Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 30., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Kovács Krisztina Házi jubileumra készül egy népszerű televíziós mű­sor, a Leg ... leg ... leg ... A tizedik adással jelentkezik december 30-án, délután 5 órakor, és ennek lesz egy békéscsabai szereplője is. Kovács Krisztina tornász mutatja be egyedülálló pro­dukcióját, a dupla bicska- szaltót. Korosztályában ' (9 éves) senki nem csinálja ezt utána az országban, de a vi­lágon sem sokan dicseked­hetnek a torna egyik legne­hezebb talaj elemének hibát­lan bemutatásával. A film­bejátszás után a stúdióban is nagy sikere volt Krisztiná­nak, hatalmas tapsot kapott, és a riporter, Rózsa ©yörgy is a legnagyobb szeretettel beszélt róla. A felvételen ott volt édes­anyja és húga, Melinda is. Nyugodtan mondhatjuk, az adás után is körberajongták a békéscsabai tornászt, aki­nek mindenki sok sikert kí­vánt a további pályafutásá­hoz. A felvételek egyébként két napig (!) tartottak, de a képernyőre csak egyórás ösz- szeállítás kerül. Tehát ma, "vasárnap, Krisz­tináért szurkolhatunk a Leg ... leg... leg .. .-ben. Kép, szöveg: Temesi László A televíziós felvétel közben. A dupla bicskaszaltót a vilá­gon kevesen tudják igazán jól kivitelezni — korosztályában pedig egyedülálló produkció Kézilabda OIB-döntő A Békéscsabai Előre Sparta­cus SC férfi ifjúsági csapata az országos ifjúsági bajnokság leg­jobb hat csapatának döntőjébe került, a területi NB-s ifjúsági bajnokság Közép csoportjának legjobb másodikaként. Az OIB- döntőt Kaposvárott rendezték. Bcs. Előre Spartacus—Debrecen 27—25 (13—9). Kemény, fordula­tokban gazdag mérkőzést vívott a két csapat. A győzelem elle­nére védekezésben gyenge tel­jesítményt nyújtottak á lila-fe­hérek, és az emberelőnyös hely­zeteket sem tudták kihasználni, sőt hat emberelőnyös helyzetből hat gólt kaptak! Ld.: Balogh J., Baráth L. 8—8, Gazsó 6. FTC—Bcs. Előre Spartacus 26 —17 (15—11). Alacsony színvo­nalú mérkőzésen szenvedtek ve­reséget a görcsös akarással ját­szó békéscsabaiak. E mérkőzé­sen is kettős emberelőnyből az ellenfél dobott gólt. Ld.: Ba­ráth 8, Balogh 3. Bp. Honvéd—Bcs. Előre Spar­tacus 23—22 (14—8). Az első fél­időben indiszponáltan játszottak a csabaiak. A második játék­részben Szikora jó és Baráth eredményes játékával felzárkó­zott az Előre Spartacus, sőt esé­lye volt a mérkőzés megnyeré­sére is. De elég volt egy bün­tető kihagyása és két labdael­adás, minek eredménye a pi­ros-fehérek győzelme lett. Ld.: Baráth 9, Szikora 4. Veszprém—Bcs. Előre Sparta­cus 19—12 (7—8). Az első félidő­ben remekül játszottak a csa­baiak, de fordulás után a foly­tatás nem sikerült. Két eladott labda, s egy felesleges kiállítás (Baráth) után fokozatosan elhú­zott a veszprémi gárda, s ilyen különbségű győzelme 'is megér­demelt volt az elfáradó lila-fe­hérek ellen. Ld.: Balogh, Ba­ráth 4—4. Bcs. Előre Spartacus—Főt 19— 15 (11—9). Az utolsó mérkőzé­sükön a csabai fiúk a torna leggyengébb együttese ellen kö­zepes teljesítménnyel is biztos győzelmet arattak. Ld.: Balogh 7. Gazsó 5. Baráth 3. Az Országos Ifjúsági Bajnok­ság végeredménye: 1. FTC 9, 2. Veszprém 9, 3. Debrecen 4, 4. Bcs. Előre Spartacus 4, 5. Bp. Honvéd 4, 6. Fót 0 ponttal. Az OIB 4. helyét a követke­zők harcolták ki: Tyetyák, Szi­kora, Gazsó, Balogh, Baráth, Kékes P., Kékes Cs., Kádi, Svanda, Bartha, Kovács, Gyula­vári. Edző: Csulik János. Átfutnak az új évbe Több mint 20 ország csaknem 10 ezer amatőr és hivatásos sportolóját várják december 31-én a brazíliai Sao Paulóba, a 60. alkalommal sorra kerülő nemzetközi futóversenyre. A résztvevők helyi idő szerint szilveszter éjjel 11 órakor vág­nak a 12,6 kilométeres távnak, s a győztes már 1985-ben ér­kezik célba. A hagyományos verseny szervező bizottságának vezetője elmondta, hogy az indulók zöme brazil, de külföldről is több mint 300 vendéget várnak. Köztük természetesen lesznek úgy­nevezett „turista atléták” is, ők csak a kuriózum kedvéért sorakoznak föl a startvonalra.. A Sao Paulo-i viadal legne­vesebb résztvevője a Los Angeles-i olimpia maratoni baj­noka, a portugál Carlos Lopes, akinek nem lesznek isme­retlenek Sao Paulo utcái, 1982-ben már győzött is ezen a versenyen. A legnagyobb ellenfelei a tavalyi győztes brazil Da Matta, illetve az 1980-as első, ugyancsak brazil Da Silva lehetnek. Ott lesz a rajtolók között a 40 esztendős kolumbiai Victor Mora is, aki 1972-ben, ’73-ban, ’75-ben és ’81-ben vég­zett az első helyen, s fogadkozik, hogy az idén ötödször is győz. A nők mezőnyében a legrangosabb induló a portugál Kosa Mota. n Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1984-ben? 2. Ki volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1984-ben? 2. 3. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1984-ben? 2. A szavazó neve és pontos címe: Kovács L.: újabb ezüst A karácsonyi ünnepek előtt rendezték az úszók országos if­júsági bajnokságát, amelynek első két napi eredményeiről már számot adtunk, a fináléval azon­ban még adósak vagyunk. íme: a záró napon — mint említet­tük — a délelőtti előfutamok során a jyulai Kovács László a legjobb eredménnyel jutott a döntőbe a 100 méteres pillangó­úszásban. Délután, sőt este, ugyanis 20 órakor került sor a pillangózók rajtjára — mégis* mételte kitűnő úszását, de ez is csak az ezüstérem megszer­zéséhez volt elegendő. A bajno­ki címet ugyanis imponáló úszással a széchy-tanítvány, a világszínvonalat képviselő Dar- nyi érdemelte ki. így a Gyulai SE 18 esztendős sportolójának ifibajnoki mérlege: két ezüst­érem és két negyedik helyezés. Persze mindehhez hozzá tarto­zik, hogy a nyár folyamán már az idősebbek között is bizonyí­tott, amikor a felnőtt OB-n is ezüstérmet harcolt ki. Mezben és jelmezben A felek ádázul küzdenek a labdáért, amely, szó ami szó, nem mindig engedel­meskedik akaratuknak. Go­noszkodva pattog ide-oda, si­kerrel menekül a feléje kö­zelítő tornacipők elől. És akkor a bolyba messziről be­nyúl egy hosszú láb, s hopp. a pettyes nem rakoncátlan- kodik tovább, szolgálatkészen teljésíti legújabb szelídítője akaratát, A pirosmezes, nyurga őszhajú, a színészek csapatának oszlopos tagja még jónéhányszor tudatja a publikummal — történetesen a békési SZŰR nézőivel — miként fiatalabb, őt kevésbé ismerő kollégáival is, hogy egykoron két pálya között vá­laszthatott volna. Ügy alakul, hogy a színház előcsarnokában szorítunk he­lyet a beszélgetésre az apró körasztalok csendes délelőtti rendetlensége közepette. Jó itt beszélgetni. Bár Thália otthonában sehol sincs csend igazán — ne^ is legyen! — így ha más nem, a sűrűn fel­bukkanó kollegák, ismerő­sök ■ köszönése is sok min­denre utal: „Csókolom, Ban­di bácsi!*’, Tiszteletem, Szép- laky úr!”, „Jó napot!”, „Szia apu!”. — Tényleg csak kevesen tudják, valaha tényleg fut­ballista is lehetett volna? — A dolog eldőlni látszik, hiszen huszonharmadik éva­domat töltöm Békéscsabán. színészként, igaz, volt idő, mikor egyszerre mindkét pá­lyán ott voltam, méghozzá Pécsett, az ötvenes évek ele­jén. — Sokan vallják: a szín­pad és a sport küzdőtere ren­geteg azonosságot hordoz. — Nem hinném. Talán a játékszenvedély azonos csak, illetve kell, hogy legyen, amennyiben komolyan csi­nálja az ember.- A gyepen mégiscsak a labda a játék tárgya, a színpadon viszont az ember az érzéseivel, a feladat kínálta átéléssel bir­kózik. — Mióta? — Igazán nem panaszkod- hatom, sima volt a pályám alakulása. Azt a bizonyos el­ső lökést egy János vitéz előadás adta. ötévesen ret­tenetesen sajnáltam Iluskát. rögvest elhatározva, hogy egyszer ellátom majd a go­nosz mostoha baját. Kolozs­várott kezdtem a tanulást, kitűnő mesterektől, Fekete Mihálytól és Janovics Jenő­től. Ügy hiszem, a szorgalom sem hiányzott belőlem. Kö­zépiskolásként már majdnem Lear király Bolondjaként tudtam a teljes Tragédiát, rengeteg monológot klasszi­kusokból. — Mégis inkább zenés da­rabokból ismertük inkább, egészen a közelmúltig. — Hát igen. a húszéves grófot most már mégsem játszhatom . .. különben an­nak idején prózai színészként szerződtem Pécsre, a pesti színészkollégiumi másfél esz­tendő elteltével. Pedig ami­kor a felejthetetlen színiigaz­gató, Szendrő József rám­osztotta Rudit a Bástyasé­tányból, azonnal szerződést akartam bontani. Erre behí­vatott: „Ide figyelj, Széplaky! Várd meg a premiert leg­alább, aztán dóiits.” Igaza volt, s noha voltam Bibe- rach, és Tristán is a Kertész kutyájában, tulajdonképpen 62-ben Csabára zenés dara­bokhoz hívtak. Akkoriban az évi 12—14 bemutatóból 7—8 operett vagy zenés vígjáték volt, így rengeteget játszhat­tam és mindig ez volt a leg­fontosabb. Amikor színpadra lépek, mindent elfelejtek! — A tablósoron már sze­repel egy másik Széplaky is... — Igazán túloznék, ha azt mondanám, én beszéltem rá a lányomat erre a pályára. Hogy stúdiós lett, talán táp­lálkozik abból is, hogy édes­anyja nagy irodalombarát. — Kevés szót ejtettünk még a fociról. — Pedig érdemes, a Vi­deoton, meg a válogatott mostanában sok elvesztett­nek hitt futballbarátot me­legített fel. És remekül szó­rakoztam az Európa-bajnok- ság idején is, pedig milyen más a képernyő messzeségé­ből. Amilyen gólt rúgott pél­dául Souza, a portugálok kö­zéppályása Arconádánal^, a spanyolok később tragikus hős szerepre kényszerülő ka­pusának, azt egyhamar nem lehet elfelejteni. Ahogy a 16-oshoz érve a hosszúba emelte a kapus fölött a lab­dát, amely épp akkor vesz­tette erejét és hullt alá, mi­előtt találkozott a kereszt­léccel, szóval, az például en­nek a csodálatos sportnak a ritka nagy pillanatai közé tartozott. — Az elragadtatás, tud­juk, nem csupán szurkolói indíttatású. — Nem, de olyan rég volt... Tízévesen labdát szedtem a Kolozsvári Munkás Sport Club pályáján, ennek fejé­ben a gondnok néha ráenge­dett bennünket a füves pá­lyára játszani. Ifistaként fi­gyeltek fel rám és vittek át az NB I-es KAC ifijébe, ahol vidéki ifjúsági válogatottsá­gig vittem: 1942-ben