Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

Ülésezett a megyei munkajogi bizottság Békés megyében 10 évvel ezelőtt alakult meg a mun­kajogi bizottság. A munka­ügyi miniszter rendelete sze­repét a munkaügyi döntőbi­zottságok akadálytalan és előírásszerű működésének előkészítésében határozta meg. Legfontosabb felada­taik közé tartozik ma is a döntőbizottságok munkájá­nak segítése, ellenőrzése, a bizottságok tagjainak kép­zése. A Békés megyei Munkajo­gi Bizottság, amely novem­ber 28-án dr. Varga Imré­nek, az SZMT titkárának, a bizottság társelnökének el­nökletével tartotta ülését, ennek szellemében végzi munkáját. Legutóbb a testü­let előtt a békéscsabai költ­ségvetési építőipari üzem és az egyesített egészségügyi intézmények döntőbizottsá­gai adtak számot, a gazdasá­gi vezetők jelenlétében, mun­kájuk tapasztalatairól. A költségvetési építőipari üzemben az utóbbi időben csökkent a munkaügyi viták száma, s 1982 óta mindössze három esetben fordultak a döntőbizottsághoz. Az üzem­ben a dolgozók vitás ügyek­ben gyakran kérnek tanácsot a döntőbizottságok elnöké­től, tagjaitól. Hasonló gya­korlat alakult ki a békéscsa­bai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézményénél, ahol az utóbbi három évben heten fordultak a munka­ügyi döntőbizottsághoz. A munkajogi bizottság mind­két döntőbizottság munká­ját jónak ítélte. A Békés megyei Munkajo­gi Bizottság az idén emellett még 9 vállalatnál, továbbá a vasipari dolgozók szakszer­vezetéhez, az élelmiszer- és textiliparhoz tartozó válla­latoknál vizsgálta a munka­ügyi döntőbizottságok mű­ködésének tapasztalatait A beszámoltatások, ellenőrzé­sek lehetőséget adtak a mun­kaügyi viták elemzésére, a törvényesség vizsgálatára. Sikeres hulladékgyűjtő akcié Biharugrán az általános iskola úttörőszervezete „Te­remtsünk értéket!” beszédes jelszóval hulladékgyűjtő ak­ciót indított az ősszel. A gyerekek az akció szor­gos résztvevőinek bizonyul­tak. Többek között 6700 ki­logramm vaslemezt, 3400 ki­logramm kovácsolt- és 3900 kilogramm öntöttvasat, vala­mint 2200 kilogramm papírt gyűjtöttek össze. Munkájuk értéke 21 500 forint. Az ak­ciót a község üzemei — el­sősorban a helyi téesz — és a szülői munkaközösség se­gítette. A legjobb rajok ju­talomként labdákat, játéko­kat kaptak. A hulladékért kapott pénzt kirándulásra fordíthatják a gyerekek. Tavasszal megismétlik a hulladékgyűjtést. A rajok ki­mozdulnak a faluból, és megtisztítják az utak kör­nyékét, az árkokat, a réte­ket, a legelőket az értékes, ám a környezetet szennyező, csúfító tárgyaktól. Szifonalkatrész’üzem Szifonfejekhez szükséges alkat­részeket készítő üzemet alakíta­nak ki a Jászberényi Hűtőgép­gyárban. A tervek szerint már a jövő év első felében megkez­dik a termelést. Európa egyik legnagyobb autószifon-készítő vállalatának számító jászberényi gyár vezetői szerint attól kezdve megszűnik a szifonalkatrészek ma még gyakran előforduló hiá­nya. A gyárban — bár az utób­bi években némileg csökkent a kereslet — az idén is háromne­gyed millió szóda- és habszifont állítalak elő. Tartósságuk fo­kozása és a változatosabb szín­skála érdekében új felületkeze­lési technológiát vezettek be. II nőmozgalom alapilóit köszöntötték Szarvason 1984. december 4., kedd Az MNDSZ alapító tagjai a szarvasi rendezvényen A találkozó rangjához méltó, színvonalas műsorral köszöntötték annak az ese­ménynek a részvevőit, ame­lyet a Hazafias Népfront vá­rosi nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a közel­múltban rendezett Szarvason. Ahhoz, hogy az Árpád-szál­lóban tartott összejövetelre sor kerülhetett, Tóth Sán- dorné dr., a testület titkára többedmagával nyújtott ön­zetlen segítséget. Ez az ötlet is tőle származott. Amint jelezte, az ország felszaba­dulásának 40. és a nemzet­közi nőnap közelgő 75. év­fordulója teremt jó alkal­mat a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetsége (MNDSZ) alapító tagjainak összehívá­sára és megrendezésére. Szerény, de ízlésesen meg­terített asztalsorok várták a vendégeket. Az elsőként ér­kezett meghívottak között volt Rágyánszki Mihályné is, aki sok mozgalmi tapaszta­lattal rendelkező asszony benyomását keltette. Arról kérdeztük, hogyan kapcsoló­dott be az MNDSZ tevé­kenységébe 1945 elején. — Akkoriban — mint mondotta — felkeresett ben­nünket L itauszki Pálné a kommunista párt képvisele­tében, s arra kért, alapít­sunk Szarvason egy nőszer­vezetet. Ráadásul rólam is tudta: egyszerű kubikos­családból származom, s hogy apám a szociáldemokrata pártnak tagja volt. Nem so­kat haboztunk, és jó néhá- nyan felkerestük a munkás­dalárda tagjait. Úgy tudom, közülük már senki sincs életben. — Mi volt a feladatuk? — Főleg a tanyákra jár­tunk agitálni. Ugyanis az időszerű változások szüksé­gességét meg kellett értetni az emberekkel. Abban az időben nagyon mozgalmas volt az élet itt Szarvason. Mindenki szeretett volna tartozni valahová, s így az alakuló demokratikus nő­szervezetben képviseltették magukat a különböző pár­tok is ... Később férjhez mentem, és 22 évig folytat­tam társadalmi munkát a Vöröskereszt helyi szerveze­tében. Gyurik Andrásné, akinek édesapja szintén kubikos volt, a szülői munkaközös­ségek patronálását kapta fel­adatul a nőmozgalomban. Csaknem 30 éve párttag. — Hogyan fogadta a meg­hívást erre a találkozóra? — Nagyon örülök annak, hogy az idős emberekkel is törődnek. Csak az a baj, hogy sokan már betegeske­dünk, és így bizony nem tu­dunk elmenni minden ren­dezvényre. A fekete fejkendős asz- szony ezután erősen könnye­zik. Miközben igyekszik ar­cát zsebkendőjével megtö­rölni, halkan még megjegy­zi: — Tudja, ezt a szürkehá­lyog teszi. Beszélgetésünk ideje alatt az óvónőképző intézet hall­gatói csendben bevonultak a terembe és nagy elismerést, érdeklődést kiváltó irodal­mi és zenei összeállításuk­kal köszöntötték a rendez­vény részvevőit. Ezután a városi vegyes kar műsora következett, majd Tóth Sán- dorné dr. meleg szavakkal üdvözölte a szarvasi nőmoz­galom egykori aktivistáit, tisztségviselőit, továbbá az elnökség tagjait, valamint az üzemi nőbizottságok megje­lent titkárait. A városi szer­vek üdvözletét Vrbovszki György, a pártbizottság el­ső titkára tolmácsolta, aki bevezetőjében hangsúlyozta: nem nőnapi ünnepség, ha­nem „a nagy idők nagy ta­núinak köszöntése” céljából került sor erre az összejö­vetelre. Beszédének további részé­ben kifejtette: — Negyven évvel ezelőtt hazánk életében napirendre került a béke, a nemzeti függetlenség, a gazdasági, társadalmi és kulturális fel- emelkedés kérdése. Létrejött a nemzeti bizottság, amely kifejezte a nép erejét, vala­mint egy demokratikus Ma­gyarország megteremtésének szükségességét. Ezt akkor Magyar Függetlenségi Front­nak nevezték. A kommunis­ta párt 1944 októberében, az MNDSZ pedig 1945 májusá­ban alakult meg Szarvason, ahol a nőmozgalom az előb­bi szervezet irányítása alá tartozott. Az első titkár ezután a fordulat évéről beszélt, ami­kor is eldőlt a harc a hata­lomért ... Később a szek- táns, dogmatikus politikai gyakorlat károsan befolyá­solta a nőmozgalom tevé­kenységét, így például egy szűk csoport vette kezébe az irányítást. A párt 1956 után na?y szerepet játszott a né­pi, nemzeti egység megte­remtésében, s többek között a nőpolitikát is a helyes me­derbe terelte. Az elért gaz­dasági, társadalmi, kulturá­lis eredmények ismertetését követően Vrbovszki György köszönetét mondott azért a fáradságos erőfeszítésért, amelyet a nők a párt poli­tikájának megvalósítása cél­jából kifejtettek az elmúlt évtizedekben. A továbbiakban dr. Tóth Lajos, a HNF városi elnöke emléklapot adott át az MNDSZ alapító tagjainak, az úttörők virággal kedvesked­tek nekik, majd a rendező szervek megvendégelték őket. Kép, szöveg: Bukovinszky István Az óvónőképző intézet irodalmi színpada műsort ad Előrebocsátom: nem azért írok a békéscsabai Univerzál Áruház játékosztályáról, mert közel van a szerkesztő­séghez. Elmennék a világ végére is, hogy valami biz­tatót tapasztaljak játékügy­ben. Ugyanis komolyan aka­rom venni a szülők gondja­it, a gyerekek örömét. Azért is esett a választásom erre az áruházra, mert hasonló egyszerűen nincs a megyé­ben. A megyeszékhelyen is ez az egyetlen hely(!), ahol játékot lehet vásárolni, ha­csak a magánkereskedőket, a piaci árusokat nem számí­tom. Róluk azonban most nem akarok szólni. Aligha találhatnék másutt gazda­gabb (?) kínálatot, hiszen a sokáig egyeduralkodó TRI- ÁL-on kívül vásárolnak árut a Képzőművészeti Alaptól, az Iparművészeti Vállalattól, a Skála-Cooptól, néhány ter­melőszövetkezettől, gazdasá­gi munkaközösségtől és sa­ját nagykereskedelmi részle­güktől. December eleje, megkez­dődött a karácsonyi játék­vásár. Állok a pult előtt, nézegetem a gondolákra ki­tett játékokat, figyelem a hiányoznak a logikai képes­séget fejlesztő építő- és konstrukciós játékok. Tár­sasjátékok közül talán a Po­lice 07 felel meg a kor kö­vetelményeinek. Sajnos, nagy űrt hagytak maguk után a kínai és az NDK-be- Ii játékok. A hazai játékok pedig sem árban, sem minő­ségben nem veszik fel a ver­senyt a külföldivel. Itt van például az elemes telefon. Eddig Jugoszláviából impor­táltuk. A magyar változatá­nak a minősége egyhén szól­va csapnivaló. Minden má­sodik rossz! A sort lehetne folytatni a plüss és műszőr­me állatfigurákkal, amelyek súlyosak, és a tapintásuktól is viszolyog az ember. Nekem az az érzésem, hogy megállt a hazai játék- gyártás felett az idő. Igaz, az újszülöttnek minden vicc új. No, de ennyire? Emlék­szem, kalapácslakkos, vala­milyen idejét múlt harci esz­közre hasonlító diavetítőt vettem a fiamnak az egyik unokatestvérétől. Ez a fia­talember azóta felnőtt, gye­rekei vannak és ezek is ilyennel játszanak. Mint utó­lag kiderült: változatlan for­Erdcklödőből nincs hiány az Univerzál Aruház játékosztá­lyán Fotó: Veress Erzsi vevők elkomoruló arcát, és nincs okom lelkesedni. Pedig van itt annyi minden. A szakemberek tájékoztatása szerint 7 millió . forint áru­készlettel várják a vásárló­kat, amelyet a csúcsidőszak­ban megtoldanak félmillió­val. Jön az ezüst- és az aranyvasárnap. Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, kiváló csomagolásban, angol felirattal árválkodik a pol­con, a bábeltorony sem kell senkinek. Hiába, kimentek a divatból, és senki sem pró­féta a saját hazájában. Biz­tatom az eladót: adja csak elő a Legót a pult alól! De nincs a pult alatt sem. Az idén kétszer kaptak, talán lesz még harmadszorra is. Nem szeretnék ünneprontó lenni, hiszen olyan jó örülni, különösen a játékoknak. Ezért keresem folyton az új­donságokat, de a bűvös koc­ka utódját nem lelem. Nincs ilyen! Szerencsére kaptak kevéske japán árut. Autópá­lyát, rádióirányítású autót. Van még ötféle kvarcjáték, és mintha elvágták volna. Nincs korszerű fémépítő, egyszerű fakocka, háromke­rekű bicikli, gyerekkocsi, mában gyártják, immár 25 éve. Persze, az ára 220-ról felment 450 forintra! Az el­adók egyre-másra mutogat­ják az egyébként praktikus, de elavult, műanyagból ké­szült építőket, a lemezautó­kat. A rendőrautót 1955-ben kezdték gyártani, a legfiata­labbak is a hatvanas évek elejéről valók. Ezek a játé­kok évtizedes formákkal nem tükrözik a valós életet, hiszen az utcán régen meg­jelentek a korszerű közleke­dési eszközök, a lakáskultú­ra gazdag formavilággal je­leskedik. Hogyan illeszthe­tők ezek a játékok mai íz­lésvilágunkba? Sehogy. Évek óta kérdezik a kereskedők: miért nem készítenek Match­box típusú model lautókat, darus kocsikat, kamionokat? Nemhogy áru, válasz sincs. Azért ne keseredjünk el, mert a külföldről rendelt áruk egy része még úton van, senki sem tudja, hogy mikor érkezik meg. A türe­lem játékot terem. Várjunk és bízzunk, figyeljük az áru­ház játékosztályát, az üzlete­ket. Ha szerencsénk van, bi­zonyára leesik valami — a karácsonyfa alá. (seres)-----------------------------IgNaOrara Karácsony előtt A játékról — komolyan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents