Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-18 / 296. szám
1984. december 18., kedd lanuártől változások várhatók Miért zsírosak a háztáji sertések? Zsírosak a háztáji udvarokban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemberek, ám mostanáig alig tettek valamit a megváltoztatásáért. Januártól megtörik a jég, s anyagilag is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőknek a fehér hússertések értékesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húsminőséget hordozzák, többet kapnak a hizlalók. flz ösztönzés kényszere A hír mindenképpen örvendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támogatása, hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertéstartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagyüzemek pedig csak 4,7 milliót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csappanna a sertéstartás az országban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező az országnak, hiszen a hústermelés exportérdekeltségű ágazat, s a külpiaci egyensúly javításának egyik fontos eleme. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők js érdekeltek legyenek a húsmi- nőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is, hiszen a külpiacon senki sem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban vagy a nagyüzemben hizlalták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik meg, s a magyar exportőröknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takarmányozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló követelményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Másképpen fogalmazva, karaj helyett ne zsíros húst mérjen a hentes. Nem volt érdekük Elsőként valóban a sertéstartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek legyenek a magyar húskészítmények a világipacon. A feldolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mintegy 10—12 kilogrammal több színhús van, mint a negyedosztályúakon, s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, „totóznak” a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacsonyabb. A kistermelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetükön igyekeztek javítani. A felvásárlási árakat- ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. így is annyi pénzt kaptak kilogrammonként állataikért, mintha intenzíven, s drágábban hizlalták volna azokat. Jobb tenyészállatokat A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is érdekeltek a minőség javításában. A kilogrammonkénti egyforintos minőségi felár az első lépcsője ennek. Sokan azonban kétkednek sikerében. Véleményük szerint nem ellensúlyozza a termelési költségek növekedését, hiszen kevesebb zsír akkor várható a sertéseken, ha intenzívebb lesz a hizlalás. A szakemberek egy része tárgyilagosan elismeri, hogy az egyforintos felár valóban nem ellensúlyozza a költségek növekedését, de nem is erre hivatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. S ha a vágóhidakra a jövőben valóban csak fehér sertések kerülnek, egységesebb lesz az állomány, s a minőség javulásának ez is egyik feltétele. A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedéseknek. A húsipari vállalatok folytatják az úgynevezett kocakihelyezési akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hiszen mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kocakihelyezés önmagában nem lehet eredményes. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fokozása sem csak rajtuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét keli megteremteni. Ezt pedig most nem könnyű megtenni, hiszen a világpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket. V. Farkas József Eredményes munkaverseny Záhnnyban A naponta száz vonatot fogadó* Záhonyban a MÁV- üzemigazgatóság 348 szocialista brigádja, tizenhét munkabrigádja és a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben részt vevő további huszonhét kollektíva — együttesen több mint háromezer-kétszáz vasutas dolgozó — már eddig csaknem minden területen túlteljesítette vállalásait, ami ösz- szességében hatvanmillió forint megtakarítást eredményezett. Növekedett a nagy értékű rakodógépek kihasználtsága, s ezzel egyidejűleg a bérbe adható eszközök száma. Jobb munkaszervezéssel, megfelelő kocsiválogatással javult a tehervagonok kihasználtsága, s jelentősen csökkent a vasúti kocsik tartózkodási ideje. „Évkezdet” a Kner Nyomdában Korszerű gépeken készülnek a könyvek Fotó: Fazekas László A Kner Nyomdában már 1985-öt írnak: az ország egyik legnagyobb nyomdaüzemében december 3-mal teljesítették az éves tervet. Ezek után magától értetődő, hogy legalább 5 százalékkal meghaladják az előirányzatot, és terven felül 88 millió forintnyi árbevételre tesznek szert. Ez a bázist is meghaladja 7 százalékkal. Tegyük még ehhez hozzá: valamennyi megrendelt könyvet átadtak már a kiadóknak, és a csomagolóanyag-gyártásban sincs semmilyen lemaradás. — A kérdés ilyenkor szinte magától is felmerül: hogyan sikerült ezt elérni, és miért éppen ebben az esztendőben javultak ennyire az eredmények? — A válasz egyszerű — mondja Háromszéki Pál vezérigazgató —, jobbak voltak a termelés feltételei, javult az anyagellátás, előbbre léptünk a bérezésben, bevezettük a közvetlen érdekeltségi rendszert. Közvetlen érdekeltség Egy Kner nyomdai dolgozónak ennyi magyarázat nyilván elegendő — hiszen ő részese mindezeknek —, de az olvasók kíváncsiak egy részletesebb indoklásra is. A jobb anyagellátás üdvös hatása kézenfekvő, de mit kell érteni az érdekeltségi rendszer javításán? Nos, ez sem túlságosan bonyolult dolog, egyszerűen arról van szó, hogy a béreket és a jutalmakat szigorúan a végzett munka szerint osztották el. — Az év elején, amikor kitűztük a prémiumfeltételeket, sokan meglepődtek, hogy a művezetők neve mellett öt számjegyű összegek szerepeltek. A termelésirányítók persze örültek, már a zsebükben érezték a pénzt. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor kiderült: szigorúan számon kérjük a feltételeket. Jó néhányan nem kapták meg félévkor a várt előleget. Egy-két napig óriási volt a felzúdulás, utána rájöttek: valamiért valamit adni is kell — mondja a vezérigazgató. Az eredmények tanúsítják, hogy a felismerést tettek követték. „Felpörgött” a munka a Kner Nyomdában, a termelésirányítók igyekeztek megteremteni a munkavégzés valamennyi feltételét, hiszen ettől függött a pénz. Hatalom is került a kezükbe, ők oszthatták el az irányításuk alatt dolgozók béremelését, jutalmát. Jó néhányan megérezték ekkor, hogy mit jelent a közvetlen összefüggés a végzett munka és a fizetség között. Lézeres színre bontó Ez az érdekeltségi rendszer olyan jó bevált, hogy a jövő évben is folytatják, sőt, továbbfejlesztik. Még jobban decentralizálják a béreket, és további munkaterületeken vezetik be a közvetlen teljesítménybért. A különböző szakcsoportok, gmk-k példája bebizonyította, hogy mekkora hajtóerő az a tudat, hogy annyi pénzt kereshetnek, amennyit dolgoznak. A nyomdászat is azon iparágak közé tartozik, ahol a munkaintenzitás növelése egymagában nem sokat ér, ha hiányoznak a szükséges technikai berendezések. A Kner Nyomdának alapítása óta a színesforma-készítés volt az Achilles-sarka. Korszerű berendezés híján másutt oldották meg a színre bontást, ez pedig las^ú, drága és bizonytalan volt. Nem nagyon lehetett rövid távú szerződéseket kötni úgy, hogy nem tudhatták előre, elvállalja-e valamelyik partnernyomda a színre bontást. Természetes igény tehát egy korszerű színre bontó beszerzése, mégis több éven át húzódott az ügy. Nemrég végre az utolsó pecsét is rákerült az engedélyre, és a Kner Nyomda megköthette a lízingszerződést egy osztrák céggel. Eszerint a jövő év februárjában üzembe helyezik Békéscsabán a számítógép-vezérlésű, lézeres színre bontót, és a hozzá kapcsolható hengervésőt. Ez minőségi ugrást hoz majd a forma- készítésben, és ezzel együtt a termékek színvonalában. S mert lesz már saját berendezésük, ők dönthetik el, mikor, mit csinálnak rajta, akár néhány hetes átfutási idővel is vállalhatnak igényes exportmunkákat. Ilyen vállalási idő mellett már nemcsak minőségben és árban, hanem időben is versenyezhetnek a konkurrens nyugati cégekkel. Bővülő export Az új gépek érkezését megelőzően felújítják a meglevő gépparkot is. Gyors ütemben folyik a generáljavítás, az első negyedév végére újszerű műszaki állapotba kerülnek a berendezések. Erre szükség is lesz, mert az 1985-ös terv újabb 6 százalékos termelésnövekedést irányoz elő, azaz az 1,35 milliárd forintos termelési érték elérését. A terv szerint minden ágazatban növekszik a termelés, ha nem is egyenlő arányban. A csomagolóanyagok gyártása emelkedik a legjobban, és á mennyiségi felfutáson túl új, kombinált csomagolóanyagok gyártása is megkezdődik. A könyvgyártásban kis mértékben nő a darabszám, de inkább a különleges minőségre, exkluzív kivitelre törekszenek. A jövő évi megjelenési tervben szerepel — de az első kötet máris a boltokba került — a Malo- nyay-féle, háromkötetes, Magyar néprajz hasonmás kiadása. A nagy sikerű, régi kódexek, bibliák fakszimilesorozatának folytatásaként 1985-ben készül el a Hórás- könyv. Számos művészeti album színesíti még a könyvválasztékot. A következő évben az export jelentős bővítését tervezi a Kner Nyomda. A technikai feltételek javulásával párhuzamosan keresik a kapcsolatot az igényes vevőkkel, azokkal, akik meg is fizetik a szép munka árát. A Kner Nyomda nemzetközi hírnevét jelzi, hogy egyre könnyebben találnak ilyen partnereket. Lónyai László A legjelentősebb magyar mérnökök egyike volt Vásárhelyi Pál. A folyószabályozások kidolgozásában, a tervek megvalósításában jelentős feladatot vállalt: 1826-tól előbb a Körösök, majd a Duna vízrajzi térképezésén dolgozott, s 1832- ben megindította az Al-Du- na hajózhatóvá tételének munkálatait. Élete fő művét 1833-ban készítette el, a Tisza szabályozásának és a Tisza-völgy — ennek része a Körösök vidéke is — ármentesítésének tervét. Megvalósítására az elmúlt század második felében került sor, de maradt még munka 150 évvel későbbre is, Vásárhelyi mai utódjainak. A Körösök völgyében 1816-ban katasztrofális árvíz pusztított. Ez tette elodázhatatlanná a vizek megfékezését. Először a Fehér-, majd a Fekete-Körös szabályozási munkálatai kezdődtek meg. Közben Bodo- ky ^Károly 1852—53 között elkészítette a Körösök és a Berettyó részletes szabályozási tervét. A tervek szerint a Hármas-Körösön harminckilenc, a Kettős-Körösön 15, a Berettyón 46, a Sebes-Körösön 24, a Fehér-Körösön 81, a Fekete-Körösön pedig 61 átvágást irányoztak elő. Megszabták a töltések méreteit és azoknak egymásra való távolságát is. S mi a helyzet napjainkban? Árvízre továbbra is egyik legérzékenyebb terület Békés megye, összterületének mintegy kétharmadát veszélyeztetik a folyók vizei. Ez ellen mintegy 340 kilométer töltésrendszer véd, melynek műszaki kiépítési szintjét hat éve módosították. Ennek lényege: a százévenként egyszer előforduló árvízszintet vették alapul. Így a gátak magassági, keresztmetszeti adatai változtak, az erősítési munkálatokat gazdaságossági megfontolással vetették össze. Ez a mértékadó terhelés, amire a töltéseket ki kell építeni, napjainkban 46 százalékos kiépítettségi szintnek felel meg. — A töltésekből 156 kilométer a mértékadó árvízszintre kiépített, felülvizsgáltuk a töltésrendszer magasságát, anyagát, azok keresztmetszetét — mondja Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója. A tervidőszak elején a kiépítettségi szint alig érte el a 35 százalékot. A mostani tervidőszakra 280 millió forint állt az ár- vízvédelmi művek építésére, vagyis a töltések erősítésére. Az ármentesítés, árvízvédelem nagyon összetett feladat. A töltések erősítésén kívül jelentős összeget fordítottak utak, gátőrtelepek építésére, felújítására, a hullámterek rendezésére. Mint már említettük, e nagyarányú program megvalósítása hat évvel ezelőtt kezdődött. Most a töltések magasításával, erősítésével már Mezőberénynél tartanak. Ezeken a helyeken, vagyis a Fekete- és Fehér- Körös mentén az említett munkálatokat befejezték, csupán Békés és Mezőbe- rény között van hátra a hullámtér rendezése, s ugyancsak elkészült a békési gátőrtelep is. Békés időszakban a gátőrtelepek a túrázók szemében úgymond kirándulóhelyek. Árvízkor viszont ezek a telepek több száz, esetleg több ezer ember irányítását szervező bázisok. Ezeknek a telepeknek a felszerelése — szerszám, védekezési anyag és szociális feltételek — olyan, hogy minden pillanatban igénybe vehető. A közelmúltban megtörténtek az árvízi szemlék, és az idei munkák összesítése is. Ez utóbbiról csak egy jellemző szám: egymillió köbméter földet mozgattak meg a vízügy gépei. A nagyarányú program utolsó évében, vagyis jövőre, nagyobb töltéserősítési munkálatok lesznek a Fekete-Körös jobb partján, a torkolattól az országhatárig terjedő 15 kilométeres szakaszon. A tervekben szerepel a Kettős-Körös Mezőbe- rénytől a torkolatig terjedő szakaszának további erősítése is. A munkálatokhoz az OVH soron kívül biztosított pénzt. Ugyancsak jelentős munkát ad a gátak gyeptakarójának védelme. A gyep nem más, mint a töltés ruhája, védi esőben a kimosás, árvízkor pedig a hullámverés ellen. Ha a 340 kilométernyi töltést síkban kiterítenénk, több mint 1450 hektárt tenne ki együttesen. S ami a mederszabályozást illeti, arról az igazgató elmondta, hogy a békésszent- andrási duzzasztóművön 40 év után egy nagyarányú karbantartás folyik, az acél- szerkezeteket újítják fel, kicserélik a gépészeti elemek egy részét, mindezt úgy, hogy közben a duzzasztó üzemelt és üzemel. A védelmi osztag felszerelését is korszerűsítették, 12 olyan pontont vásároltak, melyek segítségével vízről szinte minden munkálatot megoldhatnak. — szekeres —
