Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

NÉPÚJSÁG 1984, december 24., hétfő o Kiváló határőrüket ünnepeltek Az elcki őrsön is a legkiválóbb határőröket a csapatzászló előtt fényképeztek le, amelyet megküldenek a munkahelynek Az elmúlt napokban érté­kelték az orosházi határőr kerületben folyó szocialista versenyt. A megyénkben te­vékenykedő határőrök ered­ményes munkáját bizonyítja, hogy a battonyai, az eleki és a mezőgyáni őrsök a legma­gasabb minősítést érték el és érdemelték ki a „Kiváló Határőr Örs” megtisztelő cí- ■ met. Rajtuk kívül a gyulai, a kötegyáni, a lökösházi és a dombegyházi őrs élenjáró lett. Az elmúlt napokban meg­rendezett ünnepségeken ad­ták át a kitüntetéssel járó zászlót és egyéb elismerése­ket. Gyulaváriban Harmati László alezredestől vette át Kiss József százados az élen­járó címet elismerő zászlót. Eleken Petruzsán György százados köszönte meg az alegység nevében a helyi párt-, állami és társadalmi .szervek támogatását, a la­kosság aktív közreműködését a határőrizeti munka segíté­sében. A mezőgyáni ünnep­ségen Káli József alezredes értékelte a határőrségen fo­lyó szocialista versenymoz­galom eredményeit és hatá­sát a szolgálatban. Itt Szabó István tanácselnök köszön­tötte a határőrség valameny- nyi tagját és ígéretet tett ar­ra, hogy a jövőben is eleget tesznek annak a kötelezett­ségnek, amelyet akkor vál­laltak, amikor Mezőgyán és Geszt határőr község lett. Kép, szöveg: Béla Ottó Mezőgyánban Káli József alezredes adta át a kiváló címet — ezúttal már nyolcadik ízben — Síró László századosnak Aranyvasárnapi forgalom Békéscsabán, tegnap, az aranyvasárnapon minden ed­digi karácsony előtti vásár­lást meghaladó volt a for­galom az üzleteikben. Az Univerzál Kereskedelmi Vál­lalat nagyáruházában és szaküzleteiben megközelítő­leg ötmillió forint értékű áru talált gazdára. Ez huszonöt százalékkal több, mint a ta­valyi év hasonló napján volt. Sokat jelentett még az aján­dékot keresőknek az, hogy a vállalat a sétálóutcában ideiglenes árusítóhelyeket ál­lított fel, így például az aranybazár ezen a napon gyermekjátékokból, illatsze­rekből és ajándéktárgyakból mintegy 300 000 forintnyit forgalmazott. A megye többi városában is sok ezren keresték fel az üzleteket, áruházakat ezen a napon. Atomeröművi berendezések Bulgáriába Először adott el bolgár partneré­nek atomeröművi berendezése­ket a Transelektro Külkereske­delmi Vállalat. Az 1985-re szóló szállítási szerződést, amely több mint hétmillió rubeles exportot Irányoz elő, a napokban Írták alá a magyar vállalat és a bol­gár Technoimport képviselői. A Transelektro a KGST-bell szakosítási szerződésnek megfe­lelően más szocialista országok­ba — elsősorban a Szovjetunióba és Csehszlovákiába — már rend­szeresen exportál hasonló atom- erőművi egységeket. Változások a mezőgazdasági támogatásban A mezőgazdaság közgazda- sági szabályozórendszerének jövőre is szerves része lesz az átlagosnál gyengébb ter­mőhelyi feltételek között gazdálkodó üzemek megkü­lönböztetett támogatása, de január 1-től ebben változta­tásokra kerül sor. A támogatott üzemek köre kibővül. Kedvezőtlen adott­ságúnak minősül, és megkü­lönböztetett támogatásra jo­gosult lesz minden olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol a szántóterület átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a hektá­ronkénti 19 aranykorona ér­téket. Eddig 17 aranykorona volt a támogatási jogosult­ság határa. Az új szabályo­zás következtében a kedve­zőtlen adottságúnak minősü­lő gazdaságok száma 140— 150-nel gyarapodik. Az üzem­kör bővülését azonban nem követi az erre a célra for­dítható anyagi keret növelé­se, így a támogatás színvo­nalának csökkenésével kell számolniuk a termelőknek. (A jogosultságot egyébként egységesen az 1984. évi föld­terület! adatok alapján bí­rálják el.) A támogatás továbbra is több csatornás lesz. A mező- gazdasági termelés többlet- költségeinek indokolt megté­rítését célzó árkiegészítésen túlmenően a támogatási rendszernek változatlanul lé­nyeges eleme marad a fej­lesztési támogatás, a kiegé­szítő tevékenység bővítésé­nek differenciált ösztönzése, valamint a szakember-fog­lalkoztatást elősegítő állami támogatás. Az árkiegészítéses támoga­tás keretében megszűnik az egyes termékekhez és a táj­körzetekhez kötődő külön árkiegészítés. Helyette egy­séges alapár-kiegészítést ve­zetnek be, amely a kedve­zőtlen adottságú nagyüze­mek területéről származó termékek árbevétele után jár. Majdnem minden nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési termék után elszá­molható az árkiegészítés, ki­vételt csak néhány olyan termék jelent, amelynek az előállítása semmiképpen sem hozható összefüggésbe a ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságokkal: a virág, dísznö­vény, gomba, nád és az is­tállótrágya; ezek után árki­egészítés nem számolható el. Az árkiegészítés mértéke a földminőségtől függően dif­ferenciáltan változik úgy, hogy az azonos támogatási csoporton belül magasabb mértékű árkiegészítést kap az üzem a növénytermelés ter­mékeinek, valamint < a szarvasmarha- és a juhága­zat termékeinek árbevétele után, míg az egyéb állatte­nyésztési termékek kisebb mértékű árkiegészítést élvez­nek. A fejlesztési hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagyüzemekben változatlan formában fennmarad, vala­mennyi ilyen üzem jogosult a fejlesztési hozzájárulás igénylésére. A kiegészítő te­vékenységet segíti továbbra is a termelési adóból vissza­fizethető fejlesztési hozzájá­rulás, valamint a termelési- adó-visszatartási kedvez­mény. A szakember-támoga­tás jelenlegi rendszere, te­kintettel az 1985. végéig ér­vényes szerződésekre, a ked­vezőtlen adottságú üzemek­ben változatlan formában jövőre is fönnmarad. Miről ír a Társadalmi Szemle decemberi száma? Az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelveit százezrek tár­gyalják meg ezekben a he'- tekben. Az eredményes vitá­hoz nyújt segítséget Katona István „Eszmecsere a kong­resszusi irányelvekről” című cikke. Az ipar és a mezőgazda­ság fejlesztési együttműkö­déséről ad képet és távlati útmutatást Kapolyi László. A nyilvánosság társadalmi szerepét fejtegeti tanulmá­nyában H. Varró Rózsa. „Pártegység a mindennapok­ban” címmel Békés megyei pártmunkásokkal készített interjút Gyenfes László. A „Negyven éve” című soro­zatban ezúttal a két hazai munkáspárt 1944 szeptember és 1945 május között végbe­ment újjászerveződési folya­matát ismerteti Strassenrei- ter Erzsébet. Az amerikai elnökválasz­tás végeredményének hátte­rét rajzolja meg Vajda Pé­ter cikke, egyszersmind gaz­dasági-társadalmi helyzetké­pet is adva az Egyesült Ál­lamokról, politikájáról. A hagyományos fenyöünnepélyt a napokban rendezték meg megyénk óvodáiban, iskoláiban. Képünk a békéscsabai Mun­kácsy utcai óvodában a pénteken tartott ünepéiyen készült Fotó: Fazekas László ló eredménnyel zárja az évet a BUBIV gyulai gyára A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) gyulai gyá­ra az 1984. évi tőkés export­tervét több mint 12 millió, a lakossági bútortervét pedig 16 millió forinttal túlteljesí­tette. A IV. negyedévben a vállalat V. számú gyárában keletkezett pusztító tűz után a — termeléskiesés pótlásá­ra — a gyulaiak külön fel­adatként bútoralkatrészek gyártására kaptak megbízást, amit három műszak szerve­zésével a program szerint teljesítettek. A kereskedelmi tevékenység meghaladta az előirányzottat. A termeléssel kapcsolatos (energia-, szállítási és tmk-) költségeket sikerült kétmillió 800 ezer forinttal csökkente­ni. Az eredmény alakulását a termékszerkezet korszerű­sítése is jelentősen befolyá­solta. Kifejlesztették a Gyu­lai Kolóniái szekrénysor gyártását. Az új terméknek igen nagy sikere volt a BNV-n. A piaci igényeket ugyan nem tudta kielégíteni a gyár, de 1985-ben annyit készít majd belőle, hogy az az évi össztermelés mint­egy 40 százalékát fogja ké­pezni. Az idei nyereség alapján lehetővé vált a béreknek át­lagosan több mint 9 száza­lékkal való emelése, ami 7 százalékkal haladja meg a