Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

1984. november 24., szombat o A Duna Cipőgyárnak a Hatvan melletti Kerekharasztra te­lepített gyáregységében közel 1 millió pár női cipőt és csiz­mát gyártanak az idén, aminek felét a Szovjetunióba ex­portálják (MTI-totó — szabó Sándor felv.) Bővülő ipari együttműködés a fejlődő országokkal Hajdúsági Iparművek 11 háztartási gépek hazája Hazánk konvertibilis el­számolású exportjának egy- harmadát a fejlődő országok­kal bonyolítja le, ugyanak­kor a kooperációs kapcsola­tok még messze elmaradnak a lehetőségektől. Jelenleg egy tucat ilyen gyártási együtt­működés van érvényben, ezek fele ipari jellegű. Az Ipari Minisztériumban a kö­zelmúltban átfogóan elemez­ték a fejlődő országokkal ki­alakított kooperációkat, és megjelölték azokat a terüle­teket, ahol kívánatos a ter­melési és értékesítési együtt­működés bővítése. Megállapították: örvende­tes, hogy szellemi exportunk lényegesen bővült ezen a piacon, elsősorban a fővál­lalkozások és a rendszerex­port révén. A fejlődő álla­mokban vállalataink leg­gyakrabban a fejlett orszá­gok cégeivel együtt hoznak létre termelési együttműkö­déseket, vállalva egyes gé­pek szállítását, a szerelés- vezetést, a szaktanácsadást. Ezt a fajta exportot érde­mes tovább szélesíteni, hi­szen a fővállalkozások — az áruforgalmi kapcsolatokon túl — jó referenciát is je­lentenek. Népgazdaságunk több ipar­ágában halmozódott fel olyan speciális szaktudás, amely jól hasznosítható szá­mos fejlődő országban. Pél­da erre, hogy az olajtermelő országokban magyar szak­emberek működnek közre a kútfúrásoknál, a gáz- és olaj­szállítási technológiák ter­vezésében, kiépítésében, vagy a földtani kutatásokban. Az újabb ajánlatok között kö­zös vállalat létrehozása is szerepel molibdénkutatásra, meddőhányók feldolgozásá­ra, bányászati szolgáltatá­sok nyújtására, kőolajlelőhe­lyek feltárására. Hasonló ajánlataink van­nak a timföldgyártás- és -fel­dolgozás, valamint az alumí­niumipar kiépítésére, fej­lesztésére a fejlődő álla­mokban. A vegyiparban néhány kooperáció már megvalósult, például a gyógyszergyártás­ban és a műanyag-feldolgo­zásban. Líbiában több éve üzemeltetnek pvc-gyárat a magyar szakemberek, Nigé­riában műanyaggyártó üzem irányítására vállalkozott a magyar ipar, és sikeresek a Bangladesben, valamint In­diában működő gyógyszer- ipari közös vállalkozások is. Sok országban magyar tech­nológiákkal, vagy magyar hatóanyagokból készülnek gyógyszerek — így Egyip­tomban és Brazíliában —, s a jövőben a növényvédő sze­rek előállításában is együtt­működéseket lehet kialakíta­ni ezekkel az országokkal. Előnyös kooperációkra kí­nálkozik lehetőség a könnyű­iparban. A Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat sátoranya­gok, ipari tömlők, szűrőszö­vetek közös gyártására kez­deményez együttműködést, az Elegant Ruhagyár pedig újabban komplett ruhagyá­rak építésére, rekonstrukció­jára dolgozott ki ajánlatokat a fejlődő országok számára. Ezekkel az együttműködé­sekkel javulhat majd a ha­zai textilipar nyersanyagel­látása is. A gépipari ágazatok kö­zül jelentős kooperációk jöt­tek létre a járműiparban. Autóbusz-összeszerelő üze­meket szállítottunk Irakba, Angolába, Kubába és Mo- zambikba. A Volvóval, a Scaniaval, a Daf-fal közö­sen is kialakultak a fejlődő országokba irányuló szállí­tások. Több afrikai és ten­gerentúli országgal most folynak tárgyalások az autó­buszgyártási együttműködés­re, valamint vasúti kocsik, portáldaruk és konténerek közös előállítására. Hosszabb távon hatékony kooperációk­ra van kilátás az energeti­kai gépgyártás és a mező- gépgyártás terén is. Egyre több fejlődő ország törek­szik műszeriparának fej­lesztésére, s; a lehetőségeket számba véve közös vállalat alakult orvosi berendezések összeszerelésére Brazíliában, lámpagyártásra Pakisztán­ban, tévékészülékek össze­szerelésére Marokkóban. Az Ipari Minisztérium ille­tékesei szerint szükség van a már kialakított külkeres­kedelmi partnerkapcsolatok fejlesztésére, a fővállalkozá­sok ési a rendszerexport bő­vítésére. A szovjet és más szocialista országbeli cégek­kel is megvan a lehetőség közös fellépésre — az úgyne­vezett harmadik piaci együtt­működési keretében — a ko­hászat, a gépipar, a vegyipar és a bányaipar területén egyaránt. Újítók a mezőgazdaságban öt év alatt megháromszo­rozódott a tsz-tagok, műsza­kiak, fizikai munkások által benyújtott mezőgazdasági, ipari újítások- és találmá­nyok száma. A gyakorlatban bevezetett szellemi alkotá­sok népgazdasági haszna is a kétszeresére nőtt, s 1983 végén már megközelítette a negyedmilliárd forintot. Mint Csercser Péter, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium újítási osztá­lyának vezetője az MTI munkatársának elmondta, a tárca a hatodik ötéves terv időszakában egymilliárd fo­rint, újításokból származó népgazdasági hasznot terve­zett. Ezzel szemben már 1983 végére megközelítették a másfél milliárd forintot. A mezőgazdasági dolgozók újí­tómozgalmában a termelő- szövetkezetek produkálják a legszebb eredményeket. Örvendetes, hogy a meg­valósított újítások és taJál- mányok nagyobb része fizi­kai munkás alkotása. A MÉM nagy fontosságot tu­lajdonít annak, hogy az ága­zat területén született újítá­sok, találmányok közkinccsé váljanak, ezért 1985 január­jától újítási adatbankot hoznak létre. Jól vizsgázott a növényvédő szer Jól vizsgázott a KGST-tag- országok üzemi kísérleteiben a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet Nevifosiz ne­vű új növényvédő szere. A KGST-országok mellett Ju­goszláviában és Ausztriában is jó minősítést kapott. A hazai nagyüzemi és a külföl­di üzemi méretű kipróbálás­sal párhuzamosan a fűzfői Nitrokémiánál megkezdték a gyártást előkészítő kísérle­ti üzem építését, s már eb­ben évi 400 tonnányi Nevi- foszt állítanak elő. Ez a mennyiség kielégíti a hazai szükségletet, a későbbi bőví­tésre, az üzemépítésre a vár­ható exportigényeknek meg­felelően kerül majd sor. Hulladék?. Semmirevaló.— így él tudatunkban. Pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mindazon anyagok zö­me, amelyek eddig szemét­dombra kerültek, visszajut­tatva a termelésbe — jól hasznosíthatók. Másutt, más országokban ez egyértelmű­en igazolódott. Szemétdombjaink pazarlá­sunk anyagi megnyilvánulá­sai. Mielőbb át kell értékel­nünk fogalmainkat, szokása­inkat, hogy a szemétdombra valóban a semmire sem használható hulladék, mara­dék kerüljön. Ehhez persze pénz kell. Volt és van. Több mint 10 milliárd forintot ter­vezett a kormány a mellék- termék- és hulladékhaszno­sítási program megvalósítá­sára. És hogy ez az összeg mennyire nem ablakon ki­dobott pénz, arra példák vannak... 0 Üzembe helyezték a 2,1 milliárd forintos költséggel felépült ózdi salakfeldolgo­zót. Az iparvárosban az el­múlt évtizedek alatt csak­nem 35 millió tonna salak halmozódott fel, szennyezte a környezetet és a levegőt. Most megváltozott a helyzet. A feldolgozó, hidegjáratás és próbaüzem után, évente 1,5 millió tonna salakból hozzá­vetőlegesen. 320 ezer tonna vasat, vastartalmú anyagot képes visszanyerni. így ke­vesebb ércet és kokszot kell behozni külföldről, a meg­maradó dollárokat másra költhetjük, csökken a kohá­szat önköltsége. A végter­mékként kikerült salak pe­dig tovább hasznosítható a népgazdaság több területén. A Magyar Űjságírók Or­szágos Szövetsége (MUOSZ) közgazdasági szakosztálya a közelmúltban kétnapos láto­gatást szervezett Hajdú-Bi- har megyébe. Többek között a csoport tagjai felkeresték a Hajdúsági Iparműveket (HIM). A vidéki ipartelepí­tés keretében alapították több mint harminc esztende­je Tégláson a vállalatot. A Szabolcs-Szatmár megye szomszédságában mezőgaz­dasági - területen létrejött vállalat az akkori meglevő munkaerőre támaszkodott. Napjainkban 15 településről szállítják a dolgozókat, a vállalathoz. Mindez jelentős költségtöbbletet jelent, éven­te mintegy 16 millió forint szállítási költséget fizetnek ki. A pavilonrendszerű, csak­nem 180 hektáron működő üzemben napjainkban több mint háromezren dolgoznak. Évente 270 ezer mosógép A társadalmi igények ki­elégítését szolgálja a háztar- tásigép-gyártás. Évente 170 ezer keverőtárcsás mosógé­pet állítanak elő, amelynek jó része, több mint 80 szá­zaléka a hazai boltokba ke­rül. Tizenhárom százalék a tőkés export, 5-6 százalék a szocialista országba szállí­tott mennyiség. Jelentős a centrifugagyártás is. Koráb­ban elhatározták, hogy az igényeknek megfelelően fel­váltják a keverőtárcsás gé­pet az automatával. Napja­inkban a nehezebb gazdasá­gi helyzetben azonban ismét nőtt a kereslet az olcsóbb termékek iránt. Éppen ezért a keverőtárcsás gépek to­vábbfejlesztését jelölték meg egyik fő feladatként. Az NSZK licenc alapján gyártott automata mosógé­pekből jelenleg csaknem 100 ezer darabot állítanak elő. A termékből 85 ezer kerül a hazai üzletekbe, 10 ezer pe­dig tőkés exportra. Ma még elég gyakori, hogy hiába ke­ígéretes kísérletek kezdőd­tek a mezőgazdaságban. Sza­bolcs megyében apróra zú­zott salakot juttattak a ter­mőföldbe. Az eredmény: a salakban található mész és magnézium javította az úgy­nevezett savanyú talaj mi­nőségét. Salakzúzalékból már több út épült Borsodban, de alkalmas útlap és adalék­anyag készítésére is. Mivel hazánkban tovább­ra is a magánerős építkezé­sek a meghatározók, jó hír, hogy a salak falazóanyag gyártására is alkalmas. Szá­mos jó tulajdonsággal bír az új termék: 'kitűnő hőszige­telő, könnyű, nagy kiterje­désű, tehát gyorsan lehet ve­le építkezni. Valójában Ózd és Miskolc környékén régóta épülnek „salakházak”. Szó van falazóblokkgyártó üzem építéséről, de a végleges dön­tés még nem született meg. „Alapanyag” lesz bőven, hiszen nemcsak Ózdon, ha­nem Dunaújvárosban is meg­kezdték a salakfeldolgozást. Több millió tonnára tehető a Dunai Vasműben felgyü­lemlett salak; a számítógép­pel vezérelt berendezések két műszakban dolgoznak no­vember elejétől. Végül is el­tűnnek a salakhegyek, tisz­tább levegőhöz, környezethez jutunk, és még pénzünk is marad. Látni kell: nagy üzletet ígér a salakfeldolgozás. Akárcsak a gumiabroncsok újrafutózása. Magyarorszá­gon évente megközelítőleg kétmillió külső gumiköpenyt használnak fel; a felszerelt személygépkocsi-abroncsok resik a vásárlók a hazai gyártású automata mosógé­pet a boltokban. A vállalat­nál fejlesztésekkel igyekez­nek kielégíteni az igényeket ebből a termékből. A magánerős lakásépítés elterjedésével fokozottan nő az egyedi melegvíz-ellátás iránti igény. A Hajdúsági Iparművekben jelentős a bojlergyártás. A vállalatnak sikerült betörnie a francia piacra, s évente 70 ezer me­legvíz-tárolót szállítanak a nyugati országba. Az ener­giaracionalizálási program keretében 200 millió forintos beruházást valósítottak meg. Ennek eredménye a külön­böző energiatakarékos bojle­rek megjelenése. Május óta működik a zománcbeégető kemence, amely az igénye­sebb piacokon keresett, zo­máncozott melegvíz-tároló létrehozását segíti. Napja­inkban évente 240 ezer boj­ler készül a HIM-ben. Keltetőgépet is gyártanak Szintén a lakásépítési prog­ramot segíti a lapradiátorok gyártása. Az országban nem­csak Tégláson gyártanak ra­diátort. Ennek ellenére köz­tudomású, hogy gyakran hi­ánycikk ez a termék. Az idén várhatóan 850 ezer négyzetméter lapradiátort ál­lítanak elő. A most működő gyártósor kapacitása csúcsán dolgozik, így gyakran szom­baton és vasárnap is ter­melnek a gmk-k a vállalat­nál. Az erőltetett fejlesztések miatt 1978-ban alaphiányos­sá vált a HIM. Ekkor szá­mos intézkedést hoztak és több szervezési változást ve­zettek be a vállalatnál. En­nek is köszönhető, hogy az elmúlt négy év alatt 40 szá­zalékkal nőtt a termelés. Mindez azért is figyelemre méltó, mivel folyamatos lét­számcsökkenés mellett érték el ezt az eredményt. A 30, míg a tehergépkocsi-ab­roncsok 20 százaléka újrafu- tózott. összehasonlításul megemlíthető, hogy Olaszor­szágban a felhasznált teher­gépkocsi-köpenyek 80 száza­léka újrafutózott. Ami egy­ben jelzi, vannak még ki­használatlan lehetőségek ide­haza. Jó hír, hogy 1984-ben 570 ezer gumiköpenyt futóz­nak újra hazánkban. A sze­rencsi és a bábolnai állami gazdaság, a Taurus, a TSZKER és öt Volán válla­lat tart fenn futóüzemet. Az a tapasztalat, hogy kü­lönösen a tehergépkocsi ab­roncsait futtatják túl a gép­kocsivezetők, csökkentve ez­zel az új rafutózható 'köpe­nyek számát. A vállalatok ugyanis nem elég költségér- érzékenyek ahhoz, hogy az alkalmasint 50—70 százalék­kal olcsóbb, újrafutózott gu­miköpenyeket vásárolják meg tehergépjárműveikre. Emiatt kihasználatlanok a tehergépkocsi-köpenyek fu­tózására alkalmas kapacitá­sok. Felmérések szennt a személyautó-tulajdonosok szívesen vásárolják az újra­futózott abroncsokat, ám va­lószínű, ebben szerepet ját­szanak az alkalmankénti hiányok, amelyek kényszerí­tőig hatnak a gépkocsive­zetőkre. Jól bevált a TSZKER gu­miabroncsimportja. Üjrafu- tózható Continental, Dunlop, Goodyear, Michelin és Pirel­li külső köpenyeket vásárolt külföldön, amiért áruval fi­zetett, tehát dollár nélkül ju­tott hozzá, ugyanakkor bő­víteni tudta a hazai válasz­tékot. Szakemberek állítják kü­lönböző vizsgálatok alapján, hogy az újrafutózott abron­csok megközelítik az új gu­mik minőségét, és jóval ol­csóbbak. tervszerű tevékenységnek köszönhető az is, hogy négy év alatt megduplázták a tő­kés exportot. A közelmúltban áttekin­tették a fejlesztési elképze­léseket, s ebben megfogal­mazták, hogy a háztartási gépek gyártása mellett be­kapcsolódnak az élelmiszer- program megvalósításába. Már működik a Hortobágyi Állami Gazdasággal kialakí­tott kísérleti üzemük is, amelyben 15 nagyüzemi kel­tetőgép termel.'Várhatóan az idén 30 keltetőberendezést gyártanak, s távlati céljuk, hogy exportálják is ezeket a gépeket. Gondoltak a háztá­ji gazdákra is, nekik kisebb teljesítményű keltetőgépet állítanak elő a jövőben. Elmozdultak a mélypontról A Hajdúsági Iparművek elindult a mélypontról. A vállalat gyártmányfejlesztési törekvése találkozik az or­szágos igényekkel. A terv­szerű, kemény munka, a fo­lyamatos minőségellenőrzés, az újra való törekvés már ma is megmutatkozik az eredményekben. Jól tudják a gyárban, hogy csak továb­bi fegyelmezett tevékeny­séggel, a külpiacok további keresésével érhetnek el si­kert. Ma már a gyárban hasz­nosítják a modern számítás- technika eredményeit is. A HIM-ben működő R—10-es számítógép és a hozzá kap­csolódó hét-nyolc alrendszer jelentősen segíti a feladatok megvalósítását. Ebben az év­ben várhatóan megközelítik a 3 milliárd forintos terme­lési értéket. Gondolnak a jövőre is, saját szakmun­kásképzés keretében évente 100—110 fő sajátítja el hely­ben a gyakorlati ismerete­ket, s közülük harmincan- harmincöten végzés után is a vállalatnál maradnak. Verasztó Lajos Az elhasználódott, de új- rafutózásra alkalmatlan ab­roncsok gazdaságos -haszno­sítására is találtak módot. Beremenden 29 millió fo­rintért olyan tüzelési rend­szert építettek, amely alkal­mas a külső gumiköpenyek elégetésére. Számítások sze­rint 20 ezer tonna köpeny elégetésével 10 ezer tonna fűtőolajat lehet helyettesíte­ni. # Várhatóan ez év végéig be­fejeződnek a Taurusban vég­zett 'kísérletek, amelyeknek az a lényege, hogy az újra- futózásra alkalmatlan ab­roncsból — a textil, a fém és a gumi szétválasztása után — őrleményt készíte­nek. Ez aztán gumi alap­anyagként felhasználható. A megoldásra és az eljáráshoz szükséges berendezésre sza­badalom született a Taurus­ban. Pontosan 1980-ban hirdet­te meg a kormány a mellék- termék- és hulladékhaszno­sítási programot. A közel­múltban a gazdasági bizott­ság is áttekintette a megva­lósítás eddigi tapasztalatait. Amint említettük, több mint 10 milliárd forint fordítható azokra a beruházásokra, amelyék elősegítik a prog­ram eredményes megvalósí­tását. Az újrahasznosítással ez ideig 6 milliárd forinttal sikerült növelni a hazai nyersanyagbázist. A gazdasági bizottság ha­tározata szerint egyebek mel­lett gyorsítani kell a prog­ram megvalósítását, és meg kell vizsgálni, milyen lehe­tőségek vannak hulladékfel­dolgozó berendezések hazai gyártására. Horváth Teréz Milliárdok — hulladékból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents