Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

1984. november 22., csütörtök Beszámolók időszaka A hallgatás lenne a legnagyobb hiba Népesedéspolitikai előadás nőreferenseknek — Hogyan működik nála­tok az üzemi négyszög? — kérdezték a kirendeltségen. — Sajátosan — hangzott a legalább kétféleképpen ér­telmezhető válasz. Mindenki, a kérdezők is tudták, hogy a szűkszavúság rossz hangulatot tükröz, hogy az üzemi négyszög nem több puszta formalitásnál. Ott, ahol a forgatókönyvek egyet­len ember elképzelései alap­ján készülnek, nem csoda, ha a dolgozók közérzete sem jó. Két évvel később a ki- rendeltségen újra megkér­dezték : — Hogyan működik nála­tok az üzemi négyszög?! — Sajátosan — rukkoltak elő újra a válasszal. Ám a sajátosan ezúttal már a megváltozott viszonyok ki­fejezője volt. A főnök már nemcsak azt. hallotta meg, ami a fülének tetszett. S mindennek mi lett a vége? Egyre többet vállaltak a hétvégeken, ha arra szük­ség volt, vállalati érdekből, plusz munkát, s a lehangolt- ságról tanúskodó legyinté­sek lassan elmaradtak. Nem teljesen persze, mert a de­mokratizmus megsértése sok embert fertőzött meg kö­zömbösséggel. * * * Hogy a demokratizmus nem felesleges játékszabá­lyok gyűjteménye és még csak nem is a vezetői törek­vések elgáncsolására szol­gál, arra a ZÖLDÉRT Vál­lalat békéscsabai kirendelt­ségén dolgozók, a vezetők és Több éve tartó jelenség: másmilyen házak épülnek fa­lun és városon, mint amit sok-sok esztendőn át meg­szoktunk. Történelmileg 'ki­alakult nálunk egy falukép, ami kisebb-nagyobb válto­zásokkal ugyan, de az egész országra érvényes volt. Jel­lemző alapvonása: az utcá­ra merőlegesen, vagy fűrész- fogasan telepített ház, amely­nek utcai homlokzatán két — a homlokzat méretéhez il­lő — ablak; udvari frontja pedig tornácos, oszlopos, vagy sima, díszítés nélküli volt. A falusi életforma változá­sa a házaknál is változást hozott. Ahol ez a változás egyszerű „korszerűsítést” je­lentett, ott a két ablak he­lyett egyetlen háromszárnyú ablak került a homlokzatra, amelynek jellegzetes díszíté­sét leverték, hogy csillámpo­ros nemesvakolattal pucol­hassák be. Nem biztos, hogy ez a fajta korszerűsítés ja­vította a faluképet. Ahol pe­dig a házat lebontották, hogy a helyére új kerüljön, az új a kommunisták is egyértel­mű választ adhatnak. De mi is történt a két kérdés el­hangzása között eltelt hóna­pok alatt? A vállalat vezetői másfél évvel ezelőtt határozták el, rendet tesznek a kirendelt­ségen, és mert nemcsak a munkahelyi légkörrel, ha­nem az egység gazdálkodá­sával is baj volt (erről ta­núskodott a 8 millió forin­tos veszteség), a vezetőcsere sem maradhatott el. A vál­tozásra törekvés szálai azon­ban még ennél is távolabb­ra, 1979-ig nyúlnak vissza. A vállalat akkor vesztesége­sen zárta az évet, s az újon­nan kinevezett vezetésnek ezernyi gonddal kellett meg­küzdenie. A nehéz helyzet­ben voltak időszakok, ami­kor a demokratizmus fej­lesztésére kevesebb energia jutott. Később aztán újra és újra bebizonyosodott, a kettő el­választhatatlanul összefonó­dik. Ahogyan javultak a vállalati gazdálkodás ered­ményei, úgy oldódott a mun­kahelyi légkör és fordítva, a dolgozók, a középvezetők javaslatai egyre jobban se­gítették a sikeres gazdálko­dást. Négy éve, 1980-ban már 15, két évvel később 18, tavaly pedig már 30 millió forint nyereséget értek el, s a sikeres gazdálkodásért a vállalatot Kiváló címmel tüntették ki. * * * Legutóbb, szélesebb kör­ben, a közérzetről, a de­mokratizmusról, a gazdálko­dásról a vállalati pártalap­— évtizedeken át! — sátor­tetős volt. Ez az egyenház ezerszámra árasztott el vá­rost és falut, s egyhangú si­várság dolgában méltán ve­télkedett lakótelepeinkkel. Ezért is látjuk szépnek mindazt, ami az utóbbi évek­ben épült, még ha valójában nem is olyan szép, csak el­tér a megszokott sémáktól. Akkor is, ha ez az újra tö­rekvés helyenként hajme­resztő egyformaságot szül, mivel egy szép és sikerült ház a tetszés okán rendsze­rint megsokszorozódik. Szemlátomást változott az igényesség, pontosabban: megszületett az igényesség. Az emberek — ha otthonte­remtésre határozzák el ma­gukat, és számot vetnek a lehetőségeikkel —, ma már rájönnék, hogy nem túl nagy többletköltség árán (vagy ép­penséggel anélkül) csinosabb küllemű és jobban használ­ható házat is lehet építeni. Megjelentek a kétszintes épü­letek, s ami különösen fon­tos, az unalomig megszokott merev, szögletes formákat szervezet egyéni, illetve cso­portos elbeszélgetésein, majd az ezt követő vezetőségi ülé­seken esett szó. Téved azon­ban, aki azt hiszi, a hangu­lat változásait jelző baro­méter higanyszála minden­kor emelkedő irányzatot mu­tat. Most a beszámoló taggyű­lést megelőző elbeszélgetése­ken derült ki, pontosabban figyeltek fel jobban arra, hogy a munkaruha-ellátás, különösen a húsüzemben, sok feszültség forrása. Ezért is hangsúlyozták néhányan: vigyázni kell, nehogy az ap­róbb ügyek közhangulat-rom­boló tényezővé váljanak. Ugyancsak oldani kellene az egységek között támadt fe­szültséget, ezt pedig nem lehet nyilvánosság, őszinte­ség. az okok feltárása nél­kül. Alighanem az agyon- hallgatás lenne a legnagyobb hiba. Az elbeszélgetések tapasz­talatait a pártalapszervezet vezetősége a közelmúltban elemezte. Az elhangzottak, az észrevételek egy részét a vállalat vezetése is meg­szívlelte. Ezt bizonyítják a legújabb intézkedések. A munkaruhák, a védőfelszere­lések vásárlásában, a kihor­dási határidő módosításánál már figyelembe veszik a ja­vaslatokat, az igényeket. A szakértők véleménye alap­ján — a megbízást az elbe­szélgetések után kapták — az energiafelhasználás mé­rését gyakoribbá teszik és az eddiginél több munkaterüle­ten végzik majd el. A zsú­foltság csökkentése érdeké­egyre szélesebb körben vált­ják fel a lágyabb formák. Ismét megjelentek — örül­hetünk is neki! — a mind­örökre száműzöttnek hitt íves alakzatok, a félkörívzá- ródású ablak- és ajtónyílá­sok, a boltíves tornácok. Saj­nálatos azonban, hogy ebben a nagy megújulásban nem született igazán újjá a jel­legzetes magyar parasztház. Az ajánlott tervek nagy gyűjteményét forgatva csak egyes stílusjegyek feléledé­sét figyelhetjük meg. Betört és bántóan hódít viszont a Nyugatról importált szép, de a mi tájainktól idegen al­pesi forma. A falu- és városképek for­málásában tehát óriási sze­repük van a magánerőből megvalósuló családi házak­nak. Már csak azért is, mert az ország lakásépítésében mind nagyobb a részará­nyuk. A kettő közötti szoros összefüggés felismeréséből eredt az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­nak az a kezdeményezése, hogy — az állami építészet ben gyorsítják a húsüzem­ben az árukiadást, a szállí­tást. Az alapszervezet vezetősé­ge ugyanakkor a pártcsopor­tok munkájának javítására ajánl, dolgoz ki módszere­ket. A beszámoló taggyűlé­sen azután mindenki választ kap javaslataira. Nem utol­sósorban ezek tartalmán mú­lik, milyen vélemény alakul ki a felszólalás, az aktivitás értelméről. * * * Az elbeszélgetéseket ösz- szegző vezetőségi ülést kö­vetően már arról tárgyalt a testület, milyen legyen a beszámoló, mi az, amiről többet és hangsúlyozottab­ban kell szólni. A vállalat fejlődésének, gazdálkodásának és ezen be­lül a pártszervezet szerepé­nek bemutatása aligha ma­radhat ki. A tavalyihoz ha­sonló nyereség és a 47 mil­lió forintos export megtar­tása, növelése elengedhetet­lenné teszi a tapasztalatok mélyreható elemzését, az újabb feladatok meghatáro­zását. A 90 fős alapszervezet munkájának sikere az utób­bi években is az egységen, a fegyelmezettségen múlott. Bár itt — állapították meg önkritikusan a vezetőség tagjai — sok még a tenni­való. Nemcsak a pártcsoportok működését kell életképeseb­bé tenni, hanem javítani kell a taggyűlések látoga­tottságán, az aktivitáson is. Az alapszervezet politikai munkájának javulása, a fe­gyelmezettség és az egység erősödése, a belső demokra­tizmus valamennyi régebbi és újabb ellentmondás fel­oldásában segíthet... Kepenyes János legjobb alkotásainak hagyo­mányos elismerését jelentő, évente kiadott nívódíjashoz hasonlóan — a magánerős építést is elismerjék. Ennek az eszköze Az év lakóháza című pályázat lett, amelyet első ízben értékeltek két for­dulóban: a megyei, s az ott legjobbak kiválasztása útján az országos pályázaton. Rengeteg múlik az első fo­kú építési hatóságokon, ame­lyek kiadják az építési, majd a befejezés után a lakhatási engedélyt, valamint a ma­gántervezői szakértői bizott­ságokon, amelyek viszont vé­leményezik a terveket. Ha ezek eléggé jószeműek, és a hivatásuk magaslatán van­nak, már eleve láthatják, hogy melyik terv lehet esé­lyes a pályázaton, s ha ki­adják a lakhatási engedélyt — a befejezettség a pályáza­ton való részvétel feltétele —, akár hivatalból is bene­vezhetnék az arra érdemes házat. Bár ehelyett célsze­rűbb a buzdítás, a ráhatás. Végtére is elsősorban az építtető magánügye, hogy akar-e pályázni vagy sem. Volt a pályázatnak egy je­lensége, ami bizonyára fél­reértésen alapult (mivel sen­ki sem mondta ki tilalom­ként) : szinte egyáltalán nem pályáztak ajánlott terv alap­ján megvalósult házzal. Az országos bírálatra beadott 54 ház között mindössze egy volt ilyen, jóllehet tavaly 25 00.0-nél több ajánlott terv­re adtak ki építési enge­délyt. Pedig ezekkel a há­zakkal is lehetne pályázni, már csak azért is, mert úgy­szólván egy sincs, ami ere­deti formában valósulna meg. A felhasználásnál ki­ki hozzáteheti a maga egyé­ni ötleteit, s ez általában az épület előnyére válik, külle­mében is, használhatóságá­ban is. A pályázat egyébként már az első menetben is a ma­gánerős építkezések építésze­ti kultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hi­szen elismeréssel illette — az alkotó emberek együttes munkájával létrejött — egy­szerű, célszerű, az életmó­dot, emberi igényeket őszin­tén követő, jól használható, környezetükbe harmoniku­san illeszkedő épületeket. A szélesebb körű válogatás le­hetőségével ezt kell telje­sebbé tenni. Hársfai István A közvetlen megyei irá­nyítású pártbizottságok nő- referenseinek és a megyei szervek nőfelelőseinek tar­tottak előadást november 20- án, kedden délelőtt a megyei pártbizottságon. Az új népe­sedéspolitikai intézkedések­ről adott tájékoztatót Faze­kas Sándorné, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja és osztályvezetője. El­mondotta, hogy a népesedés- politika nagy fontosságú nemzeti ügy mindenki szá­mára. A fő cél, hogy mér­séklődjön a népességcsök­kenés, majd megálljon ez a folyamat és gyarapodni kezdjen az ország népe. Is­mertette hazánk népesedésé­nek alakulását a felszabadu­lást követő időszakban, ösz- szehasonlította más országok hasonló adataival, majd ele­mezte a népességcsökkenés lehetséges okait . és követ­kezményeit. A kormány né­pesedéspolitikai intézkedé­seiről szólva arról tájékozta­tott, hogy az intézkedések kidolgozásának, tervezetének határidőiről tudunk, a beve­zetés időpontjait még nem lehet pontosan, naprakészen meghatározni. Részletesen foglalkozott a munkahelyi, az anyai és szülői hivatás fogalmának és gyakorlatának egyeztetésé­vel. Lényeges, hogy a nők foglalkoztatása során a vál­lalatok és intézmények, egyéb munkahelyek rugal­masabb munkaidő-beosztás­sal kedvezzenek az anyák­nak. Az év végéig dolgozza ki a munka- és bérügyi hi­vatal a vállalatok érdekelt­ségi rendszerét, a kollektív szerződések ide vonatkozó szabályait, a bedolgozók fog­lalkoztatásának módosítását. Ezzel egy időben tisztázzák azt is, hogy mennyi időt dol­gozhatnak az édesanyák gyermekgondozási szabadsá­guk idején, mennyi gyest kapnak az egyetemen, főis­kolákon tanuló kismamák. Fontos a gyermeknevelés anyagi, pénzügyi feltétel- rendszerének megteremtése, (Tudósítónktól) Az okányi költségvetési üzem az idei és a következő évre jelentős építőipari mun­kákra szerződött le a szana- zugi úttörőtábor központi épületeinek kivitelezésében. A mintegy 12 millió forint beruházási keretből az idén 7 milliót kíván a megrende­lő, a KISZ Békés megyei bi­zottsága felhasználtatni az okányi üzemmel. Jelenleg az okányi telephelyen végzik a nagyobb faipari műhely­munkákat. a három- és több gyermekes családok sokoldalú segítése. Fokozatosan vezeti be a kor­mány a gyermekgondozási díjrendszert, amely esetleg később távlatokban állam- polgári jogon járhat. Ki­emelte a szülési szabadság jelentőségét. A 20 hétről 24 hétre növekvő szabadságot akkor kell kivenniük az édesanyáknak, amikor még nem szülték meg gyermekü­ket, hiszen ez a kedvezmény az anya és a magzat védel­mét szolgálja. Nagy jelentő­ségű az a szülői jog, amely szerint a gyermek egyéves koráig korlátlan számú táp­pénzes nap jár betegápolás­ra, míe 10 éves koráig ösz- szességében 250 napot kap­hat a szülő. Tervezik az apák táppénzre vételi lehe­tőségének, az ügyintézés fo­lyamatának egyszerűsítését. A családi pótlékok emelését 3 és annál több gyermek esetében szintén a jövő év folyamán vezetik be. A né­pesedéspolitikai intézkedé­sek más lényeges szempont­jaival foglalkozott már a sajtó és a jövőben is fog. Az intézkedések igen fon­tos célja a családi élet meg­szilárdítása, a gyermekek és fiatalok felkészítése a csa­ládi életre, az egészséges életmód, életvitel elterjesz­tése. Mindezekkel foglalkoz­nak majd a tudományos ku­tatások és az ágazati minisz­tériumok célprogramjai. 1975-től 1985-ig a nők év­tizedét hirdették meg a vi­lágon. Az ez idő alatt zajló világkonferenciákról, a kü­lönféle kormányintézkedé­sekről hallottak még elő­adást a nőreferensek. 1985- ben Kenya fővárosában, Nairobiban lesz a nők vi­lágkonferenciája, amelyre nálunk is nemzeti előkészítő bizottság szervezi a magyar nők beszámolóját. Az 1985- ös nőnapot ennek szellemé­ben, felszabadulásunk nagy jelentőségű évfordulójának jegyében szükséges meg­szervezni. Bede Zsóka Kazinczky Gyula, a költ­ségvetési üzem vezetője el­mondta, hogy a faszerkezetű „B” épület kivitelezéséhez nagyon sok segítséget kap­tak, különösen a Felső-tiszai Fafeldolgozó Vállalat nyír­egyházi igazgatóságától, a BUBIV és a MEZŐGÉP gyu­lai gyáregységeitől. S bár a faanyagok leszállítása' nem mindig zökkenőmentes, az okányiak túlórákkal teljesí­teni tudják az előzetes meg­állapodásokban rögzített ütemtervet. Oláh Ferenc 1983 egyik legszebb, legpraktikusabb építészeti megoldású családi háza Miskolcon, a Mo­solygó Antal utcában épült. Tervezője Ferencz István építészmérnök, tulajdonosai Szobo- tich Miklós és felesége (MTI-fotó — Kozma István felv.) II magánházak építészeti kultúrája (Tudósítónktól) Okányban él a 29 éves Csukás Ferenc, aki 16 éves korától kézimunkázik. Édesanyjával lakik együtt, ő tanította meg nagy türelemmel a hímzés tudományára. Szerény otthonu­kat szebbnél szebb kalocsai mintájú ágyterítő, párna díszíti — mind Csukás Ferenc munkája. Első kiállítása a közel­múltban volt a helyi művelődési házban Kép, szöveg: Oláh Ferenc Okányiak a szanazugi táborért

Next

/
Thumbnails
Contents