Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ¥ NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 31., HÉTFŐ Ara: 1,S0 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM B. Ű. É. K. 1985. Űjesztendő napján jókívánságainkkal, mint barátainkat, köszöntjük az olvasót. Ünnep ez a mai nap, hagyományosan, év­századok óta a remény napja. Szilveszter éjszakáján eltemettük múlt évi gondjain­kat, újesztendő napján kifejezzük jövő esz­tendei reményeinket. Jelentős év lesz ez felszabadult hazánk történelmében. Az új Magyarország sza­bad életének ötödik évtizedébe lép — a beköszöntött 1985. esztendő április havának negyedik napján ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának negyvenedik évfordulóját. A jól végzett munka, a történelmi tettek megvalósításának tudatában. Korszakos eredmények születtek 1945 óta: a nép, a párt vezetésével, leküzdötte azt a súlyos társadalmi, gazdasági, kulturális elmara­dottságot, amelyet a romokkal együtt örö­költünk. A szocialista építőmunkát úgy folytattuk, hogy gyermekeink, unokáink is büszkék lehetnek eredményeinkre, és tá­maszkodhatnak azokra. Az intenzív gazda­sági fejlődés szakaszára való áttéréssel já­ró bonyolult feladatok előre nem látható ellentmondásokat is szültek, a remények­kel ellentétben ismét feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, a világgazdaságban számunkra rendkívül kedvezőtlen változá­sok mentek végbe, és mindennek követ­kezményei nagy próbatétel elé állította né­pünket és pártunkat. Azt a pártot, amely ebben az évben tartja XIII. kongresszusát. Mivel e párt küldetése, történelmi felelős­sége a szocializmus magyarországi felépí­tése, s népünk bizalmából a nemzet veze­tő erejévé vált, a párt soron következő kongresszusa nemcsak a kommunisták, ha­nem a velük együtt e hazában élő vala­mennyi ember számára fontos esemény. Annái is inkább, mert kommunisták és pártonkívüliek között nincs fal, de válasz­tóvonal sem: az MSZMP politikája a nép, a nemzet érdekeit fejezi ki és szolgálja; s. állandóan, a változó idők változó követel­ményeihez igazodva a nép .aktív közremű­ködésével is alakul, formálódik. Az MSZMP munkamódszere, rugalmasságában is következetes politikája a biztosítéka an­nak, hogy politikája a párt és a nép közös műve legyen. Ez fejeződik ki abban is, hogy a kongresszusi irányelveket — hóna­pokkal azelőtt, hogy a kongresszusi hatá­rozati javaslat a kommunisták választott küldöttei elé kerülne — a Központi Bi­zottság a nyilvánosság elé tárta, megvita­tásra ajánlotta. A falra, az asztalra, a zsebünkbe mától új naptár kerül, de természetesen az új esztendő nem jelenti azt, hogy minden új­ból kezdődne. Folytatódik tehát a konst­ruktív vita is ezekről az irányelvekről, amelyekben nem kevesebbről van szó: mi­ként dolgozik majd az ország népe a kö­vetkező öt esztendőben. Minden tervünk­nek, elhatározásunknak az az alapja im­máron huszonöt esztendeje, hogy szembe­nézünk a tényekkel, nem tévesztjük össze szándékainkat, vágyainkat a valósággal. Az életszínvonal jelentős csökkenését például kevés ország tudta elkerülni. Ma- ' gyarországon a családok helyzete eltérően alakult, de társadalmi méretekben csak a reálbér csökkent valamelyest, a reáljöve­delem, ha nagyon szerény mértékben is, esztendőről esztendőre emelkedett. Az 1985- ös tervben most az szerepel, hogy három esztendő után megőrizzük a reálbér szín­vonalát, az nem csökken tovább. Mindezt úgy érjük el, hogy tovább javítjuk nem­zetközi fizetési mérlegünket, megőrizzük fizetőképességünket. Egy ország gazdasági szilárdságának próbája ma a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítése. A szi­lárd gazdaság pedig a társadalmi béke, az ellentmondások békés feloldásának, meg­oldásának nélkülözhetetlen alapja, A következő évben tehát még inkább az életszínvonal megőrzése a feladat, de már 1985-ben meg kell teremteni az előfeltéte­leket a következő ötéves terv azon célki­tűzésének, hogy a gazdasági fejlődés élén­kítésével, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával megalapozzuk az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Nemcsak az egyéni jövedelmekre áll ez, hanem általában az életkörülményekre. Sok, nem a munkateljesítménytől függő különbség van hazánkban, amelynek lét­rejöttét nem tudtuk elkerülni, egy csapás­ra ma, illetőleg ■ebben az évben sem tud­juk felszámolni, de amelyekbe nem nyu­godhatunk bele. ‘Olyan irányba kell terel­nünk a változásokat, amelyeket igazi fej­lődésnek nevezhetünk: az eredményesebb munkára való ösztönzés, a rászorulókról való szociális gondoskodás nem lehet el­lentétben egymással, hanem ki kell egészí­teniük egymást. A szociális biztonság meg­őrzése fontos feladat, s ez úgy oldandó meg, hogy nem lehet az anyagi erőforrá­sok gyors növekedésével számolni, ám a meglevők okosabb, célirányosabb felhasz­nálása csodákat nem is teremthet, de nagy lépést jelenthet előre. Mert előre kell lépnünk minden terüle­ten. Van hozzá lehetőségünk és erőnk, hi­szen az eddig elért eredmények, minden szűkösség ellenére, megfelelő anyagi alapo­kat hoztak létre és nem hiányoznak a ta­pasztalatok sem. Ez utóbbiak alapján új irányítási módszerekkel ismerkedünk meg. Ettől a vállalkozói kedv, a hatékonyság növekedését, a kezdeményezőkészség ki­bontakozását várjuk. Bizonyos, hogy zök­kenők és viták nélkül ezen a téren sem jutunk előre, de az is alappal remélhető, hogy az üzemi demokrácia kibontakozása, az egyszemélyi felelősség új módon való érvényesítése a sikeres gazdálkodás motor­jává válik majd. A gazdaságról azért kell sokat beszél­nünk, mert hiszen csak abból élhetünk, gyarapodhatunk, amit megtermelünk. Nem mindegy, olcsón vagy drágán élünk. Nem mindegy, hogy sikerrel alkalmazkodunk-e az új és új, és sajnos, többnyire kedvezőt­len változásokhoz, vagy pedig a szüksé­gesnél is magasabb árat kell fizetnünk ér­te. Munka után édes csak a pihenés — a nyugodt ünnepnapok csak a szorgos és okos hétköznapok után következhetnek. Jogok nincsenek kötelezettségek nélkül, a kívánságokat, követeléseket pedig a lehető­ségekhez kell igazítani. Nem elég egyet­érteni, tettrekészségre, a munkában való azonosulásra is szükség van ahhoz, hogy reálisan kitűzött céljainkat elérjük. Hiszen van teendőnk bőven. Bizakodva nézhetünk a jövőbe, társadalmunk kiállta az elmúlt évek szakítópróbáját, a lassú növekedés és az igények gyors növekedése ellentmondá­sából származó társadalmi feszültségek el­lenére megőriztük a szocialista célokon alapuló népi, nemzeti közmegegyezést, egy­séget. A boldog új esztendő nem jelent egyúttal tehát gondtalanságot. Azt azonban igen, hogy nem nézzük tehetetlenül a nehézsé­geket, a bajokat, hanem szembe tudunk szállni velük, le tudjuk küzdeni őket és hatásukat úgy tudjuk csökkenteni, hogy minden társadalmi réteg számára elvisel­hető terhet jelentsenek. A legutóbbi esztendők növekvő nemzet­közi feszültsége után a világpolitika ég­boltján halvány reménysugarak fedezhetők felv s semmi okunk nincs rá, hogy felad­juk meggyőződésünket: mindenek ellenére megvan a lehetőség az emberiséget fenye­gető veszély elhárítására, a béke megvédé­sére. A mostani, az egy évtizeddel ezelőttinél fe­szültebb világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Ma­gyar Népköztársaság külpolitikája, amely teljes mértékben élvezi hazánk népének támogatását, az ország nemzetközi tekinté­lyével igyekszik erősíteni a nemzetközi po­litika elveinek irányzatait, mindent meg­tesz a békés egymás mellett élés elveinek elfogadtatásáért. A béke fenntartása, megóvása nemzeti ügyünk, létkérdése népünknek és szorosan összefügg országunk valamennyi állampol­gárának személyes boldogságával is. Negyven esztendeje ért véget a második világháború; az idősebb nemzedékek em­lékeiben kitörölhetetlenül ott van egy ilyen világégésnek minden szenvedése. Az­óta olyan generációk nőttek fel, amelyek csak hírből, elbeszélésekből, . könyvekből ismerik a háború borzalmait. Kívánjuk, hogy e békeviselt nemzedék minden tagja megmaradhasson annak. Bort, búzát, békességet kívánunk a régi magyar köszöntéssel minden hazánkfiának és népünk minden igaz barátjának szerte a világon 1985 küszöbén. Kívánjunk erőt, egészséget is a ránk váró munkához. Mi, hazánkat szerető, az országért és társadal­mi haladásért felelősséget érző magyarok tetterősen, éppen ezért bizakodva és jó­kedvűen készek vagyunk megtenni a kö­vetkező 365 napban azt, amit 1985 tőlünk követel. ' Pintér István Több betontermék Dunaújvárosból A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára hetvenmillió forinttal teljesí­tette túl idei tervét és 900 millió forintos termelési ér­ték előállításával zárta az évet, s 85 millió forint nye­reséget könyvelhet el. A gyár szocialista brigádjai el­sősorban a családiház-építők által keresett termékekből készítettek többet a terve­zettnél; az eredményt a munka jobb megszervezésé­vel, a gépsorok hatékonyabb kihasználásával érték el. A keresett, E profilú gerendából például az elmúlt évinél 450 ezer méterrel többet, össze­sen 2 millió 850 ezer folyó­métert. gyártottak. békés,, boldog új esztendőt 5 kívánunk kedves Olvasóinknak! Rába gyári siker: 21 milliárd fölött A vasárnap reggel befeje­ződött műszakban az idei utolsó tételeket is legyártot­ták a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemei­ben. Napközben még csoma­goltak és útba indították az óesztendő utolsó szállítmá­nyait, s összegezték az idei munka sikereit, amire jog­gal büszkék lehetnek a gyár­óriás vezetői, valamint dol­gozói. A Rába gyári kollek­tíva az iparágban, s népgaz­dasági viszonylatban egy­aránt kiemelkedőt produkált 1984-ben. Az 1984-es árbevétel elér­te a 21,4 milliárd forintot. Ez a múlt évi produktumnál közel 10 százalékkal na­gyobb, s idei tervüket is több mint 3 százalékkal tel­jesítették túl. A Rába gyár árbevételei döntő részben az exportpia­cokon realizálódtak. A tőkés országokba 90 millió dollár, a szocialista országokba pe­dig több mint 350 millió ra­jiéi értékben szállítottak. A múlt évihéz viszonyítva 6 millió dollárral növelte tő­kés eladásait az idén a gyár. A szocialista országokba az államközi szerződéseknek megfelelő ütemben és arány­ban szállítottak különböző termékeket. A Rába gyár európai vi­szonylatban is számottevő futómű-kapacitással rendel­kezik. Az idén minden eddi­ginél több tehergépkocsikba, autóbuszokba, erőgépekbe beépíthető futóművet gyár­tottak, összesen 190 ezret, amiből 95 ezret az Egyesült Államokban, 75 ezret a szo­cialista országokban, 20 ez­ret pedig belföldön értékesí­tettek. Legyártottak ezenkí­vül 25 ezer dízelmotort, 10 ezer motor értékének megfe­lelő tartalékalkatrészt, közel ezer kamiont. Mind a külföldi, mind pe­dig a hazai piacon minden fizetőképes keresletet 1984- ben is kielégített a Rába gyár. Sikerült megőrizni, sőt tovább erősíteni a mát ko­rábban elért külkereskedelmi pozíciókat. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy évköz­ben is rugalmasan alkalmaz­kodtak a megrendelők új igényeihez, tovább javítot­ták a minőséget és pontos határidőre szállítottak. A gyárvezetés az idén is erőfeszítéseket tett a bérezés javítására. Az átlagkeresetek 10 százalékkal növekedtek. Az éves terv sikeres teljesí­téséért az új esztendő első napjaiban több mint 20 mil­lió forint prémiumot, jutal­mat fizetnek ki. Ezzel az egy főre eső átlagkereset eléri a 74 ezer forintot. Ezt a jövő év végére 83 ezer forintra kívánják növelni. Kuba ünnepén Kuba forradalmát gyak­ran emlegetik a világ legvi­dámabb forradalmaként. Szil­veszter éjszakáján ért be a fel­kelő hadsereg hosszú küz­delme. Éjfél után esett el Santa Clara, a szigetország harmadik legnagyobb váro­sa, s 1959. január elsején a gyűlölt diktátor, Batista pá­nikszerűen elmenekült. Fi­del Castro rádiófelhívására az utcára tódult, táncolt, ün­nepelt a nép. Havannába már diadalmenetben vonult be 'a felkelő hadsereg. A győzelem éve, ahogyan Fidel előre látta, a gondok éve lett. Elmaradott, kifosz­tott, megalázott ország életét kellett gyökeresen átalakíta­ni, meghatározni a fegyver­rel győzelemre vitt forrada­lom továbbfejlődésének irá­nyát. Kuba — elsőként az amerikai kontinensen, 90 mérföldnyi távolságban a legerősebb imperialista ha­talomtól, az Egyesült Álla­moktól — a szocialista fej­lődés útját választotta. Ezen az úton voltak nehézségek, ám a gyermekbetegségeken átesve a forradalom meg­érett, kiforrott, megteremtet­te intézményeit, a népi ha­talom rendszerét. A forrada­lom vívmányai közismertek: az írástudatlanság felszámo­lása, a mindenki számára elérhető oktatási rendszer, a kiváló egészségügyi ellátás. Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának nemrégiben közzétett jelen­tése szerint az utóbbi 15 év­ben a legkiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés Kubá­ban ment végbe. Ugyan­csak a világszervezet sta­tisztikái szerint Kuba lakos­sága Argentínáé után a má­sodik legjobban táplált La- tin-Amerikában. Ezeket az eredményeket a szigetország annak ellenére érte el, hogy a forradalom győzelmétől kezdve az Egyesült Államok meg-megújuló provokációi­val, katonai fenyegetésével, gazdasági blokádjával kel­lett szembenéznie. Aligha lett volna képes azonban fennmaradni a forradalom, ha nem talált volna támasz­ra a Szovjetunióban és a többi szocialista ország kö­zösségében. Kuba 12 eszten­deje lépett a KGST tagálla­mai közé, a kölcsönös együttműködésben való nö­vekvő szerepének elismeré­sét is tükrözte, hogy a leg­utóbbi KGST-ülésszakot Ha­vannában rendezték. Kuba a nemzetközi közös­ség megbecsült tagja, az el nem 'kötelezett országok mozgalmának meghatározó jelentőségű résztvevője. Hu­szonhat esztendő elteltével a nemzetközi helyzet biztató fejleménye lenne, ha az Egyesült Államok is tudo­másul venné a kubai forra­dalom realitásait. A Reagan- kormányzat azonban olyan mértékben élezte a feszült­séget ■ Közép-Amerikában, amelyre csak a kubai vál­ság idején volt példa. Rá­kényszerítve Havannát vé­delmi készültségének állandó növelésére, erőforrásokat vonva el a termelés sürgető feladataitól. A szigetország következetes külpolitikai irányvonalának megfelelően a közép-amerikai válság, s az Egyesült Államokhoz fű­ződő viszony tárgyalásos ren­dezéséért száll síkra. Ennek szellemében folytatott meg­beszéléseket és kötött meg­állapodást Washingtonnal emigrációs, családegyesítési 'kérdésekről. Havannában mindazonáltal úgy véleked­nek, hogy ez önmagában nem ad okot túlzott optimiz­musra, és továbbra is a ter­melés növelésének és a vé­delem erősítésének kettős feladatát tekintik elsődleges­nek, a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében. Kuba ünnepén e feladatok teljesítéséhez kívánnak to­vábbi sikereket a világ ha­ladó erői, köztük hazánk né­pe. Elekes Éva

Next

/
Thumbnails
Contents