Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
o 1984. december 19., szerda f „Felfrissültén ébredünk fel ,»» masnap 1 „Megállapításom szerint — jelentette a sarkadi főszolgabíró december 22-én a bihari alispánnak — járásom községeinek adófizető közössége a hadműveletek következtében olyan súlyos anyagi helyzetbe jutott, hogy jelentősebb összegű adófizetésre ez idő szerint számítani nem lehet. A munkásság ez idő szerint a katonaság által elrendelt közmunkáknál van foglalkoztatva, és mind ez ideig fizetés nem történt... A Sarkadi Cukorgyár igazgatóságától, valamint katonai üzemi parancsnokától azt a felvilágosítást nyertem, hogy a cukorgyár által termelt, valamint az üzem befejezéséig még gyártandó cukor felett a katonai hatóság rendelkezik. Ez ideig kiszállítás csupán a katonai alakulatok részére történt”. Mezőberényben nagy újság számba ment, hogy hazaérkezett egy orvos. A „kis- tanács” így utasította’ az elöljáróságot: „Hívja fel nevezett figyelmét, hogy hivatali állását, mint orvos, a mai idők szellemének megfelelően, a hozzá forduló szegény lakosság érdekének legmesszebb menő figyelem- bevétele mellett, a szociális megsegítés legodaadóbb érvényre juttatása mellett, a legönzetlenebbül lássa el, és állását a család jövőjének biztosításán felül,- nagyobb vagyon szerzésére ne használja fel”. Mint annyi más község. Vésztő is szorgalmazni kezdte az adófizetést. A Nemzeti Bizottság kebeléből létrehozott Ötös Bizottság határozatot hozott: „A községet terhelő kiadások fedezésére, valamint az államot és a vármegyét terhelő kiadások előlegezésére mindazok terhére, akiknek az 1943. évi adójuk a 200 P-t elérte, vagy meghaladta, progresszív módon adót kell kivetni”. E határozat napján tartotta meg első ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Békés megyét negyvennégyen képviselték: 16 kommunista, 10 kisgazda, 6 szociáldemokrata, 4 parasztpárti, 6 szak- szervezeti és 2 párton kívüli -küldött. A Békésen gazdálkodó B. Szabó István a Kisgazdapárt nevében egyebeken kívül ezt mondotta Debrecenben: „Bármennyit vesztettünk, bármilyen nehéz áldozatok árán jutottunk el idáig, mégis a kisgazda-társadalom úgy érzi, hogy felszabadult az alól a roppant súlyos lidércnyomás alól, amely őt a múltban leszegezte, és valósággal kiszolgáltatta. A kisgazda-társadalom szörnyű nehéz helyzetben volt, mert egyrészről felülről nyomták, nem engedték érvényesülni, másrészt valósággal uszították rá a föld nélküli munkásságot, hogy a kisgazdatársadalom az oka annak, hogy nem fizetnek neki rendes napszámbért... A kisgazda-társadalom sohasem volt a munkásság ellensége, igazán szivéből kívánta mindig a földreform megvalósítását, nem azért, mert 6 akart belőle földet, hanem mert tudta és érezte, hogy azt a roppant igazságtalanságot, amely az ország földmíves- társadalmának kijutott, csak földreformon keresztül lehet megszüntetni. A parasztpárti gazdasági szaktanár, az orosházi S. Szabó Ferenc a termelés üzemi kérdéseiről beszélt: „A mezőgazdasági termelés üzemi átszervezésének iránya kizárólag a minőségi termelés felé való átalakítás lehet. Nem vitás, hogy a magyar föld nem a többtermelés, hanem a minőségi termelés szolgálatába kell, hogy álljon, mert a rendelkezésre álló 16 millió katasztrális hold, ha még oly sokat teremne is, ha. a mai viszonyokhoz képest 2—3-szorosá- ra emelkedne is a haszon, nem biztosíthatna olyan élet- színvonalat, amilyet a jövőben biztosítani kívánunk a parasztságnak. A romok, amelyek ma elénk tárulnak, súlyos felelősséggel töltenek el bennünket. Ha azonban arra gondolunk, és ha meggondoljuk, hogy ezek az értékek, amelyek előttünk elpusztulton hevernek, hogyan születtek, akkor meg kell állapítsuk, hogy ezeket a magyar munka teremtette meg, és ha a magyar munkásnak újból biztosítjuk az életszínvonalát, a szükséges kereteket, akkor a magyar munka újjáépíti és szebbé építi az országot”. Az ugyancsak Orosházát képviselő asztalossegéd. Keresztes Mihály is szót kapott: „Mi, kommunisták, változatlanul azon az állásponton vagyunk, \hogy a munkásság és a kisföldű parasztság megkapja azt a földet, amelyen szorgalmas munkával családjának emberi megélhetését biztosíthatja... A földkérdés megoldása egyúttal a demokrácia alátámasztását is jelenti. Mert mit ér az a demokrácia, amely létét megfelelő szociális alap nélkül akarja biztosítani? Igazságos földreform nélkül a magyar parasztság újra becsapottnak érezné magát, és elfordulna a demokráciától. A magyar demokrácia sorsa szorosan összefügg a földkérdés megoldásával. Aki ma ellenzi a földreformot, az ellenzi a demokráciát is." És még nem volt vége a megyei szónokok sorának. A másnap ülésen a füzesgyarmati Hegyesi János a Parasztpárt képviseletében a következőket mondotta: „Ez a nagy vihar, amely átsodródott felettünk ... bizony, megtépázott bennünket, kit jobban, kit kevésbé. De talán azt mondhatjuk, nincs olyan ház, nincs olyan kis nádfedeles viskó, ahol ne volna siratni való. Mégis azt mondom, hogy megnyugvással vettük ezt a vihart. A dolgozó parasztság nagy megnyugvással úgy tekintette, mint amikor — nagyon jól ismerjük a természeti erők és idők változását — a forró nyári, meleg napok után, amikor szinte olyan tikkasztó a hőség, hogy ember, állat, növény, mindenki nehezen várja a felhőzödést, egy kis időváltozást, amikor a por majdnem megfojtja az embereket, és várják az áldást hozó esőt, ez meg is jön, de nagy viharral. Elsodorja a házak fedelét, kitépi a fákat, elveri termésüket, tehát kárt okoz. Mégis megnyugvással vesszük, és felfrissültén ébredünk fel másnap, mert a vihar után mindén zöldül, megváltozik, tisztább lesz a levegő. Ilyen volt ez a vihar is, amely keresztülvonult rajtunk”. A föld sorsa mindenütt megdobogtatta az emberek szívét. Sarkad jegyzője karácsony előtt ezt jelentette a főszolgabírónak: „Az őszi hadiesemények, majd az esőzések, valamint a sok robot- munka következtében a határ több, mint 75%-a vetetten, azonban a lakosság minden erejével azon van, hogy ezen hiányt pótolja... Föld- bérlőszövetkezet megalakítását most, jelen pillanatban nem tudjuk végrehajtani, de az előkészületeket megtettük. Az itt levő 6000 holdas béruradalomtól 600 holdat nincstelen kisembereknek igénybe vettünk búzavetés céljára, akik a vetést kézi erővel fogják véghezvinni. A bérösszeget a termésből fogjuk az uradalomnak megtéríteni”. Daniss Győző R Propagandista legújabb száma Több bírálat érte az utóbbi időben a DÉGAZ gyulai kirendeltségének dolgozóit. Örömmel adunk helyt olyannak is, amikor dicséretre méltó igyekezettel és lelkiismeretességgel vállalnak társadalmi munkát. Ez történt az elmúlt napokban is, amikor a DÉGÁZ 3. számú vállalati gazdasági munka- közösség tagjai önzetlenül, társadalmi munkában szerelték be a gázkonvektort és természetesen vezették be a gázt a mozgáskorlátozottak gyulai egyesületének irodájába. Példás gyorsasággal és jó szervezettséggel egy nap alatt teremtettek meleg otthont a rászorulóknak Fotó- Béla Ottó Győri játékújdonságok Többféle újdonsággal jelentkezett a karácsonyi játékvásárra a Lemezárugyár győri gyára. Már kaphatók az üzletekben a Rába kamioncsalád legújabb apró méretű tagjai: a személykocsi-szállító tréler és a lakókocsis kamion. A régebbi típusokból — a konténeres, illetve a ponyvával borított és az üzemanyagtartályt szállító kamionokból az év végéig összesen 120 ezer készül el. Legutóbb elkészítették a Rába Steiger erőgép játékváltozatát is, amely elemmel működik és bowden- vezérléssel irányítható: karácsonyig hatezret adnak át belőle a hazai kereskedelemnek. Bővült más játékgépkocsik választéka is: a billenő platós teherautóból és a Lotus és a Porsche kocsikra hasonlító ön- íelhúzós versenyautókból az idén 20-20 ezret gyártanak. A játékokból az idén mintegy 140 millió forintos termelési értéket állít elő a győri gyár. Termékeik harmadát a szocialista piacon értékesítik, s mintegy 600 ezer forint értékű játékot