tervezettet. Az 1985. évi termelési és nyereségterv — létszámvál­toztatás nélkül — az ideihez hasonló. A takarékossággal kapcsolatban elérendő cél a műhelyrészenkénti költség egy százalékos csökkentése, hogy ellensúlyozni lehessen az anyagáremelkedés több­letköltségeit. Két vállalkozási feladat lesz. Az egyik a tőkés ex­portnak számító bükfürdői szálloda, a másik a szovjet­unióbeli, csernovici szálloda berendezéseinek az elkészí­tése, majd a helyszíni szere­lése. Amerikai megrendelés­re továbbra is az eddigi mi­nőségben és mennyiségben mintegy 13 millió forint ér­tékben — szállítanak bútort. Fokozott gonddal törekszik ellátni a gyár a gyulai Már­ka-boltot és a vállalat más bútorboltjait is. p n Karácsonyi ajándékkosár Szabadkígyóson Fotó: Fazekas László Januártól megjelenik a Dunakanyar Kurir Januártól Dunakanyar Ku­rir címmel új műsorfüzet je­lenik meg a Pest megyei Művelődési Központ, vala­mint a Szentendrei Nosztal­gia kávéházban működő Mű­vészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egyletének gon­dozásában. A nyári szezon­ban kéthetente, egyébként pedig havonta megjelenő ki­advány a Dunakanyar ösz- szes kulturális programjáról tájékoztatja majd olvasóit,' beleértve Szentendre, Po- máz, Leányfalu, Visegrád művelődési intézményeinek, múzeumainak, mozijainak kulturális kínálatát. A nyolcoldalas műsorfüzet ezenkívül tartalmaz majd még egyéb, szolgáltató jelle­gű információkat is, közli például orvosi ügyeletek cí­mét, a gyógyszertárak, üzle­tek, strandok nyitva tartá­sát. A vezércikk mindig a hónap legérdekesebb kultu­rális eseményéről szól. A Dunakanyar Kurír első száma január elején jelenik meg, Barcsay Jenő festőmű­vész grafikájával a címolda­lán. Az ebédlőben feldíszített fa, gyertyák, lámpák, csil­lagszórók. A belépőt körül­zsongja a karácsony hangu­lata, s ez fokozódik akkor, amikor eloltják a villanyo­kat, és csak az ünnep meg­hitt fényei világítanak. Az­tán megszólal a zene. Szép zene, csak kissé hangos. A falon képek jelennek meg: téli erdő, szán, hóval borí­tott háztetők, nagypapát öle­lő unoka... A fehér ruhás lányok arca ünnepélyes. Hangjuk is az, amikor — kissé megillető- dötten — előadják a szere- tetet sugárzó verseket. Az összhang teljes. „A szeretet ünnepe” című zenés irodal­mi összeállítás, melyet a Szabadkígyósi Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet diák­színpada, Kovács Géza tanár irányításával, példamutatóan betanult, elérte a kellő ha­tást. Egy teremnyi ember fi­gyeli csöndben, míg végigég minden csillagszóró. Ezután váltás következik. A szabadkígyósi tánckar a Carmina Burána zenéjére ér­dekesen koreografált táncot ad elő. A szorgalom, az igyekvés itt is példamutató; kár, hogy nem pódiumon, nem a kemény zenéhez il­lőbb ruhában (hiszen tüll- szoknya nemigen illik Orff- hoz) táncolnak a lányok. Ám előadásuk így is hatásos, tap­sot érdemlő. A szabadkígyósi ajándék- kosár harmadik meglepetése (nem is annyira meglepetés, mert hagyományos rendez­vényről van szó) a színját­szók országos találkozója, melyre tizenkét szólista jött el. Különböző műfajokkal szórakoztatják az egybegyűl­teket ; akad itt társastánc, pol-beat, jelenet, népdal. Az előadók többsége szakmun­kástanuló, de akad gimna­zista, s van, aki már dol­gozik. Ügy tűnik, valameny- nyien rutinos előadók, néhá- nyuk előadásmódja tehetsé­get árul el. Utóbbiak közé tartozik a mosonmagyaróvá­ri Három bestia együttes és Siroki Sándor, aki vidám szöveget mond. Persze, ez magánvélemény; bizonyára akad, aki másnak adná a képzeletbeli első helyezést. Egy biztos: a műsor részt­vevőinek mindegyike kitesz magáért, igyekszik tudása legjavát adni. Talán ezért válik egyre jobb hangulatúvá az est, me­lyet a szabadkígyósi szak­munkásképző, a KISZ me­gyei bizottsága és a Megyei Művelődési Központ szerve­zett. A műsor vége felé már állva tapsol a közönség; ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy az ajándékko­sár mindenkinek tartogatott valamit. G. K. Zene, fény, vers...

Next

/
Thumbnails
Contents