Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 259. szám
0, ha hinni tudnék... 1984. november 3., szombat Koszta Rozália kiállítása a relégyárban Gyulán, a Ganz-MÁVAG relégyárában kedden kiállítási nyílt Koszta Rozália festményeiből. Az irodaépület emeleti folyosóján elhelyezett 18 kép legutóbb tavasz- szal, a festőnő londoni' kiállításán szerepelt. Az ott bemutatott anyag most a relé- gyárba került. Ezzel Koszta Rozália a gyár vezetői és a gyártáselőkészítő csoport kérésének tett eleget. Három éve, 1981-ben kezdődött kapcsolatuk, amikor a brigád elhatározta, hogy a Koszta Rozália nevet szeretné felvenni. A szokatlan ötlet nyomán barátság alakult ki: levelezések, kiállítási meghívók, kölcsönös, látogaA Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs műtermeiben számos egyedi produkción és sorozaton dolgoznak az animációs^ szakemberek. Befejezéséhez közeledik Dargay Attila Szaffi című rajzjátékfilmje, amelyet Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye alapján készít. A produkciót jövő év januárjában láthatja a közönség. Ugyancsak a forgatás végéhez közeledik Orosz István és Haris László rövidfilmje, az „Apokrif”, amelyet Pilinszky János emlékének szentelnek az alkotók. Rófusz Ferenc „Gravitá- ció”-ja és Varga Csaba A valcer című filmje már több nemzetközi fesztiválon is szerepelt. Varga Béla Hegedű című alkotása nemrégiben került ki a III. műteremből. tások, beszélgetések, és ez a kiállítás jelzi kapcsolatuk tartalmát. A megnyitás alkalmával a 18 olajfestmény mindegyikéről beszélt a festőnő. Témájukban Gyulához kötődnek: a tájak, utcák, emberalakok személyes élményeim, emlékeim — mondta, elmesélve minden egyes kép létrejöttének körülményeit. Koszta Rozália látogatása diavetítéssel egybekötött londoni útiélmény-beszá- molóval zárult. Legközelebb a brigádtagok keresik fel műhelyében — portrét készít róluk. Kép, szöveg: Szőke Margit * í!já Foky Ottó Mackók vigyázzatok! című egyedi filmje is mozibemutatásra érett, míg Lisziák Elek A fülemüle című, Arany János klasszikus verséből készülő produkciója, valamint Kovács István, Hernádi Tibor és Hernádi Oszkár Kérem a következőt című rajzfilmsorozata a befejezéséhez közeledik. A II. stúdióban jelenleg dolgoznak Ternovszky Bélának a Macskafogó című, egész estés filmjén, amely a kanadai Sefel Pictures és a müncheni INAFILM cég megrendelésére készül. Forgatják Orosz István Ah, Amerika című egyedi televíziós produkcióját, amely a századforduló nagy népvándorlásának állít emléket. ... mondogatják — talán kevésbé költőien — a pedagógusok, olvasván a művelődési miniszter utasítását a nevelési-oktatási intézmények pedagógusai adminisztratív terheinek csökkentéséről. Amire az oktatáspolitikában valamelyest is járatos ..pályán kívüli” mindjárt a fejéhez kap, s imigyen kiált fel: — Hát nem ezért harr voltak éveken át! E képzeletbeli párbeszédhez, sajnos, az élet, a valóság szolgált alapul. Mert e hőn várt miniszteri utasítást valóban sokan fogadták hitetlenkedéssel, sőt, ellenkezéssel. Az okok, a miértek pedig mtsszire nyúlnak visz- sza... E szűkös terjedelem miatt még csak meg sem kísérelhetem az okok — akár vázlatos — felsorolását sem. Néhány folyamatra azonban amely a pedagógustársadalom kifáradásához, „telítettségi érzéséhez” hozzájárult — utalnom kell. Az utóbbi évtizedekben az iskolán kívüli állami, mozgalmi és tömegszervezetek egyre több feladatot próbáltak elintézni az iskolán keresztül. Emellett a pedagógiai munka adminisztrációja is úgy felduzzadt, hogy lassan — mivel mérhetőbb — inkább ez vált a nevelő munkájának mércéjévé, mintsem a tényleges pedagógiai tevékenység. Aztán a demográfiai hullám kialakulásával felduzzadtak az iskolák, személytelenebbekké váltak, működésük egyre bürokratikusabb lett, s ehhez — hiszen pedagógushiány van — hozzájárult a túlmunka felszaporodása. A túlterhelés érzete abból is táplálkozott, hogy mai oktatási rendszerünkben mindig hiányzik az iskolák tényleges önállósága, s a pedagógusok „lelkiismereti szabadsága". Évtizedekkel ezelőtt, néhány jóindulatú rendelkezés során pedig a kötött és kötetlen pedagógiai tevékenység aránya az előbbi „javára” tolódott el. (Az ötvenes években bizonyos tanításon kívüli tevékenységeket „óra- számosítottak”.) Ez anyagilag előnyt jelentett, de csökkent általa a szabadon végezhető tevékenységek száma. Ez hozzájárult a pedagóguspálya hivatalnok jellegűvé válásához, hiszen csökkent a pedagógusok szakmai önállósága, miközben nőttek a kötelező terhek. E jelenségek feloldására született meg az oktatási miniszter és a Pedagógusok Szakszervezete 1978-as állásfoglalása a pedagógusok munkaköri kötelezettségeiről, amit, emlékszem, akkor óriási örömmel, lelkesedéssel fogadtak. Csakhogy hamar kiderült az állásfoglalásról, a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A máról szólva pedig már röstellem is szóba hozni, annyit írtam, írtunk róla: a pedagógiai adminisztráció soha nem látott méreteket öltött. Egy iskola vezetése, pedagógusai évente 30—40 kimutatást is készítenek, a tervkészítés értelmetlen méreteket, formát öltött, szaporodnak az értékelő, elemző írások, a felmérősdi, és virágzik a „százalékmánia”. S emellett az iskola funkciója is bővült, s a nyitott kapuk is új feladatokat róttak az emberekre. De elég az okok felsorolásából, hiszen aki figyelemmel kísérte a Köznevelésben folyó vitát a pedagógusok túlterheltségéről, annak aligha mondhatok újat. És október elején megjelent a miniszteri utasítás a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentéséről. Az üdvrivalgás elmaradt... Pedig ez ésszerűbbé kívánja tenni a tervezést, csökkenteni a pedagógiai szakmai tevékenységgel járó adminisztrációt. Az utasítás 5. pontja 14 alpontban sorolja fel mindazt, amire nem kötelezhető a pedagógus. Például a központi tanmenet lemásol- tatására, a saját munkáját értékelő jelentés készítésére, a társadalmi szerveknek szóló jelentés megírására, előterjesztés elkészítésére, tantárgyi átlag, tanulmányi eredmény kiszámolására, osztályfőnöki, nevelői feljegyzések, személyiséglapok vezetésére. Itt álljunk meg egy pillanatra. Ez utóbbi különösen nagy ellenkezést váltott ki, illetve még az óravázlatírás kötelező jellegének eltörlése is. A háborgók azonban feltehetően nem olvasták el alaposan az utasítást. Abban azt is megfogalmazták, hogy „A pedagógus kötelessége a tanórákra és más foglalkozásokra történő alapos és lelkiismeretes felkészülés. Az utóbbi ajánlott eszköze az egyéni felfogás szerint elkészítendő óravázlat." Még kísért a múlt, és fog is, feltehetően egészen addig, míg az új közoktatási törvény meg nem jelenik, s az iskola demokratizálódása, önállósága, az irányítás struktúrája meg nem változik, s benne a ma még többszörös kiszolgáltatottságban élő pedagógus helyzete. El kell ismerni, kicsit korán jelent meg az utasítás. De valahol csak el kell kezdeni ! Miért fogadják hát mindjárt ellenkezéssel sokan? S köztük nem egy kitűnően, lelkiismeretesen dolgozó pedagógus. Mert úgy érzik, általa a gyengébb, hanyagabb, vagy csak rutinból dolgozó kollégák jutnak előnyhöz? Vagy éppen az fél, aki eddig pont az adminisztráció pontos vezetésével tudott a jók között megmaradni? E kételyek megfogalmazói egyre nem gondolnak: az adminisztráció csökkentéséről szóló utasítást komoly, gyökeres változások is követni fogják. Amelyek a mai közoktatás minőségének javítását célozzák, s ennek érdekében növelik majd az iskolák önállóságát, felelősségét, s biztosítanak majdan nagyobb védelmet az iskolák és a pedagógusok számára. De semmilyen, törvény, rendelkezés, presztízsnövelő intézkedés nem helyettesítheti a kollektív kötelességet és hivatástudatot, amely ha kialakul, akkor nem tűri meg magában a hivatással nem vagy visszaélőket. Ezért tartom mondvacsináltnak az említett fenntartásokat. Mert követelni, mércét állítani, számon kérni nem csak a gyerekektől lehet... S nem csak írásos „bizonylatok”, százalékok, jelentések, vázlatok alapján. És az, hogy mennyire ismerjük a ránk bízott emberpalántákat, eddig sem a sokrublikás személyiséglapok kitöltésén múlott: hanem a pedagógiai érzéken, a gyermek iránti érdeklődésen és a törődő szere- teten ... Elindult tehát egy folyamat. Várva várt, s reméljük gyökeres változtatást hozó folyamat. Amelynek sikerében hinni kell! Elsőként a pedagógusoknak. B. Sajti Emese Koszta Rozália bemutatja festményeit. Mögötte Menyasszony című képe látható Készülő animációs filmek Játék a könyvekért Irodalmi rejtvénypályázat I. A szovjet könyv és hanglemez ünnepi hete alkalmából a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat Játék a könyvekéit címmel szellemi fejtörőjátékot, szellemi totót rendez. A játékban mindenki részt vehet. Tippelni a helyes válasz (a, b, c) bekarikázásával lehet. A nyilvános sorsolásra a játék befejezésének színhelyén, Székesfehérváron kerül sor 1985. március 23-án. A helyes megfejtők között 50 ezer forint értékben könyvjutalmat sorsolnak ki. A nyertesek névsorát és a rejtvény megfejtését lapunk is közzéteszi. A kétrészes játék következő fordulóját lapunk november 10-i számában keresse! 1. Alekszej Makszi movies Peskov a szovjet társadalmi és kulturális élet legkiemelkedőbb egyénisége, a szocialista realizmus vezéralakja volt. Első műve 1892-ben látott napvilágot Makar Csud- ra címmel. Milyen néven vált ismertté az író? a) Gorkij b) Lunacsarsz- kij c) Dosztojevszkij 2. önéletrajzi trilógiájával (Nyugtalan ifjúság, Nagy várakozások kora, Barangolások könyve) vált híressé az egyik legolvasottabb szovjet író. Kiről van szó? a) Leonyid Leonov b) Konsztantyin Pausztovsz- kij c) Alekszander Fa- gyejev 3. Mit fed ez a két szó:Sze- rapion testvérek? a) Katajev regényének címe b) Gorkij támogatásával létrejött irodalmi csoportosulás c) irodalmi folyóirat 4. A Hovanscsina című zenés népdráma zenekari előjátéka Hajnal a Moszkva folyón címmel önálló műként is gyakran műsorra kerül. Ki a mű szerzője? a) Modeszt Muszorgszkij b) Nyikolaj Rimszkij-Kor- szakov c) Alekszandr Bo- rogyin 5. A népszerű Onedin család című tévésorozat kísérőzenéje Aram Hacsaturján, 1978- ban elhunyt szovjet zeneszerző alkotása. Melyik művéből való a zenei részlet? a) Toccata b) Spartacus c) Gajane 6. Böcklin festménye, amely a Nápoly közelében fekvő Ponza-szigetet ábrázolja, ahol a néphit szerint nincsenek élők, csak holtak, volt az ihletője A holtak szigete című szimfonikus költeménynek. Ki a zenemű szerzője? a) Szergej Rachmaninov b) Nyikolaj Mjaszkovszkij c) Vytantasz Montvila 7. Kabalevszkij Colas Bre- ugnon című kétfelvonásos operáját 1938-ban mutatták be Leningrádban. Melyik francia író regénye alapján készült az opera? a) Romain Rolland b) Anatole France c) Roger Martin du Card 8. Gorkij felfedezettje, az ügyészségek állandó beidé- zettje volt Isaac Babel. Írásait düh és csodálat egyszerre fogadta. Bugyonnij Babel egy műve miatt 1924-ben és 1928-ban a Pravda hasábjain rontott rá a „hősöket gya- lázó anyámasszony katonájára”. Melyik műről van szó? a) Lovashadsereg b) Odesszai történetek c) A kezdet 9. Hja Ehrenburg az egyik legtermékenyebb szovjet író. Moszkvai sikátor című regényét ez évben jelentette meg az Európa Kiadó. A legmaradandóbb alkotása önéletrajzi műve. Mi a címe? a) Vihar b) Emberek, évek, életem c) Kilencedik hullám 10. Első örömök, rendkívüli nyár, Máglya címmel jelentek meg egy magas színvonalú írói vállalkozás kötetei 1945 és 1962 között. Az írói koncepció a Háború és békét és a Csendes Dont követi, hatalmas történelmi és társadalmi tablókon eleveníti meg az ábrázolt kort. Ki a művek szerzője? a) Szemjon Babajevszkij b) Vaszilij Azsajev c) Konsztantyin Fegyin 11. Mihail Solohov, a már életében klasszikussá lett Nobel- díjas szovjet író világhírű alkotása a Csendes Don. A mű, szétfeszítve a szokásos családregény kereteit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeit és történetét dolgozza fel. Melyik család áll a regény középpontjában? a) Artamonov család b) Korsunov család c) Me- lehov család 12. „A huszadik század legszebb szerelmi története” — írta Luis Aragon Csingiz Ajtmanov, világhírű kirgiz író művéről. Melyikről? a) A versenyló halála b) Az első tanító c) Dzsami- la szerelme 13. „A költészet nem békés katedrális, / küzdelem az, hol nincsen kegyelem.” A mai szovjet irodalom legnagyobb lírikusa fogalmazta meg így hitvallását. Többször megfordult külföldön, találkozott többek között Robert Kennedyvel és Fidel Castróval is. 1971-ben Magyarországon is járt. Kiről van szó? a) Borisz Paszternák b) Alekszandr Tvardovszkij c) Jevgenyij Jevtusenko +1. Konsztantyin Mihajlo- vics Szimonov a szovjetorosz irodalom kiemelkedő alkotója. 1944-ben jelent meg világhírű regénye, a Nappalok és éjszakák, amelyben dokumentális hűséggel érzékelteti egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét. Melyik csata idején játszódik a mű? a) leningrádi csata b) sztálingrádi csata c) kursz- ki tankcsata Név: ____________________________________________ L akcím:_________________________________________________ É letkor:________________________________________________ A fenti szelvényt az alábbi címre kell postára adni: az alábbi címre: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, propagandaosztály. 1370 Budapest 5. Pf.: 370. —c MOZ 1 látszani kell Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjára emlékeztet egy kicsit a Frank Cucci által írt forgatókönyv lényege. Makk Károlyt, a magyar—amerikai koprodukcióban készült film rendezőjét is valószínű a komédián átütő, nagyon is komoly emberi gyötrelmek, az idősödő házaspár kötelékeket szaggató-csomozó párviadala ragadta meg. Mert hiába hirdetik filmkomédiának a Játszani keilt, a két nagyszerű főszereplő, Maggie Smith és Christopher Plummer gondoskodik róla. hogy annál lényegesen több, nemesebb legyen. Mert az, hogy a nagy Shakespeare-színész álarcot és más egyéniséget ölt hiúságból, a nagy lehetőség keresése okán, s hogy át kell élnie felesége, Lily csalárdságát, amint éppen vele, azaz egy idegennel csalja meg, igazán nem vígjátéki gondolat. Kettejük harca alkotja a film magvát, s e két színész játékáért érdemes megnézni a Játszani keilt. Alakításukért még azt is hajlandók vagyunk megbocsátani, hogy időnként idegenforgalmi reklámíze van a filmnek, s hogy túl sokat adagolnak a „játék a játékban" ötletből. Mindezek ugyanis idegen testként lógnak az alkotáson, lassítják és zavarják a két ember lírai, tragikus-játékos, szép küzdelmét. A film szellemes, váratlan fordulatokkal lepi meg a nézőt. Fricskát kap a filmgyártás, a színész és sztárvilág, a házasélet, egy kicsit a hazai Amerika-szemlélet is, de ezek az önmagában jó ötletek, ügyes kifigurázások árván, oda nem illően csimpaszkodnak rá a házaspár fájdalmasan szép küzdelmére. Lily, a tehetséges írónő menekülni akar az otthon is színészi ötletekkel operáló férjétől, az érzelmeiket be- ragacsoló hamis máztól, a megszokástól, a kihűlt családi tűzhelytől. Lázad, s ez a lázadás kényszeríti harcra — no meg a férfiúi, színészi büszkeség — férjét, Fritz- royt. A film a férfi szenvedését tárja elénk direkt módon, a feleség lázadása, belső vívódásai csak mozdulatokban, arcikefejezésekben kísérhetők nyomon. Csak? Maggie Smith, Lily alakítója egyetlen pillantásával, szájrándulásával ki tud fejezni több jelenetre is elegendő történést. A bohókás, indulatos, önimádó férj, Fritzroy pedig előttünk válik kétkedő, pitiző kisfiúvá. De csak annyi ideig, míg mindezt elhisszük neki, hogy aztán legyőzhetetlen igazi énjével álljon újra elénk. A két színész — Maggie Smith és Christopher Plummer — úgy tud táncolni a szakadék felett alakításával, hogy minden percben „zuhanásukat”, azaz lelepleződésüket várjuk. Hiába. Talány maradnak végig mindketten. Ahogyan mindig is talány marad az emberi együttélés, házasság még maguknak a résztvevőknek is. Nem tárják fel teljesen magukat, játszanak egymással, sebeket ejtenek és kapnak, győzelmet ünnepelnek, amelyből kiderül néhány percen belül, hogy egyértelmű vereség ... Játékuk tehát izgalmas, szép filmélmény volt. Csak egyet nem értek. Minek kellett ehhez a New York—Budapest színhelyű banális sztorit kitalálni? B. S. E.
