Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
1984. november 17., szombat o Magyarbánhegyes, Gerendás, Orosháza Elvetettek, betakarítottak, szántanak Befejező szakaszához ért a cukorrépa betakarítása is Fotó: P'azekas László Az idei időjárás tulajdonképpen egyedül a búzatermesztésnek kedvezett, illetve néhány zöldborsótermesztő gazdaságnak. Ezen túl inkább csak hátráltatta, semhogy segítette volna a növénytermesztőket. Ez az őszi munkákra is rányomta bélyegét, s talán ezért is készültek föl az üzemek többségükben a korábbinál jobban a szántásra, vetésre, betakarításra, talajerő-utánpótlásra. Elmondható, hogy gazdaságaink meghatározott hányadában sikerült az időjárás okozta késéseken is úrrá lenni. a magyarbAnhegyesi EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZET október 25-ig 1100 hektárt vetett be búzával, illetve árpával, a jól előkészített magágyaknak és a kelés idejére beköszöntött jó napoknak köszönhetően a búzavetések igen szépen sorolnak a bán- hegyesi határban. November 10-re befejezték 230 hektáron a cukorrépa felszedését, 13- ra pedig a termés leadását. A répa átlagtermése — az aszály ellenére is eléri a tervezettet, és cukortartalma is kedvezően alakult. Végéhez közeledik a 900 hektár kukorica aratása is, ennek hektáronkénti hozama valamivel alatta maradt az előirányzottnak. A tagság a háztájiból is betakarította a szövetkezet segítségével termesztett cirkot, kukoricát és hibrid kukoricát. Jól halad az őszi szántás, négy nagy teljesítményű erőgép az 1200 hektárból 550-et már megjárt. A GERENDÁSI MUNKÁCSY TERMELŐSZÖVETKEZETBEN most fejezték be a csaknem 1200 hektár kukorica betakarítását, sajnos ez a növény a csapadékhiány miatt jóval kevesebbet adott a vártnál, ráadásul a rosszkor jött csapadék költségnövelőnek bizonyult, mert a tsz minden mázsa kukoricáját szárítani kellett. Még szerencse, hogy az elmúlt esztendőben gázüzemelésűre állíthatták át a szárítót. Az elmúlt héten szedték fel a 250 hektár cukorrépát, ami viszont meglepően jól fizetett. Ezerhatvan hektáron vetettek búzát, ami szépen ki is kelt már. Ezekben a napokban a tavasziak alá készítik elő a talajt, folytatják a műtrágyázást, a háztájiban pedig 70 hektáron a sárgarépát, 75 hektáron pedig a paszternákot szedik. A hibrid kukoricájuk (ennek nagyobb részét a háztáji termesztette) az idén nem sikerült. Az aszály ellenére is elegendő siló- és szemes takarmányt gyűjtöttek be a közös és a háztáji állatállománynak. AZ OROSHÁZI DÓZSA TSZ-BEN ugyancsak időre végeztek a vetéssel, az idén a reméltriél jóval kevesebbet adó kukorica rovására a szokásosnál több búzát — összesen 2200 hektárt — vetettek. Ezen a héten az 1200 hektár kukoricát is betakarítják, és befejezik a cukorrépa felszedését is. Számításaik szerint a zöldborsó meg a búza többletterméséből származó árbevétel a kukoricában, cukorrépában és szójában keletkezett kieséseket részben fedezi. S mivel az állattenyésztés ágazatai is többet hoznak a tervezettnél, biztosnak látszik, hogy a tavalyi sikertelen év után az idén már jelentős nyereséggel zárnak. K. E. P. Cukorgyári lakatos Javában tart a cukorrépafeldolgozás ezekben a hetekben. Nagyüzem van a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában is. ahol sok fiatal dolgozik. Itt találkoztunk Kovács Imre lakatossal, aki a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. 1978-ban jött a gyárba. — Hogyan fogadták a munkahelyen? Jelenleg mi a feladata? — A beilleszkedés kicsit nehezen ment. Valamennyi munkaterülettel meg kellett ismerkednem, hiszen ha valahol előfordul meghibásodás. mindegyikünknek érteni kell a javításhoz. Nekem kezdetben a legtöbb segítséget B. Kovács Józsi bácsi adta. Tőle tanultam meg a legalapvetőbb fogásokat. Ahhoz, hogy ebben a bonyolult rendszerben az ember kiismerje magát, két-három éves gyakorlatra van szükség. A felvonó-, a mosó- és a mészkemence ellenőrzése, javítása a mi csoportunk feladata. A brigádunkban tizenegyen vagyunk. Jórészt fiatalok. Egyre inkább közösséggé formálódik ez a kis csoport. Nagy a felelősségünk. Három műszakban dolgozunk. Ilyenkor, szezonban igen jó a kereset. Ha sikerül teljesíteni a tervet, prémiumot is kapunk. A cukorgyártási idény nálunk általában szeptembertől január végéig tart. A gyárban néhány órás leállás jelentős veszteséget okoz. Éppen ezért igyekszünk gyorsan kijavítani az esetleges hibákat. A szezon befejezése után a karbantartás, a következő idényre való felkészülés ad munkát. — Távolabbi tervek, célok? — A vállalatnál támogatják a továbbtanulást. Jelenleg itt. Mezőhegyesen a szakközépiskolába járok. A későbbiekben szeretném megszerezni a technikusi képesítést. Most egy kis problémát okoz, hogy a három műszak miatt nem mindig tudok részt venni a konzultációkon. Nős vagyok. Mezőhegyesen élek a családommal. A társaimmal azért dolgozunk, hogy több cukrot adjunk az országnak. V. L. Mecseki bányaüzemek összevonása A gazdaságosabb széntermelés feltételeinek megteremtése végett összevonják a mecseki szénbányák három komlói üzemét. A vállalat igazgató tanácsának legutóbbi döntése értelmében január elsejétől Komló bányaüzem néven közös irányítás mellett folytatja tevékenységét az eddig különálló Kossuth-, Zobák- és Béta-bánya. A négyezer fizikai dolgozót és félezernél több alkalmazottat érintő átszervezés célja, hogy az ugyanazon széntelep kincsét kitermelő s emiatt eddig is egymásra utalt három üzem erőforrásainak ésszerűbb hasznosításával a jelenleginél kedvezőbb művelési rendszert alakítsanak ki, és hozzanak működésbe. Az összevonás a mecseki feketeszén-bányászat fejlesztését célzó liász-program megvalósításával is összefügg, és első gyakorlati lépése a szénmedence távlati feladatainak megoldását szolgáló komplex rendszer megteremtésének. Mint azt Mérei Emil, a mecseki szénbányák vezér- igazgatója az MTI tudósítójának elmondta, az összevonás révén egy új, a távlati céloknak jobban megfelelő mecseki bányászkodás lehetőségei tárulnak fel. Az évtized végéig az új bányaüzemtől a jelenleginél kétszerié több feketeszén kitermelését várja a népgazdaság, s ehhz a termelési rendszer olyan átfogó korszerűsítésére van szükség, amelyet a korábbi szervezeti keretek már nem tennének lehetővé. Az összevonással a közvetlen széntermelésen kívül hatékonyabbá válik a karbantartás-javítás, az új bányatérségek előkészítése, a bányászati berendezések kihasználtsága is. A kanyarban középkorú férfi integet. Lábánál degeszre tömött aktatáska. Időm kimért, azért megállók. Innen már nem könnyű továbbjutni. — H. vagyok a Kendertől. Újfaluba mennék, de vonat csak délben van, amikor már Komódiban kellene lennem. A falu felé gördülve a kenderről beszélünk. Üj ismerősöm adatokat sorol, bizonyítandó, hogy a műszálak kora leáldozóban, a kereslet a természetes alapanyagok felé fordult. — Tudja, hogy a sarkadi kenderfeldolgozó is átáll csaknem egészében ponyvakészítésre. Amit csinál, az mind külföldre megy majd. A Szovjetunióba. Nem. nem tudom. Mint ahogy azt sem tudtam, hogy a körösújfalui Rákóczi Tsz a maga alig 1200 hektáros szántójából kétszázat szakított ki a kendertermesztésre. — Nem egy olcsó játék — ezt már a Rákóczi elnöke, Herczeg István mondja, elmagyarázva, hogy ehhez a 200 hektárhoz csak kombájnokból kell négy, amit más növény fermesztésében nem is lehet hasznosítani, úgy. mint a búzakombájnt a kukoricában. vagy a napraforgóban. Csakhogy a napraforgótól ezen a vidéken most mindenki menekül. Újfalu határában is 400 hektáron díszlett valamikor a tányéros növény, gyönyörűen fizetett, de aztán jött ez a kórság, s akkor már csak néhány má zsa olajos magot arattak hektáranként. — Hát ilyen fényűzést nem engedhet meg magának egy ilyen kicsi tsz — szögezi le az elnök, hozzátéve, hogy a kenderrel se vesz- kődnek már sokáig, ha az ára marad, miközben minden drágul, ami a termesztéséhez kell. A kendertermesztési rendszer embere, ha nem is örül ennek a kijelentésnek, azért belátja, hogy a tsz-nek a saját szempontjából igaza van. Első a nyereség. Azért ezzel együtt is büszke arra. hogy Vésztőn 700 hektáron termesztenek jövőre kendert, ha sikerül a komódi feldolgozóval a félreértéseket elrendezni, és Zsadányban is vállaltak 200 hektárt. — Szóval, kellett valami a napraforgó helyett, no. így hoztuk be a kendert, és így vittük föl 600 hektárra a búzát, ami az idén nagyon bejött, 5 tonnán felül arattunk hektáranként. Azelőtt nyolcvankettőben volt egy magasabb átlagunk, akkor 46 mázsát fizetett a búza — emlékszik Herczeg István, azt is elárulva, hogy mégsem az volt a legjobb évük, hanem a hetvennyol- cas, amely bebizonyította, hogy nem álom ezen az 1200 hektáron 4—5 millió forint nyereséget előállítani. — Nem álom, csak egyre nehezebb. Nagyon meg kell fontolni, mire vállalkozunk, hiszen nekünk pénzünk a fejlesztésre alig-alig van — ismeri el beszélgetőpartnerem, miután a szegedi vendég dolga végeztével útra kel, hogy időben Komódiba jusson. Pénz kellett volna a tehénállomány TBC-mentesí- téséhez is, nem tudtak megbirkózni vele. Körösújfalun ma már csak a portákon találni tejelő állatokat. Megkétszerezték viszont az anyajuhok számát, visszatérve a hagyományos, természetes tartásmódhoz. Nem erőltetik a kétévenkénti háromszori ellést, ' amit az anyák most már évente csak egyszer, gyakrabbi ikerellés- sel hálálnak meg. — A bárányszaporulattal így ott vagyunk, ahol a part szakad — hallom, a folytatás meg így szól: — A partról jut eszembe, még azzal is kényeztetjük a birkáinkat, hogy amikor a legelőre nem mehetnek, a Sebes-Körös partját béreljük ki nekik a vízügytől. A birka egyébként kedvelt állat errefelé, az elnök maga is tart vagy húszat a háztáji falkában. (Kiderül, hogy Vésztő felől jövet, éppen azt a nyájat láttuk az autóból.) Persze, mint másutt a sertésnek, itt is megvan a becsülete. Háromezret a közösben hizlalnak, ehhez még a malacok nagy részét is felvásárolják a háztájiból, ahonnan majd' ezer hízó is kikerül évente. Aki meg azt hiszi, hogy ezek után már mindent tud a körösújfalui Rákóczi Tsz- ről, igencsak téved. No, nem arra a 20 asszonynak munkát adó varrodára kell gondolni, amit nemrég alak:- tottak ki a BEKÖT közreműködésével, egy volt szolgálati lakásban. Többet hoz ugyanis a konyhára a tsz három szakcsoportja, amire csak a beszélgetésünk legvégén „derül fény”. — Egy lakáskarbantartó csoportot működtetünk Pesten, ez már hoz is nyereséget, van egy irodagépes csapatunk Békéscsabán, most szerveztünk egy villanyszerelő gárdát Gyulán. ezek most állnak majd be, aztán meglátjuk. Ha létezni akarunk. ügyesnek, szorgalmasnak kell lennünk — fogalmazza meg a lényeget az elnök. Nos. az ügyességgel. a szorgalommal baj nemigen volt még eddig Újfalun. A pénzügyi revízió ugyan talált ebben-abban „bírságolni" valót az év elején, de a lényeg, hogy nincsennek különösebben eladósodva, gépeik számára se panaszkodhatnak (még segítettek is a zabot aratni az idén Zsadányban), szakembergárdájuk is kialakult. — Éppen csak főkönyvelőt nem találunk fél éve. aki a menetközbeni, napi pénzügyi zátonyok között elkalauzolná a hajót, merthogy a rövid lejáratú üzemi hiteleket elég drágán mérik manapság!1 — hangzik el végszóként. Azt mondják, ha október végéig nem hullanak le a levelek, kemény télre számíthatunk. Körösújfalu határában szépen megerősödött vetések néznek elébe a cudar időnek, miután a fák csak november elején kezdtek errefelé vetkőzni. A természet itt is szunnyadni készül, a tsz meg újabb erőgyűjtésre. Negyed századának legnagyobb vállalkozása elé néz jövőre: megkezdődik a 25. éve várt vízrendezés, ha igaz! Köváry E. Péter v A tíz évvel ezelőtt megnyitott budakeszi vadasparkban — ahol a hazai vadon élő állatok szabadon tenyésznek — mostanára elszaporodtak az ártalmatlan, növényevő nagyvadak Képünkön: legelésző muflonpár (MTi-fotó — Szűcs Jenő fetv. — KS)