Buda­pest csapata ellen játszot­tunk, és Puskás volt az el­lenfelem. S, milyen érdekes, tíz év múlva Pécsett megint összejöttünk, persze csak úgy messziről. Amikor ugyanis Pécsre kerültem, két évadot játszottam a Dózsában, s haliként, csatárként jó né­hányszor szerepeltem Opata Zoli bácsi csapatában, mel­lesleg ő Kolozsvárott is ed­zőm volt. Ezen a bizonyos Honvéd elleni rangadón a kispad mellett ültem, s arra jól emlékszem, Danka Imre akkorát védett, hpgy be­védte magát a válogatottba. 2—1-re nyert a Dózsa, s a meccs végén öcsi barátsá­gosan összeütötte a homlokát Dankával. Túl azon, hogy Imre kivédte a kispestiek szemét, ennek a momentum­nak is része volt abban, hogy kapusunk válogatott lett... Jómagam ötvennégyig vol­tam aktív játékos, később maradtak az öregfiúk, no és a különféle SZŰR-meccsek, amelyekről, ha lehet, soha­sem hiányzóm. — Mit csinál a színész Széplaky Endre, szilveszter este? — Sok év után nem lépek fel sehol, itt ünnepelünk klubunkban, baráti, családi körben. Sok mindenről ejtünk még szót. Békéscsabai őslakosnak tartja magát. Fontosnak tartja az erkölcsi -elismerést, s ha igazán jegyzett díjakkal még adós is számára a szak­ma, büszkén említi a két „Szocialista Kultúráért” ki­tüntetést, meg a kisebb, me­gyei elismeréseket is. Ügy tartja, sokszor többet érnek a pénznél. Kicsit talán a közéleti ember is mondatja ezt, a Kulich-lakótelep ta­nácstagja, a színház szak- szervezeti tisztségviselője. Közeledik a hatvanhoz, nyug­díjra azonban álmában sem gondol, különösen most, hogy ilyen jó társulat jött össze megint. Egymást segítő, jó hangulatban együtt dolgozó. — Mire készül most? — Neil Simon - Furcsa pár című komédiájában Murray-t játszom, január 11-én lesz a bemutató. S, ha már foudí- tottunk a naptáron egyet, ta­lán nem szerénytelenség: úgy tudom, a jövő hónapban mu­tatják be azt a, Dosztojevsz­kij művéből készült, tv-játé- kot, melyet Mihályfi Sándor rendezett, és társulatunk szí­nészei játsszák. Megtisztelő és szép feladat volt mind- annyiunknak. — Még néhány óránk van az óesztendőből, s ilyenkor szépet-kellemetlent egymás mellé sorakoztatva, rendsze­rint előre is tekintünk. A színész milyen „üzenetet” fo­galmazna meg? Széplaky Endre tekintete a forgalmas főutcára téved. A karácsonyi bevásárlást -az utolsó pillanatra halasztók forgatagán időzik. Csak elég sokára szól: — Hadd idézzem a Lear ... és haliként, ma középpá­lyásnak mondják, a színé­szek futballcsapatában (A szerző és Gál Edit felvétele) királyból Shakespeare gon­dolatait, ahhoz képest, hogy a XVII. században vetette papírra, most is aktuálisnak érzem. Azt üzeni a Bolond által, a második szín végén: „Jóslatot mondok, mielőtt ■elmennék: Míp pap sok jót mond, s tesz keveset, A száladhoz serfőző önt vizet; ' Ha majd szabónak úrfi gyáma lesz, S máglyán nem hithagyó, kurafi vesz, Ha bíró minden ügyben jól ítél, S lovag, nemes, adósság nélkül él, Ha nyelven többé pletyka nem repes, S a zsebmetsző tolongást nem keres, Ha pénzén uzsorás földet mivel, S kerítő, kurva templomot emel; Akkor lesz Albion Zavarral teljes hon, És oly idő jön, aki még megéri, Hogy fő divat lesz lábbal mendegélni” Fábián István BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. a Leg... leg... leg...-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents