Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
NÉPÚJSÁG Tanácsülésről jelentjük 1984. november 29., csütörtök II MÉSZÖV elnökségének napirendjén a Békés és Vidéke ÁFÉSZ munkája Jugoszlávia kettős évfordulója Békés Jelentős, fokozott közérdeklődésre számot tartó témákról tárgyalt tegnap, november 28-án délután Békés város Tanácsa azt követően, hogy a tanács elnöke, Makoviczki János számot adott a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Elsőként az egészségügyi és szociális bizottság tevékenységét értékelte a testület, a bizottság elnökének, dr. Lipták Pálnak a beszámolója alapján. A beszámoló nemcsak a bizottság munkájáról szólt, hanem ismertette azokat az eredményeket is, amelyet Békésen az egészségügy 15 éves távlati fejlesztési tervének időarányos végrehajtásában sikerült elérni. A bizottság az év folyamán 14 helyszínen vizsgálta a dolgozók üzem-egészségügyi és szociális ellátását, foglalkozott a város egészségügyi intézményeinek gondjaival, segítve azok megoldását. Megállapította gyakorlati tapasztalatai alapján, hogy az egészségügyi integráció " — bár részleges még- — javította az ellátást a szakrendelések, szolgálatok és gondozóintézetek . szorosabb együttműködése révén. Örömmel állapíthatták meg azt is, hogy a rendelőintézet szakorvosi ellátása sokat javult, s hogy az új szakrendelések megszerzésével, meg a csabai kórház seKedden, november 27-én Békéscsabán, a megyei tanácsnál a SZAB — Szegedi Akadémiai Bizottság — környezettudományi és terület - fejlesztési szakbizottsága területfejlesztési munkabizottsága és a Békés megyei Tanács tervosztálya „A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai a Déi- Alföldön” címmel közös előadóülést tartott. A Békés megyei elképzeléseket Bereczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője, a Bács-Kiskun megyeieket Pálinkás György, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetője, a Csongrád megyeieket Kecse- Nagy László, a megyei tanács tervosztályának főmunkatársa vázolta. Ezt követőEz év szeptember 22-én éjjel betörtek az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ monori-uga- rak területén levő 12. sz. felvásárló irodába, ahonnan a tettesek 768 ezer 207 forintot vittek el. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság a vizsgálatot nagy erővel kezdte meg, és a sajtón 'keresztül a lakosság segítségét kérte a tettesek kézrekerítésé- hez. A nyomozás megkezdésével egy időben az irodavezető, Tompa Lajos Mihály és helyettese, Sziráczki Pál- né ellen hanyag kezelés vétsége miatt eljárást kezdeményezett. Ebben az ügyben már ítéletet hozott az orosházi Városi Bíróság, és Tompa Lajos Mihályt 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet egy év próbaidőre felfüggesztett, mellékbüntetésként 10 ezer forint megfizetésére kötelezte. Helyettesét 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, ezt ugyancsak 1 év próbaidőre felfüggesztette, s mellékbüntetésként 5 ezer forint megfizetésére kötelezte. A rendőrség a betörést követő napokban Budapestről, Kecskemétről és a Dunántúlról több bejelentést kapott, amelyek Szuda István orosházi és Darócz Zoltán tót- komlósi lakosok, a betörést elkövetők hollétére, mozgására vonatkoztak. Ennek nyomán a büntetett előéletű Darócz Zoltánt szeptember 26gítségével csökkenten^ tudták a betegek utaztatását. Végül a tanács úgy foglalhatott állást, hogy a meglevő, tovább élő gondok ellenére megnyugtatóan alakul Békés városában a lakosság egészségügyi és szociális ellátása, az arra rászorulók gondozása. Hasonlóképp összegezhette észrevételeit a testület, midőn a következő napirendben a város 10 éves művelődési tervének időarányos megvalósítását értékelte, Varga László művelődésügyi osztályvezető tájékoztatója alapján. Összességében az derült ki, hogy a város és környéke közművelődésében az eltelt négy év alatt elsősorban a tárgyi feltételek fejlesztésében értek el eredményeket, a konkrét közművelődési feladatok megoldásában is sikerült ugyan előbbre lépni, de nem valósultak meg viszont a fiatalok, a nők, a munkások és a nyugdíjasok művelődését elősegítő elképzelések a tervezett hatékonysággal. Végül Békés város Tanácsa ugyanezen az ülésen vitatta meg a vb-titkár, dr. Daróczi Mária előterjesztésében a lakó- és utcabizottságokról szóló, s előzetes társadalmi vitákban kialakult tanácsi rendelettervezetet, valamint a párt Központi Bizottságának az országgyűlés és a tanácsok munkájáról szóló határozatát. K. E. P. en Simon Imre, a munka- bizottság elnöke az ülés elé terjesztette a testület előzetes véleményét „A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai” című tervezetről. Az előadásokról és az előzetes véleményekről élénk vita bontakozott ki, a résztvevők több figyelemre méltó javaslatot is tettek arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú tervekben jobban tükröződjenek a sajátos alföldi, dél-alföldi és megyei érdekek. Ezeket a munkabizottság beépíti a megfogalmazásra kerülő végleges bírálatba. Az ülés végeztével a tanácskozás eredményeit Simon Imre foglalta össze. — sz — án elfogták. Vallomása nyomán vált ismeretessé a másik elkövető, Szuda István személye, s így a tv aznapi Kék fény műsorában a körözést fénykép közlésével juttatták a lakosság tudomására. Az adással egy időben értesítették a siófoki rendőr- kapitányságot, amelynek munkatársai a betörőt a ba- latonföldvári szállodában fogták el. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 1984. szeptember 21-én 17 órakor, pénteki napon, a munkát befejezve az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ 12. sz. felvásárló irodájának vezetője és helyettese a pénz őrzésére szolgáló lemezkazettát lezárták, majd a kulcsot az asztalfiókba helyezték. Szeptember 24-én reggel a kulcsot nem találták, így az ÁFÉSZ központjából kihozták a másodkulcsot, s kinyitva a kazettát, nem találták a pénteken behelyezett 763 ezer 207 forintot. Közben az iroda dolgozói észrevették, hogy a felvásárlóhely hátsó bejárati ajtaját, amelyet nem használtak, felfeszítették. Értesítették a rendőrséget. A nyomozás során a rendőrség megállapította: Szuda István és társa, Darócz Zoltán szeptember 20-án a felvásárlóhelyen terepszemlét tartott. Ennek során meggyőződtek arról, hogy az iroNovember 28-án délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének elnöksége. Először Tanai Ferenc, a szövetség elnöke tájékoztatta a testület tagjait a két ülés közötti munkáról, majd megtárgyalták a Békés és Vidéke ÁFÉSZ gazdálkodását. A szövetkezetnek négy településen vannak kiskereskedelmi, vendéglátóipari üzletei, felvásárlóhelyei. Az utóbbi években komoly pénzügyi gondokkal küszködnek, amely rányomja bélyegét nemcsak a gazdálkodásra, hanem az áruellátásra is. A VI. ötéves tervben jelentős hálózatfejlesztés kezdődött a városban és a környező falvakban. Megnyitották az iparcikkáruhá- zat, a tarhosi ABC-t, a békési Rákóczi utcsai ABC- áruházat és büfét, valamint bővítettek, felújítottak számos boltot, telepet. Az építkezések túlnyomó része azonban elhúzódott, így szinte mindegyik üzlet többe került az eredeti elképzelésnél. A különböző helyekről felvett kölcsönök és hitelek törlesztése óriási erőfeszítésekbe kerül, hiszen jelenleg 16 millió forinttal tartoznak, amelyet 1992-ig vissza kell fizetniük. Az év kilenc hónapjában az összes bevétel csaknem 25 millió forinttal csökkent, amelynek elsődleges oka a bőrfelvásárlás megszüntetése. Jó eredményt értek el viszont a vendéglátásban. Ennek ellenére a kiskereskedelmi ágazat kevés nyereséget hozott. Megnőttek az állóeszköz-fenntartási költMa délelőtt érkezik megyénkbe a Békéscsabai Általános Munkásdalkör vendégeként a jugoszláviai Cel- je város ötven tagú vegyeskórusa. Az egyetemistákból álló kórus tagjai Gyulára érkeznek, ahol programjukban városnézés szerepel. Este a békéscsabai Városi Tanács dísztermében fél 7-kor adnak koncertet. Pénteken megtekintik a szabadkígyósi kastélyt és parkot, majd a FÉKON üzemébe látogatnak el. Délután Békésen ismerdában jelentős pénzösszeget tartanak. Másnap elkészítették a betöréshez szükséges eszközöket, és 22-én, vasárnap éjféltájban végrehajtották a betörést. A kassza kulcsát minden nehézség nélkül megtalálták, a pénzt magukhoz vették és Szuda István tanyájára mentek, ahol megosztoztak a zsákmányon. Ezt követően vonattal Budapestre utaztak, ahol elváltak egymástól. Szuda Istvánnál 300 ezer forint, társánál 250 ezer forint volt. A zsákmányból felmaradt 213 ezer 207 forintot Szuda tanyájának közelében elásták. Budapesten mindketten szórakoztak, 'költekeztek, s az ország más városaiban is feltűntek. Közben mindketten egy-egy használt személygépkocsit, valamint aranytárgyakat vásároltak. A két betörő letartóztatásakor Szudánál mindössze 1300 forintot, Darócznál pedig az elásott és magához vett 213 ezer 207 forintot találták. A két betörő által vásárolt gépkocsikat a rendőrség visszajuttatta az eladóknak, így az orosházi ÁFÉSZ- nek 440 ezer forint készpénze térült meg, a 30 ezer forint értékű aranyat a rendőrség bűnjelként lefoglalta. A Békés megyei Rendőrfőkapitányság a vizsgálatot befejezte, s az ügyet vádemelésre az ügyészségnek átadta. Botyánszki János ségek és meglehetősen sok pénzt elvitt a megszaporodott leltárhiány. Igaz, a jövedelmezőségi mutató 15 százalékkal javult, de még mindig a legalacsonyabbak egyike a megyei szövetkezetek között. Az igazgatóság a két évvel ezelőtti MESZÖV- elnökségi javaslatokat igyekezett megvalósítani és figyelembe vette a SZÖVOSZ elnökségének ajánlásait is a hatékonyság javítására. Intézkedési tervet fogadtak el többek között az ipari tevékenység bővítésére. Bedolgozói rendszerben működő szőrmehulladékot feldolgozó részleget hoztak létre, amely várhatóan 10—12 százalékos nyereséggel zárja az évet. A bádogosrészleg szintén nyereséges lesz. Ugyanakkor bérbe adták a veszteséges sertéshizlaldát. Az elnökség javasolta, hogy a szövetkezetben nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdálkodásra, az állóeszközök célszerű hasznosítására. a készletezésre, a forgási sebesség és a termelékenység további javítására. Mindenképpen érdemes jobban odafigyelni az érdekeltségi rendszer kidolgozására, az új vállalkozási formák ki- terjesztésére, az irányítási rendszer korszerűsítésére, ezenkívül erősíteni szükséges az elszámolási fegyelmet. Ezután megvitatta az elnökség a tüzelő- és az építőanyagok, illetve a vas-műszaki cikkek forgalmazásának gondjait és intézkedési tervet fogadott el az 1985. évi szövetkezeti választások előkészítéséről. S. S. kednek a város nevezetességeivel, megnézik a galériát, s ellátogatnak az új zeneiskolába. Itt találkoznak a békéscsabai munkásdalkör tagjaival. Este 18.30-tól adnak koncertet a zeneiskolában. Szombaton megtekintik Békéscsaba néhány nevezetességét, majd a gyulai Várfürdőben töltik a délutánt. Este ismét baráti találkozón ""vesznek részt. A jugoszláviai vendégeket vasárnap kísérik vendéglátóik Szegedre. Új szobrok Szobrászoknak igyekszik új alkotói lehetőséget teremteni a Békés megyei Tanács, amikor a szabadkígyósi kastélyt övező parkban kívánnak szobrokat felállítani. A remek környezet ugyanis nem a már elkészült alkotásoknak adna helyet, hanem a művészek Szabadkígyóson elkészítendő műveinek. A szobrászok fogadására a kastély minden szempontból megfelel, a munka technikai feltételei ugyancsak biztosíthatóak. A tervek szerint évente három-négy művész kaphatna ösztöndíjat és követ egy-egy szobor megalkotására. Jelenleg az elgondolás részletes kidolgozása folyik. Autóbuszbaleset Kedden a késő esti órákban Kiskunfélegyháza külterületén, az egyik fénysorompós vasúti átjáróban a Szentesre közlekedő személyvonat összeütközött egy jugoszláv autóbusszal- A busz 49 utasa közül négyen életveszélyes, kilencen súlyos, tizennégyen könnyebb sérülést szenvedtek. A vonaton személyi sérülés nem történt. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint az autóbusz vezetője, Radomic Danilo podkosljun-bud- vai lakos, 46 éves jugoszláv állampolgár nem vette figyelembe a fénysorompó piros jelzését. A vizsgálatot a rendőrség vasúti szakértők bevonásával folytatja. Kettős évfordulót ünnepelnek ma Jugoszlávia népei. Negyvenegy éve, 1943-ban egy boszniai kisvárosban, Jajceban gyűltek össze ezen a napon a partizánvezetők és az antifasiszta szövetségek vezetői, hogy tárgyaljanak és határozzanak az ország jövőjéről. Az ország területéből akkor már 130 ezer négyzetkilométer szabadult fel a Hitler-fasiszta megszállás alól. Ott lakott a lakosságnak mintegy a fele. Jöttek a küldöttek — nem egyszer életük kockáztatásával — a közeli hegyekből csakúgy, mint a távoli Szlovéniából, Horvátországból, Dalmáciából és az ország más, még mindig megszállt területéről. Az ANVOJ, a Jugoszláviai Népfelszabadító Antifasiszta Tanács II. plenáris ülése Jajceban megalakította az ideiglenes kormányt, és kimondta: a felszabaduló jugoszláv állam az egyenjogú nemzetek köztársaságának szövetsége lesz. A Joszip Broz Tito vezette néphadsereg az előretörő szovjet csapatok támogatásával az ezt követő . időszakban végső csapást mért a náci megszállókra, majd — most 39 esztendeje — 1945. november 29-én Belgrádban kimondták a szövetségi nép- köztársaság megalakulását. A győzelem kivívása után Jugoszlávia a szocialista építés útjára lépett. A felemelkedésben '■ már kezdetben is nehézségeket okoztak azok a különbségek, amelyek az egyes nemzetiségi területek eltérő fejlettségi fokából adódtak. A kommunista párt, mint az ország vezető ereje, alapvető, hosszú távú célként tűzte ki az egész ország harmonikus fejlesztését. A négy évtizedes történelmi fejlődés útján déli szomszédaink nagy eredményeket értek el a mezőgazdaság és az ipar, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Az egyenletes, harmonikus fejlesztés megvalósítása azonban még ma is gondokat okoz. Ugyancsak nehezíti a jugoszláviai fejlődést a világgazdaság mai helyzete. Éppen ezért hirdették meg tavaly a stabilizációs programot, amelynek első eredményei máris mutatkoznak. Az idén például a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal nő az ipari terVan valamilyen szimbolikus párhuzam abban, hogy Albánia két legnagyobb nemzeti ünnepe csaknem egybeesik. A kis, hárommilliós balkáni _ államban november 28-a a függetlenség kikiáltásának évfordulója: 1912-ben ezen a napon szabadult fei az ország a fél évezredes török uralom alól. November 29-én pedig egy másik sorsfordulóra emlékeznek. 1944-ben, tehát kereken negyven esztendeje ekkor diadalmáskodott a honvédő küzdelem: a Szovjetunió sorozatos győzelmei, gyors előrenyomulása által gyökeresen megváltozott délkelet-európai hadihelyzetben az Albán Kommunista Párt által vezetett Nemzeti Felszabadító Hadsereg kiűzte a fasiszta megszállókat. A két ünnep összefüggése abban áll, hogy a második világháború befejeződése, a függetlenség visszanyerése tulajdonképpen második nemzeti újjászületést jelentett a szkipetárok országa számára. Sőt, egyben lehetőséget arra, hogy az évszázados elmaradottság, a háborús szenvedések után új fejlődési irányba indulhasson. A felszabadulást követő esztendőkben valóban kiemelkedő eredmények, alapvető társadalmi-gazdasági reformok születtek. Az albán nép kemény erőfeszítéssel megindult a felemelkedés melés. Ugyancsak jelentős eredmények születtek a mezőgazdaságban. Mindezek hozzájárulnak a kivitel növeléséhez. A növekvő export teszi lehetővé, hogy a külkereskedelem az idén mintegy 600 millió dollár aktívummal zárul, és ezzel hozzájárul az ország adósságainak csökkentéséhez. Jugoszlávia, mint az el nem kötelezett mozgalom aktív tagja, mindenkor a békés egymás mellett élés álláspontját támogatja, és az enyhülés eredményeinek megőrzésére törekszik. Belg- rád és Budapest e tekintetben, mint sok másban is, azonos nézeteket vall. Szocialista államaink kapcsolatai kiegyensúlyozottak, együttműködésünk a kölcsönös érdekek alapján fejlődik az élet minden területén. „A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének tartalmas együttműködése a közös érdekeket és célokat szem előtt tartva fejlődik. Ugyanez mondható el a két ország vezető állami és kormányzati szerveinek munkájáról’’ — állapította meg Kádár János az idén márciusban Belgrádban tett hivatalos baráti látogatása alkalmából. Gazdasági együttműködésünk nagy eredménye, hogy közös erőfeszítéssel a mostani, nehezebb világgazdasági feltételek közepette is sikerül bővítenünk az áruforgalmat országaink között. Egyre jelentősebb az együttműködés korszerű formáinak alkalmazása, a termelési kooperációk stb., bár ezen a téren még jelentős ki nem használt lehetőségeink vannak. Növekszik-a határ menti együttműködés és a népeink közötti kölcsönös turizmus. Barátságunk erősítésében jelentős szerepük van a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségeknek. Nemzetiségeink a testvériség híd- ját erősítik — országaink és népeink javára. Nagy nemzeti ünnepük, a köztársaság napja alkalmából az őszinte barátság, a jó szomszédság és azonos szocialista céljaink jegyében kívánunk Jugoszlávia népeinek sok sikert a maguk elé tűzött feladatok eléréséhez. útján. Földosztást hirdettek, államosították az ipart, a bankokat, a hírközlést, bevezették a külkereskedelem állami monopóliumát. A fejlődés menetét azonban megtörte, hogy az albán vezetés a hatvanas évek elején szakított a szocialista országok testvéri közösségével," bel- és külpolitikáját azóta is egyfajta elszigetelődés, elzárkózás jellemzi. A gazdasági életben pedig (noha az elmúlt években lassú változás, a külkereskedelmi kapcsolatok megélénkíté- se figyelhető meg), mindmáig az önerőre támaszkodás az uralkodó. Albánia kilépett a Varsói Szerződésből, nem vesz részt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájában, s a nemzetközi diplomáciai színpadán is egyedül lép fel. Hazánk azonban — a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan — azt vallja, hogy a meglevő nézetkülönbségek ellenére meg lehet találni a lehetőségeket az együttműködés bővítésére. Magyarország változatlanul készen áll a kétoldalú viszony rendezésére, és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. E törekvés jegyében köszöntjük az albán népet legnagyobb nemzeti ünnepén, sikereket kívánva a szocialista építőmunka folytatásához. II SZOB munkabizottságának ülése Békéscsabán Vádemelés az orosházi betörés ügyében Celje város kórusa megyénkben Albánia nemzeti ünnepén
