Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-09 / 263. szám
1984. november 9-, péntek „Rendőr szeretnék lenni” Felvételi követelmények, fizetés, ellátás ,,Tizennyolc éves vagyok, szakközépiskolát végeztem. Rendőr szeretnék lenni, de nem tudom, hogy hol kell jelentkezni, ezért kérem a szerkesztőséget, segítsenek.” — Levélírónkhoz hasonlóan több fiatal, közöttük lányok is érdeklődtek mostanában erről. Valóban, ki és hogyan kerülhet a rendőri pályára, melyek a feltételek, mik a követelmények és milyenek a körülmények? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a Békés megyei Rendőrfőkapitányságon a legilletékesebbeket: Fekete József rendőr alezredest, a személyzeti osztály vezetőjét, Bódi Ferenc rendőr százados, pénzügyi osztályvezetőt és Za- horán György rendőr századost, az anyagi-technikai osztály vezetőjét. Az első kérdés, hogy ki kérheti a felvételét, hol lehet jelentkezni, és melyek a feltételek? Ezekre Fekete József rendőr alezredes válaszol : — A rendőrség hivatásos állományába az a fiatal kérheti a felvételét, aki büntetlen előéletű, feddhetetlen, és megfelel a Belügyminisztérium előírásainak — sorolja az osztályvezető, — Ami a büntetlen előéletet illeti, erről azt hiszem felesleges bővebben beszélni, ez égyértel- mű. Ami a feddhetetlenséget illeti, itt a jelentkező erkölcsi, politikai magatartását, jellemét, a közösséghez, a társadalmi környezetéhez való viszonyát, munkaszeretetét, és a családi körülményeit vizsgáljuk meg. Nyilvánvalóan nem mindegy például, hogy valaki büntetlen előéletű ugyan, de szinte havonta váltogatja a munkahelyét, vagy csupán egy-két bejegyzés szerepel a munkakönyvében. Az 1971. évi 10. sz. tvr. mellett, közelebbről a személyzeti munka szabályzata határozza meg a felvétel feltételeit. Ilyen követelmény a sorkatonai szolgálat letöltése, továbbá a 35 év alatti életkor. Nőknél az alsó korhatár 18 év. Igen szigorúak az egészségügyi követelmények. Tiszthelyettesi szolgálatra mindezek mellett azok jelentkezhetnek, akik legalább a nyolc általánost elvégezték, a zászlósi beosztásnál követelmény az érettségi, a tiszti beosztásnál pedig az egyetemi, főiskolai végzettség. Az érettségizetteket a tiszthelyettesi szolgálatnál is előnyben részesítjük. S ha már a középiskolánál tartunk, hadd mondjam el, hogy aki már középiskolás diák korában eldönti, hogy hivatásos rendőri szolgálatot vállal, annak javasoljuk: a BM Határőrséghez orientálódjon, ahonnan egyévi katonai szolgálat után kérelmére a BM hivatásos rendőri tiszthelyettesi állományába kerülhet át. Békéscsaba és Gyula utcáin mostanában rendőrnők is feltűntek. Nos, az az igazság. hogy megállják a helyüket. de a tiszthelyettesi beosztás, a közlekedési és közbiztonsági szolgálat nem ideálisan női munka, hiszen különböző napszakokban, fagyban, hőségben kell az utcán szolgálatot teljesíteni. Ez főként családalapítás után, kisgyermekes anyáknál okozhat gondot. Négy évvel ezelőtt vettünk fel először nőket is tiszthelyettesnek. A főkapitányság vezetése olyan álláspontra helyezkedett, hogy a jövőben az idegenforgalmi helyeken teljesítsenek közlekedési és közbiztonsági szolgálatot rendőrnők. Békéscsaba és Gyula mellett Szarvason lesz erre lehetőség, de az érettségi mellé követelmény az idegen nyelvvizsga és a gépjármű- vezetői jogosítvány is. Szólni kell még az előrejutási lehetőségekről is. A zászlósi állomány utánpótlása elsősorban a tiszthelyettesek köréből kerül ki, mégpedig azok közül, akik a megfelelő szakmai iskolai végzettséget megszerezték. A zászlósi rang már olyan feladatokkal jár, mint például körzeti megbízott, vagy a járőrözésnél parancsnoki feladat. A tiszti állományba a gyakorlatban három forrásból kerülhet valaki: a tiszt- helyettesi, zászlósi állományból, az érettségit megszerzők közül, ha megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek, és bizonyították rátermettségüket. Lehetőséget kapnak a rendőrtiszti főiskola, illetve annak tisztképző tagozatának elvégzésére. A másik lehetőség a BM tartalékos tisztképző iskolája, ahová a megyéből évente öt-hat fiatalt vesznek föl a sorkötelesek közül. Ez a képzési idő az egyetemet, főiskolát végzettek számára rövidebb, érettségizetteknek hosszabb. Akik megkedvelik a rendőri munkát, a tartalékos tiszti iskola után kérhetik, hogy a hivatásos állományba kerüljenek. Az egyetem, főiskola elvégzése után a hat hónap katonai szolgálati időt, kölcsönös elkötelezettség nélkül le lehet tölteni a BM tartalékos tisztképző iskoláján. A harmadik forrás: a felsőfokú végzettségűek, akik már letöltötték a katonai szolgálatot, ők megfelelő átképző tanfolyam után különböző szakterületekre kerülhetnek a rendőrségnél. Nálunk is van egyébként lehetőség társadalmi tanulmányi ösztöndíjra; a sikeres felvételi után köthetnek szerződést a jelentkező fiatalok. S végül, rendőrnek jelentkezni személyesen, vagy írásban a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságon, vagy a megyei főkapitányság személyzeti osztályán lehet. Lépjünk tovább. Milyen fizetésre, juttatásra számíthat az a fiatal, aki megfelelt a követelményeknek és felvették rendőrnek? Erről Bódi Ferenc rendőr százados ad tájékoztatást: — A fizetés függ az előzetesen elismert munkaviszonytól, a felvételkor kapott rendfokozattól, és beosztástól. Megjegyzem, hogy az újonnan felvett a sorkatonaként elért rendfokozatát minimum megkapja, iskolai végzettségétől függően azonban ennél magasabb kezdő rendfokozatot is elérhet. Ezektől függően tiszthelyetteseknél úgy 4 ezer forint körüli lehet a fizetés. A frissen tiszti beosztásba kerülőknél szintén az elismert munkaviszony, a rendfokozat és beosztás határolja be a kezdő fizetést, ami 5 ezer forint körül alakul. A polgári életben érvényes különböző pótlékok természetesen nálunk is járnak, járhat például nyelvpótlék, veszélyességi pótlék azoknak, akiket megillet. Hivatásos rendőreink ruházati illetményt is kapnak Az albérletbe kényszerülőknek albérleti hozzájárulást fizetünk, a vidékről bejáróknak útiköltség-térítés jár. Végű] lássuk az élet- és munkakörülményeket, amelyekről Zahorán György rendőr százados szól: — Amikor az illető fiatalt felvették, legelső és legfontosabb feladat, hogy a munkájához szükséges feltételeket biztosítsuk számára. A belépő fiatal rendőrt ellátjuk mindazzal az eszközzel, felszereléssel, ami a beosztásához szükséges. A jó munka egyik feltétele a rendezett családi háttér, beleértve a lakáskörülményeket is. A fiatal rendőrök lakáshoz jutására, jogos igény esetén különböző formában lehetőség van, így adható szolgálati lakás, de hozzájárulunk munkahelyi támogatással lakásvásárláshoz,-építéshez is. Az e célra adott kölcsönből egyébként a szolgálati idő után bizonyos kedvezmény illeti meg a rendőrt. S végül, de nem utolsósorban, a szociális körülményekről : művelődésre, sportolásra sokféle lehetőség, alkalom kínálkozik nálunk. A kulturális programokról közművelődési bizottságunk gondoskodik, a sporthoz jó feltételeket teremtettünk. Van könyvtárunk, patronáljuk azon dolgozóinkat, akik valamely művészeti ágban tehetséggel bírnak. Gondoskodunk dolgozóink pihenéséről, üdültetéséről, a megyeszékhelyen rendelkezünk üzemi bölcsődével, óvodával, saját, jól felszerelt rendelőintézetünk van. T. I. Hazánk északkeleti csücskénél, a Túr folyócska ölelésében fekvő Túrisí látható Közép-Európa legnagyobb üzemképes cölöpházas vízimalma. (jséft ben a Kcntlc-félc levéltári bejegyzés említi. Jelenlegi formájában I át, majd nemrégiben az Országas Műemléki Felügyelőség éJlítótta tielyr »***' (MTI-Iór ........ ! B eteg gyermekek gondozó! Tanuló nővérek az egészségügyi gyermekotthonban öt éve, az 1979-es átadástól fogadja a testi és szellemi fogyatékos gyermekeket a Békés megyei egészségügyi gyermekotthon Békéscsabán. A 230 ápolt gondozása, lehetőség szerinti nevelése nagy szakértelmet, hivatás- és emberszeretetet, fizikai igény- bevételt kíván az itt dolgozóktól. Tóth Ferencné intézeti főnővér tájékoztatott bennünket az ápolók szakmai képzéséről: — A dolgozóink közül majdnem 100-an az ajtónyitástól vannak . nálunk — mondja. Erre a törzsgárdára mindig lehet számítani, akár a fiatalok betanításáról, vagy munkáról van szó. A terhelésük bizony elég nagyfokú, hiszen egy-egy nővér 9—12— 14 gyerekkel van. Ezek nagy számok itt, ahol nem any- nyira a nevelési, mint inkább a gondozási és ápolási feladatok kerülnek az előtérbe. Mégis jólesően mondhatom, hogy az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetének vezetője kiválónak minősítette az otthonban folyó szakmai munkát. Sokan jönnek hozzánk tapasztalatcsere-látogatásra, például a soproni gyermekotthon vezetőit is ide küldték tanulmányútra. A dolgozók 56 százaléka szakképzett, 44 százaléka segédápoló, 16,5 százalékuk gyesen van. Egymás helyettesítése, pótlása nem köny- nyű feladat. Szívesen felveszik az újonnan jelentkezőket is. Bár szerződéssel alkalmazzák őket, hosszú távon tudnak számukra munkát biztosítani, hiszen a fiatal nők sorából valaki mindig hiányzik. — Aki megérti, megszereti ezeket a gyerekeket, felszabadultan tud dolgozni közöttük — folytatja Tóthné, Ani nővér. — Sokan hét végén hazaviszik őket a családjukhoz vagy városnézésre indulnak. Ügy érzem, hogy a szakdolgozók nappali iskolai képzésében mégis fokozottabb gondot kellene fordítani a hivatástudat kialakítására. Nincs elég szakképzett dolgozónk, ezért foglalkoztatunk segédápolókat, ök kétéves munka melletti tanfolyamon szerezhetik meg az egészségügyi gyermekotthoni gondozónői képesítést. Most is 13-an tanulnak így a gyulai egészségügyi szakiskolában. Hetenként egyszer kell járniuk az órákra. Tanítják őket a gyermekotthon vezetői is. Akik egészségügyi szakközépből kerülnek ide, az általános képzést követően 10 hónapos gyermek idegelme szaktanfolyamot kell végezniük. Természetesen aki képesített lett, emelkedik a fizetése és a munkahelyi pótlékja is. Hasznos lenne, ha a nappali tagozatos diákok itt töltenék a szakmai gyakorlatuk egy részét. Ha megismernék, bizonyosan többen választanák ezt a munkahelyet. Sokat beszélgettünk erről már a pályakezdők fórumán is. * Aki tanulni szeretne, tanulhat az egészségügyi gyermekotthonban is. Van, aki óvónőképzőbe, van, aki marxista—leninista középiskolába vagy a dolgozók gimnáziumába jár. A viszgaidő- szakot nehéz átélni a munkatársaknak és természetesen a felnőtt diák is nagyobb terheket vállal magára, de hosszú távon megéri. A kötelező 5-7 évenkénti továbbképzési forma helyett ésszerűbbnek tartják a rendszeres házi továbbképzést, a folyamatos önképzést. Az idén például öt pályamunka érkezett az Alkotó Ifjúság pályázatra, ez is a szakmai igényesség bizonyítéka. Mindenki kedve és igénye szerint búvárkodhat az intézet speciális szakkönyveiben és folyóirataiban. — Az a célunk, hogy a munkatársak tájékozottak, politikailag képzettek, szakmailag fejlettek legyenek — vallja Tóthné. — Ha netán megvalósul az az álmunk, hogy szociális foglalkoztatóval bővül az intézet, ahol a 18 éven felülieket helyezhetjük el, oda is kellenek majd a jó szakemberek. * A tanuló egészségügyiek közül két fiatal lánnyal. Farkas Erzsébettel és Farkas Ibolyával találkoztunk. Csak névrokonok, más hasonlóság nemigen van közöttük. Erzsébet magyarbónhegyesi, Ibolya békési, mindketten a gyulai szakiskolában végeztek és másodévesek a munka melletti tanfolyamon. — Nehéz a munkánk, sok a gyerek, mi pedig kevesen vagyunk — kezdi Ibolya. — A nővérszállón lakom, sokszor bizony nagyon fáradtan megyek haza. Gyakcan úgy éreem, nem is a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel való bánásmód a kimerítő. Nagy fiúkat gondozok, s rövid idő alatt rájöttem, hogy csak határozott szeretettel tudom őket irányítani. — Én fekvő gyermekekkel vagyok — meséli Erzsébet. — Jó érzés, ha eredményt érünk el a szobatisztaságra nevelésben, a beszédfejlődésben. Mi már ismertük ezt az otthont, mielőtt ide jöttünk. Láttuk a gyerekeket, mégis másképpen képzeltük el a munkát. Most már én is beleszoktam, s bár nem könnyű, szeretek itt lenni. Sokat segít, hogy az osztályvezető-helyettes nővérrel megbeszélhetem a gondjaimat. Ezek a fiatal lányok még pályájuk elején tartanak. Az intézet szeretné megtartani őket és társaikat is. Munkájuk próbatétel, de nemes hivatás. Ha megtalálják az igazi helyüket, ha az anyagiak mellett az erkölcsi megbecsülést is érzik, bizonyosan még jobban kötődnek majd az egészségügyi pályához. Bede Zsóka Mezőhegyes Mostoha körülmények között az MHSZ Valószínű — amint megtudtuk — csak ideiglenes jelleggel rakják le a szemetet a mezőhegyesi cukorgyár közelében levő, fákkal, bokrokkal övezett területen. A földhányásokon keresztül botorkálva találtunk rá a lőtérre, amelynek valamikor fedett „harcálláspontja” már évek óta romokban hever. Az előzményekről Hegedűs János szakoktató, az MHSZ nagyközségi titkára számolt be'. Keserű szavakkal jegyezte meg, hogy a munkásőrök társadalmi munkában betonoztak és húzták fel a falakat, s hogy mindez kárba vész. Nagy hiba volt az, hogy az illetékesek nem gondoskodtak a lőtér bekerítéséről, s így lehetetlenné vált az építmény megóvása. Pedig annak idején szó volt arról: beszerzik az oszlopokat, de aztán mégis feledésbe merült az egész. Az évek során a létesítmény csak pusztult, például a hullám- tetőnek se híre, se hamva nem maradt. Ezen a helyen régebben az úttörők majálisokat rendeztek. Ha eltávolítanák a szemetet, a környéket érdemes lenne újra rendbe hozni abban a minőségben, amelyet a lőtérszabályzat előír. Amint hallottuk, a társadalmi munkában az MHSZ aktivistái mellett részt vennének a vas- és fémipari szövetkezet Dózsa Szocialista Brigádjá- 'nak tagjai is. A helyi állami, gazdasági szervek segíthetnének abban, hogy bontott anyagot adnának a felújítás céljára. így még több embert be lehetne vonni a honvédelmi neveléssel kapcsolatos teendők ellátásába. A szakmunkásképző intézet udvarán van egy másik lőtér, ám elég sok probléma keletkezhet abból, ha a felnőtteknek a tanítás ideje alatt tartanának lövészversenyeket. A titkár — mint mondotta — már sok erőt, energiát fecsérelt el azért, hogy javítani lehessen a helyzeten. Igaz ugyan, hogy a tanács, valamint az említett szövetkezet tavaly 3-3 ezer forintot adott, míg a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát minden évben 5 ezer forinttal támogatja az MHSZ-tevé- kenységet. Ezzel azonban nincs minden rendben. Ugyanis a honvédelmi szövetség helyi szervezete nem képes funkcióját maradéktalanul betölteni, mert hiányzik a klubterem. Azt az épületet, amelyben rendelkezett korábban ilyen helyiséggel, már magánlakássá alakították át, de másikat nem kapott helyette. így a titkár kénytelen otthonában tartani a kiképzéshez szükséges anyagokat. A fegyvereknek megvan a biztos helye, viszont a tanács által vásárolt bútorok kétharmadát a cukorgyár külső épületében, egyharmadát pedig a tűzoltó-laktanya helyiségében tárolják. A leltározásra vonatkozó rendről ilyen körülmények között aligha lehet beszélni. Nem jelent megoldást az, ha a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek foglalkozásait vagy a bevonulás előtt álló fiatalok honvédelmi felkészítését másutt tartják, mivel a falitablóknak és az egyéb fontosabb szemléltetőeszközöknek nincs állandó helyük. Tíz évvel ezelőtt megfelelő szintű támogatást kapott az MHSZ. Ma már csoda, hogy a jelenlegi áldatlan állapotok ellenére is vállalják a társadalmi munkások a honvédelmi oktatással és neveléssel járó kötelezettségeket. Közéjük tartozik Hegedűs János, az MHSZ nagyközségi titkára is, aki ezeket a fogyatékosságokat folyton- folyvást szóvá teszi. Mint jelezte, neki már csak három éve van hátra a nyugdíjazásig, és célszerű lenne olyan feltételeket teremteni, amelyek e tisztségre alkalmas utódok nevelését, szakmai felkészítését elősegítik. Szinte valamennyi politikai évfordulóhoz kapcsolódva szervez az MHSZ lövészversenyeket. Például a November 7. Kupát a nagyközségi KISZ-bizottság ajánlotta fel. Mezőhegyesen egyébként a repülő- és hajómodellezők mellett két lövészszakosztály működik. Tagjai nemcsak a területi, hanem a megyei rendezvényeken is részt vesznek. Bukovinszky István