Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
1984. november 17., szombat Szombathelyen felújították az 1781-ben épült püspöki palota homlokzatát. A helyreállított épület a város egyik dísze lett (MTI-fotó — Czika László telv. — KS) Számítógépes utastájékoztató Ferihegyen Több a vadász, mint a fóka Vizsgálódás az építőanyagok körül Megkezdték azoknak a magyar berendezéseknek a tervezését, illetve gyártását, amelyeket a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének korszerű utastájékoztatási rendszeréhez szállítanak. Az információs hálózat egyidejűleg 16 induló és 12 érkező járatról közli majd a legfontosabb adatokat az utazó- és várakozó közönséggel. Az induló, az érkező és a tranzitcsarnokokban úgynevezett lapozórendszerű táblákat helyeznek el. a kisebb helyiségekben, így a poggyászváróban, az üzletekben és a vendéglátó egységekben, nagyképernyős monitorokon keresztül tájékozódhatnak majd az utasok és a várakozók. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat nemrég kötött szerződést a Krone nyugat-berlini céggel, amely fővállalkozója az információs rendszer kiépítésének. A berendezések, készülékek előállításában számos hazai és külföldi cég vesz részt, így a számítógépet, és annak programjait a Videoton Elektronikai Vállalat és a Számítástechnikai Kisüzem Betéti Társaság készíti. A nagyméretű táblákat a Krone cég szállítja, a monitorokat pedig az angol Tel vállalat. A berendezések rendszertervezését, a szerelés és az üzembe helyezés irányítását a VILATI Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalatra bízták. A ma legkorszerűbbnek számító utastájékoztatási rendszert jövő év nyarára szerelik fel Ferihegyen. Az építőanyagok beszerzése manapság felér a kálváriával. Ez a gond egyre több embert érint, hiszen az elmúlt években több magánlakás és kevesebb állami épül. Az ebből adódó ellentmondást az ide-oda szaladgáló vevő sínyli meg, mert az építőanyag-telepeken, a szerelvényboltban nem azt az árut kapja, amelyet elképzelt. Eladni persze csak azt lehet, amit megtermeltek. Ebből aztán rengeteg vita, veszekedés adódik. Hiányos információ A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság átfogó vizsgálata egyértelműen azt bizonyítja: a lakásépítés ilyen növekedésére sem az ipar. sem a kereskedelem nem számított. Az ellenőrzés 1982-ig nyúlt vissza, a helyszíni vizsgálat időpontja pedig ez év augusztusában, szeptemberében volt. A népi ellenőrök megállapították, hogy a megkérdezett kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek nem tudták pontosan: mennyi magánlakás épül a megyében, következésképpen a szükséges építőanyag mennyiségéről sem volt reális képük. Eluralkodott az úgynevezett bázisszemlélet, tehát az előző esztendő figyelembevételével rendelték meg az anyagokat. A tényleges kereslet megállapításához hiányzott az építési és a lakhatási engedélyek rendszeres elemzése, az építési folyamatok szem előtt tartása. A telepek vezetői nagyon ritkán keresték fel az építtetőket. Ugyanakkor a vizsgált kiskereskedelmi boltok 80 százaléka az előző év adataira épített az áruk megrendelésekor. A különböző forgalmazó vállalatok, mint az Alföldi TÜZÉP Vállalat, az Univer- zál, a Vídia szállítási szerződéseiből kiviláglik, hogy az ipar monopolhelyzetben van. Ezért a kereskedelmi vállalatok csak annyi anyagot kérnek, amennyit az előzetes információ alapján a gyártók visszaigazolnak. Ez ,alól csupán az égetett cserép a kivétel. így a kereslet és a kínálat között nagy a feszültség. Igaz, tavaly és az idén az üzemek több anyag szállítására vállalkoztak, de csökkentették a mennyiséget acélcsövekből, zártszelvényekből, villamosszerelési cikkekből. Föl- deléses dugvillábói például 1984-ben az igények 1,8 (!), fél- és háromnegyed collos horganyzott acélcsőből 12— 16 százalékát elégítették ki. A Vídia Kereskedelmi Vállalatnál az év első felében csaknem 25 millió forint értékű áru nem érkezett meg. ebből 13 milliót tettek ki az építkezéshez szükséges anyagok. Aránytalan áruelosztás A KSH Békés megyei igazgatóságának adatai alapján az Alföldi TÜZÉP Vállalat ellátási körzetéhez tartozó három megye közül 1981-et alapul véve, megyénkben hozták tető alá a legtöbb családi házat. Az építőanyagok elosztása viszont nem volt ezzel arányban. Ez azt jelenti: a magánerős lakások száma 1982- ben 41,6, egy évvel később 28,4 százalékkal nőtt, míg a rendelkezésre álló tégla és cserép mennyisége csökkent. Persze, a telepek sincsenek rózsás helyzetben. Az elmúlt évben a mezőkovácsházi TÜZÉP a megrendeltnél jóval kevesebb meszet, cserepet, gázszilikátot, béléstestet és vasbeton gerendát kapott. De ugyanez elmondható a mezőhegyesi, a med- gyesegyházi, a békésszent- andrási üzletről is. Lehet-e csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között a megkérdezettek fele kénytelen lakóhelyén kívül vásárolni. A telepvezetők azonban kiszolgáltatottak. Csak a központilag meghatározott anyagokkal rendelkeznek, a szállítás elmaradásáról, annak okáról szinte semmit nem tudnak. Kerékkötője az igazságos elosztásnak az Alföldi TÜZÉP Vállalat jelenlegi szervezeti rendszere, hiszen a megyei kirendeltség nem köthet szerződést és a telepek közötti áruátcsoportosításhoz sincs joga. (?!) A kiskereskedelmi boltok árubeszerzése sem felhőtlen. A boltvezetők önállósága az információ hiánya miatt csorbát szenvedett. A nagykereskedelmi vállalatok ugyanis nem kötnek szerződést a kiskereskedelemmel, így az áruk nagy részét sok utánnajárással, megyén kívüli szállítóktól kénytelenek beszerezni. Mindez kihat az ellátásra és áruterítési fonákságokhoz vezet. A választéki hiányokon kívül baj van az árakkal is. Az ipar nem törekszik arra. hogy viszonylag olcsó cikkekkel álljon a fogyasztók rendelkezésére. Néhány példa: az idén több új típusú gázkazán gyártását kezdték meg, amelyek teljesítménye azonos az ÉTI—25 kazánéval, az ára azonban 30 százalékkal magasabb. Vagy itt vannak a radiátorok. Az új fajták jócskán megdrágultak, ráadásul kevés van belőlük. Alaposan próbára teszi az építtetők pénztárcáját az import és a hazai falazóanyagok és a cserép beszerzése is. Az előbbi jóval drágább és a minősége sem a legjobb, az utóbbi jelentős része pedig Győr-Sopron, Somogy és Pest megyéből érkezik. Ez megnöveli a termékek árát és nagy a törési veszteség is. Szigorú készletgazdálkodás Nem megoldott az importból származó cement fogadása. A megvizsgált telepek vezetőinek mindegyike arra panaszkodott, hogy a cement túlnyomó része a IV. negyedévben érkezik, amikor már nehéz eladni. A tárolás, a készletezés nehézségekbe ütközik, nem beszélve a minőség romlásáról. A szezonár bevezetése és az esetleges árengedmény csak átmenetileg enyhíti a gondokat. Ugyanez mondható el a mészhidrátról és a nyílászárókról. De az sem szívderítő, hogy a kereskedelem nem fordít kellő figyelmet a minőségi átvételre és mostoha a telepek technikai felszereltsége is. Kétségtelen, a mostani készletgazdálkodási előírások akadályozzák a . minél jobb árukínálat kialakítását. Az áremelkedésekkel párhuzamosan nem nő a forgóalap, amely a választék szűküléséhez vezet. Emiatt a kiskereskedelmi boltok nem tudnak felkészülni a szezonra. A vizsgálat óta némiképp javult az építőanyagok kínálata. Megyénkben is elkezdődött a fogyasztási szövetkezetek és az ÉPTEK üzlethálózatának kiépítése, i Mindez persze akkor lesz teljes, ha az építőanyagipar is lépést tart a fejlődéssel. Seres Sándor Gyula belváros rehabilitációja Szokatlan témának adunk ezúttal helyet: egy városrész részletes rendezési tervének társadalmi vitáját harangozzuk be. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy ez az adott városra tartozik és semmiképpen nem igényel megyei figyelmet, két körülményre szeretnénk felhívni a figyelmet. Az egyik, ahogyan e városrendezési terv tanácsi elfogadását előkészítik. Tavaly országos tervpályázatot írtak ki a belváros rendezésére. A díjazott műveket egy albumban kiadták, hogy bárki tanulmányozhassa. Ezek alapján készült el a mostani terv. Szívesen közöltük volna a tervrajzot is, de nagy 'helyigénye miatt nem tehetjük. Közöljük viszont azt a nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat az elveket, amelyek szerint hozzányúlnak a városközponthoz. Mindezt szentesítés előtt lakossági vitára bocsátják: mondhassa el mindenki észrevételeit, kifogásait. Ezt tekinthetjük demokratizmusnak: széles körű vita a döntés előtt, hogy a végrehajtásban is egység lehessen. —A másik indokunk, amiért ezt közzétesszük: a tervezés szempontjai. Itt, az Alföld e délkeleti csücskében építészeti értékekben nemigen bővelkedünk. Ami van, arra úgy kell vigyáznunk, mint a szemünkre. Ilyen városközpontjaink hangulata is. Ahol még megmaradt, ahol kaszárnyaépületeinkkel nem csaptuk már agyon. A társadalmi vita hétfőn 18 órakor lesz az Erkel Művelődési Központban Gyulán. Gyula belváros rehabilitációjáról (tehát nem átépítéséről, hanem helyreállításáról van szó) a tervet készítő Nemes Roland a következőképpen nyilatkozik: Városrendezési szempontok Gyula város gazdasági, történeti, földrajzi adottságai egy olyan kisvárosi hangulatot eredményeztek, melynek további fenntartása, megőrzése és visszaállítása feltétlen szükséges a városfejlesztés folyamatosságához. A jelenlegi gazdasági helyzet sem olyan, hogy egy teljes átépülést reálisan lehessen tervezni a közeljövőben. Kívánatos tehát, hogy az új belvárosi beépítés is igazodjék az építési hagyományokhoz. Ilyen hagyományokhoz tartozik a belvárosnak a földszintes zártsorú beépítése, a belváros melletti területek családi házas jellege, szűk telékméretek mellett, a parkosított, fásított szűk utcák, a magastetők alkalmazása. Az eddigi átépítések során sok olyan régi épület alakult „modernné”, melyek szorosan hozzátartoznak a városképhez,' a belváros hangulatához. Amennyiben tovább folytatódik a magastetők, a homlokzatok átépítése, úgy lassan eltűnik az alföldi kisváros varázsa, idegenforgalmi vonzása, a kellemes lakókörzet. A megváltozott, valamint az 1960-as. 1970-es években épült épületek a város jellegéhez való igazítását is elő kell irányoznunk. II városszerkezet átmentése A városrendezési szempontjainknak megfelelően úgy alakítottuk ki megoldásunkat, hogy a belváros meglevő utcahálózatát, épülettömbjeit megtartottuk, rendeltetésűt azonban céljainknak megfelelően megváltoztattuk. A Városház utcából a gépjárműforgalom időbeni és térbeli korlátozása mellett gyalogos bevásárló utcát tervezünk. Ez a gyalogos központ az Eszperantó tértől a Hét vezér utcát beleértve az új könyvtárig terjed. A Szabadság tér kinyitásával és több gyalogos átjáróval az Élővíz-csatorna is bekapcsolódik a városközpont vérkeringésébe. A belvárost a környező utcákból lehet megközelíteni; a Jókai-Megyeház utcából. A belvárost elkerülő Hajnal utca, Ecsedi utca, Grünfeld utca útpárok hivatottak a város keleti és nyugati részének összekötésére, a belvároson jelenleg áthaladó forgalom kiváltására. A belvárosi szűk utcák, valamint a lakóterületi utcák vegyes forgalom mellett a gyalogosok elsőbbségét hangsúlyozzák. A rehabilitáció fogalmának megfelelően a központban nem egy steril közintézmény-hálózatot hoztunk létre, hanem a közintézményeket a lakóházakkal vegyítettük, így biztosítottuk, hogy a belváros a nap minden szakában — késő este is — élő, nyüzsgő képet mutasson. A városközponthoz kapcsolódó lakóterületeken a teljes átépülés helyett a házilagosan kivitelezhető, telkes beépítésű módot részesítettük előnyben a lakások besűrítése mellett. Ez a módszer elősegíti az egyéni kezdeményezést, a családi összefogást. A telekhatárok megtartása jobb lehetőséget biztosít a tulajdonosok részére a telkük megosztására, értékesítésére és beépítésére. Területfelhasználás: Iníézményterületek: a város szempontjából legfontosabb közintézmények a belváros területén a lakótömbökkel keveredve, a tömbök központ felé eső oldalán találhatók. A nőtt városnak megfelelően egy-egy lakóház alakult át kereskedelmi vagy vendéglátóipari egységgé, kisüzletté, műhellyé, netán igazgatási létesítménnyé. Az idők során a templomok környéke, a régi és az újabb piac környéke szinte teljes egészében intézményterületté alakult. A jelenlegi tervezés az intézmények „foghíjszerü" kiegészítését, nem pedig új városközpont kialakítását irányozza elő. Nem teljesen steril kereskedelmi igazgatási központ kialakítása a cél, hanem a helyi hagyományoknak megfelelően „lakóintézmény’' ötvözet megvalósítására kell törekedni. A régi épületekbe kerülő intézmények elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a meglevő épület alkalmas-e az intézmény befogadására, az épület tömege, homlokzata nem szenved-e kárt az új funkció elhelyezésétől, illetve a már átalakított épületek eredeti formájukba visszaállítha- tók-e. A kereskedelmi, vendéglátó egységeket úgy helyeztük el, hogy mód nyíljon a gazdasági feltöltés és a vásárlóforgalom szétválasztására. A Városház utca mentén, az Élővíz-csatorna partján lehetőség van számtalan szabadtéri fogyasztóhely. terasz, sörkert kialakítására. A természeti adottságok parkok, vizek jobb kihasználása érdekében az Élővíz-csatorna partjára csónakkikötőt, téli használatra pedig korcsolyapályát, melegedőt terveztünk. A parkok, kertek pihenést célzó hasznosítását bútor-, játékkölcsönzők kialakításával elő kell segíteni. Lakóterület: A belváros lakásállományának növelését, állagának javítását sajáterős építkezés előtérbe helyezésével látjuk megoldhatónak. Az úgynevezett telepszerű többszintesla- kóház-építést csak a már kialakult és befejezetlen több szintes területeken javasoljuk; a Mágócsi utcán, a Blanár L. utcában vagy foghíjmegoldásoknál, a Szabadság téren, a Béke sugárút—Tanácsköztársaság u. sarkán. A több szintes beépítés magasságát korlátozni szükséges: általában F + 2 emeletesek, tetőtér-beépítésekkel. A belvárosban az ART által előirányzott több szintes lakóterületet csökkentettük. Ehelyett 1—2 szintes korszerű csoportos lakóterületeket alakítottunk ki, amelyeket — általában — önszanálás útján egyenként lehet megvalósítani. Ezek a beépítések a következő helyeken találhatók: az Élővíz-csatornától délre eső területeken, a Béke sugárúttól nyugatra eső területeken, a Kossuth L. utcától északra eső területen. Üj lakótelkek kialakítása tömbfeltárás útján az Árpád— Kálvin—Hajnal úti tömbbelsőben, Horváth F. u.—Károlyi M. —Grünfeld u.—Toronyi utcai tömbbelsőben, a Karácsony J.— Szt. István utcai tömbbelsőben lehetséges. A telkes lakóházakat magas tetővel kell megtervezni, a garázs elhelyezésére gondolni kell. Iparterületek: A központba beépült gyárak, üzemek fenntartásával továbbra is számolni kell, a Budapesti Harisnya- gyár, a Kötőipari Vállalat, a Dürer Nyomda, a háziipari szövetkezet, a DÉMÁSZ esetében, viszont a Likőripari és Borforgalmi Vállalat kitelepítését szorgalmazni szükséges. A zöldterületek fejlesztése: Üjabb nagyméretű parkok létrehozásáról a védendő városszerkezetben nem lehet szó, így a meglevő parkok fejlesztése és kisebb helyi jelentőségű zöldterületek építése lehetséges. A Hajnal u.—Kálvin u.— Petőfi tér—Munkácsy u. tömbbelsőben nagyobb közcélú zöldterület kialakítására van lehetőség. Az Élővíz-csatorna parti sétányának gazdagítása, funkciókkal való megtöltése kívánatos. A 44-es út nyomvonal-korrekciója során szükségessé válik az Április 4. tér és az Eszperentó tér rendezése. Ez egyébként a bevásárlóutca kezdete. A belvárosi szűk utcák fásítását, az elöregedett, hiányos fasorok cseréjét szorgalmazni kell (Városház, Hét vezér, Corvin, Esze T. u ). Építészeti megoldások A belváros épületállományát felmérve, a rehabilitáció előnyét szem előtt tartva szükségesnek látszik, hogy minden épületről meg tudjuk mondani, mit célszerű vele csinálni, újjáépíteni, felújítani, vagy eredeti állapotba visszaállítani, így minden épület olyan kategóriába kerül, amely egyértelműen meghatározza sorsát. Ahol lehetséges, ott az eredeti épületforma, eredeti homlokzat visszaállítása tűnik legjobb megoldásnak mind gazdasági, mind városképi, hangulati érdekből. A részletes rendezési terv segítséget kíván adni az építészeti igényű épület-helyreállításokhoz. Ennek érdekében a készülő terv tartalmazni fog egy sokszorosított korabeli fotó-, illetve képeslapgyűjteményt, amitől a század eleji épület tagozatai leolvashatók. Természetesen minden házról nem készült fotó, így nem marad más, csak a tervező — hatóság — műemléki szakember együttműködésével egy régit megközelítő létrehozása.
