Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14., szerda o a szomszédban jártunk Hajdú-Bihar mezőgazdaságáról Versenyben a világpiacon A gyártás során több újítást is bevezettek, többek között a présgépek automatikus vezérlését Megyénk északi szomszéd­ja Hajdú-Bihar. A mezőgaz­dasági termelés — csakúgy, mint Békésben — jelentős a szomszédos megyében. A szántóterületet tekintve Bács, Békés és Borsod után a negyedik helyen áll Haj­dú-Bihar. A mezőgazdasá­gilag művelt területet vizs­gálva Hajdú-Bihar a máso­dik helyet foglalja el Bács- Kiskun megye után. Talajai változatos képet mutatnak. Megtalálhatók itt a jó minő­ségű mezőségi talájok a haj­dúsági löszháton, a megye északi részére a homok, mig a Hortobágyra a szik a jel­lemző. Fontos a gabonaprogram A megye 86 mezőgazdasá­gi nagyüzemének átlagterü­lete meghaladja az országos átlagot. Sajátos helyzetet te­remt, hogy itt található az ország legnagyobb állami gazdasága, a Hortobágyi Á. G., amely 43 ezer hektáron gazdálkodik. A legnagyobb hazai termelőszövetkezet, a mintegy 21 ezer hektáros or­szágos hírű nádudvari Vörös Csillag Tsz is Hajdú-Bihar- ban termel. Az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya, ma már nem éri el a foglalkoztatottak egyötö­dét. Napjainkban a mező- gazdaságban 40 ezren kere­sik kenyerüket. Az ágazat távlati céljai között szere­pel a termelési színvonal emelése, a gépesítés fokozá­sa. Mindez további létszám­csökkentést eredményezne. Hajdú-Bihar az elmúlt év­ben a termelőszövetkezetek által előállított össztermelé- si érték tekintetében Pest megye után a második volt. Mivel Pest környékén jelen­tős a melléktevékenység, így az alaptevékenységet vizsgálva országosan az első helyet érték ei a hajdú-bi­hari közös gazdaságok. Minderre méltán büszkék a szomszéd megyében. Nagy figyelmet fordítanak a ga­bonaprogram megvalósításá­ra. Az idei eredmények kö­zül kiemelkedik a búzater­Az éves kutatási és kútfú­rási terv túlteljesítésére, to­vábbá félmillió tonna olaj terven felüli felszínre hozá­sára vállalkozott a Kőolaj- és Földgázbányászati Válla­lat 115 szocialista brigádján felszabadulási és kongresz- szusi munkaversenyben. A napokban készült időközi összegzés szerint a brigádok állják a szavukat: folyama­tosan teljesítik vállalásai­Mintegy harminc száza­lékkal emelkedtek a ka- rancslapujtői Karancs Tsz szállítási ágazatának fuvar­bevételei. E nagyarányú nö­vekedés egy új, teljesít- ménycentrikus jövedelemér­dekeltségi rendszer beveze­tésének köszönhető. Az új rendszer lényege, hogy a tsz vezetősége minden so­főrrel szerződést köt egy el­várt havi fuvarbevételre, amelynek meghatározott ré­mesztésben elért igen nagy hozam. Mindezt a szigorú technológiai fegyelem meg­tartása mellett annak is kö­szönhetik, hogy csak kisebb területen éreztette hatását az aszály. A másik fontos ga­bonanövényből, a kukoricá­ból jó közepes termésre szá­mítanak. Élen a juh- és haltermelésben Az állattenyésztésben is kedvező eredményeket értek el. Tavaly egy főre vetítve több mint 350 kilogramm húst állítottak elő. Az el­múlt esztendőben elérték a 900 ezer hízottsertés-értéke- sítést, s az idén várhatóan megközelítik az egymilliót, örvendetesnek tartják, hogy nőtt a szarvasmarha-állo­mány a megyében. A ház­táji tehénállomány némiképp csökkent, ugpyanakkor — egyedül az országban — emelkedett a tejtermelés. Hagyományosan már évti­zedek óta a hortobágyi le­gelőket kihasználva juhte­nyésztő vidék Hajdú-Bihar. Jelenleg a Hortobágyi Álla­mi Gazdaságban 450 ezer ju­hot tartanak. Halhústerme­lésben is élenjáró a megye. A Hortobágyi Állami Gaz­daságban hatezer hektár tó­felületen állítanak elő ha­lat. A nagyüzemek közül 23 kedvezőtlen adottságú. Ta­valy rendkívül differenciál­tan fejlődtek. A 86 mező- gazdasági üzemből 14 adta a nyereség felét. Ennél is ér­dekesebb, hogy a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben előál­lított 580 millió forintos jö­vedelem az össznyereség egynegyedét jelentette. A térségben az elmúlt évben 25 gazdaság volt vesztesé­ges. Korábban a vesztesé­gek fő oka a belvíz volt. Az idén az aszályosabb időjárás miatt várhatóan csak öt kö­zös gazdaság zár veszteség­gel. A zöldség-gyümölcs ága­zatban a kisüzemek állítják elő a termés több mint negyven százalékát. A tej­kat. A vállalat a csaknem 110 ezer méteres fúrási elő­irányzatának időarányos ré­szét jelentősen túlteljesítet-' te, s így arra is jutott ere­jéből, hogy Ausztriában vál­laljon munkát. Zalakomár térségében levő olajkutak termelésének biztosítása ér­dekében gyűjtő- és töltőállo­más idő előtti megépítését vállalták. Ezek az előre nem látható földtani nehézségek sze — az IFA tehergépko­csik estében például 9 szá­zaléka — a „pilóta” havi bérét képezi. Amennyiben a megállapodáshoz képest a fuvarforgalom emelkedik, természetesen emelkedik a gépkocsivezető bére is. A tsz ezenkívü] költségtérítést is fizet: a norma szerinti üzem- és kenőanyag árát, valamint a javítási és felújí­tási költségeket (ez utóbbi­nak felét előre, másik felét. bői a háztáji adja a felvásá­rolt mennyiség kétötödét, míg a hústermelésből 33 szá­zalékkal részesülnek a kis­termelők. A VI. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság 14—16 százalékos fejlődését irányozták elő a megyében. A dinamikus, felgyorsult fej­lődésnek köszönhetően már 1983 végéig 19 százalékkal nőtt az ágazat termelése. lelentös élelmiszeripar Az elismert mezőgazdasági termeléshez szervesen kap­csolódnak az élelmiszeripari üzemek. A megyében műkö­dik cukor- és dohány-, va­lamint konzervgyár. Megta­lálhatók itt a húsfeldolgozó üzemek is. A megye mező- gazdasági szakemberei min­dig élen jártak az új mód­szerek elterjesztésében. A nádudvari KITE termelési rendszer több mint 10 éve alakult, s eredményei ma már országosan is elismer­tek. Emellett gyümölcster­mesztési rendszer is műkö­dik Hajdú-Biharban. A kez­deti bizonytalanság után egyre inkább betölti szere­pét a Hajdúsági Agráripari Egyesülés is. Az exportra kerülő áru több mint fele élelmiszeripari termék. A Békés megyéhez többé- kevésbé hasonló adottságú Hajdú-Bihar megyében igye­keztek kialakítani a legmeg­felelőbb termelésszerkezetet a mezőgazdaságban. A me­gyére mindig jellemző volt az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőkészség. Most arra vállalkozott a Debrece­ni Konzervgyár, a Debrece­ni Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek, hogy jövőre a megye városaiban zöldség-gyümölcs elárusító helyeket hoznak létre. Mind­ezzel azt a célt szolgálnák, hogy olcsóbban jusson a fen­ti termékekhez a fogyasztó. Hajdú-Bihar megye mező- gazdasága igyekszik teljesí­teni a reá háruló feladato­kat. A fejlesztés természete­sen nem mentes a gondok­tól. ám jól tudják ezt a he­lyi szakemberek, s ezért a jövőben még hatékonyabban kívánnak dolgozni. ellenére elkészültek, s meg­kezdődhetett a berendezések üzemi próbája. A gyűjtő- és töltőállomás megépítésével jelentős szállítási költsége­ket takarítanak meg. Űjonnan fúrt kutakat állí­tottak termelésbe Vízváron, valamint a vállalat működé­si területéhez tartozó Duna— Tisza közén is, s ezzel jelen­tősen növelték a terven fe­lüli olajtermelést. amikor a javítás, felújítás aktuálissá válik). Minden megtakarítás a havi költség- térítésből a gépkocsivezető jövedelmét is gyarapítja. A módszer eredményességét jelzi, hogy van olyan Skoda gépkocsá amely a legutóbbi hónapban tizenkilencezer fo­rint nyereséget hozott a szö­vetkezetnek a korábbi öt­ezer forinttal szemben. Az átlagos eredmények ennél természetesen szerényebbek, de a bevételek emelkedése átlagosan is elérte a har­minc százalékot, a nyereség pedig hatvan százalékkal magasabb a korábbinál. A forgalom növekedése arányá­ban nőttek a keresetek is. Lapunkban nemrég be­számoltunk arról a gépbe­mutatóról, melyen az Oros­házi MEZŐGÉP Vállalat új típusú kukorica-betakarító adaptereit láthatták a szak­emberek. Már abban a tu­dósításban is jeleztük, hogy újfajta berendezésről van szó, mely a jelenleg gyártot­takat hivatott felváltani. Mi- ] ért van erre szükség? Az ed- ! digiek is keresettek, tekinté­lyes belőlük a szocialista és a tőkés export, a hazai fel- j használók is elégedettek a minőséggel és a teljesít- I ménnyel. Erre a kérdésre I kerestük a választ Oroshá- I zán, a MEZŐGÉP-vállalat- nál. Új konstrukció ! — Mintegy félmilliárd fo­rintos éves termelésünk 80 százalékát külföldön érté­kesítjük — mondja Szabó I Ferenc igazgató. — A KGST- országokba 250 millió forin­tért adunk el adaptereket, I tőkés piacokon 150 millió forintnyi talál vevőre. A I számokból látszik, hogy ne­künk nap, mint nap meg kell mérkőzni a nagyon erős külföldi konkurenciá­val. A régebbi, Claas li- cenc alapján gyártott adap- I tereket, hiába korszerűsítet- I tűk folyamatosan, ‘ alapkon- I cepcióban az csak egy több, I mint tízéves konstrukció ma­radt. Ki kellett tehát fej- I lesztenünk egy saját ötletek- I re és újításokra alapozott gyártmányt, olyat. amely I minden piacon megállja a helyét. Az eddigi tapasztala- I tok birtokában nyugodtan I mondhatom: elértük a kitű­zött célt! Ahhoz, hogy érzékeljük az I új adapter lényegét, egy pii- • lantast kell vetnünk arra. ] hogyan folyik jelenleg a ku- I korica-betakarítás. A cső- j törő a szárat a földtől 40— I 60 centiméter magasságban ! vágja le, és utána történik a I kombájnban a törés, illetve a szem és a csutka szétvá­lasztása. A gond csak az: I mi legyen a fél méter ma- J gasságú szármaradvánnyal? A hasznosításra többféle | elgondolás is született. A ná­lunk széles körben alkalma- j zott megoldás szerint össze­gyűjtik, megetetik a I szarvasmarhákkal. Sok he- | lyütt — főleg nyugaton — , beszántják, és ezzel a talaj­erő-visszapótlást segítik. Szó- : ba kerülhet még különleges tüzelőberendezésekben való 1 elégetése is, ebben az esel- j ben hőenergiát nyernek be- j lőle. A fenti eljárások közös I gondja azonban, hogy vala- 1 mi módon meg kell oldani | a szármaradvány levágását, | és begyűjtésnél a rendre rakását, beszántásnál pedig j az egyenletes szétterítést. Ezt a feladatot eddig kü- I lön menetben oldották meg. j sok energia és munkaerő fel- I használásával. Nem megle- j pő tehát, hogy a mezőgazdá- I szók már régóta sürgetik egy olyan módszer kidolgozását, mellyel megtakarítható az. | hogy újból rá kelljen menni I a már betakarított táblákra. — Azt kaptuk feladatul, hogy tervezzünk egy olyan adaptert, mellyel egy menet­ben elvégezhető a betakarí­tás és a szárzúzás. Az új adapter nem lehetett nehe­zebb a réginél, egyszerű mó­don átállíthatónak kellett lennie rendrakásra, vagy szétterítésre. Volt még egy ki nem mondott feladat is: készüljünk el. mire önálló lesz az orosházi MEZŐGÉP. A próbadarabok most vizs­gáznak itthon és külföldön, és az eddigi visszajelzések szerint társaimmal együtt megoldottuk a feladatot. Találmány lesz A klasszikus újságcikk szabálya szerint most arról kellene írni, miért más ez az adapter, mint a régiek, de erről egyelőre még nem es­het szó. A megvalósítás so­rán kidolgozott újítások egy részéről kiderült, hogy sza­badalomképesek, így ezeket nem lehet ismertetni. ne­hogy újdonságrontó legyen a cikk. Essen inkább arról szó. hogy miként is műkö­dik az új adapter. A konstrukció lényege, hogy a csőtörő adaptert fel­szerelték vízszintesen mozgó vágókésekkel, melyek a ta­lajtól néhány centiméterre haladva, szinte leborotvál­ják a tarlót. A terelőlemez átállításával lehet szabá­lyozni, hogy rendre rakás, vagy szétterítés legyen. Az új megoldások még olyan járulékos előnyöket is hoz­tak, hogy a vágószerkezet egészen közel haladhat a talajhoz, így a megdőlt ál­lományt is minimális szem­veszteséggel tudja betaka­rítani. A korszerű megoldá­sok. közöttük a kopásálló műanyagok alkalmazása le­hetővé tette a jelentős súly- csökkentést is. A gyártás során sok újí­tást is bevezettek. Korszerű­sítették a megmunkálási el­járásokat, megoldották a présgépek korszerű vezérlé­sét. Felkészültek arra. hogy a jövő évtől kezdve már so­rozatban készüljenek az új adapterek. Külföldi elismerés A sorozatgyártásra pedig szükség lesz. mert a próba­üzem eredményei egyértel­műen kedvezőek. — Két adaptert kapott a szövetkeztünk, és ezekkel 1300 hektár termését takarí­tottuk be — mondta Benke Elek, az orosházi Dózsa Ter­melőszövetkezet elnöke. — A gépek kiválóan dolgoztak, semmilyen meghibásodás nem fordult elő. Mi csak kí­sérletképpen próbáltuk ki a szétterítést, mert a szárat feletetjük az állatokkal, de tapasztalhattuk: mindkét üzemmódban megbízhatóan dolgozik az újfajta adapter. A hazai próbán kívül két gépet elküldték az NSZK- ba, három Franciaországban dolgozik, egy-egy pedig Ausztriában és Görögország­ban végzi a betakarítást. A próbák végleges értéke­lését az év végén tartják, de az NSZK-beli partnerek már jelezték, hogy nagyon elégedettek az új konstruk­cióval. A Komplex Külke­reskedelmi Vállalaton ke­resztül jött az értesítés Fran­ciaországból, hogy beváltak az ..Oros” márkanevű adap­terek, jobbak, mint az eddig használt dán. és nyugatné­met típusok. — Nagyon örülünk a si­kernek, bár tudjuk. hogy ezek a szavak csak akkor érnek valamit, ha rendelé­sek is követik őket — mondja az igazgató. — Mi mindenesetre megkezdtük az átállást, és mert az új adap­ter szárzúzó nélkül is jobb, mint a régi, a jövő év köze­pétől már csak ezt gyártjuk. Örömmel tapasztaljuk, hogy a hazai nagyüzemek is sor­ban rendelik tőlünk az új tí­pust, látják tehát az előnyö­ket. Bízunk benne, hogy so­káig korszerű eszközzel se­gíthetjük a magyar mező- gazdaságot. Lónyai László b/.inte leborotválja a tarlót az új adapter Fotó: Fazekas László Verasztó Lajos Teljesülő felajánlások a kőolaj- és földgázbányászatban Termelékenység-emelkedés — beruházás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents