Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

népújság! 1984, december 6., csütörtök Ülésezett a megyei meliorációs koordinációs bizottság Tegnap délután a KÖVI- ZIG körösladányi védelmi központjában a Békés me­gyei meliorációs koordináci­ós bizottság ülést tartott. Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályá­nak vezetője tájékoztatta a résztvevőket a hetedik öt­éves terv térséget érintő komplex meliorációs prog­ramjáról, valamint értékelte az eddig végzett meliorációs tevékenységet. Mint mondta, a hatodik ötéves terv megyei meliorációs fejlesztései jobb előkészítettséggel, tervezet­tebben és előre átgondolt ütemezéssel valósulnak meg a korábbi tervidőszakhoz képest. Megyénkben — rész­ben költségtakarékosság, részben területi sajátosságok miatt — céldrénes műszaki megoldások valósultak meg. Emellett két-három üzem­ben — a területi adottságok "miatt — kísérleti jelleggel zártgyűjtős és szivattyús rendszerek is megvalósul­tak. A program magas szin­tű megvalósításában döntő szerepe van a tervezésnek, illetve a tervezőknek. Az egységes szemlélet biztosítá­sa érdekében az AGROBER Békés megyei kirendeltsége koordinálja az előkészítést és a tervezést. A feladatát felelősséggel és színvonala­san végző AGROBER mel­lett jelentős tervezési mun­kát végeznek a társulatok tervezési osztályai is. A jö­vőben azonban az eddigiek­nél jobban figyelembe kell venni a komplex vízgazdál­kodási lehetőségeket és szük­ségleteket. Nagyobb hang­súlyt kell adni a táj- és kör­nyezetrendezési feladatok megoldására, a talajvédelmi, tájvédelmi, vadvédelmi és a racionális területhasznosítá­si fásításokra, a talajvédő erdősávok létesítésére. A kivitelezési munkákra a Szarvasi Állami Tangazda­ság meliorációs főmérnöksé­ge, a három nagy megyei vízgazdálkodási társulat, a vízügyi igazgatóságok és né­hány jó felkészültségű mező- gazdasági termelőszövetkezet kivitelezői kapacitása jó mű­szaki-technikai és személyi hátteret biztosít. A tájékoztatót követő vi­tában részletes és lényegre törő hozzászólások hangzot­tak el. Többen hangsúlyoz­ták a komplex vízgazdálko­dás szerepét, valamint azt, hogy a vízügyi létesítmények karbantartása sok helyütt kívánnivalót hagy maga után. A vitában részt vettek a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Békés megyei Tanács illetékesei. Az ülés résztve­vői délután megtekintették a körösladányi duzzasztómű­vet. Újjáalakulnak a klubtanácsok Az országos klubtanács megszűnése egybeesett az if­júsági klubmozgalomban ta­pasztalható hullámvölgy el­mélyülésével. A Békés me­gyei helyzetkép sem sokkal jobb, mint az országos. En­nek ellenére az is megálla­pítható, hogy a tizen- és hu­szonéves fiatalok a jövőben is igényelni fogják a közös együttlétnek ezt a bevált formáját. Épp ezért irányí­tásuk, támogatásuk egész rendszerét felül kell vizsgál­ni, az igényekhez szükséges alakítani. Többek között ezt állapí­totta meg a Békés megyei Klubtanács is az idei évet záró, tegnap délelőtt Békés­csabán, a Megyei Művelődé­si Központban megtartott ülésén. Az elmúlt időszak­ban végrehajtott közigazga­tási átszervezések is szüksé­gessé teszik, hogy a helyi — városi és területi — klubta­nácsokat átszervezzék. A megyei testület márciusi ülésére már az így újjáala­kított helyi klubtanácsok titkárait és egy-egy delegált, gyakorló klubvezető tagját várja soraiba. A megyei klubtanácsnak a kilenc kör­zet két-két képviselőin kí­vül továbbra is tagjai ma­radnak a társszervezetek — társadalmi és tömegszerve­zetek, a bázis közművelődé­si intézmény és természete­sen az ifjúságpolitikai és közigazgatási megyei csúcs­szervezetek — képviselői. A megyei ifjúsági klubta­nács tegnapi ülésén értékel­te a most záruló évben meg­tartott kiemelt rendezvé­nyeket és akciókat, majd el­fogadta a következő évre szóló programtervezetét. (ni) Gyorslisla az 1984. december 4-én meg­tartott november havi lottó ju­talomsorsolásról, melyen a 46. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (2000 Ft). B Dacia 1310 típusú személygép­kocsira szóló utalvány. C Láda 1200 S típusú személygépkocsira szóló utalvány. D Skoda 120 L típusú személygépkocsira szóló utalvány. E TEAC Hi-Fi torony (75 000 Ft). F JVC DC 7 típusú mini Hi-Fi-torony (50 000 Ft). G SONY FH—7 típusú rádió-mag­nó (46 000 Ft). H Singer Over­lock (40 000 Ft). I Privileg solá- rium (35 000 Ft). J Privileg 59IC típusú elektromos írógép (35 000 Ft). K Philips G7000 típusú Vi- deo-játék (30 000 Ft). L AKAI PJ—33 típusú rádió-magnó (26 000 Ft). M Grundig Satellit 2400 SL típusú rádió (24 800 Ft). N Szerencse-utalvány (40 000 Ft). O Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft). P iparcikk­utalvány (25 000 Ft). Q zenesa- rok»utalvány (20 000 Ft) R vá­sárlási utalvány. S televízió (10 000 Ft). T vásárlási utalvány (10 000) Ft. U vásárlási utalvány (9000 Ft). V vásárlási utalvány (7000 Ft). W vásárlási utalvány (5000 Ft), X vásárlási utalvány (4000 Ft). Y vásárlási utalvány (3000 Ft). HÁROMMILLIÓ 273 055 Y 279 682 N 286 309 U 292 936 Y 299 563 Y 312 817 V 319 444 N 326 071 T 332 698 K 339 325 V 345 952 X 365 833 V 385 714 N 398 968 T 405 595 Y 412 222 Y 418 849 N 432 103 T 438 730 V 445 357 X 471 865 N 478 492 T 485 119 Y 498 373 X 505 000 U 511 627 Y 518 254 V 531 508 O 538 135 s 544 762 N 551 389 T 558 016 V 564 643 X 571: 270 w 584 524 c 591 151 u 597 778 V 604 ­405 w 611 032 Y 617 659 V 630 913 Y 650 794 N 657 421 T 683 ! 929 W 690 556 N 697 183 s 703 810 N 710 437 s 723 691 X 730 318 Y 736 945 N 743 572 T 756 826 Y 763 453 Y 770 080 N 776 707 U 796 588 Y 803 215 o 809 842 R 816 469 p 823 096 Q 829 723 N 836 350 T 842 977 N 849 604 S 856 231 W 862 858 U 869 485 W 876 112 W 888 739 Y 889 366 Y 895 993 V 902 620 Y 909 247 V 915 874 X 922 501 Y 929 128 Y 935 755 Y 949 009 Y 955 636 N 962 263 T 988 771 X 982 144 Y NEGYVENNÉGY­MILLIÖ 691 805 W 698 432 Y 711 686 N 897 242 Y 903 869 N 917 123 X 910 496 T ÖTVENÖTMILLIÓ 692 625 N 712 560 X 699 252 U HETVENKILENC­MILLIÓ 006 411 Y 013 038 N 019 665 S 026 292 N 032 919 S 046 173 D 052 800 U 072 681 N 079 308 T 085935 X 092 562 X 088 189 Y 105 816 X 119 070 N 125 697 S 132 324 O 138 951 R 152 205 Y 158 832 Y 165 459 Y 178 713 X 185 340 Y 231 729 Y 283 356 W 264 864 W 278 118 V 284 745 o 291 372 R 297 999 w 304 626 Y 324 507 Y 331 134 N 337 761 T 344 388 O 251 015 R 377 523 N 397 404 U 404 031 W 410 658 W 417 285 w 423 912 X 430 539 N 437 166 u 443 793 V 450 420 Y 516 690 Y 529 944 Y 536 571 Y> 549 825 Q 556 452 Q 563 079 N 576 333 U 582 960 Y 589 587 Y NYOLCVAN MILLIÓ 000 461 Y 007 088 N 013 715 U 020 342 X 033 596 Y 060 104 u 066 731 N 073 358 s 079 985 X 093 239 N 106 493 T 113 120 X 152 882 V 159 509 X 219 152 V 225 779 V 232 406 Y 239 033 Y 252 287 N 265 541 S 298 676 V 305 303 V 318 557 o 325 184 R 331 811 V A nyertes szelvényeket 1984. december 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. Közlemény az MSZMP KB 1984. december 4-i üléséről Bolgár vendég a TÜSZSZI-ben Kedd délután Békéscsabá­ra érkezett Elizabet Matova, a bolgár szocialista ünnep­ségeket koordináló országos bizottság kulturális titkára. A bolgár vendég Szemenkár Mátyás, a Művelődési Mi­nisztérium mellett működő családi és társadalmi ren­dezvények koordináló bi­zottságának vezetője társa­ságában a békéscsabai Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da munkájával ismerkedett meg. A vendégeket Betkó Katalin, a TÜSZSZI igazga­tója fogadta és ismertette az iroda működését, szolgáltatá­sait, illetve a Békés megyei irodavezetői munkaközösség tevékenységét. A bolgár vendég megte­kintette az ünnepségeknek gyakran otthont adó városi tanács dísztermét és az új házasságkötő termet. Ezután fogadta őt Sasala János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke. A tanácselnök be­szélt a megyeszékhely tör­ténetéről, jelenéről, tervei- ről^ s a TÜSZSZI szerepéről a város társadalmi és családi rendezvényeiben. A beszél­getésen részt vett Szemenyei Sándor, az MSZMP békés­csabai városi bizottságának titkára. Elizabet Matova a rövid ismerkedés alatt is megálla­pította, hogy a békéscsabai TÜSZSZI tevékenysége rend­kívül tartalmas, gazdag és változatos. A tapasztalatcse­rének várhatóan folytatása lesz, s a békéscsabai iroda is megismerkedhet Bulgária hasonló rendeltetésű irodái­nak munkájával. Határozat az ausztriai autóbusz­szerencsétlenség ügyében A Legfelsőbb Bíróság szerdán határozatot hozott az Ausztriá­ban tavaly történt autóbusz-sze­rencsétlenség ügyében: az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s új eljárás le­folytatását rendelte el. 1983. szeptemberében a Medi­cor Művek debreceni gyárának autóbusza Ausztriában egy haj­tűkanyarban átszakította a vé­dőkorlátot és lezuhant a lejtős hegyoldalba. Az Ikarus autóbu­szon 45-en utaztak, közülük 13- an a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítást követően meghaltak. Huszonkilenc utas súlyos, egy személy könnyű sé­rüléseket szenvedett. A vádlottnak és védőjének fel­lebbezése után a Legfelsőbb Bí­róság elnöke az ügyben felme­rülő elvi problémák miatt a büntetőper másodfokú elbírálá­sát a Legfelsőbb Bíróság hatás­körébe vonta. A Legfelsőbb Bíróság a le­folytatott bizonyítási eljárás eredményeként az első fokú ítéletben megállapított tényál­lást a kellő mennyiségű és rész­letes felderítettség hiánya, irat­ellenes megállapítások és téves ténybeli következtetések oká­ból megalapozatlannak találta, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolyta­tását rendelte el, amelyre a Fő­városi Bíróságot jelölte ki.. A Legfelsőbb Bíróság határo­zatában hangsúlyozta, hogy a fékrendszer hatástalanná válá­sa és ennek okán az autóbusz szakadékba zuhanása vitathatat­lanul bűnös emberi mulasztásra vezethető vissza, amely azonban a rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve nem kizárólag az autóbusz vezetőjének tevé­kenységével állhat összefüggés­ben. Az első fokú bíróság nem az ügy kiemelkedő jelentőségének megfelelő alapossággal elemez­te a balesetet kiváltó tényleges okokat, és egyoldalúan vizsgál­ta a felelősség alakulásának kér­dését. Nem értékelte kellően az osztrák hatóságok által megkez­dett nyomozás anyagát, s azt nem vetette egybe a magyar nyomozó szervek megállapítá­saival. A Legfelsőbb Bíróság szaktanácsadó bevonásával arra a következtetésre jutott, hogy műszaki szempontból az eddigi­nél részletesebb szakértői vizs­gálat szükséges a tényállás megállapításához: a balesetért való személyes felelősség mérté­kéről és köréről ugyanis csak az így megalapozott tényállás alap­ján lehet majd dönteni. (Folytatás az 1. oldalról) elfogadta az 1985. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik, a népgazdaság összességében a fő gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően fejlődik. A termelés és a nemzeti jöve­delem a tervezettet kismér­tékben meghaladja, a mun­ka termelékenysége emelke­dik. A külgazdasági egyensúly tovább javul. A szocialista szektorban a beruházások a terv szerint valósulnak meg. A lakosság fogyasztása vala­melyest emelkedik, az élet- körülmények javulnak. 1. Az 1984. évi népgazda­sági terv előreláthatóan az alábbiak szerint teljesül: A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek meg­felelően mérséklődik. Az ipari termelés az elő­irányzott 1,5—2 százalék he­lyett. 2,5—3 százalékkal nő. Bővüj az ipari termékek ki­vitele és belföldi értékesíté­se. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően mérséklődik. A beruházási építés csökken, a fenntartá­si, felújítási és a lakosság részére végzett, főként la­kásépítési munkák aránya pedig nő. A gazdálkodás színvonala, a lakások átadá­sának ütemessége — külö­nösen a fővárosban •*- nem javul. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nő. A gabonatermés a tervezett 15 millió tonnát meghaladja. Az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A mezőgazdasági termé­kek és az élelmiszerek kivi­tele jelentősen emelkedik, az exportárak azonban alacso­nyak. A zöldség- és gyü­mölcstermelés kisebb a szá­mítottnál. Az energiagazdálkodási és az anyagtakarékossági prog­ramok ez évi feladatai tel­jesülnek. A beruházások valame­lyest meghaladják a terve­zettet. Befejeződött a Paksi Atomerőmű második blokk­jának építése, a Szolnoki Papírgyár, az Állami Opera­ház, az Árpád-híd, a Trau­matológiai Intézet felújítása, átadták a metró új szaka­szát. Határidő előtt üzembe helyezték a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új krakküze- mét. Az export számottevően, az import kismértékben nö­vekedik. Szorosan együtt­működünk a KGST-tagor- szágokkal, jelentősen fejlőd­nek a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok. A rubel- elszámolású áruforgalom a tervezettnek megfelelően alakul, elsősorban a gépek és a fogyasztási cikkek kivi­tele bővül. A nem rubelel­számolású kivitel a terve­zettnél gyorsabban emelke­dik, a behozatal pedig a ta­valyi szintet csak kismérték­ben haladja meg. Az iparban és az építő­iparban áttértek a 40 órás munkahétre. Budapesten és néhány ipari körzetben a munkaerő-kereslet megha­ladja a kínálatot. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztá­sa egy százalékkai nő. A no- mináljövedelem 9 százalék­kal emelkedik. A társadalmi juttatások ezt meghaladóan nőnek. A munkások és al­kalmazottak, valamint a ter­melőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 5,5—6 száza­lékkal emelkedik. A fogyasz­tói árszínvonal 8,5 százalék­kal nő. Az áruellátás élel­miszerekből kiegyensúlyo­zott, egyes építő- és tüzelő­anyagok, valamint tartós fo­gyasztási cikkek kivételével más termékekből is megfe­lelő. A lakosság életkörülmé­nyei javulnak. Felépül 74 ezer lakás. Elkészül 1600 bölcsődei, 8000 óvodai hely, 1200 általános iskolai osz­tályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett ke­reskedelmi, hírközlési, kom­munális, művelődési fej­lesztések megvalósulnak, amit a lakosság értékes hoz­zájárulása is segít. 2. A Központi Bizottság az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés leg­főbb feladatának azt tartja, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás jövedelmező­ségének és nemzetközi ver­Az ipari termelés az ex­portképesség és a jövedelme­zőség figyelembevételével differenciáltan emelkedjen, növekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyen­súly javulásához és a nem­zeti jövedelem gyarapodásá­hoz. Az ipari vállalatok folytassák termelési szerke­zetük és belső szervezetük korszerűsítését, és tegyenek határozott intézkedéseket a veszteséges tevékenységek visszaszorítására. Az építőipar, termelésének növelésével, munkája szer­vezettségének és minőségé­nek javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban foly­tatódjon a hozamok növelé­se, a ráfordítások mérséklé­se, az ésszerűbb takarmány- gazdálkodás, a melléktermé­kek és a hulladékok jobb hasznosítása. A növényter­mesztés fő feladata 15,5 mil­lió tonna gabona megterme­lése. Az állattenyésztésben meg kell szilárdítani és to­vább kell fejleszteni az elért eredményeket. A közlekedésben a rendel­kezésre álló szállítási esz­közök összehangoltabb, gaz­daságos kihasználására, a korszerű szállítási módok el­terjesztésére, valamint a szolgáltatások minőségének javítására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és -racionalizálási program vég­rehajtását folytatva a fel- használásban további meg­takarítást kell elérni. A beruházási összegek na­gyobb részét kell a műszaki­technológiai színvonal eme­lésére, valamint a feldolgo­zóipar és a termelésit szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A támogatások, hitelek odaítélésénél előnyben kell részesíteni az exportképessé­get fokozó, az anyag- és energiaigényt mérséklő fej­lesztéseket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunió­val, a KGST többi tagorszá­gával, minden szocialista or­szággal a tervszerű gazdasá­gi együttműködés ési az áruforgalom bővítésére tö­rekszünk. Szélesítjük gaz­dasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, és a fej­lett tőkés országokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javu­lása esetén — a bér- és ke­resetszabályozás, a bérpoliti­kai intézkedések és a bér­preferenciák együttes hatásá­ra — a keresetek átlagosan 7—7,5 százalékkal emelked­hetnek. A gazdálkodó szer­vezetek, az intézmények bér- fejlesztési lehetőségeiket használják fel a keresetek­nek a teljesítménnyel ará­nyos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal növeked­jen. Fontos feladat a vá­sárlóerő és az árualap össz­senyképességének fokozásá­val tovább javítsuk az or­szág külső pénzügyi egyen­súlyát, folytassuk a belső gazdasági egyensúly konszo­lidálását, s állítsuk meg a beruházások és a reálbérek csökkenésének folyamatát. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Mi­nisztertanácsi az 1985. évi népgazdasági tervet az aláb­bi fő irányzatok szerint vég­legesítse, és az állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatot az országgyűlés: elé terjessze. hangjának, az áruellátás színvonalának megőrzése. A fogyasztói árszínvonal leg­feljebb 7 százalékkal növe­kedhet, ebből 3 százalék az alapvető fogyasztási cikke­ket ési szolgáltatásokat érin­tő központi áremelés. Az árellenőröést, különös tekintettel a szabadáras ter­mékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a termelői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével együtt jövedelem- politikai, szociálpolitikai in­tézkedéseket tart szükséges­nek. Indokoltnak tartja azt is, hogy népesedéspolitikai céljaink érdekében a kor­mány további lépéseket te­gyen. Az életkörülmények javí­tása céljából épüljön fel 74— 75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tante­rem, létesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. 3. Céljaink elérésének fő útja a gazdálkodás színvona­lának emelése, a szervezett­ség és a munkafegyelem ja­vítása. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével össz­hangban a központi szervek emeljék munkájuk színvo­nalát, növeljék a vállalati gazdálkodás önállóságát, és teremtsenek nagyobb lehető­séget a dolgozó kollektívák részvételére a vállalatok ve­zetésében. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követel­ményekkel összhangban, sa­ját lehetőségeik gondos mér­legelésével készítsék el sa­ját terveiket. A pártszervek és -szerve­zetek politikai munkával se­gítsék gazdasági céljaink el­érését. Az agitáció és a pro­paganda segítse elő, hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett mun­kával támogassák törekvé­seinket'. A párt XIII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójá­nak tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaver­seny — különösen a gazdál­kodás minőségi követelmé­nyeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi népgazdasági terv teljesíté­séhez. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadal­mi és a tömegszervezeteket, egész népünket: az 1985. évi terv teljesítésével tegyék le­hetővé az 1986—90-es esz­tendőkre szóló VII. ötéves tervünk jó megalapozását, hogy biztonságosan halad­hassunk előre a népgazdaság intenzív fejlesztésének, a nép jólét emelésének, a szo­cialista társadalom további sikeres építésének útján. * * * A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat foga­dott el társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI) Az 1985. évi terv az 1984. évi várható teljesítés százalékában (milliárd forint) Nemzeti jövedelem 102,3—102,8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-sizerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 Állami költségvetés bevétele 106,5 Állami költségvetés kiadása 106,0—106,5 A szocialista szektor beruházásai 193,0—195,0

Next

/
Thumbnails
Contents