Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23., péntek e A gerendási Munkácsy Tsz két ipari üzemében mintegy 120 lányt és asszonyt foglal­koztat. A 'közös gazdaság munkaalkalom-teremtő tö­rekvéseinek népszerűségére mi sem jellemzőbb, mintáz, hogy a varrodában sikerült még a két műszakot is meg­szervezni. Faluhelyen, ahol korábban még a rendszeres munkába járástól is idegen­kedtek, nemhogy a műszak­váltástól! Az elnök a szövetkezet kül­detésére hivatkozik, arra, hogy a közös gazdaságra vár a községben a nemes fel­adat : Gerendáson teremteni megélhetést a gerendásiak- nak* Azt sem titkolja termé­szetesen, hogy a két üzem, túl ezen, jelentős munkaerő- tartalék a hibrid kukorica betakarításához, és az a sze­rep sem utolsó, amelyet a bérszínvonal tartásában ját­szik. December 31-ig leg­alábbis, mert január 1-től az új keresetszabályozás miatt új „játékot” kell majd kita­lálni. Százhúsz asszonyt mégsem lehet csak úgy szél­nek ereszteni! Még akkor sem, ha az éppen hogy nem veszteséges. A Dózsa Tsz-ben, Oroshá­zán fordított a gond, de ez is az ipari tevékenységhez kapcsolódik. Korábban nem sokat törték magúkat az iparűzéssel, de az aszályos évek kíméletlenül bebizonyí­tották : növényt termeszteni, állatot nevelni a legjobb föl­deken is kevés lehet olykor. A biztonsághoz kell az idő­járástól függetleníthető te­vékenység is. Most, amikor újabb meg­újulás előtt áll gazdasági életünk, érdemes közelebb- ’ ről megismerkedni az EGI- vel. o Az immár világhírűvé vált Heller—Forgó-féle hűtő- rendszer alapozta meg hu­szonöt évvel ezelőtt a je­lent. Ez a rendszer mintegy 30 szabadalmat tartalmaz. Tulajdonképpen csak a sza­badalmak eladását tervezték, de amikor a rendszer itthon, a Gyöngyösi Hőerőműben igazolta nagyszerűségét, vál­lalták, hogy külföldön is el­terjesztik. Először Angliában, majd Japán és Kína követ­kezett. Legutóbb, múlt év végén az Iráni Állami Villamos Társasággal jött létre meg­állapodás: az ÉGI licenc­szerződéssel átadja az épí­téshez szükséges know- how-t, elkészíti az erőmű léghűtő berendezésének ter­veit, ugyanakkor a megren­delt berendezések szállításá­ra is vállalkozik. (Az EGI- nek nem ez az első fővállal­kozása, idehaza éppen a kulcsra kész, határidőre be­fejezett beruházásokkal hív­ta fel magára a figyelmet.) Az iráni üzlet történetesen további 100 millió dollárral gyarapítja az intézet bevé­telét. Napjainkban már több mint 100 szabadalommal < rendelkezik az Energiagaz­dálkodási Intézet. Ezek dön­tő többsége már megvaló­sult, a fűtés és a hűtés gaz­Van egy kis műanyag, meg egy még kisebb műszerüze­mük, s lennének nagy üzle­teik, ha akadna elegendő munkáskéz és megfelelő ké­pesítésű szakember hozzá. Orosháza« a megye ipará­nak egyik fellegvárában vi­szont elég éles verseny fo­lyik a képzett ipari munká­sokért. Mégsem adhatják föl, s azt sem engedhetik meg maguknak, hogy valami „ép­pen csak hogy nem veszte­séges” kócerájokat üzemel­tessenek, ha már gazdaság­erősítő célzattal fáradoznak megszervezésükön. Tartós eredményt csak ott érhetnek el, ahol — mint Nagyszéná­son is — a növénytermesz­tés meg az állattartás mel­lett harmadik főágazattá szervezik az ipari tevékeny­séget. A példák jól érzékeltetik, hogy ugyanannak a dolog­nak — a jelen esetben a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek ipari tevékenységének — legkevesebb kétféle meg­közelítése adódik a megíté­léskor. Egyik helyen az ipa­ri üzemek alapvetően foglal­koztatási céllal jöttek létre, másikon gazdaságstabilizáló szerepet szánnának azoknak. Egyik helyen (Gerendáson) az új keresetszabályozás nem kis gondot okoz, a másik he­lyen a lehetőségeket növeli (Orosházán immár a tsz ipa­ri üzemében is, megfizethe­tik az értékesebb munkát). A kétféle közelítés ellené­re is föl kell fedeznünk egy olyan közös mozgatórugót a két tsz törekvéseiben, amely népgazdaságunk valamennyi daságosabbá tételével fog­lalkoznak. Tüzelőberendezé­seiket az energiaigényes ko­hászatban, az üvegiparban, a cement- és mészgyártásban egyaránt megkedvelték. Az intézet szakemberei speciális kazánokat tervez­tek a hulladékhők „befogá­sára”. A kis helyigényű, nagy hő átadására képes be­rendezések lelke a bordás­cső, amely tüzeléstechnikai változást eredményezett. Az ilyen kazánok alkalmazásá­val az Orosházi Üveggyár­ban évente 15 ezer tonna, míg a Dunai Vasműben 20 ezer tonna olajjal egyenér­tékű energiamennyiséget ta­karítanak meg. De említhe­tő más példa is, Gyöngyö­sön üvegházat fűtenek hul­ladékhővel. O Egyre általánosabb törek­vés a mezőgazdasági hulla­dékok hasznosítása is. Ennek megfelelően az ÉGI napra­forgóhéj, venyige, nyesedék, kenderpozdorja, fahulladék eltüzelésére képes kazáno­kat tervezett. Ezekkel a be­rendezésekkel több ezer tonna olajat tudtak és tud­nak megtakarítani a mező- gazdasági üzemek. Szabolcsi termelőszövetke­zetben állították fel az első EGI-hűtőházat.-' Tíz vagon áru tárolható benne, nulla és mínusz húsz Celsius-fok között. Nagy előnye, hogy összeszereléséhez mindössze három nap szükséges. Papp István szerint: csodálatos ta­lálmány. Kiválóan alkalmas termelőegységében — jól, rosszul — működik már (leg­alábbis a gazdaságirányítás reformja óta), s kell, hogy működjön egyre erőteljeseb­ben e reform továbbfejlesz­tésével. Mert, ahogy a Dózsa Tsz nem' teheti meg, hogy a to­vábbiakban is csak a nö­vénytermesztés meg az ál­lattenyésztés eredményeire hagyatkozzon, ugyanúgy a Munkácsy Tsz sem engedhe­ti meg azt a fényűzést ma­gának, hogy 120 ember ke­resete után minden különö­sebb nyereség kasszírozása nélkül fizessen adót. Mind­kettőnek a jobb megoldást 'kell tehát keresnie, a válto­zó körülmények és feltételek között, amit a közgazdasági, gazdaságpolitikai nyelv nap­jainkban rugalmas alkal­mazkodásnak nevez. S végül még egy közös kö­vetkeztetés: lehet az ipari tevékenység megítélésének kétféle vagy akár többféle megközelítése is, a kérdést csak egyféleképpen nem le­het föltenni, mégpedig úgy, hogy van-e egyáltalán szük­ség a mezőgazdaságban ipart űzni? Két példánk ugyanis éppen két szélsőséges hely­zetben erősíti azt, amit ed­dig is tudtunk, jelesen, hogy „iparkodás” nél'kül nem le­het előre jutni! (Az már csak most, írás közben jut eszembe, hogy a hely, ahol 240 kéznek kell nyereséghozó munkát adni, alig esik 20 ki­lométerre a helytől, ahol ügyes kezeket keresnek jö­vedelmező tevékenységhez.) Kőváry E. Péter húsféleségek, gyógyszerek, gyümölcsök eltartására, je­lenleg húsz működik belőlük az ország különböző pontján. Az ilyen és ezekhez hasonló úgynevezett referenciaüze­mek nagyban segítik a kül­honi eladásokat. EGI-hűtő- ház épült már Iránban és Algériában, minap pedig Csehszlovákiából és a Né­met Demokratikus Köztár­saságból érkezett vevőkkel kötött megállapodást az in­tézet. Csak vázlatos képet fest­hettünk az Energiagazdálko­dási Intézetről, hiszen sok mindennel foglalkozik: ku­tat, fejleszt, tervez, fővállal­kozó, műszaki-kereskedelmi piackutatást végez és ex­portál, menedzsel. Segítséget atf az energiamegtakarítási program hatékony magvaló­sításához, olyképpen is, hogy az ipar területéről érkező pályázatok elkészítéséhez műszaki előterveket, költ­ségmeghatározásokat, gazda­sági számításokat, kiviteli terveket készít. Évi forgal­ma eléri a kétmilliárd fo­rintot. O Ha valamiféle EGI-recep- tet kéne megfogalmazni most, azt mondhatnánk: át­gondolt, alaposan előkészí­tett, tudatos, fejlesztési poli­tika jellemzi az intézetet. Vállalkozásaiba természet­szerűleg más vállalatokat, gazdaságokat, intézeteket is bevon, s velük korrekt, köl­csönös érdekeltségen alapu­ló üzleti kapcsolatot sikerült létesítenie. Házon belül pe­dig széles körű ismeretekkel rendelkező szakembereket foglalkoztat, akiknél a komplexitásra való törekvés az elsődleges. Ugyanakkor tájékozottak az üzleti élet­ben, a pénzvilágban és a jogi gyakorlatban. Ezzel magyarázható, hogy az ÉGI meg tud felelni a szigorú követelményeket ál­lító nemzetközi piacnak, s versenyben marad a legis­mertebb, legnevesebb fej­lesztő intézetekkel szemben is. Horváth Teréz A csorvási Lenin Tsz az elmúlt években 1983-ig tar­tósítani tudta az évenkénti 45—50 millió forintos nyere­séget. Tavaly s ebben az évben is jelentős aszály súj­totta a közös gazdaságot. A több évtizedes csapadékátlag a községben 510—530 milli­méter. Ezzel szemben 1983- ban csak 358 milliméter eső hullott a földekre. A nagy szárazság mintegy 30 mil­lió forinttal csökkentette az eredményt, így végül ta­valy 16 millió forintos jöve­delmet értek el. Az idén tovább folytatódott az aszá­lyos időjárás. Mit tettek a károk enyhítésére? Erre a kérdésre kerestük a választ a Lenin Tsz-ben. Szigorítás a költség­gazdálkodásban Kovács János, a közös gazdaság elnöke így véleke­dik: — A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy az idén megismétlődött az 1983-as év időjárása. Igaz ugyan, hogy valamivel több csapa­dék volt. 1984-ben, mint ta­valy, de a növények oldalá­ról vizsgálva talán most na­gyobb szárazság volt. Sze­rencsére a májusi esők eny­hítettek a gondokon. Mindez a nyári betakarítású növé­nyek magas hozamában mu­tatkozott meg. Várhatóan — felméréseink szerint — eb­ben az évben is, mintegy 30—32 millió forint körüli kár éri a szövetkezetei. A várható nyereségünk a ko­rábbi több éves átlag 40 szá­zalékát éri csak el, úgy 16—18 millióra számítunk. Véleményem szerint, ahol évek óta jó színvonalon gazdálkodnak, lényeges vál­tozásokat egy ilyen termé­szeti csapás esetén nem le­het tenni. Természetesen meggyőződésem, hogy min­dig voltak és lesznek is tar­talékok. A korábbinál job­ban lehet dolgozni vala­mennyi munkaterületen. Az intézkedéseink egy része olyan volt, amit normál körülmények között is meg­tettünk volna. Szigorítottuk a költséggazdálkodást. A műtrágyával nem takarékos­kodtunk, ellenben csökken­tettük a növényvédőszer- és energiafelhasználást. A létszám- és bérgazdál­kodásban is előreléptünk. 1982-höz képest csaknem százzal kevesebben dolgoz­nak nálunk. Előfordul, hogy a kisebb létszám miatt né­hány munkaterületen oly­kor-olykor feszültség jelent­kezik. El kell még monda­nom, hogy a két száraz esz­tendő ellenére némiképp emelni tudtuk a dolgozók keresetét. Változások a növénytermesztésben Mokcsay Pál főagronómus, a növénytermesztésben be­következett változásokról beszél. — Azzal kezdeném, hogy nálunk már 1982 nyhra óta tart ez a száraz időjárás. Akkoriban gyakran kérdez­gették a MÉM-ből: volt-e eső Csorváson? Tavaly né­hány növény nem hozta a várt eredményt. Ezért dön­töttünk úgy, hogy változta­tunk a növénytermesztés szerkezetén. Erre az évre 200 hektárral csökkentettük a borsó vetésterületét, s új növényként behoztuk a szó­ját. Nos, az idén e változás nem hozott eredményt. A szója jóformán alig termett valamit, a borsó pedig re­kord körüli eredményt adott. Látja, ezért szép a mezőgaz­Veszprém megyében mintegy 8200 hektár szőlőterület korszerű védelmét kell ellátni a víz mi­nőségének károsítása nélkül. A balatoni szőlők környezetkímé­lő növényvédelmére a Badacso­nyi Szőlő- és Bortermelési Rendszer, valamint a Veszprém megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Az idén már gázzal szárították a kukoricát Csorváson Fotó: Veress Erzsi daság. Nincs két hasonló esztendeje. Nagy területen, csaknem 800 hektáron termelünk cu­korrépát. A szeptemberi esők után úgy határoztunk, késleltetjük a betakarítást. Ez a csapadék kicsit emelte a hozamot, s várhatóan a terméseredmény közel lesz a tervezetthez. Előreléptünk a tápanyag-gazdálkodásban Is. A cukorrépánál a terület mintegy felén a levélanalí­zisen alapuló kísérleti mű­trágyázást vezettük be. Évente 150—200 hektárral nő a szerves trágyázott te­rület is a szövetkezetben. Mindezek a műtrágya-fel­használás csökkenéséhez já­rultak hozzá. Energia- megtakarítást jelent az is, hogy a gépkocsivezetőknél bevezettük az önelszámoló rendszert. A szárító már egész év­ben gázzal működött. A ter­vezettnél kevesebb kukorica termett, a víztartalom sem volt magas. így itt is csök­kent az energiafelhasználás. A száraz időjárás nem veszi úgy igénybe a gépeket, így az alkatrész-felhasználásunk is kisebb, mint korábban. Ésszerű takarmánygazdálkodás Az állattenyésztésben dol­gozók is igyekeztek takaré­kosabban gazdálkodni. Dr. Tóth-Molnár Antal, a sza­kosított sertéstelep főága- zat-vezetője így fogalmaz: — Közvetlenül minket nem sújtott az aszály. Ná­lunk a legfőbb költségténye­ző a takarmány. Ezért ész­szerű takarmárfygazdálko- dásra törekedtünk. A szopós malacok etetésénél a drá­gább, intenzív tápok irá­nyába mentünk el. Ennek a haszna ma már érzékelhető. Jó a kapcsolatunk a GMV- vel. Az idén kísérletet ál­lítottunk be a Salvana és a GMV-tápsorral. Rövidesen le­zárul ez a kísérlet, s azután összegezzük a tapasztalato­kat. Melléktermék-etetést is megvalósítottunk a telepen. Zöldlucernát és nedves ré­paszeletet kaptak bizonyos sertéscsoportok, összességé­Központjának irányításával kor­szerű, integrált környezetkímélő védekezéstechnológiát dolgozott ki. A kiskerttulajdonosoknak is ajánlott technológia teljes biz­tonsággal megvédi a szőlőt a károsítók pusztításaitól, ugyan­akkor a Balaton vizét is meg­óvja a peszticld- és műtrágya­szennyezéstől. A módszer lényege a talaj- és ben a főágazat a tervezett­hez képest- mintegy 1—1,2 millió forint megtakarítást ér el az idén. Dajka Sándor állatte­nyésztési főágazat-vezető a szarvasmarha-ágazatban tör­tént változásokat ecseteli. — Tavaly, mivel csak egy­szer kaszáltunk, nem tud­tuk érzékelni a tejtermelés­ben a zöldlucerna-etetés kedvező hatását. Szerencsére jelentős mennyiségű silót készítettünk. A tejzsírterme- lésben megyei első helyezést értünk el. Az árbevételi ter­vet túlteljesítettük, az ab­rakfelhasználást 5—6 száza­lékkal csökentettük. Az idén a májusi esők segítették a lucerna fejlődését. Ennek köszönhető, hogy szeptem­ber elejéig tudtunk zöldlu­cernát etetni. Kevesebb szé­nánk termett, ezért vásáro­lunk Maroslelléről. A hízómarha-ágazatban hagyományos technológiával állítjuk elő a vágómarhát. Évente 120—130 hízómarhát adunk át a vállalatnak, ösz- szességében az ágazat meg­felel az elvárásnak. A szakemberek vélemé­nye után hallgassuk még meg Kovács János tsz-elnö- köt: — Határozottan állítha­tom, ez a két esztendő igen­csak meggyengítette a szö­vetkezetei. A tagokban és a vezetőkben is érezhető egy hiányérzet. Az embereknek szüksége van a sikerre, a jó eredményekre, amely újabb lendületet adhat a jövőt il­letően. ♦ A csorvási Lenin Tsz-ben — csakúgy mint a megye jó néhány gazdaságában — je­lentős kárt okozott az aszály. A közös gazdaság vezetői a szorgalmas tagsággal együtt bebizonyították, hogy úrrá tudnak lenni a nehézsége­ken. Csorváson a nehezedő gazdasági körülmények elle­nére is bíznak a jövőben. \ célok, tervek megvalósításá­hoz biztos alapra, meglevő erejükre s külső segítségre is támaszkodhatnak. levélanalízisre épülő tápanyag­visszapótlás, szuszpenziós mű­trágyák és szerves humusztrá­gya alkalmazásával, az altalaj­lazítás és mélyműtrágyázás, a talaj forgatás nélküli ültetvénye- zés, a fedőnövényes (fűtakará- sos) sorközmfivelés, a károsító szervezetek előrejelzésén alapuló növényvédelem, a permetezősze­rek korszerű kijuttatási techno­lógiája, a légi védekezés visz- szaszorítása, valamint a kör­nyezetkímélő szelektív növény­védő szerek alkalmazása. í Ha minden vállalat ilyen volna Bemutatjuk az Energiagazdálkodási Intézetet Azt tartják: az Energiagazdálkodási Intézet egyike a legeredményesebb hazai gazdasági szervezeteknek. A hajdani tervezőintézet ma önálló exportjoggal rendelke­zik. A hatodik ötéves terv időszakában 100 millió dollár és 80 millió rubel bevételhez jut, ezzel a legjelentősebb „devizatermelők” közé tartozik. Vezetőjét, Papp István állami díjas vezérigazgatót az egész országban ismerik. Elismerően szólnak arról, hogy ebben az intézetben már elérték a szellemi erők cselekvő összpontosítását, az in­novációs folyamat gyorsítását, a műszaki fejlesztés opti­malizálását. Vagyis azt a magas szintű mérnöki-közgaz­dasági munkát, amelyre másutt is szükség volna. Verasiztó Lajos Kertbarát-tanácsadó Napjaink kérdése: Miért űzik az ipart a tsz-ek? Csorváson bíznak a jövőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents