Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
1984, december 30-, vasárnap o Koszorűzási ünnepségek Jön a Hallév-üstökös 1985 csillagászati programja Melyiket szeressem? vtizedek óta először beszéltem olyan vállalatvezetővel, aki fenntartások nélkül dicsérte az új és 1 bevezetés előtt álló keresetszabályozási rendszert, hozzátéve, hogy a január elsejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihasználása most valóban a vállalatokon múlik. -Tudniillik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a hagyományosan merev bérpolitikát és bérgazdálkodási gyakorlatot folytatják, akkor valóban magukra vessenek; akkor nincs az a központi szabályozás, amely valóban kedvező lehetőségeket ígér a teljesítményarányos bérezés megvalósítására. Más jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az új keresetszabályozási rendszer, mi több: minden eddiginél komolyabban veszik a szabályozást. Sorra érkeznek a hírek a különböző próbaszámításokról, modellezési gyakorlatokról, amelyek közös lényege: eldönteni — a rendeletben megszabta január végi határidőig —, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik szabályozási formát válasszák. Nehéz a döntés. Ha valahol a legprogresszívebb modellt — tehát a keresetszint-szabályozást —A választják, akkor nagyon megfontolandó, hogy e rendkívül radikális ösztönzési eszközzel előállítható-e annyi nyereség, amiből viszonylag könnyedén fizethetők a bérek adóterhei, úgy, hogy közben elegendő pénz marad a fejlesztésre is. Ha a keresetnöyekmény-szabályozást választja a vállalat — mert óvatosabb, s nem bízik az adóviselő-képességben —■ akkor meg kell békülnie a viszonylag szerényebb ösztönzési lehetőségekkel, s legfőképpen azzal, hogy számára, lényegében, nem szűnik meg a sokat kárhoztatott „bázisérdekeltség”, mert nem szűnik meg az átlagbér-ellenőrzés sem. És a további dilemma: érdemes-e választani — átmenetileg — az úgynevezett „szigorított” központi bérszabályozási modellt, felkészülve a jobb időkre, az eredményesebb gazdálkodásra, mely felkészülés közben a bérek csak szolid mértékben emelhetők, de semmiképpen nem kell azzal számolni, hogy a keresetek csökkennek, Másképpen fogalmazva: eddig — tehát a január elsejéig érvényes bérszabályozás szerint — például 100 forint értékű anyagmegtakarításból mindössze 5-8 forintot fordíthatott a vállalat bérre. A keresetszint-szabályozás révén akár 40—50, a növekményszabályozás révén pedig 15—25 forintot is „béresíthet”. De nagyon megfontolandó, hogy elérhető-e az a bizonyos 100 forint anyagmegtakarítás — és nemcsak ma, hanem a közeljövőben is! —, mert ha ennek reményében valahol például a keresetszint-szabályozást választják — a nagy adóterhekkel együtt —, s az előzetes számításokban tévedtek, akkor számolni kell azzal, hogy ez a szabályozási forma nem garantálja a már elért bérszínvonalat. Vagyis: eredménytelen gazdálkodás esetén automatikusan csökkenteni kell a bérszínvonalat. Nagy a kockázat és nagy a töprengés a vállalatok körében. Megkapták a racionális döntés szabadságát, s most derül ki, hogy nem olyan egyszerű élni e döntési lehetőséggel. Az Állami Bér_ és Munkaügyi Hivatal szakemberei — előzetes számítások alapján — úgy becsülik, hogy a vállalatok és a szövetkezetek,40 százalékánál választják majd a legkockázatosabb keresetszint-szabályozást. 20 százalékánál a növekményszabályozást, s a többiek — értelemszerűen — a központi keresetszabályozási formába kerülnek. Hogy e becsült arányok miként módosulnak majd a gyakorlatban — még nem tudni. Mindenesetre a bérszabályozással kapcsolatos „vállalkozói kedv” csillapodását jelzi, hogy azoknál a vállalatoknál is kacérkodnak a központi keresetszabályozás gondolatával, ahol e szabályozási formáról szó sem lehet, hiszen a központi bér-, illetve keresetszabályozási formát elsősorban a nem nyereségérdekeltségű közüzemeknek, továbbá az úgynevezett „válságiparágban” dolgozó vállalatoknak tartják fenn, például a kohászatban. S bár — kockázatmentessége miatt — első pillanatban talán vonzónak tűnik a központi szabályozás, mindenkinek meg kell békülnie a gondolattal, hogy a versenyszférából — külön engedélyekkel, egyedi elbírálás alapján — senki nem kerülhet e körbe. kkor tehát végül is milyen szabályozási formát válasszon a vállalat? A döntéssel kapcsolatos alapkérdés: vajon sikerül-e a teljesítménynövelésre ösztönző keresetszabályozást úgy megvalósítani, hogy az a főmunkaidőben is lehetővé tegye a kiemelkedő teljesítmények tisztességes, vagy éppen kiugró ösz- szegekkel való megfizetését? Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati belső ösztönzési rendet? Sikerül-e megbízhatóan prognosztizálni, hogy a manapság esetleg kedvező gazdasági pozícióban levő vállalat — fejlesztési lehetőségeit, termékstruktúráját, piaci helyzetét illetően — néhány év múltán változatlanul kedvező gazdasági pozíciókra számíthat-e? Vagyis: sikerül-e megvalósítani az annyira hiányolt stratégiai tervezést, mégpedig olyan biztonsággal, hogy arra már most felépíthető legyen a hosszú éveken át működő — és a választott keresetszabályozási formához igazodó — ösztönzési rendszer. A január végi határidőig még van egy kis idő. Előbb-utóbb azonban minden vállalatnak döntenie kell. Vértes Csaba Szerdán lottá-iutalomsorsolás Koszorűzási ünnepségeket rendeztek Budapesten a hős szovjet parlamenterek emlékműveinél szombaton, haláluk 40. évfordulója alkalmából. Ilja Osztapenko kapitány emlékművénél a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti és XI. kerületi bizottsága nevében koszorút helyezett el Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára és Szatmári István, a XI. kerületi pártbizottság első titkára. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szabó Egon vezérőrnagy, a politikai főcsoportfőnök-helyettes és Ádám Béla ezredes, a hátországvédelmi parancsnok politikai helyettese koszorúzott. A fővárosi, valamint a XI. kerületi tanács nevében Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Dollenstein István, a XI. kerületi tanács elnöke rótta le kegyeletét. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnoksága és személyi állománya képviseletében Román Bescsev vezérőrnagy, Ivan Tyerestyen- ko vezérőrnagy és Nyikolá) Guszárov ezredes helyezte el a megemlékezés virágait. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Sárközi Sándor alelnök és Szigetvári Miklós, az országos bizottság tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége képviseletében Forgács István és Schmek Miklósné osztályvezetők koszorúztak. Elhelyezték a megemlékezés virágait a Hazaf-ias Népfront budapesti és XI. kerületi bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti és XI. kerületi bizottsága, a Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a XI. kerületi rendőrkapitányság, a munkásőrség budapesti parancsnoksága, és a XI. kerületi munkásőrség, valamint a Miről ír a Kincskereső? „Hallod — szán csilingel, csilingel a kedvünk. / Siklani a hóban de gyönyörű együtt...” — Szergej Jeszenyin vidám hangulatú, téli versét olvashatjuk a decemberi szám első oldalán. A Világjáró magyarok sorozatban ezúttal Festetics Rudolf; Emberevők földjén című útinaplójának néhány izgalmas epizódját közli a folyóirat. Annus József: Békebeli csaták című regényének IV. része egy műkedvelő színielőadás előkészületeit mutatja be, s a „csatára” készülő gyerekek puskaporgyártó kísérletét. Az első szerelem csodájáról szól Jurij Jakovlev: Laurák című novellája. Az ismert sci-fi író, Ilja Varsavszkij szatírája (Másodszületés) a jövő állatkísérleteinek torzképét rajzolja meg. (gazdag és változatos a szám versanyaga is. Jiri Wolker versei a decemberi ünnepekről szólnak (Mikulás napján, Karácsonyi ének), Kiss Dénes és Grandpierre K. Endre mulatságos nyelvtörőkkel szórakoztatja az olvasókat, Petőcz András Micimackó- ciklusa a híres gyerekregény hőseit idézi fel, Roncsol László Zúzmara című verse pedig a téli' táj csillogását villantja fel. Téli vigasságokat, azok közül is egy izgalmas hócsatát örökített meg Aszlányi Károly Az Északi-park felfedezése című regényében, ennek részletét is olvashatjuk a decemberi Kincskeresőben. Az év közben beérkezett legjobb gyerekírások most sem hiányoznak (Színe-java). Az Örökség rovatban Fadrusz János szobrászművész életéről írt Szilágyi Ferenc, Az Édes anyanyelvűnk Szende Aladár írását közli. a magyar néphadsereg hátországvédelmi parancsnokság megbízottai. A Steinmetz Miklós kapitány emlékművénél rendezett ünnepségen a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti és a XVIII. kerületi bizottsága nevében Jassó Mihály és Katona Béla, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára helyezett el koszorút. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szabó Egon és Ádám Béla koszorúzott. A Fővárosi, va lamint a XVIII. kerületi Tanács nevében Stadinger István és Tancsik Rudolf, a XVIII. kerületi tanács elnöke rótta le kegyeletét. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoksága és személyi állománya nevében Román Bescsev, Ivan Tyerestyenko és Nyikolaj Guszárov helyezte el a megemlékezés virágait. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége részéről Sárközi Sándor és Szigetvári Miklós, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége nevében Forgács István, valamint Syrinek Béla, az országos elnökség tagja koszorúzott. Elhozták a megemlékezés virágait a Hazafias Népfront budapesti és a XVIII. kerületi bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti és XVIII. kerületi bizottsága, a Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a XVIII. kerületi Rendőrkapitányság, a munkásőrség budapesti parancsnoksága és a XVIII. kerületi munkásőrség, a magyar néphadsereg hátországvédelmi parancsnokság képviselői. Elhelyezték a kegyelet virágait Steinmetz Miklós kapitány hozzátartozói és a kerületi úttörők. Mindkét ünnepségen jelen volt Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Új cserépüzem létesül A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai II. számú gyárában 270 millió forint költséggel cserépgyártó üzemet hoznak létre. Az építkezést hamarosan megkezdik. A gépeket, berendezéseket Olaszországból és az NSZK-ból szerzik be. Az üzem várhatóan 1987- ben készül el. Választékbővítésül holland mintájú cserép gyártását tervezik. Előállítanak majd kiegészítő (gerinc-, szellőzőnyílás-, szegély-) cserepet is. 1985 több csillagászati érdekességet tartogat. Amint Szalma Sándor, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa elmondta: két teljes holdfogyatkozást követhetnek végig a kozmosz iránt érdeklődők. Két alkalommal napfogyatkozást is „előjegyez” a naptár — igaz, ezek nálunk nem láthatók. A Halley-üs- tökös útja viszont hónapokon át nyomon követhető lesz. A teljes holdfogyatkozás — amikor a Föld eltakarja a Nap elől a Holdat — nem ritka égi jelenség, évente egy-két alkalommal észlelhető. Az 1985. május 4-re elő- rejelzett holdfogyatkozás különlegessége abban lesz, hogy viszonylag hosszú ideig, megközelítőleg egy órán át tart. A nyári időszámítás szerint 21 óra 22 perctől több mint 60 percig „látszólag” Hold nélkül marad az égbolt. A másik teljes holdfogyatkozásra október 28-án kerül sor, 18.20 percest kezdettel csorbul meg a Hold pereme, vagyis a Föld ekkor kezdi eltakarni a Nap elől. A teljes fogyatkozás 19.05 perckor fejeződik be. Napfogyatkozást május 19- re és november 12-re jeleznek előre, ezeket azonban Közép-Európából nem láthatjuk. Az év csillagászati slágerét a Halley-üstökös felbukkanáA Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az Építőipari statisztikai évkönyv, amely az építőipari termelés, az anyagfelhasználás, a gépesítés és a munkaerő-gazdálkodás 1983. évi adatait részletezi, s ösz- szefoglalást ad az ágazat 1970 és 1983 közötti helyzetének alakulásáról is. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1983-ban ösz- szesen 439 ezren végeztek építési munkát, s ebből 154 ezret foglalkoztattak a kivitelező szervezetek, 116 ezren dolgoztak a magánépítkezéseken, 169 ezren pedig a fő tevékenységük szerint nem építőiparinak minősülő szervezeteknél láttak el építési és karbantartási tevékenységet. Az összlétszám tízezerrel kevesebb, mint 1980-ban volt, s különösen jelentősen, 24 ezerrel csökkent a kivitelezőknél foglalkoztatottak száma. Közülük 14 ezren más területeken, főként a magánépítkezéseken vállaltak építőipari munkát, a többiek a népgazdaság egyéb ágazataiban helyezkedtek el. A kivitelező építőipar munkájának teljes termelési értékén belül 1970 és sa jelenti. Erre az alkalomra 76 évenként kerül sor. Az üstökös a Nap körüli ellipszis pályán vándorolva eny- nyi időnként közelíti meg a Földet. November 27-én 23 óra 48 perckor ér a Földhöz legközelebb. A látvány hónapokig, egészen 1986 májusáig észlelhető, akár színházi látcsővel is. A Halley-üstökös lényegében néhány kilométer átmérőjű szilárd maggal rendelkező test, amelynek anyaga elsősorban megfagyott gáz. Amikor az üstökös a Föld közelébe ér, egyúttal a Naphoz is közel kerül, amelynek melegétől a gáz egy része elpárolog, s a lökhajtásos repülőgépek kondenzcsíkjához hasonló fényes csík figyelhető meg a tiszta égbolton. A különlegest látványon túl tudományos jelentősséggel is bír a Halley-üstökös megjelenése. Űrszondák követik majd nyomon útját. Fénykép- felvételeket készítenek róla, vizsgálják kémiai összetételét, a gáz sűrűségét, hőmérsékletét s egyéb fizikai tulajdonságait. Az így nyert adatok, következtetések segítik a naprendszer keletkezésének jobb megismerését. A közelmúltban a Halley-üstö- köst vizsgáló két szovjet űrszondát bocsátottak fel, amelyeknek építésében — nemzetközi program keretében — magyar szakemberek is részt vettek. 1981 között 49-ről majdnem 65 százalékra növekedett, majd a következő két évben 61,4 százalékra mérséklődött az anyagköltség aránya. A kivitelezők 1975. és 1979. között jelentősen, több mint 25 ezerrel növelték gépeik és berendezéseik számát, ám a következő négy évben a régi gépek kiselejtezésével, értékesítésével mintegy negyvenezerrel csökkentették az állományt, de a megmaradt, berendezések teljesítménye még így is jóval meghaladja a kilenc évvel ezelőttit. A teljes állományon belül a korábbinál több földmunkagéppel, emelő- és rakodóberendezéssel, szerelő- és szakipari kisgéppel, valamint út- és vasútépítő berendezéssel rendelkeznek. Az építés gépesítésének aránya 1970 óta a földmunkákon belül 70-ről 95 százalékra, a vakolásnál 15-ről 23 százalékra növekedett. A kivitelező építőiparban gyakorlatilag teljes körűen géppel kevert betont használnak, s a habarcsnak is 93 százalékát géppel állítják elő. Az épületek gépesített festésének és meszelésének aránya azonban változatlanul 18 százalék. A szokásosnál több nyerési lehetőséget kínál a lottó januárban, amikor összesen 8 sorsolást rendez a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. Igaz, hogy az év első sorsolása még az óév „adóssága”, január 2-án, szerdán ugyanig még a decemberi jutalomsorsolás^ tartják A húzáson az 52. játékhét szelvényei között összesen 1290 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyereményként Lada 1201, Skoda 120 L és Polski 126 típusú személygépkocsi jut a legszerencsésebbeknek. Ezeken kívül videomagnókat, Hi-Fi-tornyokat, soláriumot sorsolnak ki nagynyereményként. Január 4-én a Magyar Hajó- és Darugyár művelődési házában, 11-én a Hun- garocamion Cinkotai úti telepén, 18-án a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban, 25-én pedig az Ikarus Margit utcai művelődési házában húzzák a lottó esedékes heti nyerőszámait. A januári tárgynyeremény-sor- solást 29-én rendezik. Ezeken kívül két rendkívüli húzás is lesz. Január 15-én a tv-lottó nyertes számait, 22-én pedig a tárgynyereményeit sorsolják Budapesten. A közelmúltban ünnepelték Gyulán a hármas ikreket születésük első évfordulóján. A kedves családi ünnepségen jókívánságokkal, ajándékokkal halmozták el Kiss Zoltánék gyermekeit: Zolikát, Tibikét és Mónikát. Ajándékokat kaptak a városi tanács egészségügyi osztályától, a rendezvényirodától és a harisnyagyártól Fotó: Béla Ottó Megjelent az Építőipari statisztikai évkönyv