az NSZK-ba és az Egyesült Államokba szállítanak. A közvélemény — a sajtóból, a televízióból is következtethetően — elégedetlen valamennyi iskolatípus történelemoktatásának eredményeivel. A pártoktatók is arról panaszkodnak, hogy kevéssé lehet támaszkodni a korábbi történelmi tanulmányokra. Szabolcs Ottó felhívja a figyelmet néhány tényezőre, amelyek vizsgálata hozzásegíthet a kérdés megoldásához. A nemzetközi viszonyokat egyre inkább átfogó kölcsönös függőség széles értelemben azt jelenti, hogy az országok, illetőleg a népek sorsa egyre inkább függ egymás cselekedeteitől, politikájától, továbbá, hogy egyetlen felelősségteljes kormány sem hagyhatja figyelmen kívül intézkedéseinek hatását más országokra, illetőleg más államokét saját lakosságára. Izikné Hedri Gabriella elemzi a kölcsönös függőség gazdaságpolitikai következményeit, és a problémák megoldására született koncepciókat. A folyóirat ismert szakértők bevonásával kerekasztal- beszélgetést rendezett az életszínvonalról, annak megítéléséről és propagandájáról. A vitát Fáczányi Ödön vezette. Az előző két szám a német megszállásról és a nyilas hatalom létrejöttéről közölt cikket. Folytatva a fel- szabaduláshoz vezető történelmi út állomásairól szóló sorozatot, Izsák Lajos sok dokumentum felhasználásával áttekinti az ellenállási mozgalom helyzetét, a különböző pártok programjának kialakulását, és a demokratikus államhatalom létrejöttének folyamatát. Gergely Jenő tanulmánya azt vizsgálja, hogyan alakult a szocialista állam és a katolikus egyház viszonya Magyarországon 1948 és 1956 között. Balázs József a világpolitika napjainkra jellemző főbb mozgástendenciáiról ír. Történetiségében mutatja be a helyzet változását a 70-es évek elejétől napjainkig. Feltárja, milyen okokra vezethető vissza a katonai tényezőknek a világpolitika egészét meghatározó szerepkörének kialakulása. Király János megvilágítja Közép-Amerika harcát társadalmi felemelkedéséért. Napjainkban ismét reneszánszukat élik az anarchista elméletek. Korognai László azt vizsgálja, milyen tényezők motiválják a polgári társadalmunkban az anarchizmus újjáéledését. A társadalom életének napi gyakorlatában a viták elkerülhetetlenek, jóllehet a közvéleményben a viták kívánatosságának megítélése nem egyértelmű. Farkas Endre módszertani írása kísérlet a vita erkölcsi értékeinek ösz- szegzésére. Hársing László a klasszikusok olvasásához nyújt módszertani segítséget. Hínársár a Bónumban (A szerző felvétele) Több mint • két esztendeje, hogy egy telektulajdonos megkongatta a vészharangot a gyomaendrődi holtágak védelmében. A harang hangja — eleinte úgy tűnt — messzire elhallatszik, annál is inkább, mert a kongatás- nál segítőtársai is akadtak... Aztán a hangok lecsendesedtek, az intézkedést ígérők semmit sem tettek. Minden maradt a régiben. 0 történet Történt pedig, hogy Gyo- maendrőd határában, a három nevezetesebb holtág: a Templom-, a Soczó- és a Bónum-zug partjain először csak telektulajdonosok tűntek fel, aztán nyaralók emelkedtek szélvészgyorsasággal. A környezet ideális. A telkeket meghagyták 4—500 négyszögölnyinek, nem szabdalták zsebkendőnyi nagyságúra. Így a tulajdonosok művelhetik területüket kedvük szerint. A zajok nem repesz- tik a szomszéd dobhártyáját, majdhogynem hallótávolságon kívül vannak egymástól. A víz is ideális — volt! De csak volt! Mert jöttek a gondok, problémák, ami miatt több Soczó-zugi nyaralótulajdonos szót is emelt. A víz rekordgyorsasággal híná- rosodni kezdett. Terjedt a hínár és fürdésre alkalmatlanná és egészségtelenné vált a Soczó vize. Ekkor a Bónum-zug még nem volt fertőzött ettől a kártékony vízinövénytől. De 1984 tavaszán (vagy talán még 1983 őszén?) megjelent, még csak a part mentén, a hínár a Bónumban is. És természetszerűen ellepi majd a többi holtágat is, ha sürgős intézkedés nem történik. Felmerül a kérdés, hogy ki hivatott intézkedni ennek a természetvédelmi területnek eredeti állapotba történő visszaállítására? Ennek próbáltunk utánajárni. Mielőtt a nyilatkozóknak adnánk a szót, előrebocsátjuk, hogy mellőzzük a rendelkezések, határozatok ismertetését. Nem a paragrafusokra, hanem az emberséges megoldásra várunk! 1 tanácselnök Jenei Bálint, a nagyközségi tanács elnöke ismerősként fogad. Ismeri a témát is, amivel felkeresem. — Két éve foglalkozunk a holtágak hínárosodásával, én magam nem egy értekezleten, tanácskozáson vettem részt, amit ez ügyben összehoztak. Tengernyi más gondunk mellett, mint például a gáz- és lakásprogramok befejezése, arra futotta, hogy a vízügytől egy tervjavasjatot kérjünk a káros vízinövény kiirtására. A tanulmány kézhezvétele után, sajnos, félre is tettük azt. Ne csodálkozzon rajta! Tízmillió forintba kerülne az érintett vizek biológiai egyensúlyának helyreállítása . .. Persze, hogy elsődlegesnek tartjuk a lakás- és gázprogram végrehajtását. Meggyőződésem szerint a Halászati Szövetkezetnek, mint bérlőnek kell intézkedni, s úgy tudom, hogy ez meg is történt... Mi félmegoldásként a Templom-zugban kialakítottunk egy szabadstrandot, több százezer forintot fordítottunk rá, azért, hogy fürdésre, strandolásra lehetőséget biztosítsunk. Ügy lehetne még enyhíteni a gondon, ha a telektulajdonosok a holtágak víz- tisztításának költségeiből részt vállalnának. II HISZ elnöke — A holtágakat 1945 óta béreljük. Miután tudomásunkra jutott a vizek biológiai háztartásának megbomlása, annyit tehettünk csak, hogy több növényevő halat telepítettünk ezekbe a vizekbe — kezdte a beszélgetést dr. Csorna Antal. Persze a halak csak hátráltatják a hínárosodás kiterjedését, de nem szüntetik meg. Egyik oka a kártékony vízinövény megjelenésének az, hogy a rizstelepek Iecsapo- lásával a holtágakba műtrágyával telített víz került. Ezt kell tehát megszüntetni ahhoz, hogy a víz újra tiszta legyen. A legcélravezetőbb megoldásnak pedig a vízfrissítést, a rendszeres vízcserét tartom. Ennek megoldása — szerintem — a vízügy feladata. fl vízügy igazgatója Goda Péter irattartójában füzetnyi dokumentációt őriz ..hínárosodás” ügyben. A telektulajdonosok keresték meg vele. Kezdeményezésére az érdekeltek összeültek, hogy megtalálják a megoldást. A gyomaendrődi Lenin Tsz elnökének szobájában négyen próbálnak előbbre lépni az évek óta tartó ügyben. Eddig csak a tárgyalás stádiumáig jutottak el. Goda Péter, a vízügyi igazgatóság vezetője, dr. Csorna Antal, a halászati szövetkezet elnöke, dr. Iványi Lajos, a Lenin és Hunya Elek, a Béke Tsz elnöke. Ügy tűnik, Goda Péter nem akar ígérgetni. Vállalja, hogy átveszik a koordinációt az ügyben és hozzájárulnak a szivattyú üzemeltetéséhez. Elvégzik az összekötő csatornák kitisztítását. Azt mondja, hogy a költségek azokat kell terheljék, akik közvetve okozták a bajt... Itt lép közbe a két tsz- elnök. Az egy helyben topo- gás ezzel talán befejeződik. Ök ugyanis vállalják a szivattyú üzemeltetésének költségeit. Megjegyezték, hogy a regionális vízmű is esetleges segítője lehet a jó ügy szolgálatának. S bár ebben az írásban a legkevesebb szó a Lenin és Béke Tsz. vezetőjéről esik, úgy tűnik, ők azok, akiknek segítségével végre megoldódik a holtágak hínárosodásá- nak problémája. Nem is olyan bonyolult módon, mint ahogy ezt többen hitték. A mód (amit „Iványi-módszer- nek” neveztek el, mert a Lenin Tsz elnöke javasolta ezt a megoldást) a következő: az élő Körösből szivor- nyával átemelik a vizet a Templom-zugi ágba, ahonnan a víz végigtisztítja a másik két ágat, mert csatorna köti azokat össze. Szivattyú segítségével pedig biztosítják a víz átemelését a Hármas-Körösbe. Ezzel megoldódik a rendszeres vízcsere. Ilyen egyszerű a megoldás! A nézetek és érdekek egyeztetése után bizakodva várhatjuk, hogy tavasszal — a két tsz-elnök aktivitását látva — megállapodásuk a gyakorlatban is megvalósul, s Gyomaendrődön a kialakulóban levő üdülőtelep gyors fejlődésének leszünk tanúi és élvezői, kikerülve a hínár szorításából! Bé,a Vali A hínár szorításában
