Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

NÉPÚJSÁG 1984. december 18., kedd Felmentés, kinevezés összdolgozói értekezletet tartottak december 17-én, tegnap, a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat, illetve a Népújság szerkesztőségében. Ezen részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Jenő, a me­gyei pártbizottság titkára és Horácski József, a Hírlap­kiadó Vállalat vezérigazga­tó-helyettese. Elsőként Szabó Miklós is­mertette a megyei pártbi­zottság december 14-i ülé­sén elfogadott, a lapunkat, illetve a vállalatot érintő személyi változásokat. Meg­köszönte a nyugdíjba vonuló Enyedi G. Sándor főszer­kesztő tevékenységét, és sok sikert kívánt az új főszer­kesztőnek, dr. Arpási Zol­tánnak, aki eddig a lapkiadó vállalat igazgatója volt. Ugyancsak bejelentette, hogy a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatói teendői­nek ellátásával Csala Jánost bízták meg. Az 1985. január 1-gyel élet­be lépő kinevezéseket Ho­rácski József adta át. Szobek Andrást, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosát 90. születésnapja alkalmából tegnap Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kö­szöntötte, és átadta a Köz­ponti Bizottság apándékát. A köszöntésen jelen volt Varga Péter, a KB osztály- vezetője. Árszakértői klub alakult Békéscsabán Megfontolt előkészítői munka után tegnap, hétfőn délután az SZVT megyei szervezetének keretén belül megalakult az árszakértők megyei klubja, mely az ár­témákkal foglalkozó szak­embereket hivatott összefog­ni, segíteni. Az első ilyen szervezet 1979-ben alakult Budapesten, és azóta már az ország több területén követ­te hasonló. A Békés megyei alakuló ülésen a leendő klubtagokon kívül részt vett Gerényi La­josáé, az Országos Anyag- és Árhivatal ártanácsosa, Körösfalvi Pál, az MTESZ megyei szervezetének elnö­ke, és az SZVT vezetőségé­nek képviseletében Lengyel István. Először az árszakértői szervezet működési formá­járól döntöttek, majd veze­tőségválasztásra került sor. A klub elnöke Dávid Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa, ár­szakértő lett. Céljuk az, hogy rendszeres elméleti tovább­képzés, konzultációk, szak­területhez kapcsolódó tájé­koztatók révén növeljék az árszakértők felkészültségét, segítsék munkájukat. A klub, mely havonta egyszer, hétfőn délutánonként tartja össze­jöveteleit, nyitott, az árakkal foglalkozó szakemberek bár­melyike beléphet oda. Megvitatták a jövő évi munkatervet is. Első rendez­vényük 1985. januárjában, az új árképzési jogszabályokkal foglalkozik majd. Március­ban az árellenőrzési tapasz­talatok, áprilisban pedig a vállalati ártervezés kerül na­pirendre. Remélhetőleg a klub életképes lesz, és ren­dezvényeivel hatékonyan se­gíti az „árasok” munkáját. —SZÍ— n Művészeti Dlap nagydijainak átadása Tegnap a Pesti Vigadó klubtermében adták át a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja 1984. évi nagydíjait, valamint a nívó­díjakat. Vészits Ferencnek, a Művészeti Alap igazgatójá­nak üdvözlő szavai után Gyárfás Miklós író-dráma­író, dr. Maróthy János ze­netudós, valamint Batcsay Jenő festőművész vette át az idei nagydíjakat, Kiss Sán­dor szobrászművész alkotá­sát. A plakettet minden év­ben három olyan alkotónak ítélik oda, akik művészi munkásságukkal, illetve tu­dományos tevékenységükkel elismerést váltottak ki a nagyközönség, a kritika, nem utolsósorban a művésztár­sadalom körében, s tevé­kenységükkel hozzájárultak a Művészeti Alap művészpo­litikai céljainak eléréséhez. Emlékezés Hidas Antalra Hidas Antal Kossuth-díjas író születésének 85. évfor­dulója alkalmából a Ma­gyar írók Szövetsége sír­emlékavató ünnepséget ren­dezett hétfőn, a Mező Imre úti temető művészparcellá­jában. A síremlék előtt — amely Somogyi László grafikusmű­vész tervei alapján készült — Fodor András József Attila-díjas költő, műfordí­tó, az írószövetség alelnöke mondott beszédet. Emlékez­tetett arra, hogy Hidas An­tal ifjúmunkásként élte át a magyar proletárforradal­mat. Azok közé tartozott, akik nemcsak tanúi, de cse­lekvő részesei voltak a kor­szak viharos változásainak. Forradalmi hangú verseit, dalszövegeit, elbeszéléseit legtöbbször más néven pub­likálta. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja kiadásá­ban 1925-ben jelent meg el­ső verseskötete Az ellenfor­radalom földjén címmel. Ugyanebben az évben letar­tóztatását elkerülvén, a párt utasítására elhagyta az or­szágot, s Bécsen, Berlinen ke­resztül a Szovjetunióba ment, ahol feleségével, Kun Ágnessel a magyar irodalom népszerűsítésévé? és fordítá­sával foglalkozott. Több kö­tete jelent meg orosz nyel­ven. 1959 végén, 34 évi tá­voliét után tért vissza Ma­gyarországra. Kötetnyit le­hetne összegyűjteni Hidas Antal azon verseiből, ame­lyekben a jövendő ifjúságá­hoz szól. Szimbólumnak is szép, hogy végakarata jegyé­ben olyan alapítványt tett az 1980-ban elhunyt író, amely- lyel tavaly óta egy-egy 30 évnél fiatalabb költőt jutal­maznak. A síremlékavató ünnepsé­get követően Hidas Antal egykori lakóhelyén, a II. ke­rületi Sólyom László utca 2- es számú háznál megemléke­zést tartottak, leleplezve az író emléktábláját — Do­monkos Béla szobrászművész dombormű-alkotását. A sír­nál és az emléktáblánál a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége és írói pártszervezete, a Ma­gyar Irodalomtörténeti Tár­saság, a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapja kép­viselői, valamint családjának tagjai helyezték el a megem­lékezés virágait. Tanácskozás a diák tanári munkáról és fejlesztésének feladatairól A Felvételi Előkészítő Bi­zottság és a Szakmunkásokat Előkészítő Tanács munkájá­ról tanácskozott a közel­múltban a FEB—SZÉT Koordinációs Bizottság. Ja­vasolták, a művészeti felső- oktatásban is induljanak fi­zikai dolgozók gyermekeinek főiskolai előkészítő tanfo­lyamok. Kísérletképpen két intézményben kezdődött elő­készítő munka: a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la Zeneiskolai Tanárképző Karán és az Iparművészeti Főiskolán. A SZÉT munká­járól szólva rámutattak, hogy a tehetséges fiatal fi­zikai dolgozók nincsenek közvetlenül érdekelve a főis­kolai továbbtanulásban, hi­szen például a közgazdasági felsőfokú tanulmányok után csak hosszú idő elteltével érik el eredeti jövedelmüket, a tanulás pedig rendkívüli erőfeszítéseket igényel tőlük. A felvételire előkészítő mozgalomban alapvető sze­repe van a diák tanároknak, szakmai, pedagógiai felké­szültségük rendkívül fontos, példamutatásuk és hozzáál­lásuk igen serkentően hat­hat a tanulókra. E kiemelten fontos társadalmi megbízás ellátásánál azonban gondok tapasztalhatók: nincs egysé­ges „középiskolai anyag”, van olyan tantárgy, amit a különböző középiskolákban többféleképpen tanítanak. Nincs kellően differenciálva az egyes felsőfokú oktatási intézmények felvételi anya­ga. A diák tanárok kiválasz­tása is sokszor esetleges, fo­lyamatos továbbképzésükről kevés intézményben gondos­kodnak. Problémát okoz az is, hogy nem mindig sikerül megnyerni a. szakmailag leg­jobban felkészült egyetemi, főiskolai hallgatókat ennek a munkának. Fontos, hogy az oktatói te­vékenység megkezdése előtt minden diák tanár megis­merje azokat a középiskolai tankönyveket, amelyekből leendő „tanítványai” tanul­nak majd. Ez azért is fontos, mert. általában más szemlé­let alapján kell tanítaniuk, mint ahogyan a tárgyat ők tanulták. Nélkülözhetetlen, hogy a legfontosabb problé­mák megbeszélése — szak­ember irányításával — rend­szeressé váljon, s javítani szükséges a mozgalom anya­gi feltételeit is. Tv, az nincs Ezüstvasárnapi körkép Ahogy karácsony előtt már megszoktuk, ismét so­kan keresték fel az üzlete­ket, kihasználva az ünnepi, vasárnapi nyitva tartást. A forgalom ezen a napon min­denhol meghaladta a tavalyi ezüstvasárnapit. A békéscsabai Centrum Áruház forgalma 50 száza­lékkal több volt, elérte a 653 ezer forintot. A legtöb­ben férfi- és női fehérnemű­ket vásároltak, sok fogyott a kötöttárukból, no és az ár- engedményes cikkekből, ci­pőkből, szőnyegekből. Az áruház vezetői elégedettek, és újabb meglepetéssel ké­szülnek az aranyvasárnapra. Az Univerzál Áruház igen nagy, mintegy 2,5 millió fo­rintos forgalmat bonyolított le. De televíziót — akár­csak a Centrum — ő se tu­dott adni vásárlóinak. El­fogyott, s egyelőre nem is lesz, mind a fekete-fehér, mind a színes készülék. Hiá­nyoznak a tőkés importból származó híradástechnikai berendezések is, ám ennek ellenére az áruház műszaki osztálya bonyolította le a legnagyobb forgalmat. Fogyott minden: a kerék­párok, az apró háztartási gé­pek, a kötött-, a divatáru csakúgy, mint a konfekció­cikkek, a sporteszközök, a játékok. Legóból nagyon kis mennyiséget kaptak, ami pillanatok alatt elfogyott. Kiemelkedő volt az illat­szer- és a hanglemez-osztály forgalma. A 600—700 forin­tos parfümöket is úgyszólván elkapkodták. A fém ötvösáru kereslete viszont visszaesett. Általában elmondható, hogy az ajándékozás a használati tárgyakra orientálódik in­kább. A békéscsabai Ifjúsági Áruház kevésbé elégedett az ezüstvasárnapi forgalommal. Bár sokan felkeresik az üz­letet, kevesen vásárolnak, egyedül ingekből fogyott sok. Viszont Gyulán az utóbbi évek egyik legforgalmasabb ezüstvasárnapja volt az idei. A kereskedők szerint régen nem volt ilyen nagy bevéte­lük, mint most. A kötött-di­vatáru boltban mintegy 100 ezer forint értékű áru talált gazdára. Bőven fogyott élel­miszerekből és iparcikkekből is. Ugyancsak sok látogató­juk volt — képünkön — a Hét vezér utcában erre az alkalomra felállított sátrak­nak is. —SZÍ— Fotó: B. O. A készletek, az elfekvő anyagok csökkentésére a DÉLÉP Gyulán börzét hirdetett pénteken és szombaton. Ezen több száz szerelvényt, szakipari anyagokat kínáltak eladásra. Természe­tesen nemcsak a közületek, a magánszemélyek is kihasználhatták az alkalmat, hogy mér­sékeltebb áron hozzájuthassanak olyan anyagokhoz, amelyekre szükségük van az építkezés­hez. A szombaton befejeződött börzének sok érdeklődője volt a DÉLÉP gyulai építésvezető­ségének telepén Fotó: Béla ottó Napi árfolyamjegyzés Hz MNB közleménye A Magyar Nemzeti Bank janu­ár 3-tól áttér a napi árfolyam- jegyzésre. Ezt a pénzpiaci árfo­lyamok több éve tartó, gyakran jelentős kilengései, illetve az ár­folyamok hatékonyságának nö­veléséhez fűződő népgazdasági érdekek indokolják. A bank 1985. január 3-tól a konvertibilis valuták hivatalos devizaárfolyamait hetenként öt­ször — kedden, szerdán, csütör­tökön, pénteken és szombaton jegyzi. A szombati árfolyamok vasárnap és hétfőn is érvényben maradnak. A bank a valuta- — a bankjegy- és csekk- — árfo­lyamokat az eddigi rend szerint továbbra is minden kedden, to­vábbá minden hónap utolsó munkanapján változtatja. A Ma­gva^ Nemzeti Bank hivatali he­lyisegeiben kifüggesztett, illetve a Magyar Hírlapban közzétett árfolyamok január 3-tól számí­tanák hiteles árfolyamnak. Nem változik a rubelelszámo­lású valuták államközi megálla­podásokon alapuló árfolyamá­nak eddigi jegyzései és közlési rendje. Az árfolyamjegyzés új rendjét részletesen a Magyar Közlöny 1984. december 19-i, 55-ös száma tartalmazza. Diáklapszemle II Látó „Ettől az iskolától megvál­ni lehet, de elszakadni nem” — e szavakkal búcsúzott Farmost Péter, a szeghalmi Péter András Gimnázium volt igazgatóhelyettese attól az iskolától, amely emberré, s pedagógussá nevelte. A fő­városba távozó tanár búcsú­szavai után az új igazgató- helyettes, dr. Nyéki Lajosné mutatkozik be a diáklap ve­zetőinek. Ezután kitünteté­sekről, s egy fontos esemény­ről adnak hírt: felavatták az iskola első igazgatójának, Nagy Miklósnak a szobrát. Tanárok, diákok egyaránt megszokhatták már az „új arcok”-at. Néhány szóban vallanak sorsuk eddigi ala­kulásáról, az új, vagy a visszatérő pedagógusok. Hogy némi késéssel jelent meg a Látó, az kitűnik a következő oldalakból: nyári, építőtábori emlékekről esik szó; igaz, rögtön utána meg­vonják az őszi munkák mér­legét, s beszámolnak — töb­bek között — egy novemberi kirándulásról. Az időpontok gyors válta­kozása nem a legszerencsé­sebb az olvasó szempontjá­ból. Felmerül bennem a kér­dés: miért nem változtat a szerkesztői kollektíva ezen a zavaró körülményen? Akár úgy, hogy gyakrabban, ám „vékonyabb” formában, de megőrizve aktualitását bo­csássa ki az újságot, akár úgy, hogy a megjelenési idő­pontokon nem változtatva valamiféle kronológiai ren­det alkalmaz az anyagok összeállításakor. Természete­sen ez nem boríthat fel fon­tossági sorrendeket. A rövid híreknél azonban bátran le­hetne alkalmazni! A Látó 1—3. száma renge­teg információanyagot tar­talmaz. Kár, hogy brosúra­szerű elrendezésben! Alig van rajz, az írásokat elvá­lasztó díszítés, formai válto­zatosság. Tudom, hogy tech­nikai lehetőségük behatárolt. De — más példányok bizo­nyítják — találhatnak mó­dot arra, hogy vonzóvá, s ne ijesztővé tegyék az iskola tanárai s tanulói számára kétségtelenül hasznos infor­mációkat közvetítő betűten­gert. —gubuez— Szobek András köszöntése

Next

/
Thumbnails
Contents