Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

NÉPÚJSÁG 1984. november 22., csütörtök A kukorica genetikai erőforrásai Az európai kukoricagene­tikai alapanyagok megmen­tésére, felkutatására, össze­gyűjtésére, megőrzésére, hasznosítására, valamint a nemzetközi alapanyag- és információcsere elősegítésére alakított FAO-munkacsoport szakembereinek kétnapos ta­nácskozása kezdődött szer­dán Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintéze­tében. Az eszmecserén részt vevő országok — Bul­gária, Jugoszlávia, Magyar- ország, Portugália, Románia és Spanyolország — képvise­lői megismerkedtek a gene­tikai alapanyagok . felkutatá­sát, megőrzését és hasznosí­tását célzó tevékenységek­kel, majd kidolgozzák az el­következő három év együtt­működési programját. A munkacsoport céljáról, tevékenységéről Milutin Pencsics, a jugoszláviai Zembuni Kukoricanemesíté- si Intézet igazgatója, a cso­port vezetője a következő­ket mondta: — Az európai kukoricagenetikai alapanya­gok munkacsoportja az idén alakult meg a FAO — az Egyesült Nemzetek Élelme­zési és Mezőgazdasági Szer­vezete — európai kukorica­kutatási és együttműködési hálózata legújabb tagjaként, s Martonvásáron tartja első munkaértekezletét. Tevé­kenységébe — a martonvá- sári tanácskozás résztvevői mellett — Franciaország és Olaszország szakemberei, ku­tatóintézetei is bekapcsolód­tak. Céljuk az, hogy felku­tassák, tanulmányozzák és megőrizzék a kukorica gén­anyagait, azokat a tájfajtá­kat, amelyek a modern faj­ták elterjedésével eltűntek, s kidolgozzák a génanyagok felhasználását segítő együtt­működési módszereket. A si­keres nemesített fajták ro­hamos elterjedése ugyanis Európában genetikai elsze­gényedéshez, úgynevezett génerózióhoz vezetett, pedig a nemesítés elsősorban a ge­netikai változatosságra ala­pozódik. A korábbi fajták számos olyan tulajdonságot hordoz­tak, amelyekre a jelenlegi nemesítő munkában is szük­ség lenne, meg kel] tehát te­remteni annak a lehetősége­it, hogy azokhoz az együtt­működésben részt vevő or­szágok szakemberei, intéze­tei hozzájussanak. A gén­anyagok megmentésére vi­lágszerte — így Európában is — kialakultak a génban­kok, fajtagyűjtemények, de a hatékony nemzetközi együttműködés megszervezé­se nélkül azok felhasználása a nemesítésben igen nehéz lenne. A munkacsoport te­vékenységének eredménye­ként várható, hogy sikerül feljárni, megőrizni és hasz­nosítani ezeket a genetikai erőforrásokat, növelve a ma­gas terméshozamú, betegsé­gekkel szemben rezisztens, intenzíven termeszthető faj­ták nemesítési alapanyagai­nak számát. Szovjet miniszter látogatása hazánkban Pjotr Plesakov, a Szovjet­unió rádióipari minisztere Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására ked­den a késő esti órákban Bu­dapestre érkezett. Magyar- országi tartózkodása alatt vendéglátójával áttekinti a két tárca együttműködésével kapcsolatos kérdéseket és meglátogat az együttműkör désben érdekelt több ma­gyar vállalatot. A gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről tárgyaltak Szerdán a SZOT Központi Iskoláján országos tanács­kozást tartottak a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésével, a jövő évi gazdálkodással, valamint a mozgalmi élettel összefüggő szakszervezeti feladatokról. A tanácskozáson Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Bukta László és Sólyom Fe­renc, a SZOT titkárai tájé­koztatták az iparági, ágaza­ti szakszervezeteknek, vala­mint a szakszervezetek me­gyei tanácsainak vezetőit és vezető munkatársait a ten­nivalókról. Húsipari konferencia Kézi számító­gépek használata TANFOLYAMOT SZERVEZETT A GTE A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete november 13-tól (45 órás, he­tenként egy-egy napos) Kézi számítógépek használata cí­mű tanfolyamot szervezett, melyen harmincán vesznek részt. A nagy érdeklődésre való tekintettel jövő év ja­nuárban ismét indít hasonló tanfolyamot. Ennek elvégzé­se után a hallgatók maga­sabb fokú tanfolyamon ve­hetnek részt. Az oktatáshoz szükséges számítógépeket a MEZŐ­GÉP, a HAFE és néhány más üzem kölcsönzi, így a résztvevőknek a gyakorlásra is lehetőség van. Korszerű húsipar, korsze­rű húsipari gépgyártás cím­mel kezdődött szerdán két­napos országos tanácskozás Győrött, a Technika Házá­ban. A téma több mint 100 hazai vezető szakértője ele­mezte a jelenlegi helyzetet, s jelölte meg a következő évek feladatait. Mindenekelőtt abból kell kiindulni — hangoztatták a tanácskozáson —, hogy a hústermelésben világvi­szonylatban is előkelő he­lyet foglalunk el. Az egy fő­re eső termelésben Dánia után következünk: minden magyar ]akosra évente 160 kiló hús jut. A magyar húsipar, ezen belül elsősorban az állami húsipar 1984-ben is döntő szerepet vállal a népgazda­sági egyensúly fenntartásá­ban. A húskombinátok és húsipari vállalatok vágóhíd­jain 1984-ben 8,6 millió ser­tést, 550 ezer szarvasmarhát és több mint félmillió juhot vágnak le, illetve dolgoznak fel. Ehhez járul még a ter­melőszövetkezetek és fo­gyasztási szövetkezetek yá- góhídjainak termelése. Gondot jelent, hogy a kor­szerű csomagolóanyag nagy részét külföldről kell behoz­ni. Közös fejlesztéssel e té­ren is döntő változást lehet elérni a következő években. A győri tanácskozáson nagy teret szenteltek annak, hogy mit vár a húsipar a hazai gépgyártástól: minde­nekelőtt a vágóvonalakhoz tartozó forrázó, kopasztó, bőrfejtő gépeket, csont- és daraboló fűrészeket, töltőgé­peket, pácoló berendezése­ket, kéziszerszámokat, a mi­nőséget ellenőrző műszereket stb. Orvosi tanácsok autósoknak A Magyar Autóklub Bé­kés megyei Szervezetének orvosi bizottsága az alábbi­akban néhány fontos, meg­szívlelendő tanáccsal szeret­ne hozzájárulni ahhoz, hogy a megye autósainak köny- nyebb legyen az átállás az őszi-téli vezetésre. Az ember és a gépkocsi szerves egységet képez a köz­lekedésben, s ezért nemcsak a gépkocsik műszaki felké­szítése elsőrendű feladat, ha­nem az ember szervezetének is fel kell készülni a meg­változott időjárási viszo­nyokra. Az autónál lényeges a gumiabroncsok bordázata, az egyforma légnyomás, a fékek egyforma hatásfoka, mert ezek beállításának el­mulasztása nagyon váratlán és kellemetlen, olykor vég­zetes helyzetet teremthet eb­ben az évszakban. Az időjá­rási változások szinte per­cek alatt következnek be, eső, ónos eső, havazás, fi­nom jégpáncél az utakon, köd stb. Ezek bekövetkezé­sével ebben az időszakban számolni kell, és a szerve­zetet is fel kell készíteni az ehhez való alkalmazkodás­ra. Nem elhanyagolható a korai szürkület és a fény­szórók helyes beállítása sem. Aki rendszeresen vesz részt a közlekedésben, tapasztal­hatta, hogy érzékszervei mi­lyen megterhelésnek vannak kitéve ködös időben; a köd- gomolyagban szinte érzék- csalódásök is megjelenhet­nek, különösen, ha fáradtab­bak vagyunk. Hidegfront ha­tására meglassúbbodhatnak mozdulataink, reflexeink, az évszaknak megfelelően öltö­zetünk is megváltozik, me­legebb, zártabb ruhákat vi­selünk, melyek szintén aka­dályozóig hatnak mozdula­tainkra, volánhoz ülve lazít­suk meg azokat. Ne töre­kedjünk az utastér túlfűté­sére, mert ez is tompítólag hat szellemi frisseségünkre, különösen az erre érzéke­nyeknél. Hosszabb úton gon­doskodjunk 'kellő légcseréről, esetleg valamelyik hátsó aj­tó ablakát egy centire húz­zuk lejjebb. Helyes, ha a párás, ködös időben különösen figyelünk a KRESZ ama pontjának be­tartására, mely a saját sáv­ban való haladáskor a jobb­ra tartási kötelezettséget ír­ja elő. Sok baleset elkerül­hető lenne, ha ezt az autó­sok betartanák. Ez látszólag nem orvosi tanács, azonban mégis itt is meg kell emlí­teni, mert az alkalmazkodás kérdése már orvosi problé­ma. Aki betegségből kifolyólag gyógyszert szed, és tapasz­talja, hogy ez nem kedvező hatással van rá a gépkocsi biztonságos vezetésénél, ilyen esetben inkább ne üljön vo­lán mögé, ne veszélyeztesse maga és mások biztonságát. Napjainkban divatossá vált az indokolatlan gyógyszerfo­gyasztás; szinte már nem is az orvos rendeli a gyógyszer- féleséget, hanem a „beteg”, s főleg különböző nyugtáto­kat, melyek méginkább las­sítják a reakciókészséget. A gépkocsi vezetéséhez, a köz­lekedésben való részvételhez tökéletes, ép reflexek, jó koncentráló képesség, gyors döntési készség szükséges. Ezért minden olyan gyógy­szer, amely valamilyen úton ezeket befolyásolja, alkal­matlanná teszi az egyént a gépkocsi vezetésére. Szeretném felhívni a köz­lekedésben részt vevő gép- járművezetők figyelmét, hogy betegség esetén közöljék or­vosukkal, hogy gépjárművet vezetnek, és csak olyan gyógyszer bevétele után ül­jenek volán mögé, melyet orvosuk is javasol. Főleg A PÉTÉ napirendién Takarmánygazdálkodás és adatfeldolgozás A Dél-Békés megyei Ter­melőszövetkezetek Gazdál­kodási Társulása tegnap, szerdán délelőtt a medgyes- egyházi Haladás Tsz-ben tartotta kihelyezett igazga­tósági ülését. Az első napi­rendi pont keretében Hor­váth Pál igazgató számolt be a lejárt határidejű igazgató- sági határozatok végrehajtá­sáról. Ezt követően tárgyal­ta az igazgatóság a takar­mánygazdálkodás és az üze­mi takarmányfeldolgozás helyzetét, valamint az ez­zel kapcsolatos feladatokat — Orbán Mihály igazgató- helyettes előterjesztésében. A vaskos írásos jelentés­hez az igazgatóhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. Elöl­járóban elhangzott: a Dél- Békés megyei termelőszö­vetkezetek állattenyésztésé­ben, továbbá az élőállat- és az állati termékek előállítá­sában az abrakigényes ál­latfajok dominálnak. Az évi 34—36 ezer tonna vágó­állat termeléséből 87 száza­lékban részesedik a sertés- és a baromfitenyésztés. Ah­hoz, hogy az állattenyésztés jó színvonalú legyen, meg­felelő minőségű és mennyi­ségű abraktakarmány szük­séges. Az állattenyésztés ab- raktakarmány-igénye évente mintegy 160 ezer tonna, melynek 90 százaléka táp­takarmány. Természetesen jelentős az állattenyésztési telepek tömegtakarmány-fel- használása is. A tömegtakarmány-terme- lésről elhangzott, hogy aa idén 6 ezer 700 tehén, a 13 ezer 300 anyajuh és ezek szaporulata számára a szán­tóterület 11,6 százalékán termesztettek szálas takar­mányt. A takarmánygabona­termesztés is számottevő, a dél-békési termelőszövetke­zetek együttesen több mint 34 ezer 300 hektáron, a szán­tó 32 százalékán kalászos takarmánygabonát, s csak­nem 40 ezer hektáron, vagy­is az össz-szántótelep egy- harmadán kukoricát ter­mesztettek. A háztáji terü­letek nagyobbik részén ku­koricát termeltek a gazdák, csaknem 8 ezer 750 hektá­ron. Az előterjesztés részlete­sen foglalkozott az ipari ke­veréktakarmányok felhasz­nálásával. Az idén a szö­vetkezetek keveréktakar- mány-igénye megközelíti a 150 ezer tonnát. Ebből leg­nagyobb arányban, mintegy 57 százalékban a sertéste­nyésztés, majd 29 százalék­ban a szarvasmarha-tenyész­tés részesedik. Mind az ipa­ri keveréktakarmányok, mind pedig azok előállításá­hoz szükséges premixek, íe- hérjehordozók, koncentrátu- mok beszerzési lehetősége több csatornás. Ebből adó­dóan a táptakarmányok is többféle alapanyag felhasz­nálásával és receptúra sze­rint készülnek. Ezek közül meghatározóak a HAGE- PREMIX és az AGRO- KOMPLEX előállítású anya­gok. A DÉTE tervében szere­pel a HAGEPREMIX fel- használásának és részará­nyának növelése, az üzemi táptakarmányok mennyisé­gének folyamatos bővítése. Az elképzelések szerint a jö­vő esztendőben a feletetett ipari abrakkeverék '36 szá­zaléka a GMV-től kerül fel­vásárlásra, míg a többit a szövetkezetek saját maguk állítják elő. (Az idén a DÉ­TE üzemei a GMV-től vá­sárolták az abrakkeverék 45 százalékát.) Az előzetes elképzelések szerint 1985-től négy tsz be­kapcsolásával bővül a DÉ- TE-n keresztül a HAGE- PREMIX-ellátás. Ezt indo­kolja az is, hogy az el­múlt években jelentősen megnőtt a háztáji gazdasá­gokban a sertéstenyésztés, s az ott tartott jószágok ellá­tását is a közös gazdaságok vállalták. A vitában többen fejtet­ték ki véleményüket. Helye­selték az üzemi tápkeverést, ami jelentősen növeli az ál­lattenyésztés eredményeit, mások szorgalmazták a mel­léktermékek fokozottabb feletetését. A második napirendi pont keretében Plenter Lajos fő­osztályvezet ő a számítógé­pes megoldások alkalmazá­sáról adott áttekintést. Mint mondotta, az üzemekben meglehetősen sokrétű a szá­mítógéppark. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a számí­tógépek üzembe helyezése nem járt számottevő lét­számcsökkenéssel, de jelen­tős minőségi változásokat hozott az üzemek életében, s a gyors és pontos informá­ciócserével térülnek meg a beszerzési költségek. Elter­jesztését a DÉTE szorgal­mazza, célja, hogy országo­san összehangolt számítógé­pes rendszer alakuljon ki. Az igazgatósági ülés beje­lentésekkel ért véget, me­lyek között elhangzott: 1985- től a DÉTE megkezdi a sze­mély- és tehergépkocsik, va­lamint a mezőgazdasági erő- és munkagépek futózható gumiköpenyének begyűjtését újrafutózásra. — szekeres — Házi betegápolási tanfolyam A kis és nagy települések ko­moly gondja az idős, magányos emberek, a betegek ápolása és gondozása. Társadalmi aktíva­hálózatukkal sokat segíthetnek a vöröskeresztes alapszerveze­tek. Nemrégiben a mezöberényi nagyközségi Vöröskereszt veze­tősége házi betegápolási tanfo­lyamot szervezett, amelyet a helyi öregek napközi otthoná­ban tartottak. A 22 résztvevővel rendezett tanfolyamon előadást tartott dr. Kovács József főor­vos, Nádházi János gyógyszer­tárvezető, Sziklai Ilona gyógy­tornász és Sziklai Sámuelné, a nagyközség vöröskeresztes titká­ra. A házi betegápoló tanfolyam legszorgalmasabb hallgatói a 2-es körzet és a cipészszövetke­zet vöröskeresztes aktívái vol­tait. B. ZS. azoknak a gépkocsivezetők­nek javasoljuk, akik az első vagy második telüket kezdik az idén, és nincs kellő gya­korlatuk az őszi-téli vezetés­ben, hogy az esős, havas idő beálltával egy forgalommen­tes helyen gyakorolják, hogy hogyan reagál a gépkocsi, szervezetük és idegrendsze­rük a hirtelen fékezésre, a manőverezésre, megcsúszás­ra és tolatásra. Így felké­szültebben vehetnek részt a közlekedésben, .és nem az adott helyzetben döbbennek rá, hogy gyakorlatlanságuk komoly veszélyhelyzetet te­remthet, hogy mekkora a 'különbség a téli vezetés és a nyári-tavaszi időszak kö­zött. Mindent egybevetve, a megváltozott időjárási kö­rülmények között is legfon­tosabb a KRESZ előírásai­nak szigorú betartása, a ma­nőverezési mozdulataink in­tenzitásának tompítása, a lassúbb, megfontoltabb veze­tés ! Mindezek megfontolandó tanácsok, mert helyes ma­gatartásunkkal életeket menthetünk, tragédiákat ke­rülhetünk el. Dr. Arvay Béla főorvos, a Magyar Autóklub Békés megyei Szervezete orvosi bizottságának vezetője Helytörténeti vetélkedő Biharugrán Biharugrán helytörténeti vetélkedőt rendezett a Szabó Pál Közművelődési Könyv­tár a múlt hé|ten szombaton. Hat csapat mérte össze erejét. A helyi határőr őrs, a jelenleg a tógazdaságban dolgozó előfelvételis kato­nák, a KISZ, a falu közép- iskolásai, valamint az általá­nos iskola hetedikesei és nyolcadikosai indítottak csa­patot. A szóbeli kérdések mellett érdekes feladatokat kaptak a vetélkedők. így például meg kellett keresni a község leg­régibb cselédházát, Bölönyi József síremlékét, a helyi pártszervezet megalakításá­nak helyét s a falu egyetlen kerekes kútját. Az élvezetes verseny a középiskolások győzelmét hozta. A díjkiosz­tás után a résztvevők kötet­len beszélgetéssel vezették le a vetélkedő izgalmait. Családi ház építésére alkalmas telkeket alakított ki a muro- nyi tanács. Vállalta ezek közművesítését is. Képünkön a Bé­kés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói végzik a hálózatbővítést, vezetik a vizet az új telkek felé Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents