Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

1984. december 18., kedd Leltár A kereskedelemben, a vendéglátásban 400 ezren dolgoznak, amelynek több mint a 70 százaléka nő — hangsúlyozta parlamenti sajtótájékoztató­ján Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ter. Igaz, mondandójának nem ez volt a lényege, csak mellékesen említette, de aki akart, érthetett belőle. Ugyanis ilyenkor év végén furcsa vásárlási láz keríti hatal­mába az embereket. Járják a boltokat, az áruházakat. Az üzletek csaknem kétszeres forgalmat bonyolítanak le, mint máskor, nagy a zsúfoltság. A vásárló türelmetlen, az eladó ideges, nem megy csodaszámba a vita, olykor a veszekedés. A kereskedelem mindent megtesz azért, hogy enyhítse a bolti tumultust. Az árut kiviszik az utcá­ra, a gyárakba, a művelődési házakba. Bé­késcsabán is újra megnyitotta kapuit az aranybazár. Mindezt egyszerű leírni, tudomásul ven­ni. Gondoljuk el, a kereskedők három hé­tig pihenőnap nélkül, ezüst- és aranyva­sárnap is pultok mögött állnak. Ilyenkor nincs szabadnap, még a nyugdíjasok és a vállalati, szövetkezeti központokban dolgo­zók is beállnak a sorba. De ahhoz, hogy ünnepi bevásárlásaink sikerüljenek, egész évben helyt kell állnia az iparnak és a ke­reskedelemnek. Az 1984. évi leltár összes­ségében jól sikerült. A forgalom változat­lan áron egy százalékkal bővült, amely megfelel a tervezettnek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti keresletet kielé­gítették. Több olcsó húst és húskészítményt kínáltak, a minőségük viszont nem javult számottevően. Sajnos zöldségből és gyü­mölcsből sem volt elegendő. Főleg papri­kából, paradicsomból csökkent a felhoza­tal, és az árak is jelentősen emelkedtek. Ugyanakkor új élelmiszeripari termékek jelentek meg a piacon, amelyeket árube­mutatókon igyekeztek megismertetni a fo­gyasztókkal. Ruházati termékek közül javult a kíná­lat férfiingekből, harisnyákból, szoknyák­ból, pantallókból. Volt* elegendő szőnyeg, háztartási lakástextília, függöny. A köz­ponti intézkedések ellenére nem kínáltak elég gyerek-, illetve csecsemőruházati cik­keket, férfi- és fiúöltönyöket. A kereske­delem jobb beszerzése javította a vegyes­iparcikkek kínálatát. A második félévben több építőanyagot, fűtő- és főzőkészüléket, színes televíziót, hűtőszekrényt, gázkazánt, automata mosógépet lehet kapni. Folya­matos és választékos a háztartási kisgé­pek, a szilárd tüzelésű kályhák ellátása. Üj, korszerű mezőgazdasági kisgépek je­lentek meg a piacon. A nagy kereslet mi­att azonban sok fontos áruból képtelenek az igényeket kielégíteni. Élelmiszerekből az idén is bőven jut az ünnepi asztalra. Lesz elegendő hús és húskészítmény, bőséges el­látás várható halból. Olcsó édességet is le­het kapni, fenyőfából, italból szintén gaz­dag kínálatra és választékra számíthatunk. Sportszerekből némileg javul, játékokból a tavalyihoz hasonló ellátás várható. A vendéglátásban élénkült a verseny, amely elsősorban az új üzemeltetési for­mák elterjedésének köszönhető. Részará­nyuk állandóan növekszik, ma már meg­haladja az 50 százalékot. Mindez kedve­zően hat az idegenforgalomra, amely eb­ben az évben tovább fejlődött. Megőriztük versenyképességünket, nőtt az érdeklődés hazánk iránt. Az idén a beutazók száma csaknem 28 százalékkal nő. Nyugati devi­zabevételünk eléri a 270 millió dollárt, a tőkés országokból 19 százalékkal többen keresték fel Magyarországot, mint egy év­vel korábban, számuk meghaladja a 3,5 milliót. Természetesen nagyobb volt az ér­deklődés a szocialista országokban is, a bevételek ennek arányában emelkedtek. Az eredményekhez hozzájárultak a szálloda- építkezések, de javult a vállalatok piaci munkája, propagandája, valamint egysze­rűbb lett az utazásokkal kapcsolatos ügy­intézés. A lakosság utazási kedve serrycsök- kent. A nyugati államokban 600 ezren jár­tak, a belföldi turizmus viszont mérséklő­dött. Ehhez hozzájárult az utazási költsé­gek emelkedése, amely ma is fékezi a ha­zai utazási kedvet. Az olcsóbb utak iránti keresletet nem tudják kielégíteni. Némi előrelépést jelentett, hogy a turisták az utazási irodák segítségével, vagy anélkül igénybe vehették a SZOT és a vállalati üdülőket, a szálláshelyeket és az éttermi szolgáltatásokat. A tapasztalatok biztató­ak, de a lehetőségeket még nem mindenütt használják ki. Persze, a leltárkészítésnél gondolni kell a jövőre is. A népgazdasági terv 1985-ben azt igényli, hogy megőrizzük a fogyasztói piac egyensúlyát, mérsékeljük az áruellá­tásban fellelhető feszültségeket. Az elkép­zelések szerint a fogyasztásicikk-kereskede- lem jövőre 1,8—2 százalékkal több termé­ket értékesít, mint ebben az esztendőben. Az importbeszerzések 7-8 százalékkal nő­nek, így 75 milliárd forint értékű fogyasz­tási cikket hozunk be külföldről, amely­nek 60 százaléka szocialista országokból származik. A vállalatok és a szövetkezetek eddigi tárgyalásai azt mutatják: a hazai partnerek elegendőt szállítanak élelmiszer­ből, háztartási és vegyi árukból, gyerekci­pőből, gyapjú és pamut méteráruból, ha­risnyából. Több lesz hűtőszekrényből, szí­nes televízióból, egészségügyi épületszerel­vényekből, bojlerből. Ehhez tegyük hozzá: az ígért többletszállítások nem jelentik azt, hogy választékban is kielégítik az igénye­ket. A hiányok megszüntetéséhez, mérsék­léséhez jobb piacszervezésre van szükség. Ezért a termeltetés fejlesztésére mintegy 40 millió dollárt használnak fel. Segítik azokat a kis- és középüzemeket, amelyek vállalják, hogy 'alapellátást szolgáló hi­ánycikkeket gyártanak. A nemzetközi idegenforgalomban a gaz­daságosság, a hatékonyság javítása a cél. Ezt elsősorban a meglevő eszközök jobb kihasználásával, a szervezés, a vállalatok közötti együttműködés javításával, a szol­gáltatások színvonalának az emelésével szeretnék elérni. Fontos feladat, hogy az utazási irodák, a szállodavállalatok bővít­sék, színesítsék programjaikat, növeljék a bevételeket. Célszerű újabb közös vállal­kozásokat létrehozni. Ez talán segít abban is, hogy bővíthessük a hazai turizmust. Jó lenne ugyanis, ha az utazási irodák, a ven­déglátóipari vállalatok, szövetkezetek fi­gyelembe vennék a lakosság tényleges fi­zetőképes keresletét, és ennek megfelelően alakítanák ki az árakat. Több olcsóbb kül­földi és belföldi utakat, szolgáltatásokat kellene ajánlani. Arra lenne szükség, hogy a különböző kedvezményeket időben, meg­felelő formában hirdetnék meg a vállala­tok, az utazási irodák, és elsősorban fő­idényben a Balatonon kívül más üdülő­körzeteket is népszerűsítenének. M em ünneprontásként, de az év végi hajrá közepette is szólni kell a kereskedelem etikai helyzetéről, hi­szen napjainkban sokasodnak a panaszok. A minisztérium az év elején programot dolgozott ki, amely határozottan fellép a vásárlók megkárosításának valamennyi formája ellen. Ugyanakkor nem monda­nak le az árukínálat javításáról, a ver­seny kibontakoztatásáról és az ehhez szük­séges gazdasági környezet megteremtésé­ről. A program végrehajtása nem korláto­zódhat csupán az ellenőrzésre, a büntetés­re. Előtérbe kell helyezni a megelőzést. Furcsa, de igaz: ennek sikeréhez a vevők is hozzájárulhatnak. Mindenekelőtt türel­mükkel, megértő magatartásukkal. Mert hibázni, tévedni is könnyebb, ha a fárasz­tó, idegölő munka közepette feleslegesen, durván molesztáljuk a kereskedőket. A szándékos megkárosítás viszont nem lehet bocsánatos bűn. Jó közérzetünk is azt kí­vánja: emberséggel becsüljük egymást. Ve­vők és eladók. Seres Sándor Hétfőn délelőtt Békésen gyűltek össze azok az úttörők és pedagógusaik, akik a nyáron Harkányban vezetőképző táborban vettek részt Békésről és környékéről. Az egész napi prog­ram keretében elsősorban a táborozás tapasztalatairól esett szó, melyek a következő tá­bor szervezőit fogják segíteni Fotó: Fazekas László Nemzeti levéltári nap Nemzeti levéltári napot tartott tegnap a Magyar Könyvtárosok Egyesülete le­véltári szekciója. Az esemény alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban „A szó elszáll, az írás megmarad” címmel tíz évszázad levéltári emlé­keiből kiállítást nyitottak. Történelmünk írásos doku­mentumaival találkozhatnak a látogatók: királyi okleve­lek, bullák, városok kivált­ságlevelei, különböző politi­kai iratok, térképek, a gaz­dasági élet írásos emlékei illusztrálják ezer év magyar történetét, a társadalmi, a gazdasági élet változásait. Hazánkban két országos, húsz tanácsi, harminchét egyházi és kilenc egyéb szaklevéltár található. Fel­becsülhetetlen értékű doku­mentumok — a tihanyi ala­pítólevéltől kezdődően a mai minisztériumok és községek iratanyagáig — találhatók a gyakran korszerűtlen intéz­ményekben, amelyek felújí­tása, rendbe tétele egyre el- odázhatatlanabbá válik, an­nak ellenére, hogy napáink­ban is jelentős állagvédelmi munkákat végeznek a levél­tárakban. Hazai levéltáraink jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak: csak az elmúlt három esztendőben mintegy hatvan monográfia és har­mincöt forráspublikáció ké­szült. E kiadványok a nem­zeti történelmet hitelesen és tárgyszerűen közvetítik a mai generációnak. Mivel a dokumentumok jelentős ré­sze veszélyeztetett állapot­ban van, az utóbbi évektől állományvédelmi és kutatási célokból a legféltettebb kin­cseket mikrofilmre rögzítik. A nemzeti levéltári nap­hoz tudományos ülésszak kapcsolódott, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében tar­tottak: a levéltárügy szak­avatott ismerői több elő­adásban ismertették a témá­val kapcsolatos tudományos kutatásokat. Olcsóbb és tartúsabb bélésanyag csapolóüstökhöz 1985-től évi 50 millió fo­rinttal csökkenti a Dunai Vasmű a konverteresi acél előállításának költségeit az­zal, hogy a csapolóüstök bé­lésanyagaként ezentúl nem a nagy alumíniumoxid-tartal- mú mullit- és korundada- lékkal készült téglákat, ha­nem krómoxidadalékos mag- néziumszilikát téglával bé­leli ki a csapolóüstöket. Ezt az új bélésanyagot a Szili­kátipari Művek ési a Dunai Vasmű közösen fejlesztette ki. A kohászati kombinátban eddig használt tégla igen drága, a gyárnak tonnánként 16 ezer forintjába van, a konverteres acélgyártáshoz pedig ebből az anyagból mintegy 20 tonnát használtak fel naponta. Az új tégla vi­szont emennek felébe kerül csupán, s tartósabb elődjé­nél: vele húsz öntési után kell csak újrabélelni az öntőüs­töt, ami rekordnak számít. Az új terméket valamennyi magyar acélgyártó üzemben alkalmazni kívánják. Kéklik a boróka magja Gyűjtők járják a kiskunsági homokhátság ősborókásait. A kétlaki örökzöld tesméshozó fá­in — amelyek bokrosán terül­nek, ellentétben a sudár porzó fákkal — kétévenként érik be a termés. A kék bogyók az első dércsípés után illatosodnak, s ilyenkor kezdik szedését Kerek­egyháza, Kunadacs, Kunbaracs és Jakabsz^llás környéki boró­kásokban. A borókamag, mint természetes aroma, fűszer alap­anyag a ginnek, s egyéb italok­nak, nélkülözhetetlen a vadhú-. sok pácolásánál, és újabban a fűszerkeverékekbe is tesznek be­lőle. Kongresszusi irányelvek a decemberi Pártéletben A folyóirat közli a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kidolgozott irányelveit. Negyven esztendeje, 1944. december 2I-én ült össze Debrecenben a református kollégium oratóriumában az ideiglenes nemzetgyűlés. Ez a nap a népi Magyarország alkotmányos életének első napja. Ennek jelentőségéről ír Darvasi István. Az alapszervezetekben még folynak a beszámoló taggyűlések. Petroszki Ist­ván ezzel kapcsolatban a je­lölő bizottságok felelősségé­vel foglalkozik, és megvilá­gítja a kádermunka szem­pontjait. Barsi Tomaj elem­zi a budapesti pártszerveze­tekben folytatott gazdaság- és életszínvonal-politikai propaganda tanulságait és tapasztalatait. Takács Györgyné a pártfegyelem és ellenőrzés kérdéskörét tekin­ti át. Mint rámutat: egyfor- már baj, ha az ellenőrzéssel megbízottak nem veszik ész­re a pozitívumokat és az is, ha az ellenőrzés elsiklik a hibák felett. Az utóbbi idők változásai­nak eredményeképpen a községi tanácshálózatban uralkodó formává váltak a közös tanácsok. Bálint Ti­bor azt vizsgálja, hogyan váltak be a községi képvise­letek új formái, az elöljáró­ságok. A decemberi Pártélet folytatja a korábban indított eszmecserét a vállalati párt­szervek munkájáról (külö­nös tekintettek a vállalat- szervezés új szervezeti for­máira). Ezúttal üzemi veze­tők hozzászólását közli. A munkaképes korú nők körében csaknem teljes a foglalkoztatottság. A nők­nek 15 éves kortól* 54 éves korig mintegy 82 százaléka folytat kereső tevékenysé­get, s csupán 9,7 százalékuk sorolható a klasszikus érte­lemben vett háziasszonyok közé. Miért nehéz az ipar­ban dolgozó nők helyzete? Erről szól Czerván Mihályné cikke. Krén Emil a kutatás-fej­lesztés oldaláról megvilágít­ja, hol tart ma hazánkban a mikroelektronikai program végrehajtása. Mihók Sándor a traktorosképzés negyedszá­zados jubileuma alkalmából elbeszélgetett a traktoros­képzés megszervezését végző egykori vezető szakemberek­kel. A Testvérpártokról című rovatban Gyenes László köz­readja a pártszervezetek munkájáról a Szovjetunió­ban Voronyezs területen szerzett tapasztalatait. Az Emlékezés rovat Há- mán Kató és Rezi Károly életútját ismerteti. Ifjúsági parlament a tüdőkórházban A közelmúltban Gyulán a tüdőkórház fiataljai rendez­ték meg ifjúsági parlament­jüket, amelyen ott volt dr. Kiss Endre, a megyei egész­ségügyi osztály helyettes ve­zetője, dr. Perjési Klára, Gyula város Tanácsa V. B. egészségügyi osztályának ve­zető főorvosa. Az egészség- ügyi intézetben dolgozó fia­talokat dr. Kási Gyula igaz­gató főorvos tájékoztatta a legutóbbi — három évvel ez­előtti — ifjúsági parlament óta eltelt időszak jelentősebb eseményeiről. Bevezetőjében arról adott számot, hogy ez­úttal már ötödik alkalommal kerül sor ilyen formában az ifjúsággal való párbeszédre. Értékelte az elmúlt ifjúsági parlamenten elfogadott in­tézkedési tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Szó volt ebben a fiatalok tovább­tanulásáról, a pályakezdők beilleszkedésének segítésé­ről, a szakmai továbbképzé­sekről, a kezdő fizetések megállapításáról, a lakásvá­sárlási kölcsönök odaítélésé­ről és a szakdolgozók helyze­téről. Beszélt a? igazgató a tüdőkórház, gondozóintézet tevékenységéről, amelyről egyebek között megállapí­totta, hogy a megyében több mint 350 ezer ember pulmo- nológiai ellátásáról kell gon­doskodnia. Hogy jól dolgoz­nak, ezt az is bizonyítja, hogy jók a megye eredmé­nyei a tuberkulózis elleni küldelemben, alacsony a tbc-s betegek száma. Ma­gas szintűnek ítélték meg a felettesek az itt folyó beteg- ellátást és az intézet irá­nyítási szerepét. Ezt a mi­nisztériumi felügyeleti vizs­gálat állapította meg a tüdő­kórházról. Szó volt még a következő év feladatairól, amelyeket hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója je­gyében határoznak meg. Jól szerepeltek az itt dolgozó fiatalok a különböző sport- rendezvényeken. Teniszpá­lyát építettek jelentős társa­dalmimunka-ráfordítással. A beszámoló után több hoz­zászólás, javaslat hangzott el. Szót kért Ériné Kónya Ilo­na, dr. Sztancsik Zsuzsanna, Nádudvari Andrásné, Dóró Györgyné, dr. Kiss Endre, dr. Perjési Klára és Török Miklós. Az ifjúsági parlament hangulatát, fontosságát, és a fiatalok munkájának meg­ítélését jól tükrözte dr. Vincze- Árpád pártalapszer- vezeti titkár hozzászólása: — Az MSZMP és az egész magyar társadalom számára fontos az ifjúság közérzeté­nek, mindennapi gondjainak pontos ismerete, erre bizo­nyíték, hogy 1970-ben és 1984-ben központi bizottsági állásfoglalás fogalmazódott meg ifjúságpolitikai kérdé­sekben, és az országgyűlés is törvényt fogadott el az ifjú­ság jogairól, kötelességeiről. A mai ifjúsági parlament megfelelő fórum arra, hogy ismertessem pártvezetősé­günk véleményét a KISZ- szervezet működésével, párt­irányításával kapcsolatban. A színvonalasabb működést néhány intézetünk sajátos helyzetéből adódó gátló kö­rülmény befolyásolja. Első­sorban a három műszakra és a sok bejáró dolgozóra gon­dolok. Ugyanakkor gondot okoznak a betegség, a sza­badnapok. a gyes, a tovább­képzés miatt időlegesen tá­vollevők. Ezek ellenére sze­mélyes tapasztalatom alap­ján is mondhatom, hogy a néhány évvel korábbi nem­törődöm, közönyös, politi­kailag passzív KlSZ-szerve- zet működésében pozitív irányú változás történt. Gon­dolok itt a KISZ politikai vitakörök bátor, vitatkozó politikai hangulatára. Párt­vezetőségünk ifjúsági .és nő­felelősén keresztül jól érvé­nyesül a KISZ-szervezet pártirányítása. A káderután­pótlás nevelése szempontjá­ból sem közömbös, <• hogy fiataljaink ideológiai, poli­tikai vitakörét Urbán Pálné vezeti — pártmegbízatás­ként. Az utóbbi években két fiatal került pártalapszerve- zetünkbe, akiknek első ajánlójuk a KISZ-szervezet volt. Az is az intézetben fo­lyó KISZ-munka megbecsü­lése és elismerése, hogy Éri­né Kónya Honát javasoltuk a városi pártbizottságba. Befejezésül további ered­ményes munkát kívánt a fiataloknak, amelyhez meg­ígérte a pártszervezet tá­mogatását is. A jó hangula­tú és eredményes ifjúsági parlament befejezéseként dr. Kási Gyula igazgató főorvos összegezte az elhangzottakat, és adott mindenre kiterjedő választ, majd a beszámoló elfogadásával, az intézkedési pénzügyi terv megszavazá­sával ért véget az ifjúsági parlament. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents