Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 259. szám
1984, november 3-, szombat o Üj osztállyal bővült Békéscsabán az Ifjúsági Aruház: a békéscsabai ÁFÉSZ és a Budapesti Harisnyagyár együttesen létesített zokni- és harisnyaosztályt. Itt megtalálható a bébizoknikon át a férfizokni és a női harisnyanadrágok széles köre. A gyár vezetőinek ígérete szerint folyamatosan szállítják az üzletbe a harisnyagyár termékeit egész éven át, mintegy 200 fajta cikket Fotó: Kovács Erzsébet És az érdekeltség? A gyorsrizs fékjei Nem vagyunk nagy rizsevő nemzet; étkezési szokásaink előnyben részesítik a burgonyát, a tésztát. A másik: a hazai boltokban kapható rizs nem éppen fehérségéről, szépségéről nevezetes. Más a helyzet a gyorsrizsnél, amely nemcsak hamar megfő, hanem tiszta, gusztusos körítés készíthető belőle. Az országban egyedül a Szarvasi Állami Tangazdaság gyártja. II szántó negyedén A gazdaság növénytermesztési osztályának vezetőjét, Móricz Tibort kérem, mondja el, milyen hagyományai vannak a környéken a rizstermesztésnek, miért döntöttek annak idején a rizs elől'őzése mellett? — Szarvas környéke régóta hagyományos rizstermesztő vidéknek számít, foglalkoztak vele magántermelők, no és elődeink, a mai SZÁT-ot alkotó kisebb állami gazdaságok. A hatvanas évek elejéig a rizstermesztést a kézi munka jellemezte, gyomirtó szerek híján kézzel irtották a gyomokat, s a betakarítás is hasonlóan történt. A termesztés átformálódó- - sát jelentette, amikor megjelentek az első szovjet és jugoszláv rizskombájnok a gazdaságban, s betörtek a rizsföldekre a vegyszerek. A Szarvasi Állami Tangazdaság négy kerületében fokozatosan nőtt a rizsterület, a csúcsot 1977 jelentette, amikor a tízezer hektárnyi szántó negyedét foglalta el a növény. Szerencsétlen időszakban, hiszen az ágazat éppen válságát élte; az 1976—1960 közötti öt év rizs átlaghozama nem érte el a hektáronkénti másfél tonnát, a veszteséges nagyüzemet 1979-ben szanálták. — Erre az időszakra esett a teljes rizsvertikum kiépítése — folytatja az osztályvezető. — Nem mondhatnám, hogy meggondolatlanul fogtunk hozzá, hiszen az előző ötéves időszakban az átlagtermés a gazdaságban elérte a két és fél tonnát. A személyi jövedelmek növelésének a termelési érték és a nyereség fokozása volt a kritériuma. Természetes, hogy a gazdaság vezetése igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy nőjenek a bevételek. Ezt célozta a rizsfeldolgozó üzem kiépítése. Perforált és főzhető Páljalvi János, a rizsfeldolgozó helyettes vezetője személyesen is részt vett a beruházás lebonyolításában, fejből idézi az építkezések menetét. — Először a rizshántoló készült el, 1973-tól évi nyolcezer tonna hántolt rizs került ki belőle. A saját és a környék üzemeinek termését dolgoztuk fel. Vásároltunk hozzá egy csomagológépet, de a hántoló így sem váltotta be a reményeket. Felülvizsgáltuk a működését, és 1980- ban úgy döntöttünk, inkább bérmunkát végzünk benne. Azóta lóbabot, zabot hántol az üzem, mindent vállalunk, ami pénzt hoz — így vált nyereségessé a hántoló. Később terményszárítót, tárolókat hoztak létre, s ezzel megoldották a vetőmagvak szárítását, tisztítását, valamint az élelmiszer-ipari célokat szolgáló rizs vízelvonását. A legtöbbe kerülő — 65 millió forintos — rizs- előfőző üzemet 1977-ben indították be. Magyar rizst dolgoztak fel benne — mi tagadás —, eleinte nem nagy sikerrel. Patkós János, az üzem vezetője papírdobozt tesz az asztalra, kiveszi belőle a ri- zses zacskót. — Látja, ez még nem perforált, nem főzhető. Nos, hogy megoldjuk a gondot, vettünk egy korszerű NSZK- gyártmányú csomagolót, ennek köszönhető, hogy a gyorsrizs 1978-tól fóliával együtt kifőzhető. Kezdetben a vevők jól fogadták a gyorsrizst, az első évben ezer tonnát vásároltak belőle, a másodikban már csak négyszázat. A feldolgozó vezetője a rossz piackutatást és a minőséget okolja. A hazai rizsből készült gyorsrizs sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezt jelzik a fogyasztóktól kapott levelek, és a bennük elküldött törmelék, szemét. No, és a dicséretek sem maradtak el! Mert amikor áttértek az import rizs előfőzésére, megjavult a minőség. Hosszúkás és gömbölyű — Alkalmatlan volna a hazai rizs az előfőzésre? — Ezt így nem lehet kijelenteni egyértelműen — folytatja Patkós János —, a probléma sokkal bonyolultabb. A két hazai rizshánto- lóban — a karcagiban és a dévaványaiban — az előírások szerint veszik át a nyers, betakarított rizst. Az átvételi ár egyforma, fajtától függetlenül. Világos, hogy a termelők inkább a bő hozamú Nucleoryzát részesítik előnyben, hiszen a mennyiség után kapják az árat. A hosszúkás szemű, minőségi Oryzella és Muta shali fajták alkalmasak a főzésre, de mert az áruk ugyanaz, mint a kerek szemű rizsé, kevesen foglalkoznak vele. Ráadásul a hántolókban ösz- szekeverik a kerek szemű és a hosszúkás rizst, a hántoló gépeit nem tudják mindkét szem jellegének megfelelően beállítani. Ennek következtében törik a szem, romlik a minőség. Ezért igyekeznek a szarvasiak jó minőségű, import rizst szerezni, tudniillik, hogy már megkedvelt termékük tartsa a megszokott színvonalat. Az idén alapanyaggondjaik voltak: a Gabona Tröszttől csak ezer-tonnányi rizst kaptak, holott kétezer tonna termék — a felmérések szerint — értékesíthető a piacon. Haragról szó sincs: megértik, hogy a gabonások a saját nyereségüket tartják fontosnak, viszont azt is látják: önálló importkeret nélkül képtelenség gazdaságosan üzemeltetni a négyezer tonna kapacitású előfőző amúgy is csak félig kihasznált gyártóvonalait. Az önálló importkeretért az ÁG- KER Kft. munkatársai küzdenek nevükben — a szarvasiak remélik, sikerrel. Már- csak azért is, mert a sok változáson, módosításon átesett rizsfeldolgozó nyereséges, a gazdaság 11 önálló elszámolású egységének egyik legjobbja. Érdekeltség, érdekeltség! Felkerestem a szarvasi Öntözési Kutató Intézetet is. ahol dr. Tóth Sándor tudományos főmunkatárs megnyugtatott: — Mi, kutatók is törekszünk a minőség javítására. Állítom, hogy a hosszúkás szemű Oryzellánk például veri az olasz import rizst. Tény azonban, hogy kevesebbet terem, s a betakarításnál is több figyelmet igényel, mert hamar peregni kezd. Egy csomag Oryzellát tesz elém. Magyar üzletben ilyen szép rizst nemigen látni — pedig lehetne, véli a kutató, hiszen a fogyasztó nyilván megfizetné. Kérdésemre, hogy a kutató miben érdekelt, egyértelműen a meny- nyiséget említi — minél több vetőmagot adnak el a fajtájából, annál jobban jár. Mégis törekszenek a jobb minőségre — úgy tűnik —, egyelőre csak hiúságból. Sikerült jó néhány kérdésre választ kapni, azzal kapcsolatban, mi gátolja a gyorsrizs szépen alakuló karrierjét. Elsőként említendő, hogy szinte lépten-nyomon az érdekeltség hiányába ütközünk. A kutató, a termelő, a hántoló egyike sem érdekelt a szép szemű, törés- és hulladékmentes rizsben, amely elengedhetetlen a jó gyorsrizshez. Amíg ezt itthon nem tudjuk előállítani, addig szükségből a gazdaság saját importkeretért verekszik. Holott a közös érdekeltség megteremtése, a jó minőségű hazai rizs előállítása előfőzésre nemcsak a szarvasiak, hanem a fogyasztók érdeke is! M. Szabó Zsuzsa Jól gazdálkodnak az ipari szövetkezetek Megyénk ipari szövetkezetei az utolsó negyedév megkezdésekor értékelték eddig végzett munkájukat. Az adatok ismeretében megállapítható, hogy a szövetkezetek a főbb mutatószámok tekintetében megfelelnek a várakozásoknak. A tervezett feladatokat — a tőkés export, valamint a nyereség kivételével — várhatóan túlteljesítik. A sommás megállapítás után érdemes egy kicsit mélyebben is a számok mögé nézni, milyen okokra vezethetők vissza az eredmények és a lemaradások. SIKERES SZERKEZETFEJLESZTÉS Az eredmények egyik forrása, hogy az év során tovább fejlődött az ipari szövetkezetek termelési szerkezete. Üj termékek gyártásba vételével szélesedett a választék, és bővültek az értékesítési piacok. A gépipari szövetkezetek közül az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet munkába állította az Olaszországból vásárolt bőr- és textilipari fémkellékeket gyártó gépeket. Ez a kezdeményezés — főleg a jövő évtől .kezdődően — új távlatokat nyit a szövetkezet gazdálkodásában. A már évek óta kiemelkedő eredményeket produkáló szövetkezetekben az idén is a szokásos ütemű fejlődés tapasztalható. Az orosházi KA- ZÉP új típusú kazán- és pillangószelepek gyártásával, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet egyre korszerűbb háztartási elektromos berendezésekkel és lakásvilágítási cikkekkel bővítette termékskáláját. A Mezőberényi Műszaki, Vasipari Szövetkezetnél megkezdték a litografált fűszerdobozok sorozat- gyártását és a gépjárműrendszámtáblák készítését. Nehezebb a helyzet a fa-, illetve bútoriparban. Az ilyen profilú szövetkezeteknél a termékszerkezet lényegében nem változott, viszont nőttek a tőkés piacon tapasztalható bizonytalansági tényezők. Nehéz helyzetükre jellemző, hogy a bútort gyártó szövetkezetek tőkés exportjából félévkor mintegy ötven millió forint értékű megrendelést mondtak le a partnerek. Emiatt a termelés részben átrendeződött hazai, illetve szocialista piacok igényei szerinti gyártásra. Ez a folyamat legnagyobb részt a Szarvasi Bútoripari Szövetkezetnél zajlott le, de úgy tűnik, hosszabb távú tendenciáról van szó. A textilruházati szövetkezetek ez évben is döntő részt vállaltak az exportból. Jól alkalmazkodtak a mindenkori divatirányzatokhoz, és növekedett a magasabb minőségi színvonalú termékek aránya.. Kiemelkedő a szarvasi Szirén Szövetkezet újdonságra való törekvése. Ez nemcsak a termékekre, hanem a termelési háttérre is igaz. Ebben az évben több mint 1,8 millió inget készíttetnek Vietnamban egy Hun- garotex—Konsumex—Szirén társuláson belül. NEHÉZ EXPORT Nem elég csak előállítani egy terméket, gondoskodni kell az értékesítésről is. Ez a mutató a termelés ütemét meghaladóan csaknem 10 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest. Sajnos éppen az egyik legfontosabb ágazatban, a konvertibilis exportban nem sikerült elérni a tervezett szintet. A dollárelszámolású export első féléves teljesítése — az éves tervhez viszonyítva — több mint 45 százalékos volt, és ez reményekre adott okot. Sajnos — mint az előzőekben már említettük —, számos megrendelést visszavontak. A bútoripar csaknem 50 milliós rendeléscsökkentésén túl a többi szövetkezetben is összességében mintegy 20 millió forinttal visszaestek a tőkés piaci megrendelések. A lemondásoknál legtöbbször a telített piacra hivatkoztak a megrendelők, de szerepet játszottak a kedvezőtlen árak és esetenként a nem megfelelő minőség is. Az export fokozására több szövetkezet újabb partnerekkel keresett kapcsolatot, és további szerződéseket kívántak kötni. Ezek a tárgyalások csak részben vezettek eredményre, a tervezett szerződések tekintélyes része az árak miatt meghiúsult, más részüknél pedig még jelenleg is folynak a tárgyalások. A szocialista országokba irányuló kivitellel nincsenek ilyen gondok. A teljes exportterv rendelésállománnyal fedezett, és várható az éves terv túlteljesítése is. A partnerek elégedettek megyénk szövetkezeteivel. Ezt jelzi, hogy esetenként több évre előre lekötötték a kapacitásokat. Kedvező a helyzet a belföldi értékesítésben is. A szövetkezetek teljesítették az éves rendelések időarányos részét, és az év végéig jelentős tervtúlteljesítésre lehet számítani. KEVÉS A NYERESÉG Szó volt már róla, hogy a szövetkezetek többsége nem tudja hozni a tervezett nyereségszintet. Első pillanatban ez meglepőnek tűnik; ugyanis többségüknél javult a hatékonyság. A szabályozók megváltozása, a társadalom- biztosítási járulék emelkedése, és a korábban bérkiegészítésként kezelt összegek hétként való figyelembevétele, és ennek megfelelően a költségek emelkedése 90 millió forintnyi többletbefizetési kötelezettséget okozott a szövetkezeteknek. Csak ennek a kigazdálkodása ^százalékos eredményjavulást igényelne. Ilyen mérvű fejlődésre a korábbi években sem volt példa a szövetkezetekben. Több termelőt sújtott az évközi jelentős anyagár-emelkedés is. Megváltozik a kép, ha korrekciós tényezőként figyelembe vesszük a társadalombiztosítási járulék növekedésének összegét. Ebben az esetben ugyanis a bázishoz képest 54 millió forinttal javul az eredmény. Ebből 30 millió forint a termelés növekedéséből származik, 24 millió forintot viszont költségmegtakarítással értek el a szövetkezetek. Az alacsony nyereség számos szövetkezetben gondot okozhat a hitelek törlesztésénél, illetve a fejlesztési források szűkülése miatt. A jövő évben viszont nem várható a terhek ez évihez hasonló hirtelen, jelentős emelkedése, és bizakodásra ad okot az is, hogy kedvezően alakult a szemlélet, erősödött a takarékos gazdálkodásra való törekvés. Ezeknek az irányzatoknak fokozásával és a tartalékok *o- vábbi feltárásával a jövőben is eredményesen gazdálkodhatnak ipari szövetkezeteink. Lónyai László Számítástechnikai statisztikai évkönyv A kötet a korábban hasonló címmel megjelent kiadványok szerves folytatása, biztosítja a publikált adatok továbbvezetését, ezáltal módot nyújt az összehasonlításokra. A KSH szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában közreadott évkönyv áttekinti a számítás- technika hazai helyzetét, legújabb eredményeit. Számot ad számítástechnikai eszköz- állományunk mennyiségi és értékbeni gyarapodásáról, műszaki színvonaláról, ösz- szetételéről és kihasználtságáról. Ismerteti a számítógépen végzett munkák és a számítástechnikai alkalmazások jellegét, mennyiségét, bevételeit és forrásait, valamint az e célra fordított költségeket. Tájékoztat továbbá a szakterületen foglalkoztatottak létszám-, szak- képzettségi és béradatairól. A mutatókat alapvető nép- gazdasági ági, ágazati, felügyeleti és szektoronkénti csoportosításban közli. A nemzetközi összehasonlítást néhány öszefoglaló, a világ, az USA és az európai tőkés; országok eredményeit bemutató tábla szolgálja. A város felszabadulásának évfordulója jegyében a közelmúltban adták át rendeltetésének Gyulán a népművészeti ás háziipari szövetkezet új üzemépületét. A létesítmény több, min 11 millió forintba került, amihez az anyagi fedezet'-i a KISZÖV biztosította Fotó: Béla ott6
