Falak­nál általában külső hőszige­telés ajánlható; belső hő- szigetelésnél tudniillik a pá­razárást feltétlenül meg kell oldani, mert máskülön­ben „izzadnak” a falak. Ide sorolható a már előző kér­désnél is említett fűtőberen­dezések kiválasztása, a meg­felelő fűtési rendszer kiala­kítása, üzemeltetése is. A műszaki tényezőket hosszan lehetne sorolni, in­kább néhány szót a központi fűtésről, melyben — külö­nösen több emeletes házak esetén — még igen sok tar­talék rejlik. Egy rosszul mű­ködő radiátor miatt fölös­leges az egész házat túlfűte- ni. A megengedettől 1 Cel- sius-fokkal való eltérés kö­rülbelül 5 százalékos fo­gyasztásváltozást von maga után. — A jelenleg üzemelő fű­tőberendezéseket gazdaságo­san használjuk-e? — Általánosságban azt le­het mondani: igen. Elvileg, ha a fűtőberendezést, pon­tosabban a fűtési rendszert, az adott körülményeknek megfelelően tervezték, az szabályozható, s betartják az előírt üzemeltetési és felfűté­si hőmérsékletet, akkor gaz­daságos a fűtés. — Milyen ellátás várható a következő hónapokban és években? — Elöljáróban le kell szö­geznünk: az ellátásban a cél és a megoldás a gazdál­kodás, nem pedig a korláto­zás. Kiindulási alapunk nem lehet más, mint az ország adottságai és gazdálkodási lehetősége. Köztudott, hogy a terve­zett mennyiségű és minősé­gű szén biztosításához eb­ben a fűtési idényben még komoly erőfeszítéseket kell tenni, s ez a lakosság szá­mottevő hányadát is köz­vetlenül érinti. A tüzelő­anyag-felhasználás megvál­tozott tendenciáinak meg­felelően kissé késve ugyan, de megindult a magyar szénbányászat fejlesztése, mely az importtal együtt fedezheti a hazai szükségle­teket. A megyei energiagazdál­kodási szakigazgatásnak a lakossággal és közületekkel együttműködve a legfonto­sabb feladata az említett programok végrehajtásának segítése, a takarékossági in­tézkedések betartása, a mű­szaki fejlődés elősegítése, és a felelősségteljes szemlélet kialakítása. Szekeres András Szójaprogram A magas fehérjetartalmú, értékes aminosavakat tartal­mazó növény, a szója fel­dolgozását korszerűsítik a növényolajiparban. A csepeli gyár szakosodott erre a terményre. A feldol­gozás során keletkező szója­darában még igen értékes anyagok vannak, ám ezek a visszamaradó héj miatt csak nehezen hozzáférhetőek. A technológia tökéletesítésére Svájcból korszerű berende­zést szereztek be, ezzel az értéktelen növényi részeket minden eddiginél nagyobb arányban távolíthatják el, és így takarmányozásra igen jó minőségű szójadarát ad­hatnak. A csepeli üzem évente 70 ezer tonna szója- mag feldolgozására képes, éz a teljesítménye elegendő ah­hoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek által felkínált alapanyagot kezelésben ré­szesíthessék. Az üzemben a szójatermelés további növe­kedésére számítanak, ezért a kapacitást fokozatosan to­vább növelik. Akamuti Béke Tsz kedvezményes takarmányszállítással se­gíti tagjait a háztáji állattartásban. Képünkön a helyi dará­lóból rakodnak a teherautóra, mely házhoz szállítja a szük­séges takarmányt Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents