Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-28 / 279. szám
I MslUl-fiM----------------------------------------------% Egy körlevél és ami mögötte van Szeptemberben több száz Békés megyei üzem, intézmény vezetője kapott azonos tartalmú levelet. Aláírói: a megyei tanács vb, a KISZ Békés megyei bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Tartalma röviden: a címzettek vezetőit kérik, támogassák, hogy vállalatuknál megalakuljon a természetbarát-szövetség helyi csoportja. Hogy mi van e mögött a körlevél mögött, arról Bo- ross László megyei környezet- és természetvédelmi titkár világosított fel. mVMMMM Elöljáróban annyit, hogy a természetbarát-mozgalomnak Békésben is régiek a gyökerei, hiszen a munkás- mozgalom kezdetén az erdők, csalitosok jó alkalmat és helyet adtak az illegális találkozókra, megbeszélésekre. Ehhez képest kicsit későn, 1962-ben alakult meg a természetbarátok szövetsége, pontos nevén: a Békés megyei Tanács V. B. sportosz- lályának természetbarát szakszövetsége. Kezdetben ezren voltak a tagjai, napjainkban már négyezren vallják magukat hivatalosan bejegyzett természetjárónak. A szakszövetségnek harminc szakosztálya van; üzemeknél, intézményeknél ezek úgy szerepelnek, mini népszerű sportágak. Vannak köztük magashegyi, kerékpáros és gyalogtúrázók — számtalan forma, amely közelebb hoz a természethez. Az alakulás óta eltelt 22 év alatt ' Békés megyeiek sok érmet, elismerést szereztek sportteljesítményükkel. Ez év elején változás történt a megyei természetbarát-szövetség élén. Boross Lászlót választották elnöknek. aki — mint említettem — főállásban megyei környezet- és természetvédelmi titkár. Személye a biztosíték rá. hogy a jövőben még inkább megnő a természetbaA vállalati vezetők a minisztérium munkatársainál olyan részletkérdések iránt is érdeklődnek, amelyek a jelenlegi jogszabályokból még nem olvashatók ki. Az ezekről való tájékozódásban sokat fog segíteni a közeljövőben megjelenő adóigazgatási jogszabály, amely pontosan előírja, hogy a jövedelemszabályozási adóit miképpen kell elszámolni, és kifizetésüket hogyan kell ütemezni. A Pénzügyminisztérium külön adózási útmutató kiadósát is tervezi. A jogszabályok értelmezésén kívül a konzultációkon sok szó esik a gazdálkodási tennivalókról. A jövedelemszabályozás változtatása megkívánja a vállalatoktól, hogy minden eszközt vegyenek igénybe költségeik csökkentésére, s jövedelmezőségük javítására. Az új szabályozás — támogatva ezeket a törekvéseket — a korábbinál több nyereséget hagy vissza a vállalatoknál, és annak felhasználása is szabadabbá válik. Jelenleg a vállalatok 8—10 százalékának gazdálkodása kiugróan nyereséges. Helyzetük az új szabályozás körülményei között előreláthatólag tovább javul. Lehetséges viszont, hogy bővül a gazdálkodási nehézségekkel küszködő válrátok, túrázók környezetvédelmi szerepe. Ismert, hogy eddig is lehetett számítani a szervezett túrázókra, hiszen ők óvták talán leginkább a tájak tisztaságát, rendjét, várhatóan azután tovább fokozódik ez a tevékenységük. Nincs nagy dolgokról szó, csak arról, hogy bejelentik, ha valahol rongálást, szemetelést vesznek észre, túráikat még inkább egybekötik a természet védelmével. WWWfW S hogy miért is született meg az említett körlevél? Megyénkben 1970-ben ötszáz hektár természetvédelmi terület volt, jelenleg tíz és fél ezer hektár — van tehát mit megóvnunk —, és várható, hogy ez a nagyság tovább nő. A természetvédelmi területek eredeti szépségének megtartása pedig elképzelhetetlen úgynevezett tömegbázis, magyarán: segítőkész emberek nélkül. Ezért kérik a levél aláírói, hogy mind főbben lépjenek be a szövetségbe. Természetesen nemcsak a táj megóvása, a megye lakosságának mozgósítása az új vezetés célja. Megyénk az utolsó a megyék között, ami a természetjáró, tehát megjelölt utak hosszát illeti. Mindössze negyvenhat kilométeren festették fel a fákra, hogy természetjáró úton haladunk. Jó lenne, ha a jelölt utak hossza rövid időn belül több száz vagy éppen több ezer kilométerre nőne! Ehhez megint csak a pártoló tagság segítése kell. Megyénkben is akad jó néhány kihasználatlan, leromlott állapotú ház, kúria. Ha majdan a természetbará-. tok bejelentik a szövetségnek, az felveszi a kapcsolatot a község üzemeivel, intézményeivel, és közösen rendbe hozzák. Hogy kevés a pénz? Az. összefogás a pénzhiányt is képes bizonyos mértékben áthidalni, az eredmény. egy kellemes lalatok köre, ha az ilyen vállalatoknak nem sikerül időközben a gazdálkodás hatékonyságát számottevően javítaniuk. A javítás egyik lehetőségét teremti meg az új keresetszabályozás azzal, hogy hatékonyabb foglalkoztatásra ösztönzi a vállalatokat. Sok helyen azonban tartanuk attól, hogy nehézségek lehetnek az ily módon felszabaduló munkaerő foglalkoztatásában. Annál inkább, mert eddig az érintett vállalatoknál nem sok történt a dolgozók átképzése, tudatos, átirányítása érdekében. A költségvetés ennek támogatására az elmúlt években 20 millió forintot irányzott elő, de a lehetséges összegnek csak jelentéktelen töredékét használták fel. A minisztérium szakemberei a konzultációkon felhívják a vállalati vezetők figyelmét arra a kedvezőtlen jelenségre, hogy az utóbbi időben lényegesen csökkentek a vállalatok szabadon felhasználható fejlesztési forrásai, vagyis „íelélték” fejlesztési alapjukat. Ha ez folytatódik, sí a gazdálkodók nem a forrásképződéshez igazítják fejlesztési elképzeléseiket, már rövid távon is nehéz helyzetbe kerülhetnek. nyaraló igazán megéri az erőfeszítést. S ha már elkészült, lehet cserélni: például a zsadányiak menjenek Mezőhegyesre, a mezőhegye- siek Zsadányba. Mégpedig közeire, men a közlekedési árak miatt ez sem mindegy. Az említett példa csak egy azon törekvések közül, amelyek lényege, hogy megyén belül is meg lehet és kell találni a pihenés, felüdülés lehetőségeit. Vagy ott vannak például a Körösök, amelyek remek csónaktúrákra csalogatják az embert... MHMMHV A természetbarátok nem titkolják, az új vezetőségben olyan emberek is helyt kaplak, akik hivatali beosztásuknál fogva is sokat tudnak tenni a mozgalomért. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni. Elég, ha valahol felfedeznek és felajánlanak egy elhagyott, régi gátőrházat, hogy rendbe hozva például kulcsos ház jegyen belőle. Az ilyen és hasonló hozzájárulásokkal egy-egy gazdasági vezető a saját dolgozói érdekét is szolgálja, hiszen „cserealapot” teremt, s ezzel hozzájárul munkásai pihenéséhez. És lássuk be: gyakran a. jóindulaton, kis szemléletváltáson múlik, hogy „felfedezzenek” másra már nem alkalmas, különben hasznos épületeket . .. Szükség is van erre a támogatásra, hiszen a megyei természetbarát-szövetség költségvetése meglehetősen szűkös. Leírni is furcsa, de a négyezer emberre 18 ezer forint jut évente! Ezt az összeget kell pótolni a természetet szerető emberek lelkesedésével, társadalmi munkájával, a szövetségi tagság vállalásával. Már csak azért is, mert ezzel saját egészségünket védjük, hiszen a szabadban tartózkodásnál, a mozgásnál nemigen akad egészségesebb szabadidő-töl- tés! M. Sz. Zs. Kőolajkutatók megtakarítása Kiemelkedő sikereket értek el a kongresszusi-felszabadulási verseny eddigi szakaszában a Szolnoki Kő- olajkutató Vállalat dolgozói. A Csongrádtól a Nyírségig, a Békéstől Egerig terjedő térségben dolgozó olajbányászok az 1984-re előirányzott 127 ezer méter kutatófúrást 2,5, a 132 ezer méter feltárófúrást pedig 5,5 százalék híján november 26-ig teljesítették. Most azon dolgoznak, hogy három héttel az év vége előtt éves. programjukat hiánytalanul végrehajtsák. A 127 szocialista brigád kétezernél több tagja az anyag- és energiatakarékosság terén is szép eredményeket ért el: eddig együttesen 41 millió forint költséget takarítottak meg. Importanyagokból például 16. üzem- és kenőanyagokból majdnem 10 millió forint értékűvel kevesebbet használtak fel a tervezettnél. A „Dolgozz hibátlanul!” rendszer keretében benyújtott 150 javaslatuk megvalósítása is további 5 millió forinttal javította a gazdasági eredményt. A jubileumi munkaversenyben országos rekord megdöntésére is készülnek. Az RD—60-as fúróberendezéssel dolgozó Vosz- tok Szocialista Brigád arra vállalkozott, hogy 1984. április 4. és 1985. április 4. között, tehát egy év alatt, összesen 40 ezer méter fúrást végez. Egy fúróbrigád ennyi idő alatt ilyen teljesítményt hazánkban még nem produkált. A kollektíva elha' tarozását jó szervező munkával, a munkaidő kihasználásával eddig időarányosan teljesítette. Vállalatok felkészülése a szabályozóváltozásokra A vállalati vezetők ezekben a hetekben felmérik, mit jelentenek számukra a gazdasági szabályozórendszerben 1985- ben bekövetkező változások: hogyan alakul a változó körülmények közepette jövedelmezőségük, ki tudják-e fizetni az adókat, s marad-e fejlesztésre, a dolgozók keresetének növelésére. A Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondották: szakembereik mostanában számos előadást tartanak vállalati vezetőknek, konzultációkat tartanak, s megvitatják velük a felvetődő kérdéseket. 1984. november 28., szerda Hogyan lesz a rongyból dollár? Hatalmas bálákban érkezik a textilhulladék A hatalmas bálahegy már messziről jelzi, merre található a Békéscsabai Állami Gazdaság textilhulladék - mentő üzeme. Az oda vezető út mellett egy 200 köbméteres tűzi víztároló és néhány üszkös falmaradvány emlékeztet a tavalyi tűzvészre. Az üzem nem sokkal a tűz után már újra dolgozott, a népgazdaságnak szüksége volt az ott megtermelt értékre. o Hevesi János üzemvezető mondja: — Mi a Temaforgnak végzünk bérmunkát ezen a telepen. A vállalat bel- és külföldön felvásárolja a textil- és fonalhulladékokat, ezek bálákban, zsákokban érkeznek hozzánk. Ekkor kezdődik a mi tevékenységünk, melynek nyomán újra hasznosíthatóvá válik a másutt már kidobott maradék. Az újrahasznosítás a te- lekgerendási feldolgozóban nagyon egyszerűen történik. Felbontják a hatalmas bálákat és a jó szemű, ügyes kezű lányok-asszonyok megkezdik a válogatást, anyagi összetétel, szín és méret szerint kerülnek külön kosarakba a rongyok. Mindig úgy, ahogyan a külföldi vevő kéri, mert a szétválogatott és csoportosított textilhulladék 90 százaléka tőkés exportra kerül. o A munka látszatra nem sok betanulást kíván, de az üzemvezető néhány számmal meggyőz az ellenkezőjéről. Csak a trikóanyagokat 50 különböző szempont szerint kell válogatni, s ebben nincsenek benne az eltérő színek. A fonalakból 10—15 különböző bála készül, az akryl anyagokat is 50 csoportra osztják. Jó szem, ügyes kéz és nagy tapasztalat kell ahhoz, hogy hibátlan legyen a munka. A hibátlanság pedig fontos, mert a külföldi — főleg olasz — vevők, nem gép- törlő rongynak veszik az árut. Erre szakosodott üzemek feltépik az anyagot, újra fonják és a tapasztalatok szerint a vadonatújjal -megegyező minőségű fonalat készítenek. És mert a textilhulladékot szín szerint válogatva kapják, a fonal festésének költségeit is megtakarítják. o Nem kerülhet tehát piros rongy a kékek közé, de műszálas sem a pamut mellé. Minden anyagnak más és más a feldolgozási technológiája, komoly zavart — és pénzbe kerülő reklamációt — okozna minden tévedés. Ettől azonban nem kell tartani. A régebbi dolgozóknak szinte rá sem kell nézniük az anyagra, már a tapintásáról érzik, milyen ösz- szetételű és melyik kosárba kell dobni. Az újak is hamar belejönnek és teljesítménytől függően 3-4 ezer forint közötti keresetet tudnak elérni. Ez a háztájival együtt már egész jó jövedelemnek számít, különösen ha hozzátesszük: ez a munka egy műszakos. o Természetesen az állami gazdaság sem fizet rá erre a tevékenységre. A 13 millió forintos éves anyagmentes árbevételen 2,5—3 millió forint a nyereség. Nem véletlen, hogy Bacsa Vendel igazgató a további fejlesztés lehetőségeit fontolgatja. — Elsősorban a bálázókapacitást kívánjuk növelni. A külföldi vevők igényesek, csak a jól tömörített, gondosan formázott árut fogadják. Gondolkodunk azon is, hogy kialakítunk valamilyen továbbfeldolgozó tevékenységet, a hulladék közt ugyanis elég sok a közvetlenül felhasználható anyag. A Temaforgtól kapott tájékoztatás szerint a külföldi vevők elégedettek a munkánkkal, a jövőben is számítanak ránk. Mi pedig szívesen foglalkozunk ezzel az ágazattal, mert nyereséges, helyben tudunk munkát adni a dolgozóinknak és ami nagyon fontos: szinte a semmiből teremtünk dollárt a népgazdaságnak. L. L. Jó szem és ügyes kéz kel] a válogatáshoz Bálázóprésekkcl tömörítik az anyagot Fotó: Fazekas László
