Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

1984. november 9-, péntek „Rendőr szeretnék lenni” Felvételi követelmények, fizetés, ellátás ,,Tizennyolc éves vagyok, szakközépiskolát végeztem. Rendőr szeretnék lenni, de nem tudom, hogy hol kell jelentkezni, ezért kérem a szerkesztőséget, segítsenek.” — Levélírónkhoz hasonlóan több fiatal, közöttük lá­nyok is érdeklődtek mostanában erről. Valóban, ki és hogyan kerülhet a rendőri pályára, melyek a feltételek, mik a követelmények és milyenek a körülmények? Ezek­kel a kérdésekkel kerestük meg a Békés megyei Rendőr­főkapitányságon a legilletékesebbeket: Fekete József rendőr alezredest, a személyzeti osztály vezetőjét, Bódi Ferenc rendőr százados, pénzügyi osztályvezetőt és Za- horán György rendőr századost, az anyagi-technikai osz­tály vezetőjét. Az első kérdés, hogy ki kérheti a felvételét, hol le­het jelentkezni, és melyek a feltételek? Ezekre Fekete József rendőr alezredes vá­laszol : — A rendőrség hivatásos állományába az a fiatal kér­heti a felvételét, aki büntet­len előéletű, feddhetetlen, és megfelel a Belügyminisztéri­um előírásainak — sorolja az osztályvezető, — Ami a büntetlen előéletet illeti, er­ről azt hiszem felesleges bő­vebben beszélni, ez égyértel- mű. Ami a feddhetetlensé­get illeti, itt a jelentkező er­kölcsi, politikai magatartá­sát, jellemét, a közösséghez, a társadalmi környezetéhez való viszonyát, munkasze­retetét, és a családi körül­ményeit vizsgáljuk meg. Nyilvánvalóan nem mindegy például, hogy valaki bün­tetlen előéletű ugyan, de szinte havonta váltogatja a munkahelyét, vagy csupán egy-két bejegyzés szerepel a munkakönyvében. Az 1971. évi 10. sz. tvr. mellett, kö­zelebbről a személyzeti mun­ka szabályzata határozza meg a felvétel feltételeit. Ilyen követelmény a sorka­tonai szolgálat letöltése, to­vábbá a 35 év alatti életkor. Nőknél az alsó korhatár 18 év. Igen szigorúak az egész­ségügyi követelmények. Tiszthelyettesi szolgálatra mindezek mellett azok je­lentkezhetnek, akik legalább a nyolc általánost elvégez­ték, a zászlósi beosztásnál követelmény az érettségi, a tiszti beosztásnál pedig az egyetemi, főiskolai végzett­ség. Az érettségizetteket a tiszthelyettesi szolgálatnál is előnyben részesítjük. S ha már a középiskolánál tar­tunk, hadd mondjam el, hogy aki már középiskolás diák korában eldönti, hogy hivatásos rendőri szolgála­tot vállal, annak javasol­juk: a BM Határőrséghez orientálódjon, ahonnan egy­évi katonai szolgálat után kérelmére a BM hivatásos rendőri tiszthelyettesi állo­mányába kerülhet át. Békéscsaba és Gyula utcá­in mostanában rendőrnők is feltűntek. Nos, az az igaz­ság. hogy megállják a he­lyüket. de a tiszthelyettesi beosztás, a közlekedési és közbiztonsági szolgálat nem ideálisan női munka, hi­szen különböző napszakok­ban, fagyban, hőségben kell az utcán szolgálatot teljesí­teni. Ez főként családalapí­tás után, kisgyermekes anyáknál okozhat gondot. Négy évvel ezelőtt vet­tünk fel először nőket is tiszthelyettesnek. A főkapi­tányság vezetése olyan ál­láspontra helyezkedett, hogy a jövőben az idegenforgalmi helyeken teljesítsenek köz­lekedési és közbiztonsági szolgálatot rendőrnők. Bé­késcsaba és Gyula mellett Szarvason lesz erre lehető­ség, de az érettségi mellé követelmény az idegen nyelvvizsga és a gépjármű- vezetői jogosítvány is. Szólni kell még az előre­jutási lehetőségekről is. A zászlósi állomány utánpótlá­sa elsősorban a tiszthelyet­tesek köréből kerül ki, még­pedig azok közül, akik a megfelelő szakmai iskolai végzettséget megszerezték. A zászlósi rang már olyan fel­adatokkal jár, mint például körzeti megbízott, vagy a járőrözésnél parancsnoki fel­adat. A tiszti állományba a gyakorlatban három forrás­ból kerülhet valaki: a tiszt- helyettesi, zászlósi állomány­ból, az érettségit megszer­zők közül, ha megfelelő szakmai ismeretekkel ren­delkeznek, és bizonyították rátermettségüket. Lehetősé­get kapnak a rendőrtiszti főiskola, illetve annak tiszt­képző tagozatának elvégzé­sére. A másik lehetőség a BM tartalékos tisztképző is­kolája, ahová a megyéből évente öt-hat fiatalt vesz­nek föl a sorkötelesek közül. Ez a képzési idő az egyete­met, főiskolát végzettek szá­mára rövidebb, érettségizet­teknek hosszabb. Akik meg­kedvelik a rendőri munkát, a tartalékos tiszti iskola után kérhetik, hogy a hiva­tásos állományba kerülje­nek. Az egyetem, főiskola el­végzése után a hat hónap katonai szolgálati időt, köl­csönös elkötelezettség nél­kül le lehet tölteni a BM tartalékos tisztképző iskolá­ján. A harmadik forrás: a felsőfokú végzettségűek, akik már letöltötték a kato­nai szolgálatot, ők megfele­lő átképző tanfolyam után különböző szakterületekre kerülhetnek a rendőrségnél. Nálunk is van egyébként le­hetőség társadalmi tanul­mányi ösztöndíjra; a sikeres felvételi után köthetnek szerződést a jelentkező fia­talok. S végül, rendőrnek jelentkezni személyesen, vagy írásban a lakhely sze­rint illetékes rendőrkapi­tányságon, vagy a megyei főkapitányság személyzeti osztályán lehet. Lépjünk tovább. Milyen fizetésre, juttatásra számít­hat az a fiatal, aki megfelelt a követelményeknek és fel­vették rendőrnek? Erről Bó­di Ferenc rendőr százados ad tájékoztatást: — A fizetés függ az előze­tesen elismert munkavi­szonytól, a felvételkor ka­pott rendfokozattól, és be­osztástól. Megjegyzem, hogy az újonnan felvett a sorka­tonaként elért rendfokozatát minimum megkapja, iskolai végzettségétől függően azon­ban ennél magasabb kezdő rendfokozatot is elérhet. Ezektől függően tiszthelyet­teseknél úgy 4 ezer forint körüli lehet a fizetés. A frissen tiszti beosztásba ke­rülőknél szintén az elismert munkaviszony, a rendfoko­zat és beosztás határolja be a kezdő fizetést, ami 5 ezer forint körül alakul. A polgá­ri életben érvényes külön­böző pótlékok természetesen nálunk is járnak, járhat pél­dául nyelvpótlék, veszélyes­ségi pótlék azoknak, akiket megillet. Hivatásos rendőre­ink ruházati illetményt is kapnak Az albérletbe kény­szerülőknek albérleti hozzá­járulást fizetünk, a vidékről bejáróknak útiköltség-térí­tés jár. Végű] lássuk az élet- és munkakörülményeket, ame­lyekről Zahorán György rendőr százados szól: — Amikor az illető fia­talt felvették, legelső és leg­fontosabb feladat, hogy a munkájához szükséges fel­tételeket biztosítsuk szá­mára. A belépő fiatal rend­őrt ellátjuk mindazzal az eszközzel, felszereléssel, ami a beosztásához szükséges. A jó munka egyik feltétele a rendezett családi háttér, be­leértve a lakáskörülménye­ket is. A fiatal rendőrök la­káshoz jutására, jogos igény esetén különböző formában lehetőség van, így adható szolgálati lakás, de hozzájá­rulunk munkahelyi támoga­tással lakásvásárláshoz,-építéshez is. Az e célra adott kölcsönből egyébként a szolgálati idő után bizonyos kedvezmény illeti meg a rendőrt. S végül, de nem utolsó­sorban, a szociális körül­ményekről : művelődésre, sportolásra sokféle lehetőség, alkalom kínálkozik nálunk. A kulturális programokról közművelődési bizottságunk gondoskodik, a sporthoz jó feltételeket teremtettünk. Van könyvtárunk, patro­náljuk azon dolgozóinkat, akik valamely művészeti ágban tehetséggel bírnak. Gondoskodunk dolgozóink pihenéséről, üdültetéséről, a megyeszékhelyen rendelke­zünk üzemi bölcsődével, óvodával, saját, jól felsze­relt rendelőintézetünk van. T. I. Hazánk északkeleti csücskénél, a Túr folyócska ölelésében fekvő Túrisí látható Közép-Európa legnagyobb üzemképes cölöpházas vízimalma. (jséft ben a Kcntlc-félc levéltári bejegyzés említi. Jelenlegi formájában I át, majd nemrégiben az Országas Műemléki Felügyelőség éJlítótta tielyr »***' (MTI-Iór ........ ! B eteg gyermekek gondozó! Tanuló nővérek az egészségügyi gyermekotthonban öt éve, az 1979-es átadás­tól fogadja a testi és szelle­mi fogyatékos gyermekeket a Békés megyei egészségügyi gyermekotthon Békéscsabán. A 230 ápolt gondozása, lehe­tőség szerinti nevelése nagy szakértelmet, hivatás- és emberszeretetet, fizikai igény- bevételt kíván az itt dolgo­zóktól. Tóth Ferencné inté­zeti főnővér tájékoztatott bennünket az ápolók szak­mai képzéséről: — A dolgozóink közül majdnem 100-an az ajtónyi­tástól vannak . nálunk — mondja. Erre a törzsgárdára mindig lehet számítani, akár a fiatalok betanításáról, vagy munkáról van szó. A terhe­lésük bizony elég nagyfokú, hiszen egy-egy nővér 9—12— 14 gyerekkel van. Ezek nagy számok itt, ahol nem any- nyira a nevelési, mint in­kább a gondozási és ápolási feladatok kerülnek az előtér­be. Mégis jólesően mondha­tom, hogy az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetének ve­zetője kiválónak minősítette az otthonban folyó szakmai munkát. Sokan jönnek hoz­zánk tapasztalatcsere-látoga­tásra, például a soproni gyermekotthon vezetőit is ide küldték tanulmányútra. A dolgozók 56 százaléka szakképzett, 44 százaléka se­gédápoló, 16,5 százalékuk gyesen van. Egymás helyet­tesítése, pótlása nem köny- nyű feladat. Szívesen felve­szik az újonnan jelentkező­ket is. Bár szerződéssel al­kalmazzák őket, hosszú tá­von tudnak számukra mun­kát biztosítani, hiszen a fia­tal nők sorából valaki min­dig hiányzik. — Aki megérti, megszereti ezeket a gyerekeket, felsza­badultan tud dolgozni közöt­tük — folytatja Tóthné, Ani nővér. — Sokan hét végén hazaviszik őket a családjuk­hoz vagy városnézésre in­dulnak. Ügy érzem, hogy a szakdolgozók nappali iskolai képzésében mégis fokozot­tabb gondot kellene fordíta­ni a hivatástudat kialakítá­sára. Nincs elég szakképzett dolgozónk, ezért foglalkozta­tunk segédápolókat, ök két­éves munka melletti tanfo­lyamon szerezhetik meg az egészségügyi gyermekotthoni gondozónői képesítést. Most is 13-an tanulnak így a gyu­lai egészségügyi szakiskolá­ban. Hetenként egyszer kell járniuk az órákra. Tanítják őket a gyermekotthon veze­tői is. Akik egészségügyi szakközépből kerülnek ide, az általános képzést követő­en 10 hónapos gyermek ideg­elme szaktanfolyamot kell végezniük. Természetesen aki képesített lett, emelkedik a fizetése és a munkahelyi pótlékja is. Hasznos lenne, ha a nappali tagozatos diá­kok itt töltenék a szakmai gyakorlatuk egy részét. Ha megismernék, bizonyosan többen választanák ezt a munkahelyet. Sokat beszél­gettünk erről már a pálya­kezdők fórumán is. * Aki tanulni szeretne, ta­nulhat az egészségügyi gyer­mekotthonban is. Van, aki óvónőképzőbe, van, aki mar­xista—leninista középiskolá­ba vagy a dolgozók gimná­ziumába jár. A viszgaidő- szakot nehéz átélni a mun­katársaknak és természetesen a felnőtt diák is nagyobb terheket vállal magára, de hosszú távon megéri. A kö­telező 5-7 évenkénti tovább­képzési forma helyett éssze­rűbbnek tartják a rendsze­res házi továbbképzést, a folyamatos önképzést. Az idén például öt pályamunka érkezett az Alkotó Ifjúság pályázatra, ez is a szakmai igényesség bizonyítéka. Min­denki kedve és igénye sze­rint búvárkodhat az intézet speciális szakkönyveiben és folyóirataiban. — Az a célunk, hogy a munkatársak tájékozottak, politikailag képzettek, szak­mailag fejlettek legyenek — vallja Tóthné. — Ha netán megvalósul az az álmunk, hogy szociális foglalkoztató­val bővül az intézet, ahol a 18 éven felülieket helyezhet­jük el, oda is kellenek majd a jó szakemberek. * A tanuló egészségügyiek közül két fiatal lánnyal. Farkas Erzsébettel és Farkas Ibolyával találkoztunk. Csak névrokonok, más hasonlóság nemigen van közöttük. Er­zsébet magyarbónhegyesi, Ibolya békési, mindketten a gyulai szakiskolában végez­tek és másodévesek a mun­ka melletti tanfolyamon. — Nehéz a munkánk, sok a gyerek, mi pedig kevesen vagyunk — kezdi Ibolya. — A nővérszállón lakom, sok­szor bizony nagyon fárad­tan megyek haza. Gyakcan úgy éreem, nem is a gyere­kekkel, hanem a felnőttek­kel való bánásmód a kime­rítő. Nagy fiúkat gondozok, s rövid idő alatt rájöttem, hogy csak határozott szere­tettel tudom őket irányíta­ni. — Én fekvő gyermekekkel vagyok — meséli Erzsébet. — Jó érzés, ha eredményt érünk el a szobatisztaságra nevelésben, a beszédfejlődés­ben. Mi már ismertük ezt az otthont, mielőtt ide jöt­tünk. Láttuk a gyerekeket, mégis másképpen képzeltük el a munkát. Most már én is beleszoktam, s bár nem könnyű, szeretek itt lenni. Sokat segít, hogy az osztály­vezető-helyettes nővérrel megbeszélhetem a gondjai­mat. Ezek a fiatal lányok még pályájuk elején tartanak. Az intézet szeretné megtartani őket és társaikat is. Munká­juk próbatétel, de nemes hi­vatás. Ha megtalálják az igazi helyüket, ha az anya­giak mellett az erkölcsi megbecsülést is érzik, bizo­nyosan még jobban kötőd­nek majd az egészségügyi pályához. Bede Zsóka Mezőhegyes Mostoha körülmények között az MHSZ Valószínű — amint meg­tudtuk — csak ideiglenes jel­leggel rakják le a szemetet a mezőhegyesi cukorgyár kö­zelében levő, fákkal, bok­rokkal övezett területen. A földhányásokon keresztül bo­torkálva találtunk rá a lő­térre, amelynek valamikor fedett „harcálláspontja” már évek óta romokban hever. Az előzményekről Hegedűs Já­nos szakoktató, az MHSZ nagyközségi titkára számolt be'. Keserű szavakkal je­gyezte meg, hogy a munkás­őrök társadalmi munkában betonoztak és húzták fel a falakat, s hogy mindez kár­ba vész. Nagy hiba volt az, hogy az illetékesek nem gon­doskodtak a lőtér bekeríté­séről, s így lehetetlenné vált az építmény megóvása. Pe­dig annak idején szó volt arról: beszerzik az oszlopo­kat, de aztán mégis feledés­be merült az egész. Az évek során a létesítmény csak pusztult, például a hullám- tetőnek se híre, se hamva nem maradt. Ezen a helyen régebben az úttörők majálisokat rendez­tek. Ha eltávolítanák a sze­metet, a környéket érdemes lenne újra rendbe hozni ab­ban a minőségben, amelyet a lőtérszabályzat előír. Amint hallottuk, a társadalmi mun­kában az MHSZ aktivistái mellett részt vennének a vas- és fémipari szövetkezet Dózsa Szocialista Brigádjá- 'nak tagjai is. A helyi álla­mi, gazdasági szervek segít­hetnének abban, hogy bon­tott anyagot adnának a fel­újítás céljára. így még több embert be lehetne vonni a honvédelmi neveléssel kap­csolatos teendők ellátásába. A szakmunkásképző intézet udvarán van egy másik lő­tér, ám elég sok probléma keletkezhet abból, ha a fel­nőtteknek a tanítás ideje alatt tartanának lövészverse­nyeket. A titkár — mint mondotta — már sok erőt, energiát fe­csérelt el azért, hogy javíta­ni lehessen a helyzeten. Igaz ugyan, hogy a tanács, vala­mint az említett szövetkezet tavaly 3-3 ezer forintot adott, míg a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát minden évben 5 ezer forint­tal támogatja az MHSZ-tevé- kenységet. Ezzel azonban nincs minden rendben. Ugyanis a honvédelmi szö­vetség helyi szervezete nem képes funkcióját maradékta­lanul betölteni, mert hiány­zik a klubterem. Azt az épü­letet, amelyben rendelkezett korábban ilyen helyiséggel, már magánlakássá alakítot­ták át, de másikat nem ka­pott helyette. így a titkár kénytelen otthonában tartani a kiképzéshez szükséges anyagokat. A fegyvereknek megvan a biztos helye, vi­szont a tanács által vásárolt bútorok kétharmadát a cu­korgyár külső épületében, egyharmadát pedig a tűzol­tó-laktanya helyiségében tá­rolják. A leltározásra vonat­kozó rendről ilyen körülmé­nyek között aligha lehet be­szélni. Nem jelent megoldást az, ha a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek foglalkozá­sait vagy a bevonulás előtt álló fiatalok honvédelmi fel­készítését másutt tartják, mivel a falitablóknak és az egyéb fontosabb szemlélte­tőeszközöknek nincs állandó helyük. Tíz évvel ezelőtt megfele­lő szintű támogatást kapott az MHSZ. Ma már csoda, hogy a jelenlegi áldatlan ál­lapotok ellenére is vállalják a társadalmi munkások a honvédelmi oktatással és ne­veléssel járó kötelezettsége­ket. Közéjük tartozik Hege­dűs János, az MHSZ nagy­községi titkára is, aki ezeket a fogyatékosságokat folyton- folyvást szóvá teszi. Mint je­lezte, neki már csak három éve van hátra a nyugdíjazá­sig, és célszerű lenne olyan feltételeket teremteni, ame­lyek e tisztségre alkalmas utódok nevelését, szakmai felkészítését elősegítik. Szin­te valamennyi politikai év­fordulóhoz kapcsolódva szer­vez az MHSZ lövészverse­nyeket. Például a November 7. Kupát a nagyközségi KISZ-bizottság ajánlotta fel. Mezőhegyesen egyébként a repülő- és hajómodellezők mellett két lövészszakosztály működik. Tagjai nemcsak a területi, hanem a megyei rendezvényeken is részt vesznek. Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents