Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

NÉPÚJSÁG 1984. november 23., péntek Koncepció az elektronika elterjesztésére Tanácskozás az élelmiszer-kereskedelemről A Minisztertanács megerősítette az elektroniKa társa­dalmi-gazdasági alkalmazásának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szervezési program koncepcióját. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Ipari Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Posta ál­tal kidolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv időszakától kezdődően átfogó központi gazdaságfejlesz­tési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyorsításának feltételeit. Csütörtökön a Belkereske­delmi Minisztériumban ta­nácskozást tartottak az élel­miszer-ellátásért felelős ke­reskedelmi vezetők, valamint a termelő vállalatok képvi­selői. A résztvevőket Spi- lák Ferenc miniszterhelyet­tes tájékoztatta az élelmi­szer-kereskedelem idei ered­ményeiről, a jövő évi vár­ható ellátásról, valamint a kereskedelem legfontosabb feladatairól. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az élelmi­szer-kereskedelem forgalma az idén a tervezettnek meg­felelően alakult, s az ellá­tás — a korábbi évekhez hasonlóan — összességében kielégítő volt. Az alapvető élelmiszerekből — lisztből, zsírból, cukorból, tejből, bur­gonyából — minden igényt kielégítettek, és jó színvona­lú volt a tejtermék-, hús- és húskészítmény-, valamint a baromfiellátás is. Több ter­mékből javult a kínálat és a választék, hiányok azonban helyenként és időnként adódtak. A boltokban álta­lában a hét elején is jobb választékot biztosítottak hús- készítményekből, mint ko­rábban, s az élő hal is rit­kábban hiányzott az üzle­tekből. Valamelyest javult az olcsó húskészítmények, valamint — elsősorban Bu­dapesten — a kenyér mi­nősége. A korábbi évekkel ellentétben ma már folya­matosan kaphatók az üzle­tekben a diétás készítmények és a bébiételek is. Sok .gon­dot okoz még mindig a tőke­húsok minősége, amely gya­korta nincs arányban az árakkal. Ugyancsak sok jo­gos kifogás forrása a zöld­ség- és gyümölcsfélék ma­gas ára, ráadásul az idei gyenge termés miatt kevés az üzletekben a mirelit- és a konzervzöldség. Vegyi árukból ebben az évben — néhány termék ki­vételével — kielégítette az igényeket a kereskedelem. Az év hátralevő részében — mondotta a miniszterhe­lyettes — az élelmiszer- és a vegyiáru-kereskedelem legfontosabb feladata a fo­lyamatos téli ellátás, s az év végi ünnepek előtti csúcs- forgalom zavartalan lebo­nyolítása. A decemberi több napos ünnepek előtt a napi­cikkek kínálatának bőséges­nek kell lennie — elsősor­ban húsból, húskészítmé­nyekből, tejből és kenyér­ből. Elengedhetetlenül fon­tos, hogy az alapvető élel­miszerekből — lisztből, zsír­ból, cukorból — megfelelő bolti készletek legyenek, hogy még rossz időjárás ese­tén se legyenek ellátási za­varok. A jövő évi ellátásról szól­va a miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az élelmi­szeriparral folytatott eddigi tárgyalások alapján 1985- ben is az ideihez hasonló, jó színvonalú árukínálatot biztosíthat a kereskedelem. A legfontosabb teendő az olcsó élelmiszerek választé­kának bővítése, ennek ér­dekében a kereskedelem feladata egyebek közt, hogy árubemutatókat, kóstolókat szervezzen, fokozza a piac­kutatást, s nem utolsósor­ban: az olcsó készítmények­ből is csak jó minőségű árut vegyen át a szállítóktól. A mérsékelt árú élelmiszerek termelésének és értékesíté­sének feltételeit, azok javí­tásának lehetőségeit a mező- gazdasági és élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium közösen vizs­gálja. Napirendre tűzték egyebek közt mind a gyár­tók, mind pedig a forgalma­zók érdekeltségének növelé­sét. A miniszterhelyettes kü­lön szólt a burgonya- és a zöldség-gyümölcs ellátás gondjairól. Elmondta, hogy a kereskedelmi munka fo­gyatékosságaira is visszave­zethetők a kialakult magas árak és ellátási hiányossá­gok. A múlt év végén pél­dául nem fordítottak kellő gondot a burgonya felvásár­lására és tárolására a keres­kedelmi vállalatok, a tárolt árut esetenként nem a la­kosságnak, hanem vetőbur­gonyaként adták el, a mező- gazdasági szállítások elma­radásakor pedig nem éltek a kötbérezés lehetőségével. Le­hetőség van most arra is, hogy a kistermelőkkel kös­senek megállapodást, hiszen ma már ők termelik a zöld­ség és gyümölcs mintegy hat­van százalékát. A minisztérium úgy látja, hogy jelenleg jó ütemben halad a burgonya, a zöldség és az alma téli tárolása, ami azért is nagyon fontos, mert a zöldség- és a gyümölcs- konzervekből — az idei gyengébb termés miatt — a jövő évben az igényeknél ki­sebb mennyiség szállítását vállalja az ipar. A minisz­terhelyettes felhívta a ke­reskedelmi vállalatok figyel­mét arra, hogy fokozottab­ban törekedjenek a hiányok pótlására a helyi árualapok feltárásával, valamint az áru­cserékkel. Az iparilag fejlett orszá­gok társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik meghatá­rozó tényezője az elektroni­ka .széles körű alkalmazása. Az elektronikus elven mű­ködő távközlés, automatizá­lás, számítástechnika, mérés- technika stb. színvonala ha­tározza meg, hogy az infor­máció milyen mértékben hasznosul és válik termelő­erővé. A világ számos orszá­gában készültek már kor­mányzati és kormányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Ha­zánkban a kormány a szá­mítástechnikai központi fej­lesztési program és az elekt­ronikai alkatrészek központi fejlesztési programja elfoga­dásával már az elmúlt évek­ben is erőfeszítéseket tett e folyamat gyorsítására. Nemzetközi ifjúsági és diáktalálkozó Svédországban Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konfe­renciához kapcsolódva euró­pai ifjúsági és diáktalálkozó kezdődik ma a svédországi Södertáljében. A Svéd Ifjú­sági Szervezetek Országos Tanácsa által kezdeménye­zett tanácskozás az első össz­európai ifjúsági rendezvény lesz, az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezete munkájának két évvel ez­előtti felfüggesztése óta. A különböző ideológiai, politi­kai orientációjú nemzetközi és nemzeti ifjúsági szerve­zetek képviselői megvitatják a stockholmi konferencia napirendjén szereplő kér­déseket, és áttekintik az if­júsági szervezetek lehetősé­geit, közös feladatait a kon­tinens biztonságának erősí­tésében, a leszerelés előmoz­dításában. A találkozóra csü­törtökön magyar ifjúsági de­legáció utazott Svédországba. A? elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társa­dalmi méretekben történő hatékony befogadásának biz­tosítására, megteremtve az oktatás, a továbbképzés és a szükséges átképzés feltétele­it. A kormány elrendelte olyan preferenciarendszer ki­dolgozását, amely növeli a vállalatok érdekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldásqk alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendsze­rek és eszközök hazai forrá­sokból, illetve importból tör­ténő beszerzésére. A prog­ram a gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági sza­bályozási rendszer korszerű­sítésére kidolgozott intézke­Országos minőségügyi kon­ferenciát tartottak csütörtö­kön Budapesten, a Duna In­tercontinental Szállóban. A tanácskozásén — ame­lyet az MTESZ* központi szabványosítási és minő­ségügyi bizottsága más MTESZ-egyesületekkel, va­lamint a Magyar Szabvány- ügyi Hivatallal közösen ren­dezett — több mint négyszáz szakember az anyag- és energiatakarékos technológi­ák és a termékek minősége közötti kölcsönhatást vizs­gálta meg. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke' — távollétében felolvasott — nyitóelőadása emlékeztetett rá: a hetvenes évek eleje óta, az anyag- és energia ugrásszerű drágulá­sával, a hatékonyság gazda­sági fejlődésünk egyik meg­határozó tényezőjévé vált. A hatodik ötéves terv során határozott intézkedések tör­téntek az anyag- és energia- takarékos technológiák al­kalmazására, nemzetközi ösz- szehasonlításban azonban désekkel összhangban, a vál­lalati önállóságra alapozva valósul meg. Emellett a kor­mány intézkedést hozott ágazatközi részprogramok 'ki­dolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, el­sősorban a távközlési háló­zat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretből műkö­dő számítástechnikai infor­mációs rendszerek szolgálta­tásainak bővítésére, az okta­tás és a tudományos kutatás feltételeinek javítására. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek kö­zött a berendezésorientált áramkörökön alapuló megol­dások, a helyi számítógép­hálózatok, a számítógépes tervező és fejlesztő rendsze­rek, az úgynevezett intelli­gens robotok stb — gyors ütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sok­oldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások fej­lesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szelle­mi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Miniszterta­nács állásfoglalása értelmé­ben a programmal párhuza­mosan 'ki kell dolgozni az még ma is igen magasnak számít a hazai felhasználás. Termékeink túlméretezet­tek, a szükségesnél súlyo­sabbak, előállításuk, vagy alkalmazásuk az indokoltnál nagyobb energiát igényel. A takarékossági programban rejlő tartalékok ma már csökkenőben vannak, s to­vábblépést a jövőben első­sorban a megfelelő gyárt­mány- és gyártásfejlesztés biztosíthatja. A termékek minőségét kell oly mérték­ben javítani, hogy a kor­szerűbb^ konstrukciók egy­úttal gazdaságosabb előállí­tást is lehetővé tegyenek. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban évente mintegy 2,6 milliárd forintra tehető a minőségi hibákból eredő gazdasági veszteség. E hibák 90 száza­léka az ipari ágazatokban keletkezik, zömében olyan területeken, ahol az anyag- és az energiafelhasználás is meghaladja az átlagos szin­tet. Szakemberek szerint a korszerűbb termékcsaládok kialakításával lehetőség van elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési program­ja 1986 utáni folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási program a gazdaság valamennyi te­rületét és a társadalom egy­re bővülő körét érinti; így a minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek — együttműködve intézménye­ikkel és vállalataikkal — tárcaszintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok je­lentősebb feladatokat is meg­fogalmaznak, ilyen például az elektronikus pénztárgép­rendszerek és azok elterjesz­tése az üzlethálózatokban, a készpénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rendsze­rek elterjesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elekt­ronikus támogatása, az egész­ségügyi szolgáltatások kor­szerűsítése stb. A program társadalmi hát­terének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat, a Magyar Kereskedel­mi Kamara, valamint a tö­megtájékoztatási szervek programjai és sokrétű kez­deményezései. arra, hogy a minőség is ja­vuljon, és újabb megtakarí­tásokat is el lehessen érni. Példaként említhető, hogy ma főként azokban az ipari­lag fejlett országokban a legalacsonyabb az anyag- és az energiafelhasználás, ahol a vállalatok a legkorszerűbb, legversenyképesebb termé­kekkel jelennek meg a pia­cokon. A nyitóelőadás után továb­bi plenáris előadásokra ke­rült sor. Kádár József épí­tésügyi és városfejlesztési ál­lamtitkár az építőipari, Dé­nes Lajos* mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes az élelmiszer-gazda­sági — termékkorszerűsítést célzó — fejlesztéseket is­mertette, Szálkái Tóth Ist­ván, a KNEB elnökhelyette­se pedig az egyes exportter­mékek minőségéről folyta­tott vizsgálat eredményeiről számolt be. A plenáris ülés után ipa­ri, építőipari és élelmiszer­gazdasági szekciókban ta­nácskoztak a résztvevők. Országos minőségügyi konferencia Orvosi ügyeletek KNEB-jelentés II szakmunkásképzés helyzetéről Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 Óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomacndrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel. 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgyesegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság a 'közelmúlt­ban megvizsgálta, hogy a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák mi­ként gondoskodnak a szük­ségleteknek megfelelő szak­munkás-utánpótlásról. A vizsgálat 14 megyére és a fővárosra terjedt ki. A középfokú oktatásban ma 266 szakmunkásképző iskola működik, és évente mintegy 175 ezer tanulót képeznek. A hatodik ötéves tervre a ta­nácsok mintegy 2,1 milliárd forint fejlesztést irányoztak elő, ám az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy nem emelkedett megfelelően a tantermek száma. Miután- az utóbbi három évben mintegy húsz százalékkal nőtt a tanulói létszám, így az iskolákban fokozódott a tantermek zsúfoltsága. A KNEB jelentése többek között megállapítja, hogy a szakmunkás-utánpótlás helyzetét befolyásoló pálya- választás előkészítése döntő­en a pedagógusokra hárul, akik azonban a szükséges se­gítség hiányában nem képe­sek a feladatnak jól megfe­lelni. Különösen sok gond van a lányok pályaválasztá­sánál, amelyet erősen befo­lyásolnak a tradíciók: az ér­deklődés továbbra is a ha­gyományosan női szakmákra irányul. A szakmunkásképző inté­zetekben az elmúlt években nőtt a pedagógusok száma, de a tanulói létszám emel­kedése miatt nem javult a helyzet, s továbbra is csak 53 százalékos a pedagógusok és szakoktatók között a fel­sőfokú végzettségűek aránya. Számos betöltetlen tanári ál­láshely van, s tovább csök­kent a pedagógusok érdek­lődése ezek iránt, már csak azért is, mivel az általános iskolából idekerült, gyakran gyenge felkészültségű gyere­kek nevelése rendkívül ne­héz feladat. Nem megoldott a műszaki tanárok tovább­képzése sem, és a korszerű oktatás lehetőségeit szűkíti, hogy az iskolák nem vonják be kellő arányban a válla­latok jól felkészült szakem­bereit a szakmai oktatásba. A szakmai tankönyvek döntő részénél továbbra is gond, hogy jó részük a tanulók számára nehezen érthető, sőt sok esetben korszerűtlen. A vizsgálat kitért a szak­munkástanulók szociális-kul­turális ellátásának kérdései­re is. Többek között megál­lapítja, hogy a szakmunkás- tanulók tanulmányi ösztön­díja már hosszabb ideje nem tölti be eredeti szerepét, mert nagysága és a diffe­renciálás mértéke nem ösz­tönöz a jobb tanulmányi eredményre. A vállalatok a tanulókép­zésben a gyorsan hasznosít­ható gyakorlati ismereteket előnyben részesítik a széle­sebb és konvertálható szak­mai alapismeretekkel szem­ben. A tanműhelyi termelés 80 százaléka hasznosítható termék, de megállapították azt is, hogy a leendő szak­munkásokat gyakran nem szakmába vágó tevékenység­gel foglalkoztatják az üze­mek. A KNEB a vizsgálati ta­pasztalatok nyomán többek között javasolta, hogy a jö­vőben a szaktárcák hatókö­rébe kerüljön a szakmunkás- képzés irányítása. Határozot­tabb intézkedéseket kell ten­ni, hogy a középfokú intéz­ményrendszer fejlesztése so­rán megvalósuljanak a szak­munkásképzési beruházások. Szükséges egy, a gazdasági élet változó 'körülményeihez jobban igazodó, rugalmas és szabadabb szakmaválasztási lehetőséget adó beiskolázási rendszer is, amelynek ki­alakítását mielőbb meg kell kezdeni. Ideg- és elmeorvosok kongresszusa A Magyar Ideg- és Elme­orvosok Társaságának 30. nemzeti kongresszusa kez­dődött csütörtökön a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Dr. Csanda Endre egyetemi ta­nár, a társaság elnöke, a Neurológiai Világszövetség alelnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, amelyen részt vesznek számos európai or­szágból érkezett szakembe­rek, köztük világhírű ideg- gyógyászok, mint például Eero Hokkanen, a finnorszá­gi ouloui egyetem professzo­ra, a fejfájást tanulmányozó nemzetközi szövetség elnöke, és Heinz Schulze, a berlini idegklinika tanszékvezető tanára az NDK-ból. A magyar neurológia se­regszemléjén több mint 250 tudományos előadást tarta­nak. A hazai szakemberek beszámolnak az utóbbi öt évben elért kutatási és kli­nikai eredményekről. Ismer­tetik a többi között a fájda­lom kezelésének újabb ered­ményeit, a parkinson-beteg- ség számos új gyógyszerének hatását. A skizofrénia mo­dern elméleti és kezelési módszereiről, a migrén kor­szerű orvoslásának tapaszta­latairól is tájékoztatják egy­mást.

Next

/
Thumbnails
Contents