Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

népújság! 1984. november 11., vasárnap Békés megyei fiatalok bányalátogatáson A szénbányák hazánk energiagazdálkodásában alapvetően fontos helyet foglalnak el. Államunk nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a bányá­szok az erkölcsi megbecsülé­sen kívül anyagilag is a megfelelő helyre kerüljenek. A szénbányában a nehéz fi­zikai munka jó részét nagy teljesítményű jövesztő- és rakodógépek végzik. Ezt ta­pasztaltuk az Oroszlányi Szénbánya Vállalatnál októ­ber hónapban tett háromna­pos kirándulás alkalmával. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat bér- és munkaerő­gazdálkodási osztálya min­den évben a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, akik a vájár- és a bányaelektro- lakatos-szakmák iránt ér­deklődnek, helyszíni bemu­tatót szervez. A vállalati autóbusszal október hónap végén Békés megye általá­nos iskoláiból 22 fiú vett részt bányalátogatáson, és megismerhette a 312. szá­mú oroszlányi Ipari Szak­munkásképző Intézetet. A diákok találkoztak azokkal a vájár szakmunkástanulók­kal, akik ezt a szakmát vá­lasztották. A megyében levő általá­nos iskolák közü] a békés­csabai Szabó Pál téri, a me- zőberényi 2. számú és a mezőkovácsházi általános iskolákból a tanulókat peda­gógusok is elkísérték. A szarvasi, az örménykúti és a csanádapácai általános is­kolákból is részt vettek a fiatalok a kiránduláson, s a látogatás aktív figyelemre késztette őket. Ezt megelő­zően az üzem szakoktatója nagy érdeklődést felkeltő tá­jékoztatást adott a résztve­vőknek a vájár és a bánya- elektrolakatos, valamint az egyéb ipari szakmák képzé­séről, a munkahelyi köve­telményekről éq az erkölcsi­anyagi juttatásokról. Részle­tesen ismertették a vájár­szakmát. Mit csinál a vájár? A vá­jár feladata a földben talál­ható hasznos anyagok meg­közelítése az úgynevezett elővájási tevékenységgel. A már feltárt telepekből a sze­net kitermeli és a külszínre juttatja. A feladatok teljesí­tése közben igen összetett munkát végez. A vájár feladatainak ellátá­sa közben állandó harcban áll a természet erőivel. Ezt az erőt a vájár tudásával, találékonyságával, munka­társainak segítségével, a rendelkezésre álló technikai eszközökkel nap mint nap legyőzi. Ez teszi igazán ér­dekessé és izgalmassá min­dennapi munkáját. Vájárképzésre jelentkez­hetnek azok a fiatalok, akik a 14. életévüket betöltötték, de a felvétel évében a 17. évüket nem érik el és a 8. osztályt befejezték. A 312. számú Ipari Szak­munkásképző rntézetben (2840 Oroszlány, Asztalos J. u. 2. szám) van a vájár- szakmunkástanuló-képzés. A felvett tanulók — csekély térítés ellenében — kollé­giumi elhelyezést kapnak teljes ellátással. A tanulók­nak, mivel a vájár- és a bá­nyaelektrolakatos-szakma kiemelt, a tanulmányi ösz­töndíjon felül még havi 200 forint kiegészítés is jár. A bánya szakoktatója a tájékoztatójának befejezése után „Jó szerencsét!” kíván­va elköszönt, ugyanis ez a bányászok között így szokás. Ezután bányalátogatás kö­vetkezett, ahol előtte min­den résztvevő bányászruhát, lámpát és légzőkészüléket kapott. A fiataloknak lehe­tőségük volt arra, hogy Oroszlány város és környé­kével megismerkedjenek. El­látogattak a szénbánya vál­lalat autóbuszával Tatabá­nyára, s a programban sze­repelt a múzeum és a tatai vár megtekintése. A látogatás közös találko­zóval zárult, melyen a Bé­kés megyéből érkezett álta­lános iskolai pedagógusok és a megyei tanács vb munka­ügyi osztályának képviselő­je véleménycserét folytatott a szénbánya vállalat bér- és munkaerő-gazdálkodási osz­tályvezetőjével és munka­társaival. A fiataloknak 'a bánya részéről szervezett lá­togatás gazdag élményt nyújtott, segítségül szolgál a pályaválasztásnál, s ez igen fontos. A vendéglátóknak ezúton is megköszönjük, hogy lehe­tőséget biztosítottak ehhez a kiránduláshoz. Bagyinka Mihály Nyugdíjastalálkozó Vésztőn Mintegy félszáz idős em­ber foglalt helyet november 8-án délután Vésztőn, a nagyközségi pártbizottság ta­nácskozótermének ízlésesen díszített asztalai mellett. Va­lamennyien a Körösmenti ÁFÉSZ nyugdíjasaiként ér­keztek arra a szíves vendég­látásra, melyet a szövetkezet nőbizottsága részükre szer­vezett. Fazekas Istvánná, az ÁFÉSZ nőbizottságának tit­kára már hagyománynak ne­vezte az évről-évre megren­dezésre kerülő nyugdíjasta­lálkozót. Az idős embereket — akik többsége alapító tagja is vplt a szövetkezetnek — az ÁFÉSZ igazgatósága nevé­ben Korányi Lajos elnök kö­szöntötte meleg szavakkal. Beszédét azzal kezdte, hogy most bizakodóbban szólhat a Körösmenti ÁFÉSZ jelené­ről és jövőjéről, mint az egy évvel ezelőtti nyugdíjastalál- ■ kozón. Ugyanis az azóta el­telt rövid időszak elegendő­nek bizonyult ahhoz, hogy. a megújult vezetés a tagság sokoldalú segítségével ki­emelje a kátyúból az ÁFÉSZ „szekerét”. A szövetkezet nyugdíjasai — akik sok éven át hűséges gyarapítói, dolgo­zói voltak e szövetkezetnek — nagy érdeklődéssel hall­gatták az elnök szavait, aki az idei esztendő felfelé ívelő gazdasági és ellátási ered­ményeit vázolta. Az utóbbi hónapokban beindított pa­lackozó és savanyító üzem, továbbá a szállítást végző gépkocsipark jelentős mérvű felújítása, az okányi fafel­dolgozó üzem korszerűsítésé­re gyártmányainak szélesebb körűvé tételére kidolgozott elképzelések ismertetése és hogy Vésztőn jó ütemben ha­lad az új étterem építése — az idős emberek nagy örö­mére szolgált. S, miközben jó egészséget kívánt Korányi Lajos az idős embereknek, kérte valamennyiüket: ere­jükhöz mérten segítsék ez­után is szövetkezetüket. Kedves színfoltja volt az eseménynek amikor az úttö­rők virággal és verssel kö­szöntötték az idős embere­ket. Majd a szövetkezet el­nöke megajándékozta az idén nyugdíjba ment dolgozókat. Ezt követően uzsonnán látta vendégül pyugdíjasait az ÁFÉSZ igazgatósága. B. I. Bélyegárverés a MABÉOSZ-ban A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének székházá­ban szombaton megkezdődött a 27. őszi nagy árverés. Az 1600 ritkaság — sorok, blokkok, tév- nyomatok, gyűjtemények, gyűj­teményrészletek — közül a két­napos aukció első napján a kül­földi és a modern magyar bé­lyegeket árverezték, a klasszi­kus magyar bélyegek eladására vasárnap kerül sor. Apró Antal Algériába és Szíriába utazott Apró Antal, az Országgyű­lés elnöke szombaton parla­menti küldöttség élén — első alkalommal — hivatalos ba­ráti látogatásra Algériába utazott a nemzetgyűlés elnö­kének meghívására. A dele­gáció ezt követően Szíriába látogat a parlament elnöké­nek meghívására. Gyulai bútorok az Intercontinentalban A cím szó szerint is ér­tendő, mert a Hotel Duna Intercontinental folyóra né­ző teraszán valóban a Gyu­lai Fa-, Fémbútoripari Szö­vetkezet ülőgárnitúráin pi­henhetnek a vendégek. Ám ezúttal sokkal többről van szó: november 12—16. között ennek a nagy hírű szállodá­nak első emeleti báltermé­ben rendeznek kiállítást az ugyancsak nagy hírű gyulai szövetkezetiek, * rendkívül gazdag, mintegy 120 típust felsorakoztató bútorkínála­tukból. Ismert dolog, hogy az első­sorban szocialista export ori­entációjú gyulai szövetkezet bútorai milyen közkedveltek mindenekelőtt a Szovjetunió­ban, ahol számos színház, mozi, szálloda (többek között a KGST-palota) berendezé­seit a gyulaiak szállították. A hasonló garnitúrák mel­lett most korszerű dolgozó- szobák és irodai berendezé­sek, irodaházak komplett be­rendezései, különböző ren­deltetésű forgó, görgős, emelhető, dönthető, sokolda­lúan használható ülőbúto­rok, modern hallberendezé- sek, székek, asztalok és ki­egészítő -bútorok lesznek lát­hatók a 600 négyzetméteres teremben rendezett kiállítá­son, amely egyben szakmai bemutató is. A BNV 60—100 négyzetmé­ternyi részükre kijelölt he­lyén gyártmányaiknak csak kis hányadát tudták évről évre bemutatni. Ezen az évenként önállóan tartott reprezentatív kiállításon, az érdeklődők között nemcsak a szakma képviselői vannak mindig jelen, hanem a szo­cialista, valamint a nyugati országok külkereskedelmi képviselői is, természetesen a nagykereskedelmi érde­keltségek mellett. így a már hagyományosan rendezett in- tercontinentalbeli termék- bemutató jó alkalom a tőkés export szélesítésére is. Noha az 1985. évi exportra történő kapacitásuk már teljes egé­szében lekötött, s az évi 240 milliós együttes produktu­mukat előreláthatóan meg­haladó lesz jövő esztendei termelésük, a^t vallják: so­kat várnak a kiállítástól. Régi üzleti igazság ugyan­is, hogy nem akkor kell a reklám, ha már nem megy az üzlet, hanem akkor is, amikor még nincs értékesíté­si gond ... v. d. Szociális otthoni avattak Orosházán A napokban bensőséges ünnepség keretében adták át Orosházán a munkásszál­lóból átalakított Teréz utcai 2-es számú szociális otthont. A 100 ágyas otthon tágas és kellemes környezetet biztosít az idős embereknek, akik ősz óta fokozatosan veszik birtokukba. Az avató ünnepségen, ahol megjelentek a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, kitüntetétk a rend­kívül sok társadalmi mun­kát végző kollektívákat és egyéneket. Kiváló társadal­mi munkáért kapott elisme­rést az orosházi kórház Vö­rös Hajnal Szocialista Bri­gádja, az Univerzál Szövet­kezet Ságvári, a vas-, mű- anyagipari szövetkezet Váci Mihály Szocialista Brigádja és a mezőgazdasági szakkö­zépiskola KlSZ-alapszerve- zete. Érdemes társadalmi munkás lett Kecskeméti Bé­la és Gallyas István kisipa­ros. Külön elismerést érde­melt az üveggyár Darvas Jó­zsef Szocialista Brigádja. B. Zs. Minden eddiginél nagyobb betétállomány-növekedés a takarékszövetkezetekben — Ez év októberében me­gyénk takarékszövetkezetei olyan eredményt értek el be­tétállományuk növelésében, melyre még nem volt példa. Ugyanis októberben szövet­kezeteink 64 millió forinttal növelték betétállományukat. Ez több mint nyolc millió forinttal haladta meg a múlt év hasonló időszakában elért betétgyűjtési eredményt. Galambost László, a MÉ­SZÖV takarék- és lakásszö­vetkezeti titkárságának ve­zetője kezdte így tájékozta­tóját pénteken délelőtt, mi­után elkészült az októberi betétgyűjtést értékelő me­gyei összesítő. így tudtuk meg, hogy a megye 10 taka­rékszövetkezetének összes be­tétállománya október végén elérte az 1 milliárd 772 mil­lió forintot. Következésképp, a múlt hónapban az 59 ta­karékszövetkezeti egységben 17 ezren helyeztek el külön­böző^ összegű betétet. Közü­lük 3514-en új betétesekként járultak hozzá a takarékos- sági világnap jegyében siker­re vitt októberi megyei ered­ményekhez. A múlt hónapban 1661 esetben helyeztek el a szö­vetkezetekben új kamatozó betétet. Ugyanakkor megnyi­tottak 94 új átutalási, 69 új gépkocsi előjegyzési, 931 új gépkocsinyeremény, 177 új nyeremény-, 338 új takarék- levél és 238 új ifjúsági be­tétkönyvet. Mint már évek óta, úgy most is az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet ért el megyénkben legnagyobb be­tétgyűjtési eredményt — hal­lottuk a titkárságvezetőtől. E szövetkezet dolgozói október­ben 25 millió forinttal nö­velték betétállományukat, így a takarékossági hónap befejeztével arról adhattak számot, hogy az általuk ke­zelt betétállomány összege meghaladta a 337 millió fo­rintot. Egyébként októberben e szövetkezet üzletházaiban 1251 új betétkönyvet nyitot­tak. Ebből 100 ifjúsági betét- elhelyezés volt. A második legjobb eredményt — 8 mil­lió 400 ezer forintos betétál­lomány növekedésével — a Magyarbánhegyes és Vidéke Takarékszövetkezet érte el. B szövetkezet egységeiben a 100 új takaréklevél betét el­helyezés érdemel elismerést. A Kevermes és Vidéke Ta­karékszövetkezet 8 millió fo­rintos betétnövekedésével lett a megye harmadik legjobbja. Itt a 240 új betétkönyvnyitás mondható jelentősnek. Ebből 52 volt a gépkocsi nyere­ménybetét elhelyezése. A kirendeltségek közül legjobb eredményt a gyoma- endrődi ért el, ahol mintegy 8 millió forinttal nőtt a be­tétállomány. A mezőberényi kirendeltség 3,7 millió forin­tos teljesítményével a megye második helyezettje lett. Majd a végegyházi és az új- kígyósi kirendeltség követke­zik 2—2 millió forintot meg­haladó betétnövekedésével. Az év közben Békésen és Gyulán megnyílt új takarék- szövetkezetek is kitűnőre vizsgáztak az októberi betét- gyűjtésben. Az előbbi 2 mil­lió 600 ezer, az utóbbi 1 mil­lió 54 ezer forinttal növelte betétállományát a múlt hó­napban. — Ezek az eredmények mindenképpen tiszteletet, el­ismerést érdemelnek. Ugyan­is tudnunk kell, hogy me­gyénk takarékszövetkezetei a korábbiaknál jóval nehezebb gazdasági körülmények köze­pette értek el nagyobb ered­ményeket — fejezte be tájé­koztatását Galambosi László, a MÉSZÖV takarék- és la­kásszövetkezeti titkárságá­nak vezetője. Balkus Imre 1: Leégett a juhhoűály A Borsod megyei Büttös községben pénteken a késő délutáni órákban kigyulladt a termelőszövetkezet juhho- dályának nád- és palatető­szerkezete. A riasztás után a helyszínre érkező encsi és miskolci tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángo­kat, a tetőszerkezet azonban megsemmisült. Szerencsére a tűz keletkezésekor a juho­kat még nem hajtották be a hodályba. A kár azonban így is jelentős. A tüzet a szakértők megállapítása sze­rint az elektromos vezeték­ben keletkezett rövidzárlat okozta. A természet és az ember csodás alkotásai „Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem." (Petőfi Sándor) Petőfi fenti sorai jutottak eszembe a minap, amikor Szarvason, az arborétumban, a Holt-Körös partján és az Erzsébet-ligetben sétálva el­gyönyörködtem a természet alkotásának szépségében. Ezer színben pompáznak a fák, bokrok, cserjék, ugyan­akkor zöldell a fű, s „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”. Velem együtt ha­zánk különböző tájairól és külföldről érkezett turisták élvezték e táj sajátos szép­ségét. Az Erzsébet-ligetben — szép természeti környezet­ben — levő Ruzicskay-alko- tóházban meggyőződhettünk arról, hogy nemcsak a ter­mészet, de az EMBER is al­kot maradandó élményt. A muzeális Ruzicskay-gyűjte- mény méreteiben is impo­záns, a festőművészet ritka­ságszámba menő tárháza. Több száz rajzot, festményt, tucatnyi rajzos albumot lát­hat itt az érdeklődő, ugyan­akkor a „házi múzeumban” a Szarvas környékéről össze­gyűjtött ezernyi néprajzi tárgy emlékeztet: hogyan él­tek, öltözködtek, milyen szer­számokat használtak apáink, nagyapáink, dédapáink. Az emlékkönyvben ma­gyar és idegen nyelven ezrek vallanak arról, hogy Ru­zicskay György, Munkácsy- díjas érdemes és kiváló mű­vész alkotásai lenyűgözőek. Lázár Lajos, a szeghalmi Fe­hér Lajos Tsz elnöke példá­ul — aki félszáz nyugdíjas társaságában látogatta meg az alkötóházat —, így ír: „Szeghalomból jöttünk, csodáljuk és tiszteljük e rög­höz való ragaszkodást. Gra­tulálunk és több követőt sze­retnénk látni.” * * * „Most, hogy láttam Ru- zicskay művész kiállítását, rájöttem: milyen nagy vesz­teség lett volna számomra, ha nem jövök el Szarvasra. A mester alkotása a magyar nép szellemének kifejezését és megőrzését ismerteti. Olyan alkotások ezek, ame­lyek fáradhatatlan munkáját, életfilozófiáját, a haza sze- retetét példázzák ... Köszönöm: Jevgenyij Popov, a magyar nép hű barátja.” Ilyen és ehhez hasonló so­rok tanúsítják, hogy a szarvasi Erzsébet-ligetben le­vő képtár hazai és nemzet­közi viszonylatban felbecsül­hetetlen érték. Május 1-től október 31-ig nyolcezren ke­resték fel a képtárat. Az or­szág minden tájáról, az USA- ból, Kanadából, Hollandiából, a skandináv államokból, Pá­rizsból, Londonból, a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Romániá­ból, Ausztráliából, és a világ más tájairól érkeztek ide vendégek. Az alkotóház be­zárta kapuit. Csomagol a művész is. Ruzicskay György festőművész és felesége, Etelka asszony minden nyá­ron pár hónapot Szarvason tölt. így történt ez most is, ezért volt szerencsénk az utolsó percben megkérdezni: — Hogy érezte magát szü­lővárosában? — Köszönöm, nagyon jól. Szeretem Szarvast, ahol szü­lettem, és mindig szívesen jövök ide. Örömömre szol­gál, hogy nem dolgoztam hiába. Jönnek gyermek- és felnőttcsoportok, egyének, kis családok. Gyakran megkér­nek, beszéljek életemről, munkásságomról, általában a művészetről. Ha a felcsil­lanó szemekből látom, hogy megértették mondandómat, tudom, hogy odahaza továbbadják a hallottakat, és népeket toboroztunk a kép­zőművészet megértésére, megbecsülésére, féltésére. — Szívesen látok minden­kit. Sok jó barát keres fel, de a kisgyermekek érdeklő­dése külön öröm. Hiszen a gyermek a legőszintébb kri­tikus. Sok kedves lapot, le­velett kapok tőlük. A biofes­tészetet én alkottam meg. Ez külön tetszik a gyermekek­nek. Az itt látottak alapján ők maguk is megpróbálkoz­nak levelekből, virágszir­mokból képet „alkotni”. Visszahozták nekem, hogy mondjak véleményt munká­jukról. Nagyon megható volt. Hát lehetne ezekről nem szé­pen nyilatkozni ?... így találkozik a dinamiku­san fejlődő Szarvason a ter­mészet és az emberi alkotás csodás szépsége. Az arboré­tum, az Erzsébet-liget éjjel­nappal látható, de a Ruzics­kay alkotóház is megtekint­hető. a téli hónapokban is, ha az érdeklődők megkere­sik a művelődési központot. Érdemes. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents