Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM A megyénkben tartózkodó szovjet delegációt tegnap, szerdán Békéscsabán a megyei pártbizottság épületében Csatári Bé­la titkár fogadta, és tájékoztatta Békés megye gazdasági, tár­sadalmi életéről Fotó: Fazekas László Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka Tegnap ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülés­szak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelenté­sét. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. O A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslat; Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi költségvetésről szóló expozét. Hetényi István pénzügyminiszter expozéja Az országos és megyei oapilapok megjelenésének új rendje Az országos és a megyei napilapok 1985. január 1-től va­sárnap helyett hétfőn jelennek.meg. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól vasárnap reggel kerül kiadásra. A lap neve Va­sárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése változat­lan marad. A vasárnap megjelenő lapokat utcai árusítással terjeszti a posta a városokban és a nagyobb településeken. (Ismertetőnk az 5. oldalon.) Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően elő­irányozza az állam pénzgaz­dálkodásának alapvető ki­egyensúlyozottságát, egyide­jűleg növeli az életkörülmé­nyek szempontjából alapve­tő jelentőségű kiadások elő­irányzatát. Mindennek fe­dezetét a jövő évi tervnek megfelelően hatékony, gaz­daságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta be­vezetőben Hetényi István. — A költségvetési javas­lat azt tükrözi, hogy az el­múlt években alapjában si­keresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatok­kal, a gazdaság stabilitásá­nak megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg minden­kit, aki e munkából kivette a részét. Erőfeszítéseink nem vol­tak hiábavalóak. Mindenki­nek jut munkalehetőség, szá­molhat a szociális bizton­sággal, és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reál- jövedelme összességében nö­vekedett. A népgazdaság idei fejlő­dése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi- fizetőképességünket meg­őriztük. Konvertibilis adós­ságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás és felhalmozás kissé meghaladja a terve­zettet. Az ipari termelés üte­me gyorsult. A mezőgazda­ság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatok­ban mérve 9 százalékot meg­haladóan emelkedik, az ár­színvonal emelkedése 8,5 százalék. Az állami költségvetés a jövedelmekből a tervezett­nek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszi­lárdítása. Előirányozzuk az adósságállomány további csökkentését is. Kulcskér­dés, hogy 5-6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. A terv a nemzeti jövede­lem 2,3—2.8 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Űj vonása és egyben követel­ménye a népgazdasági terv­nek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elér­jük — növelhető lesz a bel­földi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az Dr. Hetényi István pénzügy­miniszter expozéját tartja idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a la­kosság reáljövedelme más­fél-két százalékkal emelked­het. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruhá­zásait se kelljen csökkente­ni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpont­jában az a törekvés áll. hogy a vállalatok önállósá­ga, mozgástere szélesedjék, és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a fe­lelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevé­tellel és 610,3 milliárd fo­rint kiadással számol. A ter­vezett hiány 2,5 milliárd fo­rint. ez 1 milliárddal keve­sebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései te­szik ki a legnagyobb részt. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójog- szabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozá­si adó. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a jnunkabérek után 10 szá­zalék béradó fizetendő. Be­vezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják 'az élőmunka viszonylagos alul­értékeltségét. A tényleges gazdasági vi­szonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is meg­állapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazat­ban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyoz­ni. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 száza­lék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. A vállalatok alapjait ed­dig nagyon sokféle különadó, külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek,. és egyet­len adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érez­hető piaci ellenőrzés és kor­látok között dolgozó válla­latok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgy­nevezett keresetszint-szabá- lyozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékony­ságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállala­toknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak mód­juk van — az új forma he­lyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gaz­dálkodásukat. Hetényi István hangsúlyoz­ta: — A tervezett adóbevé­telek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adó- mérséklést. Megszüntetjük a fejleszté­si és részesedési forrás, ille­tőleg alap merev elkülöníté­sét. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. Továb­bi intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat eb­ből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sok­kal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés elő­irányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházá­sai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktú­ra — mint például a közle­kedés, a posta — az eddigi­nél nagyobb beruházási le­hetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket és megfelelő intézkedések, hiteltámogatá­sok nyomán számolunk a magánlakás-építés további fejlődésével is. A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások és adó­visszatérítések. Tovább kell haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatások leépí­tését eredményezi. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika leg­főbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabá­lyozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe ve­vő évközi bérpolitikai intéz­kedések a számitások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvo­nal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a re­álbér színvonalát jövőre meg­őrizzük. — Az árszínvonal emelke­déséből körülbelül 3 százalé­kot okoznak az elkerülhetet­lennek ítélt központi hatósá­gi árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói ár- intézkedések hatásának rész­beni ellensúlyozásával is. ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíj- rendszerbe beépített rendsze­res évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szo­ciális segélyeket és a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülök jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forint­tal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési nor­máit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térí­tési díjaiban nem hárítjuk ót az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló, tö­rekvésekről a pénzügymi­niszter elmondta: A szakszervezetek kezde­ményezésére már január 1- től a három- és több gyer­mekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesül­nek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyerme­kek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban va­ló gondozásának jobb lehető­ségét teremti meg a gyer­mekgondozási segély rend­szerének fokozatos átalakítá­sa. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegé­vel egyenlő ellátást fog nyúj­tani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallga­tók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emel­jük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonat­kozásban módosul a táp­pénzrendszer. A hosszú. 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növeked­ni fog, és a pályakezdő fia­talok is a magasabb. 75 szá­zalékos táppénzt fogják kap­ni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövő­re mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási­kulturális kiadások közel 7 (Folytatás a 3. oldalon) Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin minisz- terelnök-helyettesék írták alá. Jelen volt Kapolyi László ipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagál- lamok 1984. júniusi felső A HNF megyei béke-ba­rátsági és szolidaritási mun­kabizottsága tegnap ülést tartott Békéscsabán. Ezen el­sőként Bocskai Mihályné, a testület elnöke a X. országos békekonferenciáról tájékoz­tatta a megjelenteket, ame­lyen több mint 1100 küldött és meghívott vendég vett részt. Békés megyét 37-en képviselték, közülük 29 sze­mély új küldött volt, míg nyolcán az Országos Béketa­nács tagjaként tevékenyked­tek az elmúlt időszakban. A budapesti tanácskozáson megerősítették, hogy korunk­ban a világháború elkerül­hető, és a béke megőrzése elérhető. Sokféleképpen meg­fogalmazódott a leszerelés gondolata is. A Szovjetunió és a szocialista országok bé­keharcának segítése mellett szintű gazdasági értekezle­tén és az októberi KGST- ülésszakon született megálla­podások, valamint a novem­beri magyar—szovjet kor­mányfői tárgyalásokon meg­határozott feladatok teljesí­tésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tennivalók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népgazdasági terveinek 1986—1990. évi koordináció­jával összefüggő teendőket. Az elmúlt év során jelentő­sen előrehaladt a tervek (Folytatás a 2. oldalon) hazánk szintén támogatja az ENSZ-nek azon kezdeménye­zését, amely a politikai, ka­tonai feszültségek tárgyalá­sok útján való rendezésére vonatkozik. A bizottság elnöke ezután a békemozgalom új módsze­reiről és formáiról szólt, majd az 1984. évi munka eredményeit összegezte. Töb­bek között utalt arra, hogy a 30 kiemelt megyei rendez­vényen mintegy 5 ezren vet­tek részt. Sikeres réteg-, va­lamint szakmai találkozókra, fórumokra került sor a ta­vaszi békehónap, továbbá az őszi antiimperialista és szo­lidaritási akciósorozat kere­tében. A hozzászólások után Komlósi Mátyás, a testület titkára ismertette az 1985. évi feladatokat. _v n T egnaptól új üzletben várja vásárlóit Békéscsabán a Ker­tészeti és Köztisztasági Vállalat 1. számú virágboltja. A szép kivitelű, hangulatos, korszerűen berendezett üzlet éppen a régi bolttal szemben, a Tanácsköztársaság utján található. A virágüzletnek azonban nemcsak a helye, hanem a nyitva tartási ideje is megváltozott. Ezentúl reggel 7 óra 30 perctől délután fél 6-ig, illetve szombaton 7 óra 30 perctől 13 órá­ig áll a vevők rendelkezésére a virágbolt kollektívája. Uj formák, módszerek a békemunkában

Next

/
Thumbnails
Contents