Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

I MslUl-fiM----------------------------------------------­% Egy körlevél és ami mögötte van Szeptemberben több száz Békés megyei üzem, intéz­mény vezetője kapott azonos tartalmú levelet. Aláírói: a megyei tanács vb, a KISZ Békés megyei bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Tartalma rövi­den: a címzettek vezetőit ké­rik, támogassák, hogy válla­latuknál megalakuljon a ter­mészetbarát-szövetség helyi csoportja. Hogy mi van e mögött a körlevél mögött, arról Bo- ross László megyei környe­zet- és természetvédelmi tit­kár világosított fel. mVMMMM Elöljáróban annyit, hogy a természetbarát-mozgalom­nak Békésben is régiek a gyökerei, hiszen a munkás- mozgalom kezdetén az er­dők, csalitosok jó alkalmat és helyet adtak az illegális találkozókra, megbeszélések­re. Ehhez képest kicsit ké­sőn, 1962-ben alakult meg a természetbarátok szövetsége, pontos nevén: a Békés me­gyei Tanács V. B. sportosz- lályának természetbarát szakszövetsége. Kezdetben ezren voltak a tagjai, nap­jainkban már négyezren vallják magukat hivatalosan bejegyzett természetjárónak. A szakszövetségnek har­minc szakosztálya van; üze­meknél, intézményeknél ezek úgy szerepelnek, mini nép­szerű sportágak. Vannak köztük magashegyi, kerék­páros és gyalogtúrázók — számtalan forma, amely kö­zelebb hoz a természethez. Az alakulás óta eltelt 22 év alatt ' Békés megyeiek sok érmet, elismerést szereztek sportteljesítményükkel. Ez év elején változás tör­tént a megyei természetba­rát-szövetség élén. Boross Lászlót választották elnök­nek. aki — mint említettem — főállásban megyei környe­zet- és természetvédelmi tit­kár. Személye a biztosíték rá. hogy a jövőben még in­kább megnő a természetba­A vállalati vezetők a mi­nisztérium munkatársainál olyan részletkérdések iránt is érdeklődnek, amelyek a jelenlegi jogszabályokból még nem olvashatók ki. Az ezekről való tájékozódásban sokat fog segíteni a közeljö­vőben megjelenő adóigazga­tási jogszabály, amely ponto­san előírja, hogy a jövede­lemszabályozási adóit mikép­pen kell elszámolni, és kifi­zetésüket hogyan kell üte­mezni. A Pénzügyminisztéri­um külön adózási útmutató kiadósát is tervezi. A jogszabályok értelmezé­sén kívül a konzultációkon sok szó esik a gazdálkodási tennivalókról. A jövedelem­szabályozás változtatása megkívánja a vállalatoktól, hogy minden eszközt vegye­nek igénybe költségeik csök­kentésére, s jövedelmezősé­gük javítására. Az új szabá­lyozás — támogatva ezeket a törekvéseket — a korábbi­nál több nyereséget hagy vissza a vállalatoknál, és annak felhasználása is sza­badabbá válik. Jelenleg a vállalatok 8—10 százaléká­nak gazdálkodása kiugróan nyereséges. Helyzetük az új szabályozás körülményei kö­zött előreláthatólag tovább javul. Lehetséges viszont, hogy bővül a gazdálkodási nehézségekkel küszködő vál­rátok, túrázók környezetvé­delmi szerepe. Ismert, hogy eddig is le­hetett számítani a szervezett túrázókra, hiszen ők óvták talán leginkább a tájak tisz­taságát, rendjét, várhatóan azután tovább fokozódik ez a tevékenységük. Nincs nagy dolgokról szó, csak arról, hogy bejelentik, ha valahol rongálást, szemetelést vesz­nek észre, túráikat még in­kább egybekötik a természet védelmével. WWWfW S hogy miért is született meg az említett körlevél? Megyénkben 1970-ben öt­száz hektár természetvédel­mi terület volt, jelenleg tíz és fél ezer hektár — van te­hát mit megóvnunk —, és várható, hogy ez a nagyság tovább nő. A természetvé­delmi területek eredeti szép­ségének megtartása pedig elképzelhetetlen úgynevezett tömegbázis, magyarán: segí­tőkész emberek nélkül. Ezért kérik a levél aláírói, hogy mind főbben lépjenek be a szövetségbe. Természetesen nemcsak a táj megóvása, a megye la­kosságának mozgósítása az új vezetés célja. Megyénk az utolsó a megyék között, ami a természetjáró, tehát meg­jelölt utak hosszát illeti. Mindössze negyvenhat kilo­méteren festették fel a fák­ra, hogy természetjáró úton haladunk. Jó lenne, ha a je­lölt utak hossza rövid időn belül több száz vagy éppen több ezer kilométerre nőne! Ehhez megint csak a pártoló tagság segítése kell. Megyénkben is akad jó néhány kihasználatlan, le­romlott állapotú ház, kúria. Ha majdan a természetbará-. tok bejelentik a szövetség­nek, az felveszi a kapcsola­tot a község üzemeivel, in­tézményeivel, és közösen rendbe hozzák. Hogy kevés a pénz? Az. összefogás a pénzhiányt is képes bizonyos mértékben áthidalni, az eredmény. egy kellemes lalatok köre, ha az ilyen vállalatoknak nem sikerül időközben a gazdálkodás hatékonyságát számottevő­en javítaniuk. A javítás egyik lehetőségét teremti meg az új keresetszabályo­zás azzal, hogy hatékonyabb foglalkoztatásra ösztönzi a vállalatokat. Sok helyen azonban tartanuk attól, hogy nehézségek lehetnek az ily módon felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatásában. An­nál inkább, mert eddig az érintett vállalatoknál nem sok történt a dolgozók át­képzése, tudatos, átirányítá­sa érdekében. A költségvetés ennek támogatására az el­múlt években 20 millió fo­rintot irányzott elő, de a le­hetséges összegnek csak je­lentéktelen töredékét hasz­nálták fel. A minisztérium szakem­berei a konzultációkon fel­hívják a vállalati vezetők fi­gyelmét arra a kedvezőtlen jelenségre, hogy az utóbbi időben lényegesen csökken­tek a vállalatok szabadon felhasználható fejlesztési forrásai, vagyis „íelélték” fejlesztési alapjukat. Ha ez folytatódik, sí a gazdálkodók nem a forrásképződéshez igazítják fejlesztési elképze­léseiket, már rövid távon is nehéz helyzetbe kerülhetnek. nyaraló igazán megéri az erőfeszítést. S ha már el­készült, lehet cserélni: pél­dául a zsadányiak menjenek Mezőhegyesre, a mezőhegye- siek Zsadányba. Mégpedig közeire, men a közlekedési árak miatt ez sem mindegy. Az említett példa csak egy azon törekvések közül, ame­lyek lényege, hogy megyén belül is meg lehet és kell ta­lálni a pihenés, felüdülés le­hetőségeit. Vagy ott vannak például a Körösök, amelyek remek csónaktúrákra csalo­gatják az embert... MHMMHV A természetbarátok nem titkolják, az új vezetőségben olyan emberek is helyt kap­lak, akik hivatali beosztá­suknál fogva is sokat tudnak tenni a mozgalomért. Nem kell itt nagy dolgokra gon­dolni. Elég, ha valahol fel­fedeznek és felajánlanak egy elhagyott, régi gátőrhá­zat, hogy rendbe hozva pél­dául kulcsos ház jegyen be­lőle. Az ilyen és hasonló hozzájárulásokkal egy-egy gazdasági vezető a saját dol­gozói érdekét is szolgálja, hiszen „cserealapot” teremt, s ezzel hozzájárul munkásai pihenéséhez. És lássuk be: gyakran a. jóindulaton, kis szemléletváltáson múlik, hogy „felfedezzenek” másra már nem alkalmas, különben hasznos épületeket . .. Szükség is van erre a tá­mogatásra, hiszen a megyei természetbarát-szövetség költségvetése meglehetősen szűkös. Leírni is furcsa, de a négyezer emberre 18 ezer forint jut évente! Ezt az összeget kell pótolni a ter­mészetet szerető emberek lelkesedésével, társadalmi munkájával, a szövetségi tagság vállalásával. Már csak azért is, mert ezzel saját egészségünket védjük, hiszen a szabadban tartózkodásnál, a mozgásnál nemigen akad egészségesebb szabadidő-töl- tés! M. Sz. Zs. Kőolajkutatók megtakarítása Kiemelkedő sikereket ér­tek el a kongresszusi-felsza­badulási verseny eddigi sza­kaszában a Szolnoki Kő- olajkutató Vállalat dolgozói. A Csongrádtól a Nyírségig, a Békéstől Egerig terjedő tér­ségben dolgozó olajbányá­szok az 1984-re előirányzott 127 ezer méter kutatófúrást 2,5, a 132 ezer méter feltáró­fúrást pedig 5,5 százalék hí­ján november 26-ig teljesí­tették. Most azon dolgoznak, hogy három héttel az év vé­ge előtt éves. programjukat hiánytalanul végrehajtsák. A 127 szocialista brigád kétezernél több tagja az anyag- és energiatakarékos­ság terén is szép eredménye­ket ért el: eddig együttesen 41 millió forint költséget takarítottak meg. Import­anyagokból például 16. üzem- és kenőanyagokból majdnem 10 millió forint ér­tékűvel kevesebbet használ­tak fel a tervezettnél. A „Dolgozz hibátlanul!” rend­szer keretében benyújtott 150 javaslatuk megvalósítá­sa is további 5 millió forint­tal javította a gazdasági eredményt. A jubileumi munkaversenyben országos rekord megdöntésére is ké­szülnek. Az RD—60-as fúró­berendezéssel dolgozó Vosz- tok Szocialista Brigád arra vállalkozott, hogy 1984. áp­rilis 4. és 1985. április 4. között, tehát egy év alatt, összesen 40 ezer méter fú­rást végez. Egy fúróbrigád ennyi idő alatt ilyen teljesít­ményt hazánkban még nem produkált. A kollektíva elha' tarozását jó szervező mun­kával, a munkaidő kihaszná­lásával eddig időarányosan teljesítette. Vállalatok felkészülése a szabályozóváltozásokra A vállalati vezetők ezekben a hetekben felmérik, mit je­lentenek számukra a gazdasági szabályozórendszerben 1985- ben bekövetkező változások: hogyan alakul a változó körül­mények közepette jövedelmezőségük, ki tudják-e fizetni az adókat, s marad-e fejlesztésre, a dolgozók keresetének növe­lésére. A Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondották: szakembereik mostanában számos előadást tartanak vállalati vezetőknek, konzultáció­kat tartanak, s megvitatják velük a felvetődő kérdéseket. 1984. november 28., szerda Hogyan lesz a rongyból dollár? Hatalmas bálákban érkezik a textilhulladék A hatalmas bálahegy már messziről jelzi, merre talál­ható a Békéscsabai Állami Gazdaság textilhulladék - mentő üzeme. Az oda vezető út mellett egy 200 köbmé­teres tűzi víztároló és né­hány üszkös falmaradvány emlékeztet a tavalyi tűz­vészre. Az üzem nem sok­kal a tűz után már újra dol­gozott, a népgazdaságnak szüksége volt az ott meg­termelt értékre. o Hevesi János üzemvezető mondja: — Mi a Temaforgnak végzünk bérmunkát ezen a telepen. A vállalat bel- és külföldön felvásárolja a textil- és fonalhulladékokat, ezek bálákban, zsákokban érkeznek hozzánk. Ekkor kezdődik a mi tevékenysé­günk, melynek nyomán újra hasznosíthatóvá válik a má­sutt már kidobott maradék. Az újrahasznosítás a te- lekgerendási feldolgozóban nagyon egyszerűen történik. Felbontják a hatalmas bá­lákat és a jó szemű, ügyes kezű lányok-asszonyok meg­kezdik a válogatást, anyagi összetétel, szín és méret sze­rint kerülnek külön kosa­rakba a rongyok. Mindig úgy, ahogyan a külföldi ve­vő kéri, mert a szétváloga­tott és csoportosított textil­hulladék 90 százaléka tőkés exportra kerül. o A munka látszatra nem sok betanulást kíván, de az üzemvezető néhány számmal meggyőz az ellenkezőjéről. Csak a trikóanyagokat 50 különböző szempont szerint kell válogatni, s ebben nin­csenek benne az eltérő szí­nek. A fonalakból 10—15 különböző bála készül, az akryl anyagokat is 50 cso­portra osztják. Jó szem, ügyes kéz és nagy tapasz­talat kell ahhoz, hogy hi­bátlan legyen a munka. A hibátlanság pedig fon­tos, mert a külföldi — fő­leg olasz — vevők, nem gép- törlő rongynak veszik az árut. Erre szakosodott üze­mek feltépik az anyagot, új­ra fonják és a tapasztalatok szerint a vadonatújjal -meg­egyező minőségű fonalat ké­szítenek. És mert a textil­hulladékot szín szerint vá­logatva kapják, a fonal fes­tésének költségeit is megta­karítják. o Nem kerülhet tehát piros rongy a kékek közé, de mű­szálas sem a pamut mellé. Minden anyagnak más és más a feldolgozási technoló­giája, komoly zavart — és pénzbe kerülő reklamációt — okozna minden tévedés. Ettől azonban nem kell tartani. A régebbi dolgozók­nak szinte rá sem kell néz­niük az anyagra, már a ta­pintásáról érzik, milyen ösz- szetételű és melyik kosárba kell dobni. Az újak is ha­mar belejönnek és teljesít­ménytől függően 3-4 ezer forint közötti keresetet tud­nak elérni. Ez a háztájival együtt már egész jó jövede­lemnek számít, különösen ha hozzátesszük: ez a mun­ka egy műszakos. o Természetesen az állami gazdaság sem fizet rá erre a tevékenységre. A 13 mil­lió forintos éves anyagmen­tes árbevételen 2,5—3 millió forint a nyereség. Nem vé­letlen, hogy Bacsa Vendel igazgató a további fejlesztés lehetőségeit fontolgatja. — Elsősorban a bálázó­kapacitást kívánjuk növelni. A külföldi vevők igényesek, csak a jól tömörített, gon­dosan formázott árut fogad­ják. Gondolkodunk azon is, hogy kialakítunk valamilyen továbbfeldolgozó tevékeny­séget, a hulladék közt ugyanis elég sok a közvet­lenül felhasználható anyag. A Temaforgtól kapott tájé­koztatás szerint a külföldi vevők elégedettek a mun­kánkkal, a jövőben is szá­mítanak ránk. Mi pedig szí­vesen foglalkozunk ezzel az ágazattal, mert nyereséges, helyben tudunk munkát ad­ni a dolgozóinknak és ami nagyon fontos: szinte a sem­miből teremtünk dollárt a népgazdaságnak. L. L. Jó szem és ügyes kéz kel] a válogatáshoz Bálázóprésekkcl tömörítik az anyagot Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents