Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17., szombat o Magyar—csehszlovák belkereskedelmi megállapodás Szűkös lehetőségek Tizennyolcmillió forint takarításra Csehszlovákiában tárgyalt Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes, La- dislav Somogyi szlovák ke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel, a jövő évi magyar— csehszlovák belkereskedel­mi választék- és határ menti csere fejlesztésének kérdé­seiről. Megállapodást írtak alá. amely 1985-re mintegy 13 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikk cseréjét irá­nyozza elő. Ez az idei for­galomhoz viszonyítva 28 szá­zalékos növekedést jelent. Csehszlovákiából többek között téglát, tetőcserepet, ajtó- és ablakkeretet, mé­terárut. fehérneműt, felső Tegnap ülésezett a me­gyei tanács ifjúsági és sport- bizottsága Békéscsabán. Az ülés fő napirendi pontja a fiatalok közéleti szerepének, képviseletének és érdekvé­delmének vizsgálata volt Bé­késen és Kondoroson. E té­makörről a két település ta­nácselnöke, Makoviczki Já­nos és Mokrán Mátyás szá­molt be a bizottságnak. Békésen a lakosság 30 szá­zaléka fiatal. Közéletre ne­velésük már az általános is­kolában megkezdődik. En­nek eredményeképpen az utóbbi években nőtt a fiata­lok részvétele a különböző társadalmi szervek, szerve­zetek munkájában, s egyre többet szerepelnek külön­böző fórumokon. Sajnos, ke­vés az ifjúsági brigádok szá- ma, s nagy gondot jelent itt is a lakáshoz jutás. A csa­konfekciót, sportruházatot, radiátort, automata mosógé­pet, tapétát, kozmetikai cik­keket vásárolunk. Magyar- ország a csehszlovák áru­kért cserében többek között csillárt, kempingbútort, já­tékot, kozmetikumot, kon­fekcióárut exportál. Szélesedik a két ország közötti közvetlen áruházi csereforgalom, amelynek eredményeként a magyar és csehszlovák áruházak 1985- ben 64 — árusítással egybe­kötött — áruházi hetet ren­deznek a két ország egyes városaiban. Spilák Ferenc tegnap ha­zaérkezett. ládalapítás, az otthonterem­tés pedig a legtöbb fiatalt elvonja a közélettől. Kondoroson szinrte vala­mennyi munkahelyen csök­kent az utóbbi 10 évben a 30 éven aluliak száma. Az ifjúsági parlamenteken egy­re kevesebb fiatal vesz részt. A fiatalok aktivizálására az 1980-ban lezajlott választá­sokon igen sok 30 éven alu­lit juttatott be a község la­kossága a különböző vezető testületekbe. Sajnos, ez az arány azóta romlott. A mun­kahelyek jelentős összeget fordítanak az ifjúságpoliti­kai célok megvalósítására, s támogatják a fiatalok la­kásépítését is. Bár az ifjúság közéleti szereplése nem < megfelelő, jelentős részt vál- lalnak például a település- j fejlesztési feladatok megöl- { dásában. (j. K. í Konténermosó berendezést vásárolt a -Békéscsabai Ker­tészeti és Köztisztasági Vál­lalat. A próbaüzemelést kö­vetően a berendezés még eb­ben az évben megkezdi a munkát. Ezzel a vállalat a város egyik régi gondjára ta­lált megoldást, a szeméttá­roló konténerek tisztítása, fertőtlenítése ugyanis mind ez ideig kívánnivalót ha­gyott maga után. A vállalat árbevétele egyébként a tervezettnél gyorsabban nőtt, és az év el­ső háromnegyedében meg­haladta a 74 millió forintot. Parkfenntartásra 6 millió, ta. karításra 18 millió forintot fordítottak. A 24 millió fo­rint csak a legszükségesebb munkákra volt elég, ezért a vállalat szervezési intézke­désekkel, a munkafegyelem szigorításával igyekezett a rendelkezésre álló pénzből nagyobb tisztaságot tartani. A szeméttároló konténerek környékének seprésével, ta­karításával — korábban ez nem tartozott a vállalat fel­adatai közé — sokat javult a helyzet. A városi tanács az új lakóházaknál 12 konténert állíttatott fel, és újabb ut­cákat kapcsolt be a szemét- szállításba a régi városré­szekben is. A IV. kerületben négy konténert helyeztek el, s hogy a szállítás, télen-nyá- ron megoldható legyen, szi­lárd burkolatú utakat is épí­tettek. Így a városban az I. és IV. kerület egészére, a VI. és a VIII. kerület 80 száza­lékára terjesztették ki a konténeres szemétszállítást. Kísérletként a Lencsési úti, valamint az új buszmegál­lókban, parkokban 30 új sze­méttároló edényt szereltek fel. A város tisztaságában lé­nyeges előrelépés azonban aligha képzelhető el társa­dalmi összefogás, illetve újabb fejlesztések nélkül. A kertészeti vállalat berende­zéseinek nagy része elavult, s mert az épülő új telephely miatt pótlásra nincs pénz, külső -segítség nélkül aligha várható előrelépés. Szeren­csére a közelmúltban a fel­sőbb szervektől ígéretet kap­tak új seprőgépek beszerzé­sére. A vállalat építőrészlege az idén is részt vett a város útjainak kátyúzásában, a járdák, utak építésében. Ed­dig mintegy 15 millió forint értékű munkát teljesítettek, csaknem 23 ezer négyzetmé­teren terítettek aszfaltot. Az év hátralevő heteiben a kert­városi utat, a Kun Béla ut­cát és a kétegyházi kerék­párutat látják el mintegy 8 ezer négyzetméter szilárd burkolattal, aszfalttal. A jövőben a vállalat nö­velni kívánja kertészeti ter­melését. Az idén a díszfais­kola a városban ültetett fá­kon kívül több tízezer facse­metét értékesít a társválla­latoknak és a lakosságnak. K. J. Fiatalok a közéletben Tanfolyam tűzvédelmi megbízottaknak ítélet a tatabányai orvosok ügyében A Legfelsőbb Bíróság pénteken ítéletet hirdetett a tatabányai or­vosok perében. A vádlottak első fokon kiszabott szabadságvesz­tés-büntetését részben mérsé­kelte, részben pedig végrehajtá­sukat felfüggesztette. Az ügy az első fokú ítéletet követően ügyé­szi fellebbezés révén, illetve az ügyvédek felmentésért folyamo­dó kérelme nyomán került a legmagasabb bírói fórum elé. Mint azt akkor hírül adtuk, a Komárom megyei Bíróság a ta­tabányai kórház négy szülész szakorvosának bűnperében meg­állapította: K. Jánosné, veszé­lyeztetett terhes 1983. augusztus 17-én méhszájzáró műtétre fe­küdt be a szülészeti osztályra. Másnap hajnalban a 27 hetes terhes asszonynak szülési fáj­dalmai jelentkeztek. Az éjszakai ügyeletes orvos minderről tájé­koztatta a reggel munkába álló dr. Halász Tamás szülész-szak­orvost, aki koraszülés levezeté­sére készült fel. Nem sokkal ké­sőbb azonban Bozsányi Lajos főorvos figyelmeztetésére a szü­lést vetélésként vezette le. A koraszülöttnél nem tapasz­talt életjelenségeket, ezért az úgynevezett „abortummal” nem törődött tovább. Nem sokkal ké­sőbb az egyik nővér életjelen­ségeket, nyöszörgést hallott a magzatnál, amiről mindkét or­vost, majd később dr. Fáczányi Attila adjunktust is értesítette, ök azonban a koraszülött éle­tének megmentéséért semmit sem tettek. Az újszülött dél­utánra súlyos állapotba került, de még életjelenségeket muta­tott. Dr. Csepegő György, tudo­mást szerezve az esetről, szin­tén elmulasztotta a kötelező se­gítségnyújtást. A csecsemő, aki 24 órán keresztül nem kapta meg az orvosi ellátást, csak másnap hajnalban került át a koraszülött osztályra, ekkor azonban már nem lehetett raj­ta segíteni. Az elsőfokú bíróság az első- és negyedrendű vádlottakat, dr. Halász Tamás szülészorvost, il­letve dr. Bozsányi Lajos szü­lész-főorvost bűnösnek találta emberölés bűntettében, dr. Fá­czányi Attila adjunktust, har­madrendű vádlottat és Csepegő György szülészorvos másodren­dű vádlottat foglalkozás köré­ben elkövetett szándékos veszé­lyeztetés bűntettében találta bű­nösnek. Dr. Herpay Gábor ötöd- rendű vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. A megyei bíróság dr. Halász Tamást öt­évi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától két évre, az or­vosi működéstől pedig öt évre tiltotta el. Dr. Bozsányi Lajost főbüntetésként öt évi szabadság- vesztésre ítélték, s ugyancsak két évre tiltották el a közügyek gyakorlásától, öt esztendőre pe­dig az orvosi működéstől. Dr. Fáczányi Attilát a bíróság két év szabadságvesztésre ítélte és két esztendőre eltiltotta az or­vosi működés gyakorlásától. Dr. Csepegő Györgyöt egyéves sza­badságvesztésre ítélték, ugyan­csak egy esztendőre eltiltották * hivatása végzésétől. A Legfelsőbb Bíróság dr. Ber­kes György vezette tanácsa pén­teki ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az , eset tényállását túlnyomó részt \ pontosan tárta fel. Azonban a különböző szakvélemények nem ■ voltak teljesen kielégítőek, s így a bizonyítékkiegészítés során ■ felszínre került körülmények az • ügy megítélését jelentősen be­folyásolják. Konkrétan: az új- | szülött életbenmaradási esélyei eleve csekélyek voltak, s ezért nem helytálló az elsőfokú íté- ; let azon megállapítása, mely szerint a gyermek élete szaksze- | rü kezelés esetén nagy valószí- 1 nüséggel megmenthető lett vol­na. Tény azonban, hogy dr. Ha- i lász Tamás abortuszként kezelt egy koraszülést, s nem tette meg *; a szükséges intézkedéseket. \ Mindebben befolyásolta őt dr. Bozsányi Lajos véleménye, amely utasításként is értelmez- j hető volt. Az emberölés ténye f kétségtelen tehát, a szakértői | vélemény viszont valamelyest } enyhíti cselekedetük súlyát. Ép- i pen ezért e két vádlott bünte- ■: tését négy év szabadságvesztés- re mérsékelték, a mellékbünte- ' tések meghagyásával. Dr. Fáczányi Attila és dr. Cse­pegő György magatartását az elsőfokú bíróság helytelenül ér­tékelte, ugyanis azzal, hogy nem tettek semmit az újszülött éle- ,-í tének megmentése érdekében, í nem egyszerűen szándékos ve- » szélyeztetés bűntettében vétke­sek, hanem cselekedetük meg- fi felel az emberölési kísérlet bűn- j| tettének — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, ennyiben te­hát tettüket súlyosabban minő- ji sítette. Ugyanakkor a szakértői j vélemények szerint a szülést kö­vető hat órán túl nem volt esély az újszülött életben tartására. A két vádlott viszont csak ennyi idő eltelte után értesült a tör- téntekről. Magatartásuk tehát nem áll okozati összefüggésben az újszülött halálával. Mindezek t alapján a Legfelsőbb Bíróság nem tartotta szükségesnek a szabadságvesztés végrehajtását, így — annak mértékét változat- :l lanul hagyva — dr. Csepegő György esetében három évre, dr. Fáczányi Attilánál pedig öt esz­tendőre felfüggesztette. Az ítéletek indoklása többek között megállapította, hogy a megyei bíróság nem vett figye­lembe minden bizonyítékot, to­vábbá a mostani mérlegeléskor ’ az előzőeknél nagyobb nyoma­tékkai esett latba az újabb szak- [íj értői vélemény, s az abban fog- ; laltak csökkentik a felelősség § súlyát. Ezért, valamint különbö- 5 ző más, személyi körülmények • miatt alkalmazható a törvény- ; ben biztosított enyhítés. A Legfelsőbb Bíróság az ötöd- rendű vádlott, dr. Herpay Gá­bor esetében — az ügyészi in- \ dítványt megalapozottnak tartva —, hatályon kívül helyezte a ^ felmentő ítéletet, és új eljárás lefolytatására utasította az el- ij sőfokú bíróságot. A tűzoltóság Békés megyei parancsnoksága a TIT Békés megyei Szervezetével közö­sen a Belügyminisztérium tűzoltóság országos parancs­nokának 5 1977. számú irány­elve alapján 36 órás alapfo­kú tűzvédelmi megbízotti tanfolyamot szervez. E tan­folyamra tűzvédelmi képesí­téssel nem rendelkező, de tűzvédelemmel foglalkozó ve­zetők és előadók részvételét javasolják. Figyelembe véve a tűzvédelmi feladatok fon­tosságát, ezzel a tanfolyam­mal a tűzvédelmi megbízot­taknak a megnövekedett kö­vetelmények ellátásához kí­vánnak segítséget adni. A tanfolyamon az előadá­sokat, konzultációkat és a vizsgáztatást a TIT Békés megyei Szervezete által fel­kért, tűzvédelmi képzettségű szakemberek tartják. A kép­zést 6 alkalommal bonyolít­ják le. A jelentkezők szá­mától függően településen­ként, minimálisan 15 sze­mély esetén üzemenként is megrendezik a tanfolyamot. Jelentkezni november 30-ig lehet Békéscsabán, a TIT megyei szervezeténél. Három megyéből jöttek... Szakácsok és cukrászok versenye Orosházán 10 évre visszatekintő ha­gyomány már, hogy a Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megyei ÁFÉSZ-ek szakácsai és cukrászai szak­mai versenyeken találkoznak és mérik össze felkészültsé­güket. November 14 és 15-én a MÉSZÖV szervezésében Orosházán, a Hotel Alföld étterme adott kitűnő lehető­séget az idei találkozó meg­rendezésére. E rangos ese­mény alkalmából Bagi Sán­dor, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese köszöntötte az idei ver­senyre benevezett, megyén­kénti 3—3 fős szakács- és cukrászcsapatok tagjait, to­vábbá Kucsák Lászlót, a SZÖVOSZ képviselőjét, a zsűri elnökét, Simonjai Je­nőt, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vendéglátóipari főosztálya munkatársát, Var­ga Sándort, Oscar-díjas sza­kácsot és Haraszti Béla mes­tercukrászt, a Magyar Sza­kács- és Cukrászszövetség képviselőit, mint a zsűri tag­jait. A mostani versenyen a szakácsoknak négyfogásos ételsort, a cukrászoknak egy- egy dísztortát, továbbá öt­féle napi süteményválaszté­kot, illetve édes és sós süte­ményt kellett elkészíteniük. Vagyis a versenyző cukrá­szoknak nyolcféle készít­ménnyel kellett a zsűri és a nagy számú érdeklődő kö­zönség elé állni. Szakembe­rek véleménye szerint ez a szakmai találkozó méltó volt a hagyomány folytatására. Ebből következett, hogy a zsűrinek nem volt könnyű dolga. November 15-én délután nagyon sokan voltak kíván­csiak az eredményhirdetésre, mely a következőképpen ala­kult. A szakácsok versenyé­ben első lett Tóth Szilárdné, a Derecske és Vidéke ÁFÉSZ versenyzője. Második lett Káposztást Albert, a Nyírbá­tor és Vidéke ÁFÉSZ szaká­csa, míg a harmadik helye­zést Korcsog Károly, a Me- zőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szakácsa szerezte meg. Megyénkből a fiatal szakácsok versenyeztek, akik sikeresen mutatkoztak be e találkozón. A cukrászok ver­senyében első lett Mózsik Károlyné, a Berettyóújfalu és Vidéke ÁFÉSZ cukrásza. Öt követte Lőrinczi Gyula, a Kisvárda és .Vidéke ÁFÉSZ, Illetve Rigó Istvánná, a Me- zőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ cukrásza, aki a sü­temények egyéni kivitelezé­séért a zsűri különdíját is kiérdemelte. Megyénk cukrá­szai közül jól szerepelt Lag- zi János, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ cukrásza is, aki a napi süteményeiért kapott különdíját. Kép, szöveg: Balkus Imre Ötletek cigarettaügyben Merre szánjanak a füstkarikák? Nyugodt, kellemes füstkarikákat fújtak a levegőbe. Dühítő, szürke cigarettafüst marta a torkukat. A két mondattípus évszázada áll szemben egymással, es most, hogy november 17-re meghirdették a dohányzás elleni világnapot, hát most is balgaság volna azt hinni, hogy bé­két kötnek. Pedig afféle békebíró gyanánt jártam végig a magyar fővárost, cigarettázók és nem dohányzók emberi vi­szályainak mentében. A Nagykörúton még könnyed léptek­kel számoltam meg, hogy tíz méteren 36 eldobott csikk he­vert. Számolásban nem vagyok egy Einstein, s nem tudom hirtelen országnépességre átszámítani a csikkeket és méte­reket. Meg a hiányzó utcaseprőket sem. De lehet: a do­hányzás elleni világnapon ez valami dacos kihívást jelen­tett. Meg is történt a meccs első menete, odabent a 76-os troliban, amint egy kövér úr, belépvén az ajtón, a járdára visszafele dobta ugyan a cigarettáját, de az utolsó slukkot már a troliban fújta ki magából, egyenest egy nénike ezüst­szín hajába. A nénike gyorsan és puritán szavakkal minő­sített: — Maga ló! Szóval békés kis országunk élte a maga dohányzás elleni világnapját. A trafikok nem zártak be, a cigaretta ára vál­tozatlan maradt, a dohányzók szívtak, a nemdohányzók nyeltek, én pedig a japán feleségekre gondoltam. Az Orszá­gos Egészségnevelési Intézetben ugyanis japán statisztikát teregettek elébem. Merthogy cigarettaügyben a legnagyobb tömeget — százezer embert — e napkeleti országban vizs­gáltak meg, s kiderült; a dohányos férfiak nemdohányzó feleségei nyolcszor nagyobb számban haltak meg elsődle­ges hörgőrákban, mintha egyik házastárs sem dohányozna, öreganyámra gondoltam, aki a 81 éves koráig pipázó drága, jó nagypapa mellett sohasem kapott hörgőrákot. Igaz, ő a pipafüstöt nyelte egy életen át, öregapám meg az ő szöve­geit, s így kvittek voltak. A japán arányok persze ijesztőek, de nálunk ritkán nősülnek be napkeletre, így a statisztika élét veszíti. Annyi szentigaz, szét kellene már választani a dohányzókat a szúztüdejüektől, mert béke csak így lesz. Aki szív, az a jóég tüdőrákja miatt sem hagyja abba, mert ilye­nek az emberek és ilyenek a cigaretták. Törvény kéne ide, gondoltam, vagy valami demarkációs vonal, hogy béke le­gyen füstügyekben. Beballagtam hát az Igazságügyminiszté­riumba. Azt mondta dr. László Jenő, a törvényelőkészítő osztály vezetője: — Kórházban, rendelőben, iskolában, autóbuszon, aztán a vasúti kocsik egy részében és néhány vendéglői különte­remben tilos a dohányzás. Más kérdés, hogy aki megszegi, azt nem bírságolják következetesen. Ha egészségvédelem cél­jából a tilos helyek körét bővíteni kell, arra meg lehet ta­lálni a jogszabályi lehetőséget, a nemdohányzók védelmében. Csak hát irodákban, műhelyekben nehéz lenne ez a bé­ketárgyalás, mert a cigarettások szerint a dohányzás sza­badságjog, a nemdohányzók szerint meg az egészség is sza­badságjog. Továbbá a füst nem tiszteli a törvényt, és képes átszállni a nemdohányzók orra alá. Hogyan születne meg a béke? — ezzel a kérdéssel lépkedtem tovább egészen a SZOT központjáig. Dr. Molnár Mihály, a SZOT illetékes főorvosa már jobb sorompóra gondolt a cigarettafüst ügyében: — Ahol nem tudnak megegyezni, ott el kell különíteni a cigarettázókat a nemdohányzóktól. Sok helyütt már sikerült, s nem ültetik őket közös irodákba, műhelyekbe, de ahol a műhely olyan magas, mint egy csarnok, 10—15 méterre van a mennyezete, ott felszáll a dohányfüst. Másutt viszont az iparág viszonyaihoz alkalmazkodva, meg kéne határozni a füst sűrűségét, és a légtér nagyságát, s ahol az arányok ár­talmasak az egészségre, elrendelni a dohányzási tilalmat. Természetesen a dohányosok részére időnként cigarettaszü­netet kell adni, ami viszont munkaidőgond. Ennyit tehát világnapi körriportképpen. Aki szereti, gyújt­son rá. De ügyeljen, hogy merre száll a füst. Földessy Dénes Versenyző szakácsok a Hotel Alföld étterem konyhájában A cukrászok csodálatos készítményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents