Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

0, ha hinni tudnék... 1984. november 3., szombat Koszta Rozália kiállítása a relégyárban Gyulán, a Ganz-MÁVAG relégyárában kedden kiállí­tási nyílt Koszta Rozália fest­ményeiből. Az irodaépület emeleti folyosóján elhelye­zett 18 kép legutóbb tavasz- szal, a festőnő londoni' kiál­lításán szerepelt. Az ott be­mutatott anyag most a relé- gyárba került. Ezzel Koszta Rozália a gyár vezetői és a gyártáselőkészítő csoport ké­résének tett eleget. Három éve, 1981-ben kez­dődött kapcsolatuk, amikor a brigád elhatározta, hogy a Koszta Rozália nevet szeret­né felvenni. A szokatlan öt­let nyomán barátság alakult ki: levelezések, kiállítási meghívók, kölcsönös, látoga­A Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs műtermei­ben számos egyedi produkci­ón és sorozaton dolgoznak az animációs^ szakemberek. Be­fejezéséhez közeledik Dargay Attila Szaffi című rajzjáték­filmje, amelyet Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye alapján készít. A produkciót jövő év januárjában láthatja a közönség. Ugyancsak a forgatás végéhez közeledik Orosz István és Haris László rövidfilmje, az „Apokrif”, amelyet Pilinszky János em­lékének szentelnek az alko­tók. Rófusz Ferenc „Gravitá- ció”-ja és Varga Csaba A valcer című filmje már több nemzetközi fesztiválon is szerepelt. Varga Béla Hegedű című alkotása nemrégiben került ki a III. műteremből. tások, beszélgetések, és ez a kiállítás jelzi kapcsolatuk tartalmát. A megnyitás alkalmával a 18 olajfestmény mindegyiké­ről beszélt a festőnő. Témá­jukban Gyulához kötődnek: a tájak, utcák, emberalakok személyes élményeim, emlé­keim — mondta, elmesélve minden egyes kép létrejötté­nek körülményeit. Koszta Rozália látogatása diavetítéssel egybekötött londoni útiélmény-beszá- molóval zárult. Legközelebb a brigádtagok keresik fel műhelyében — portrét készít róluk. Kép, szöveg: Szőke Margit * í!já Foky Ottó Mackók vigyáz­zatok! című egyedi filmje is mozibemutatásra érett, míg Lisziák Elek A fülemüle cí­mű, Arany János klasszikus verséből készülő produkció­ja, valamint Kovács István, Hernádi Tibor és Hernádi Oszkár Kérem a következőt című rajzfilmsorozata a be­fejezéséhez közeledik. A II. stúdióban jelenleg dolgoznak Ternovszky Bélá­nak a Macskafogó című, egész estés filmjén, amely a kanadai Sefel Pictures és a müncheni INAFILM cég megrendelésére készül. For­gatják Orosz István Ah, Amerika című egyedi televí­ziós produkcióját, amely a századforduló nagy népván­dorlásának állít emléket. ... mondogatják — talán kevésbé költőien — a peda­gógusok, olvasván a műve­lődési miniszter utasítását a nevelési-oktatási intézmé­nyek pedagógusai adminiszt­ratív terheinek csökkentésé­ről. Amire az oktatáspoliti­kában valamelyest is járatos ..pályán kívüli” mindjárt a fejéhez kap, s imigyen kiált fel: — Hát nem ezért harr voltak éveken át! E képzeletbeli párbeszéd­hez, sajnos, az élet, a való­ság szolgált alapul. Mert e hőn várt miniszteri utasítást valóban sokan fogadták hi­tetlenkedéssel, sőt, ellenke­zéssel. Az okok, a miértek pedig mtsszire nyúlnak visz- sza... E szűkös terjedelem miatt még csak meg sem kí­sérelhetem az okok — akár vázlatos — felsorolását sem. Néhány folyamatra azonban amely a pedagógustársada­lom kifáradásához, „telített­ségi érzéséhez” hozzájárult — utalnom kell. Az utóbbi évtizedekben az iskolán kívüli állami, moz­galmi és tömegszervezetek egyre több feladatot próbál­tak elintézni az iskolán ke­resztül. Emellett a pedagó­giai munka adminisztrációja is úgy felduzzadt, hogy las­san — mivel mérhetőbb — inkább ez vált a nevelő munkájának mércéjévé, mintsem a tényleges peda­gógiai tevékenység. Aztán a demográfiai hul­lám kialakulásával felduz­zadtak az iskolák, személyte­lenebbekké váltak, működé­sük egyre bürokratikusabb lett, s ehhez — hiszen peda­gógushiány van — hozzájá­rult a túlmunka felszaporo­dása. A túlterhelés érzete abból is táplálkozott, hogy mai oktatási rendszerünkben mindig hiányzik az iskolák tényleges önállósága, s a pe­dagógusok „lelkiismereti sza­badsága". Évtizedekkel ezelőtt, né­hány jóindulatú rendelkezés során pedig a kötött és kö­tetlen pedagógiai tevékeny­ség aránya az előbbi „javá­ra” tolódott el. (Az ötvenes években bizonyos tanításon kívüli tevékenységeket „óra- számosítottak”.) Ez anyagi­lag előnyt jelentett, de csök­kent általa a szabadon vé­gezhető tevékenységek szá­ma. Ez hozzájárult a peda­góguspálya hivatalnok jelle­gűvé válásához, hiszen csök­kent a pedagógusok szakmai önállósága, miközben nőttek a kötelező terhek. E jelenségek feloldására született meg az oktatási mi­niszter és a Pedagógusok Szakszervezete 1978-as állás­foglalása a pedagógusok munkaköri kötelezettségeiről, amit, emlékszem, akkor óriá­si örömmel, lelkesedéssel fo­gadtak. Csakhogy hamar ki­derült az állásfoglalásról, a gyakorlatban kivitelezhetet­len. A máról szólva pedig már röstellem is szóba hozni, annyit írtam, írtunk róla: a pedagógiai adminisztráció so­ha nem látott méreteket öl­tött. Egy iskola vezetése, pe­dagógusai évente 30—40 ki­mutatást is készítenek, a tervkészítés értelmetlen mé­reteket, formát öltött, szapo­rodnak az értékelő, elemző írások, a felmérősdi, és vi­rágzik a „százalékmánia”. S emellett az iskola funkciója is bővült, s a nyitott kapuk is új feladatokat róttak az emberekre. De elég az okok felsorolásából, hiszen aki figyelemmel kísérte a Köz­nevelésben folyó vitát a pe­dagógusok túlterheltségéről, annak aligha mondhatok újat. És október elején megje­lent a miniszteri utasítás a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentéséről. Az üdvrivalgás elmaradt... Pe­dig ez ésszerűbbé kívánja tenni a tervezést, csökkente­ni a pedagógiai szakmai te­vékenységgel járó adminiszt­rációt. Az utasítás 5. pontja 14 alpontban sorolja fel mindazt, amire nem kötelez­hető a pedagógus. Például a központi tanmenet lemásol- tatására, a saját munkáját értékelő jelentés készítésé­re, a társadalmi szerveknek szóló jelentés megírására, előterjesztés elkészítésére, tantárgyi átlag, tanulmányi eredmény kiszámolására, osz­tályfőnöki, nevelői feljegyzé­sek, személyiséglapok veze­tésére. Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Ez utóbbi különösen nagy ellenkezést váltott ki, illetve még az óravázlatírás kötelező jellegének eltörlése is. A háborgók azonban fel­tehetően nem olvasták el alaposan az utasítást. Abban azt is megfogalmazták, hogy „A pedagógus kötelessége a tanórákra és más foglalkozá­sokra történő alapos és lel­kiismeretes felkészülés. Az utóbbi ajánlott eszköze az egyéni felfogás szerint elké­szítendő óravázlat." Még kísért a múlt, és fog is, feltehetően egészen addig, míg az új közoktatási tör­vény meg nem jelenik, s az iskola demokratizálódása, önállósága, az irányítás struktúrája meg nem válto­zik, s benne a ma még több­szörös kiszolgáltatottságban élő pedagógus helyzete. El kell ismerni, kicsit ko­rán jelent meg az utasítás. De valahol csak el kell kez­deni ! Miért fogadják hát mindjárt ellenkezéssel so­kan? S köztük nem egy ki­tűnően, lelkiismeretesen dol­gozó pedagógus. Mert úgy érzik, általa a gyengébb, hanyagabb, vagy csak rutin­ból dolgozó kollégák jutnak előnyhöz? Vagy éppen az fél, aki eddig pont az adminiszt­ráció pontos vezetésével tu­dott a jók között megmarad­ni? E kételyek megfogalmazói egyre nem gondolnak: az adminisztráció csökkentésé­ről szóló utasítást komoly, gyökeres változások is követ­ni fogják. Amelyek a mai közoktatás minőségének ja­vítását célozzák, s ennek ér­dekében növelik majd az is­kolák önállóságát, felelőssé­gét, s biztosítanak majdan nagyobb védelmet az iskolák és a pedagógusok számára. De semmilyen, törvény, ren­delkezés, presztízsnövelő in­tézkedés nem helyettesítheti a kollektív kötelességet és hivatástudatot, amely ha ki­alakul, akkor nem tűri meg magában a hivatással nem vagy visszaélőket. Ezért tar­tom mondvacsináltnak az említett fenntartásokat. Mert követelni, mércét állítani, számon kérni nem csak a gyerekektől lehet... S nem csak írásos „bizonylatok”, százalékok, jelentések, váz­latok alapján. És az, hogy mennyire ismerjük a ránk bízott emberpalántákat, ed­dig sem a sokrublikás szemé­lyiséglapok kitöltésén mú­lott: hanem a pedagógiai ér­zéken, a gyermek iránti ér­deklődésen és a törődő szere- teten ... Elindult tehát egy folya­mat. Várva várt, s reméljük gyökeres változtatást hozó folyamat. Amelynek sikeré­ben hinni kell! Elsőként a pedagógusoknak. B. Sajti Emese Koszta Rozália bemutatja festményeit. Mögötte Menyasszony című képe látható Készülő animációs filmek Játék a könyvekért Irodalmi rejtvénypályázat I. A szovjet könyv és hanglemez ünnepi hete alkalmából a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat Játék a könyvekéit címmel szellemi fejtörőjátékot, szellemi totót rendez. A já­tékban mindenki részt vehet. Tippelni a helyes válasz (a, b, c) bekarikázásával lehet. A nyilvános sorsolásra a játék befejezésének színhelyén, Székesfehérváron kerül sor 1985. március 23-án. A helyes megfejtők között 50 ezer forint ér­tékben könyvjutalmat sorsolnak ki. A nyertesek névsorát és a rejtvény megfejtését lapunk is közzéteszi. A kétrészes játék következő fordulóját lapunk november 10-i számában keresse! 1. Alekszej Makszi movies Peskov a szovjet társadalmi és kulturális élet legkiemel­kedőbb egyénisége, a szocia­lista realizmus vezéralakja volt. Első műve 1892-ben lá­tott napvilágot Makar Csud- ra címmel. Milyen néven vált ismertté az író? a) Gorkij b) Lunacsarsz- kij c) Dosztojevszkij 2. önéletrajzi trilógiájával (Nyugtalan ifjúság, Nagy vá­rakozások kora, Barangolá­sok könyve) vált híressé az egyik legolvasottabb szovjet író. Kiről van szó? a) Leonyid Leonov b) Konsztantyin Pausztovsz- kij c) Alekszander Fa- gyejev 3. Mit fed ez a két szó:Sze- rapion testvérek? a) Katajev regényének cí­me b) Gorkij támogatá­sával létrejött irodalmi csoportosulás c) irodalmi folyóirat 4. A Hovanscsina című ze­nés népdráma zenekari elő­játéka Hajnal a Moszkva fo­lyón címmel önálló műként is gyakran műsorra kerül. Ki a mű szerzője? a) Modeszt Muszorgszkij b) Nyikolaj Rimszkij-Kor- szakov c) Alekszandr Bo- rogyin 5. A népszerű Onedin család című tévésorozat kísérőzené­je Aram Hacsaturján, 1978- ban elhunyt szovjet zene­szerző alkotása. Melyik mű­véből való a zenei részlet? a) Toccata b) Spartacus c) Gajane 6. Böcklin festménye, amely a Nápoly közelében fekvő Ponza-szigetet ábrázolja, ahol a néphit szerint nincse­nek élők, csak holtak, volt az ihletője A holtak szigete című szimfonikus költemény­nek. Ki a zenemű szerzője? a) Szergej Rachmaninov b) Nyikolaj Mjaszkovszkij c) Vytantasz Montvila 7. Kabalevszkij Colas Bre- ugnon című kétfelvonásos operáját 1938-ban mutatták be Leningrádban. Melyik francia író regénye alapján készült az opera? a) Romain Rolland b) Anatole France c) Roger Martin du Card 8. Gorkij felfedezettje, az ügyészségek állandó beidé- zettje volt Isaac Babel. Írá­sait düh és csodálat egyszer­re fogadta. Bugyonnij Babel egy műve miatt 1924-ben és 1928-ban a Pravda hasábja­in rontott rá a „hősöket gya- lázó anyámasszony katoná­jára”. Melyik műről van szó? a) Lovashadsereg b) Odesszai történetek c) A kezdet 9. Hja Ehrenburg az egyik legtermékenyebb szovjet író. Moszkvai sikátor című regé­nyét ez évben jelentette meg az Európa Kiadó. A legma­radandóbb alkotása önélet­rajzi műve. Mi a címe? a) Vihar b) Emberek, évek, életem c) Kilence­dik hullám 10. Első örömök, rendkívüli nyár, Máglya címmel jelen­tek meg egy magas színvo­nalú írói vállalkozás kötetei 1945 és 1962 között. Az írói koncepció a Háború és bé­két és a Csendes Dont kö­veti, hatalmas történelmi és társadalmi tablókon elevení­ti meg az ábrázolt kort. Ki a művek szerzője? a) Szemjon Babajevszkij b) Vaszilij Azsajev c) Konsztantyin Fegyin 11. Mihail Solohov, a már életében klasszikussá lett No­bel- díjas szovjet író világhí­rű alkotása a Csendes Don. A mű, szétfeszítve a szoká­sos családregény kereteit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeit és történetét dolgozza fel. Me­lyik család áll a regény kö­zéppontjában? a) Artamonov család b) Korsunov család c) Me- lehov család 12. „A huszadik század leg­szebb szerelmi története” — írta Luis Aragon Csingiz Ajtmanov, világhírű kirgiz író művéről. Melyikről? a) A versenyló halála b) Az első tanító c) Dzsami- la szerelme 13. „A költészet nem bé­kés katedrális, / küzdelem az, hol nincsen kegyelem.” A mai szovjet irodalom leg­nagyobb lírikusa fogalmaz­ta meg így hitvallását. Több­ször megfordult külföldön, találkozott többek között Ro­bert Kennedyvel és Fidel Castróval is. 1971-ben Ma­gyarországon is járt. Kiről van szó? a) Borisz Paszternák b) Alekszandr Tvardovszkij c) Jevgenyij Jevtusenko +1. Konsztantyin Mihajlo- vics Szimonov a szovjet­orosz irodalom kiemelkedő alkotója. 1944-ben jelent meg világhírű regénye, a Nappa­lok és éjszakák, amelyben dokumentális hűséggel érzé­kelteti egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdel­mét. Melyik csata idején ját­szódik a mű? a) leningrádi csata b) sztálingrádi csata c) kursz- ki tankcsata Név: ____________________________________________ L akcím:_________________________________________________ É letkor:________________________________________________ A fenti szelvényt az alábbi címre kell postára adni: az alábbi címre: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, propagandaosztály. 1370 Budapest 5. Pf.: 370. —c MOZ 1 látszani kell Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjára emlékeztet egy kicsit a Frank Cucci által írt forga­tókönyv lényege. Makk Ká­rolyt, a magyar—amerikai koprodukcióban készült film rendezőjét is valószínű a komédián átütő, nagyon is komoly emberi gyötrelmek, az idősödő házaspár kötelékeket szaggató-csomozó párviada­la ragadta meg. Mert hiába hirdetik filmkomédiának a Játszani keilt, a két nagy­szerű főszereplő, Maggie Smith és Christopher Plum­mer gondoskodik róla. hogy annál lényegesen több, ne­mesebb legyen. Mert az, hogy a nagy Shakespeare-színész álarcot és más egyéniséget ölt hiú­ságból, a nagy lehetőség ke­resése okán, s hogy át kell élnie felesége, Lily csalárd­ságát, amint éppen vele, az­az egy idegennel csalja meg, igazán nem vígjátéki gon­dolat. Kettejük harca alkot­ja a film magvát, s e két színész játékáért érdemes megnézni a Játszani keilt. Alakításukért még azt is hajlandók vagyunk megbo­csátani, hogy időnként ide­genforgalmi reklámíze van a filmnek, s hogy túl sokat adagolnak a „játék a játék­ban" ötletből. Mindezek ugyanis idegen testként lóg­nak az alkotáson, lassítják és zavarják a két ember lí­rai, tragikus-játékos, szép küzdelmét. A film szellemes, váratlan fordulatokkal lepi meg a né­zőt. Fricskát kap a film­gyártás, a színész és sztár­világ, a házasélet, egy kicsit a hazai Amerika-szemlélet is, de ezek az önmagában jó ötletek, ügyes kifigurázások árván, oda nem illően csim­paszkodnak rá a házaspár fájdalmasan szép küzdelmé­re. Lily, a tehetséges írónő menekülni akar az otthon is színészi ötletekkel operáló férjétől, az érzelmeiket be- ragacsoló hamis máztól, a megszokástól, a kihűlt csalá­di tűzhelytől. Lázad, s ez a lázadás kényszeríti harcra — no meg a férfiúi, színészi büszkeség — férjét, Fritz- royt. A film a férfi szenve­dését tárja elénk direkt mó­don, a feleség lázadása, bel­ső vívódásai csak mozdula­tokban, arcikefejezésekben kísérhetők nyomon. Csak? Maggie Smith, Lily alakítója egyetlen pillantásával, száj­rándulásával ki tud fejezni több jelenetre is elegendő történést. A bohókás, indu­latos, önimádó férj, Fritzroy pedig előttünk válik kétke­dő, pitiző kisfiúvá. De csak annyi ideig, míg mindezt el­hisszük neki, hogy aztán le­győzhetetlen igazi énjével álljon újra elénk. A két színész — Maggie Smith és Christopher Plum­mer — úgy tud táncolni a szakadék felett alakításával, hogy minden percben „zuha­násukat”, azaz lelepleződé­süket várjuk. Hiába. Talány maradnak végig mindketten. Ahogyan mindig is talány marad az emberi együttélés, házasság még maguknak a résztvevőknek is. Nem tárják fel teljesen magukat, játsza­nak egymással, sebeket ej­tenek és kapnak, győzelmet ünnepelnek, amelyből kide­rül néhány percen belül, hogy egyértelmű vereség ... Játékuk tehát izgalmas, szép filmélmény volt. Csak egyet nem értek. Minek kel­lett ehhez a New York—Bu­dapest színhelyű banális sztorit kitalálni? B. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents