Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
1984. november 24., szombat KUSlUkf*!«! Orosháza és az ÁFÉSZ Áruellátás, kisárutermeltetés Hol tart a hé vízhasznosítás? A város és a környező községek lakossága elsősorban a kereskedelmi és felvásárló egységeken keresztül áll kapcsolatban az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel, amelynek a lakossági áruellátásban és kisárutermelés- ben meghatározó a szerepe. A ma már 11 ezer tagot számláló szövetkezet kereskedelmi szervezete az idei első félévben 691 millió forint forgalmat bonyolított le, amely 40 millióval' több az előző év hasonló időszakánál, s meghaladja, mintegy 4,2 százalékkal a tervezettet is. A vártnál nagyobb eltérések mutatkoznak a különböző árucikkek iránti keresletben. Míg a vegyesipar- cikk-forgalom, főként az ÁFÉSZ—ÉPTEK házépítők boltja belépésével nagyobb mértékben növekedett, addig a ruházati forgalom visszaesett, míg az élelmiszerekből több fogyott, mint tavaly az első félévben. e Hiánycikk, sajnos változatlanul van, a vegyesiparcikk szakmában egyes építőanyagokat 'kerestek hiába a vevők. Nem lehetett kapni ÉTI-kazánt, alumínium radiátort, egyes építőanyagokat, javult viszont a kínálat tűzhelyekből, kályhákból, szilárd tüzelésű kazánokból, szeg-, csavar-, betonacél- és horganyzott csőárukból. Nem történt - számottevő változás a ruházati ellátásban. Továbbra is gyenge a kínálat férfi és női alsóruházatból, gyapjúszövetekből, harisnyákból, zoknikból, ölA Magyar Camping és Caravanning Klub Békés megyei Szervezete november 21-én, szerdán délután tartotta elnökségi ülését Gyulán, az Idegenforgalmi Hivatalban. A tanácskozás első napirendi pontjában a vezetőség az ez év júniusában megtartott dél-alföldi kempingtalálkozó • tapasztalatait értékelte. Petrovszki Pálné, a megyei szervezet elnöke a találkozóról többek között a következőket mondta: — Ez a kempingtalálkozó a megyei szervezet első jelentősebb rendezvénye volt. A programok jól sikerültek. annak ellenére, hogv az eredetileg tervezettnél kevesebben vettek részt. De a tapasztalatok bátorítást adtak a hasonló jellegű rendezvények jövőbeni megrendezésére. Elhatározták, hogy ezentúl minden évben megtartják a dél-alföldi kempingtalálkozót. Jövőre, 1985-ben a nyári szezon elején ugyancsak a dánfoki kemping lesz a tatönyökből, tréningruhákból. Szembetűnően változott a kereslet az élelmiszerboltokban, ahol tőkehús helyett mind többen vásárolnak az olcsóbb baromfihúsból. Ami a vendéglátást illeti, a hagyományos rendszerben üzemelő egységek, főként vendéglők, elmaradtak a tervezett forgalomtól, mégpedig azért, mert elmaradtak a társas rendezvények. Ugyanakkor a színvonalat és a meny- nyiséget tekintve is növelte az éllátást a Hotel Alföld. Az új üzemelési formák, a vendéglátóiparban főleg a szerződéses, a nagyobb kereskedelmi egységekben pedig a jövedelemérdekeltségű rendszer jóvoltából az eddigi tapasztalatok szerint javult az ellátás, udvariasabb a kiszolgálás. Az új vállalkozási formában működő bolti kiskereskedelmi egységek bonyolítják a forgalom 40 százalékát, a vendéglátó- iparban a forgalom 60 százalékát, ugyanakkor nyereségük a szövetkezeti átlagot meghaladó. e 'A másik terület, ahol a lakosság szintén közvetlenül tapasztalja az ÁFÉSZ-nek a városra és vonzáskörzetére ható tevékenységét, az a felvásárlás. Fontos része ez az ÁFÉSZ üzletpolitikájának. A szövetkezet integrálja a háztáji kisgazdaságok, szakcsoportok és kistermelők mezőgazdasági tevékenységét, s az árutermelésen túl ellátja a lakosságot szaporítóanyaggal, naposállattal. A biztonságos termelés érdekében lálkozó színhelye. A megyei szervezetnek mintegy 400 család a tagja. Szeretnék elérni, hogy közülük minél többen vegyenek részt az összej övetelen. A tanácskozás további részében a tervekről esett szó. Elhatározták, hogy — Orosházához hasonlóan — Gyulán és Békésen is megalakítják a klub városi szervezetét. Megkezdik a tagok csoportos és egyéni utaztatásának tervezését. Ebben Pap István, az elnökség tagja, a Megyei Művelődési Központ igazgatója felajánlotta seg’t- ségét. A megyei szervezet vett egy sátoros utánfutót és egy négyszemélyes sátrat, amit a tagok kedvezményesen bérelhetnek. Ha az anyagi lehetőségek lehetővé teszik, akkor bővítik szolgáltatásaik körét. Végül Riegler Miklóst, a dánfoki kemping vezetőjét az elnökség pénzjutalomban részesítette. L. S. csak akkor kötnek termelési szerződést a kisárutermelők- kel, ha arra tényleges igény van, tehát az ÁFÉSZ továbbítani tudja az árut. Mintegy 1200 taggal tizenhat szakcsoportja működik az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ- nek. Termelésük igen jelentős; tavaly az általuk megtermelt árualap meghaladta az 57 millió forintot. e S végül a hálózatfejlesztésről: az utóbbi évek legjelentősebb ÁFÉSZ-beruhá- zása volt Orosházán az Alföld Vendéglátóipari Kombinát. Ez jól szolgálja a színvonalas vendéglátást, szállodai elhelyezést, elősegíti az idegenforgalmat, s ami az orosháziak számára nagyon is fontos szempont: jelentős a szerepe a közétkeztetésben. Az Alföld forgalma fokozatosan növekszik, az idei első félévben ez az összeg 15 millió forint volt. A közelmúltban létesített a szövetkezet a Rákóczi úton, a 10 emeletes lakóházak földszintjén könyvesboltot, gyógynövényboltot, tejivót, s a baromfifeldolgozóval közös üzletet. A múlt évben adták át a csorvási kisáru- házat, s kísérletképpen mozgó ABC-t állítottak üzembe. Ami a jövőt illeti, szerények, a lehetőségekhez iga- zodóak az elképzelések: jelentősebb új beruházásra saját erőből nem számíthat az ÁFÉSZ, így a hálózat korszerűsítésére, illetve szinten- tartásra törekednek. II Jelenkor novemberi száma A Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat novemberi száma kapcsolódik a város felszabadulásának 40. évfordulójához. A történelmi fordulóról Csorba Győzővel készített interjút Hallama Erzsébet. A lírai rovatban a pécsi írócsoport költői szerepelnek: Berták László, Csorba Győző, Galambosi László, Makay Ida, Pákolitz István és Takáts Gyula verseit olvashatjuk. Szépprózai írással Kalász Márton, Temesi Ferenc és Vámos Miklós jelentkezik a számban. A tanulmányok, jegyzetek, kritikák sorában figyelmet érdemel Aczél Géza írása a párizsi Magyar Műhely című folyóirat történetéről, Ba- ránszky Jób László méltatása Weöres Sándor új verseskötetéről, valamint Kis Pintér Imre esszéje Bertók Lás^ó költészetéről. r Az idén már másodízben szervezett a Hazafias Népfront helyszíni bemutatóval egybekötött értekezletet a Dózsa Termelőszövetkezetben Szarvason. Ezen a HNF Békés és Csongrád megyei gazdaságpolitikai, illetve környezetvédelmi munkabizottságának tisztségviselői mellett részt vettek az országos szervek képviselői is. Nem véletlenül esett, a választás erre a szövetkezetre, amely a Szarvasi Állami Tangazdasággal együtt az úgynevezett hévízmű révén fűtésre, melegvíz-ellátásra, illetve terményszárításra használja fel a geotermikus energiát, s ezzel lehetővé teszi az évi 1900 tonna fűtőolaj kiváltását. Állami támogatás nélkül A szakmai tapasztalatcsere-látogatás és -megbeszélés alapvető dokumentuma volt az az előterjesztés, amelyet Obert Ferenc okleveles mérnök, osztályvezető, a HNF megyei környezetvédelmi munkabizottságának szervező titkára készített erre a tanácskozásra. Abból indult ki, hogy Magyarországon több mint 100, Békés megyében (Csanádapácán) pedig 60 évvel ezelőtt tártak fel először hévizet. Érdekes adat az is: 1945-ben hazánk 68 darab 35 Celsius- foknál melegebb vizet adó kútjából 25 Békés megyében volt, de ezek közül ma már csak 8 üzemel. Nagy előrelépést jelentett az ’50- es években az új kútfúrási és kútkiképzési technológia alkalmazása. így például 30 évvel ezelőtt készült el a gyomai fürdő ezer méter mélységet is meghaladó kútja, majd Gyulán és Békéscsabán már 2 ezer méterig fúrtak le. A hévízfeltárás felgyorsulását az tette lehetővé a ’60-as években, hogy előtérbe került a geotermikus energia nagyüzemi hasznosítása. Szinte minden esztendőben egy-egy új kúttal lett gazdagabb Békés megye. Később az állami támogatás megszűnt, ami arra késztette a felhasználókat, hogy ezzel a természeti kinccsel minél tervszerűbben, minél racionálisabban gazdálkodjanak. Az anyagi erőforrások megszűnése mellett egy másik probléma is jelentkezett. Éspedig: 2 ezer méter mélységben is eléggé homokos réteg található, s a kutak hozama alacsony. A „lassú felszállás” miatt pedig jelentős a hőenergia-veszteség. Ezenkívül még egyéb olyan A középfokú tanintézetekben folyó honismereti munka feltételeit áttekintő, főbb tartalmi tapasztalatait ösz- szegző országos konferenciát rendez november 30. és december 2. között Szekszár- don a KISZ Központi Bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a Művelődési Minisztériummal együttműködve. Immár negyedik alkalommal kerül sor hasonló eszmecserére, ezúttal az ország középfokú oktatási intézményeinek honismereti szakkörei, s a témával foglalkozó közművelődési intézmények és múzeumok képviseletében mintegy 200 diák és felnőtt vesz részt a tanácskozáson. A konferencia fő témaköre: hazánk történelme az elmúlt négy évtizedben és az gondok keletkeztek, amelyek gátat szabtak a további célok valóra váltásának. II felhasználás A másik nagy kérdés az, hogyan lehetne megyénkben — ahol az országos hévízkészlet 16 százaléka található, s ez a becslések szerint mintegy 79 milliárd köbméternek felel meg — a jelenleg évente -kitermelt alig 7 millió köbméternél is többet hasznosítani. Ezt a mennyiséget a 26 településünkön levő 76 kútból kapjuk. Ezek közül a csaknem 30, átlagosan 65 Celsius-fokú kút energiatartalma jöhet számításba, ugyanis a többit (ezek 45 Celsius-fok alatti hőmérsékletűek) ivóvíznyerésre használják. Az előzetes számítások szerint a jelenleg üzemelő meddő szénhidro- génkutakból átalakított kutak vízhozamával 15—20 ezer tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani. A 76 darab 35 Celsius- foknál magasabb hőfokú kút közül a legtöbb Szarvason, Vésztőn, Dévaványán, Orosházán és Mezőberényben található. A főként fürdők ellátására szolgáló hévíz hűtéséhez igen sok hideg víz szükséges, aminek következtében egyúttal veszendőbe megy a gyógyhatást jelentő többféle ásványi anyag. A mezőgazdasági üzemek viszont irodákat, műhelyeket, szociális és állattartó létesítményeket, szárítókat, üveg- és fóliaházakat fűte- nek a hévízzel, míg az egyes ipari üzemek kenderáztatás- ra, üvegmosásra és egyéb célokra használják fel. így évente mintegy 100 millió forint értékű fűtőolajat takarítanak meg Békés megyében. Egy másfajta megközelítés szerint a 32 kút közül 9-nek a vize jobbára elfolyik, ami rendkívül veszélyezteti a természeti környezetet. Például az elmúlt időben többször is előfordult a teljes biológiai pusztulás egy-egy vízfolyáson. Sajnos, komplex hasznosításról még nem lehet beszélni. Ennek egyébként az a léifjúság. A tanácskozáson megvizsgálják, hogyan lehet a honismereti gyűjtő-, kutatómunka eszközeit, módszereit és eredményeit felhasználni az ifjúság közéleti aktivitásának alakításában. Emellett elemzik az utóbbi öt év honismereti tevékenységének tapasztalatait is. A konferencia plenáris ülésein elhangzó előadások a hazafiság, a nemzetköziség kérdéseivel, az ifjúság történelemszemléletével, s fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoznak. A tanácskozás munkájához szekcióülések is kapcsolódnak. Az első munkacsoportban az ifjúsági mozgalom, az iskolatörténet, a helytörténet kérdéseiről cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők, a másodikban a nyelvművelés, a nyelvjárás, nyege, hogy a magasabb hőfokú víz folyamatosan áramlana az alacsonyabb hőigényű berendezésekhez, s ugyanakkor az előnyös kémiai tulajdonság maximális felhasználását lehetne elérni. Néhány javaslat Az előterjesztés másik fontos fejezete az alkalmazás fejlesztésének lehetőségeit és feltételeit taglalta. Itt a már említett mezőgazdasági és ipari felhasználáson túlmenően, elsősorban a több lépcsős ^ telje? körű komplex hévíz- és geoter- mikusenergia-hasznosítás keretén belül a gyógy-idegen- forgalom jöhet számításba. Az erre vonatkozó közép- és hosszú távú program gyakorlati valóra váltása már elkezdődött a Gyulai Várfürdőben és a csabai Árpád fürdőben. Sőt a Békéscsabai Üdítőital-ipari Vállalat már ásványvízként palackozza a hévizet.- Az elképzelések megvalósításakor azonban nemcsak a környe- _ zetvédelemre, hanem a jogi, közgazdasági, egészségügyi stb. előírásokra is ügyelni kell. Lényeges javaslat: jó lenne érdekeltté tenni a felhasználókat a geotermikus energiával és a vízkészlettel való tervszerű gazdálkodásban, ami megszüntethetné a pazarlást. Elég bonyolult szabályozórendszer és sokféle előírás akadályozza a műszaki fejlesztéshez, a hévíz széles körű hasznosításához szükséges állami támogatás megoldását. Az anyagi segítség eléréséhez azonban arra lenne szükség, hogy például a kútköltséget ne beruházásként fogják fel, valamint a megtérülési idő ne 3, hanem a külföldön is szokásos 15— 20 év legyen. A másik indítvány az, a geotermikus energia- és hévízhasznosítás alaplétesítményeit jelentősebb közcélú vízi létesítményekké kellene minősíteni és a kutakat célszerű lenne állami kezelésbe venni. Kép, szöveg: Bukovinszky István a néprajz, valamint a nemzetiségi hagyományápolás szerepel a megvitatandó témák között. A harmadik szekcióban a szakma-, az üzem- és a munkásmozgalom-történettel kapcsolatos kérdéseket tekintik át, a negyedikben pedig a honismereti pályázatok, táborok tapasztalatait összegzik. A konferenciához kulturális program is kapcsolódik: az első napon hangversenyt rendeznek a Művészetek Házában, s számítógépes játékokkal is ismerkedhetnek a tanácskozás résztvevői. A második napon a Tolna megyei hagyományőrzés köréből a mesemondást, a szövést, a játékkészítést, a fafaragást, a fazekasmestersé- > get és a népi táncot mutatják be. T. I. # Bővítik szolgáltatásaikat A hévíz hasznosítását szolgáló hőközpont egy része a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben November 30-tól december 2-ig, Szekszárd Országos honismereti konferencia
