Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14.,

szerda

Szin-játszó-ház

Fotó: Gál Edit

A Békés megYei múzeumok közleményei 1983/7

Tanulmányok Orosházáról és környékéről

Nemcsak a pedagógusok mondják, hogy a gyerekeknek gyatra a szókincsük. Mi tagadás, a felnőtteké, a szülőké is egyre inkább apad. Szánalmasan fogalmazunk; nem egyszerűen, hanem be- szűkölően, már-már primitíven. Többek között ez is oka lehet annak, hogy igen kevesen vállalkoznak a nyilvános szereplésre. Már gyermek-, kiskamasz- és kamaszkorban is. Ezért külön is érdemes közhírré tenni a békéscsabai Megyei Művelődési Központ új, október közepén indult kiscsoportjának első lépéseiről a történéseket. A szakkör, a klub, a kör színjátszóház néven alakult. A megye- székhely általános iskolásai közül tizennégyen jöttek el a második, november első szombatjának délelőttjén megtartott foglalkozásra. Egy kivételével lányok; zömük hetedik-nyolcadik osztályos. A színjátszóhaz vezetője, Pleskonics András, a Jókai Színház stúdióvezetője és Rencz Antal, a színház főrendezője.

* * *

Reggel kilenckor kezdődött és délután fejeződött be az e napi foglalkozás. Egyetlen tízperces szünettel. Fáradtság? ..Ha a suliban is ilyen lenne, az egész napomat ott tölteném. És ma talán többet tanultam, mint. az órákon több napon át!" — fogalmazta meg a talán túlMúlt századi gazdaságtörténeti dokumentumokkal gyarapodott a csornai múzeum. A részben kéziratos, részben nyomtatásban kiadott emlékek egy csornai gyűjtő hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe. Közülük rendkívül érdekes a hl- modi jobbágyoknak a győri káptalanhoz címzett panaszlevele, amelyben a rossz természónák tűnő véleményt egyikük.

Csodálkozz a világra! — volt a címe ennek a délelőtt- nek. Rövid összefoglaló, a témát figyelemfelkeltően előrevetítő előadás, majd soksok gyakorlat; szemléltetés, foglalkoztatás. Némi malíciá- val azt is mondhatnók, ilyennek kellene lennie egy igazi iskolai órának. Ilyen komplexnek, integráltnak, analitikusnak egyszerre. Pedig a színjátszóház (amelyet inkább a címben megjelölt módon, kötőjelesen találóbb írni) vezetőinek nem áll szándékában versenyezni az iskolákkal, helyettük, mellettük dolgozni. Egyszerűen csak valami másféle, szerintük jobb és praktikusabb szemléletmódot ültetni a minden jóra fogékony kamaszfejekbe. Ügy, ahogyan ennek a foglalkozásnak a címe is mondja . . .

Javaslom, játsszák el önök, tisztelt olvasók, ezt az egyszerűen nagyszerű játékot. Valaki kiáll a többiek elé arccal, s a játékvezető a játékos hátra tett kezébe tesz egy közhasználatú tárgyat. A játékosnak az a feladata, hogy a többieknek elmondja, tapintással mit tudott meg a tárgyról. Lehet, hogy most önök legyintenek. Higgyék el, ritka nehéz feladat! A színjátszóház tagjainak töb- bé-kevésbé sikeredett. S szórakoztató is volt. Nevettünk, bár nem a versenyzőjátékos kárára. Mi sem lettünk volna ügyesebbek. Főleg nem egy húsvéti csokibárc hivatkozva beszolgáltatást kötelezettségeik elhalasztását kérték. A gazdag anyagból említést érdemel még egy családi hagyatéki leltár, amely 1806-ban készült, és egy 1832-ből származó számadólevél. A nyomtatásban megjelent könyvek közül a legrégebbi egy 1762-ből való német nyelvű gyógynövénykönyv, amely Bécsben látott napvilágot.

rány és a delicessalma esetében, amely aztán elfogyasztható jutalomtárggyá lett a szünetben.

A légzőgyakorlatot — amelyet járás közben végeztek —, a szobrászkodást — amelyet bekötött szemmel kellett lemintázni —, az Idézd fel legszebb emlékeidet! cí- mú játékot —'■ amelynek volt kirándulást, természeti jelenséget, virágot, háziállatot felidéző és megjelenítő része —, no és az önfigyelési ..álomjátékot” már nem is merem senki „civilnek” ajánlani. Egyszerűségükben is bonyolultak. Vagyishát nem vagyunk annyira homo luden sek, hogy így, „kapósból” képesek legyünk elvégzésükre.

* * *

S ez megint szép, nagyszerű és boldogító éi'zést szül: a tizennégy kamasz képes rá. Hajlandó rá. Szívesen teszi. Most ezt, később többet és mást. Az őrsi gyűlésen, az osztály előtt, a tanácstagi beszámolón, az értekezleten, a kongresszuson, tán az országgyűlésen. Felelősséggel magamért, társaimért. Igen, igen, nem szabad ennyire elszakadni a mától még akkor sem, ha a jövőt hozó magot, a csírát most vetjük, itt (is) vetik el. Felelősséggel a felelősségért. Mert a játék a munka eredője. A szín-ház még magában is komoly dolog.

November 20-án délelőtt ők újra találkoznak.

A csornai gyűjtő azonban nemcsak az írásos emlékeket, hanem a környék kismesterségeinek produktumait is megőrizte. Ennek köszönhetően megannyi díszkerámia, a csornai fazekasok míves virágtartói, vázái kerültek a múzeum birtokába. Az új szerzeményeket a közeljövőben helytörténeti kiállításon tárják a z érdeklődők elé.

Munkahelyi

művelődés

Az Ember és környezete

elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő szocialista brigádok tagjainak a szervezők az alábbi, októberben megjelent cikkek tanulmányozását ajánlják:

MAGYARORSZÁG:

— Nyolc és fél óra (41. szám, 3. o.)

— A párizsi látogatás (42. szám, 3. o.)

— Építő szellemben (43. szám, 3. o.)

— Tizenhatezer írásjegy (44. szám, 6. o.)

— Nemcsak Barzel-ügy (44. szám, 10. o.)

NÉPSZABADSÁG:

— Nincs más út! (okt. 2., 3. o.)

— Nagygyűlés az NDK megalakulásának évfordulóján (okt. 5., 1. o.)

— Fegyverek Európában (okt. 6., 9. o.)

— Közlemény az MSZMP 1984. október 9-i üléséről —

I. fejezet (okt. 11., 1. o.)

— Nagyszabású program a szovjet mezőgazdaság fejlesztésére (okt. 24., 1. és 3. o.)

— KGST-együttműködés- ről (okt. 27., 3. o.)

— Tömegtüntetések szerte Európában (okt. 30., 2. o.)

ÉLET ÉS TUDOMÁNY:

— Hévíz vagy bauxit? (40. szám, 1254—55. o.)

— Milyen lesz az SOS- gyermekfalu? (41. szám, 1280—87. o.)

— Csodálatunk és szorongásunk tárgya (42. szám. 1333—34. o.)

— Sérülés és rehabilitáció (43. szám, 1354—55. o.)

MAGYAR

MEZŐGAZDASÁG:

— A gépalkatrész készlet- gazdálkodásának korszerűsítése (40. szóm, 11. o.)

— Száz kocás telepnél félmilliós megtakarítás (41. szám. 3. o.)

— Talajművelés ma (42. szám, 10. o.)

— Foglalkoztatás a termelőszövetkezetekben (43. szám, 3, o.)

Víg évvég

Az Országos Rendező Iroda már felkészült a szilveszterre: az idén Víg évvég címmel rendezi meg hagyományos szilveszteri körmű- sorót, amelyet a színházakban és a mozikban adnak elő neves fővárosi művészek.

Az év' utolsó napján a Pesti Vigadóban délután 4, este hét és fél 11 órakor, a Vígszínházban, a Fővárosi Operettszínházban és az Erkel Színházban este fél likőr, az Uránia moziban 21.45-kor, a Vörös Csillag filmszínházban 22 órakor, a Corvin moziban 22.15 órakor kezdődik a szilveszteri mulatság.

A Békés megyei múzeumok közleményei közelmúltban megjelent legújabb számában Orosházáról és környékéről olvashatunk tanulmányokat.

Az orosházi városi múzeum gyűjteményéről, annak kialakulásáról Nagy Gyula ír. Tisztelettel adózik Juhász Balázs polgári iskolai tanár emlékének, aki kitartó, lelkes, egész életében folytatott gyűjtőmunkával hozta létre, bővítette egyre* az iskolamúzeumot, melynek anyaga alapja lett a későbbi városi múzeumnak. A szerző végigköveti azt a szívós harcot, aminek eredményeként egyrészt 1946. április 21-én a nagyközönség elé tárhatták a folyton gyarapodó gyűjteményt, másrészt 1947. július 31-én hivatalosan is megkapta a nyilvánossági jogot az orosházi múzeum.

A háborúk alatti rekvirá- lások sokszor lehetetlen helyzetbe hozták a parasztokat. legtöbbször élelem nélkül maradtak, ha nem 'ettek félre valamennyit, illetve nem rejtettek el bizonyos mennyiséget az éles szemű begyűjtők elől. Ai orosházi parasztok rejtési tudományát. leleményességét Nagy Gyula másik tanulmányából ismerhetjük meg.

Móricz Zsigmond sokat járta a vidéket. szeretett személyesen tájékozódni az ország állapotáról. Egyik 1927-ben tett előadói körútja során eljutott Orosházára is, ahol szerzői estet tartott Simonyi Máriával. A szerzői esttel kapcsolatos helvi újságokban (Orosházi Friss Hírek, Orosházi Friss Újság) megjelent cikkeket elemzi Elek László írása, amit azzal tesz teljesebbé, hogy közli Móricz két írását is, melyek nem sokkal az orosházi út után — s abból táplálkozva — jelentek meg a pesti lapokban.

Tizenkét évet ölel fel Koszorús Oszkár tanulmánya az orosházi könyvterjesztés történetéről. Számszerű adatokkal bizonyítja, hogy e téren is jelentős volt a fejlődés a településen 1944 és 1956 között.

Hét önéletíró paraszt munkáiból (Nagy Gyula teszi közzé őket) is olvashatunk rendkívül érdekes részleteket. melyek alapján rögtön felvetődik az olvasóban az óhaj: jó lenne ezeket — teljességükben — kötetben is viszontlátni.

Orosháza újjátelepülése a török hódoltság után 1747- ben indult meg. Ettől az időponttól egészen 1787-ig vizsgálja a község demográfiai viszonyainak alakulását

1 Jároli József tanulmányában. Ugyancsak Orosháza, népességtörténetére vonatkozó munka Hajdú Mihályé is, ő a település XVIII. századi személynévrendszerét dolgozta fel nagy alapossággal, s vonja le ezek alapján " következtetéseit.

Üjabb levéltári adatok alapján közli vizsgálódásainak eredményeit Szenti Tibor a vásárhelyi pusztáról, melynek kiterjedése jóval nagyobb volt korábban. A nagy időszakot (1775—1859) felölelő írás — többek között — foglalkozik az állattartás. a tanyásodás és a betyárkodás kérdéseivel is.

A sámsoni kertészség kialakulását, az ottani kertészek részvételét az 1848 49- es szabadságharcban, majd az azt követő, a földesúri hatalommal való küzdelmüket Molnár László munkájából ismerhetjük meg.

Ugyancsak sámsoni vonatkozású Szenti Tibor másik írása: a korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek segítségével az uradalomban a cselédekkel szemben 1856- ban erőszakoskodó csendőrök felmentésére irányuló bírósági ügyekkel foglalkozik.

Orosháza mezőgazdaságának történetét korábbi tanulmányokból ismerhetjük, egy rövid időszak (1939— 1944) kivételével. Ennek feldolgozására vállalkozott Forman István, s most e kiadványban olvashatjuk kutatásainak eredményeit Adatok az orosházi mezőgazdaság második világháború alatti történetéhez címmel.

Hogyan szántottak régen ekével — írja le részletesen -] tanulmányában Sin Lajos, ahogyan ő látta ifjúkorában a békéssámsoni Cserepespusztán. Mondandóját ábrákkal teszi még szemléletesebbé.

Immár egy évszázada Orosháza az ország egyik legjelentősebb baromfitartó és -feldolgozó központja. Ennek az iparágnak orosházi kialakulását, fejlődésének történetét követi nyomon Gulyás Mihály írása az első világháborúig,

Üj algák elnevezése Békés megyéről, Orosházáról és Orosháza határában levő területekről a címe Kiss István tanulmányának. mely- \ ben leírja, s ábrákkal is szemlélteti az új algákat. A tanulmány második részé- -v ben a vízfeltörések kutatásának jelentőségéről ír a szerző.

A Békés megyei múzeumok közleményeinek Nagy Gyula szerkesztette számát haszonnal forgathatják mindazok, akik helytörténettel foglalkoznak, s a nagy alapossággal, felkészültséggel írt tanulmányokból Orosházáról és környékéről sok újat tudhatnak meg.

Pénzes Ferenc

Nemesi László

lobbágypanaszievél a csornai múzeumban

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.20: Világablak.

8.50: Kis magyar néprajz.

8.55: Balettzenerészletek.

9.37: Beszélni nehéz.

9.49: Prokofiev gyermekmuzsikájából.

10.05: ..Vár egy új világ . .

10.35: Találkozás a Hang-villában.

10.50: Cseh fúvósmuzsika.

11.12: Utak és irányok.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Zenekari muzsika.

13.42: A magyar népdal hete. 14.10: A magyar széppróza századai.

14.25: Operaslágerek.

15.00: Zengjen a muzsika!

15.30: Horváth László klarinéto- zik.

16.05: MR 10—14.

17.00: Délutáni Rádiószínház. 17.44: Operaáriák.

18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: A tenger csendje.

19.57: Alexandra.

20.35: Mire jó a kígyóméreg?

20.50: A magyar népdal hete. 21.30: Szintézis.

22.20: Tíz perc külpolitika. . 22.30: Rézfúvósegyüttesek játszanak.

22.50: A közjó szolgálatában.

PETŐFI RÁDIŐ

8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika.

9.05: Napközben.

12.10: Réti József operettfelvételeiből.

12.30: Nóták.

13.10: Pophullám.

14.00: Sokféle.

15.05: Lelátó.

16.05: Múltidéző.

17.05: Payer András énekel. 17.20: Diákfoci.

17.30: ötödik sebesség.

18.30: Három a kislány.

19.05: Slágereim története.

20.05: Mike Oldfield felvételeiből.

20.50 : Hatlábú közellenség a fáraóhangya.

21.05: Beszélni nehéz.

21.17: Mit olvashatunk a Párt- élet novemberi számában? 21.22: Kottafejek indigó alatt. 21.57: A magyar népdal hete. 22.26: Fáy András szerzeményeiből.

23.20: A tegnap slágereiből.

24.00: Éjféltől — hajnalig.

III. MŰSOR

9.08: A magyar muzsika múltjából.

9.37: Magyar zeneszerzők.

10.16: Werther.

11.10: Zenekari muzsika.

11.59: Az Osztrák Rádió és Televízió fúvósegyüttesének hangversenye.

13.05: Tiszteleti taggá választottuk.

13.25: Operettrészletek.

13.57: Zenekari muzsika.

15.30: Magnóról magnóra.

16.10: A sevillai borbély.

17.00: Iskolarádió.

17.30: A magyar nédal hete.

17.54: Beethoven: G-dúr trió.

18.30: Szlovák nyelvű műsor.

19.05: Iskolarádió.

19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Közben: Kb. 20.25: Egy pálya . vonzásában.

Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása.

Kb. 21.35: A Deák bigband dzsesszfelvételeiből.

22.00: Teljesítmények nyomában.

22.30: Operaest.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.10: Tévétorna.

8.15: Iskolatévé.

9.55: Delta.

10.20: Parasztok.

11.10: Képújság.

15.00: Iskolatévé.

16.10: Hírek.

16.15: Családi maraton.

16.25: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

16.30: Újdonság az iskolában,

III.

17.05: Postafiók 250.

17.20: A keresés legendája.

18.00: Képújság.

18.15: Tájak, városok, emberek. 18.55: Ausztria—Hollandia VB- selejtező labdarúgó-mérkőzés.

A szünetben: Esti mese. 20.55: A hét műtárgya.

21.00: Tv-híradó 1.

21.30: Kék fény . . .

22.45: Tv-híradó 2.

II. MŰSOR

17.25: Képújság.

17.30: Perpetuum mobile.

18.15: Aki itt születik, annak itt a legszebb . . .

18.50: Fritz Hochwälder: A szent kísérlet.

21.00: Tv-híradó 1.

21.30: Reklám.

21.35: Most vagy soha.

23.05: Képújság.

BUKAREST

15.05: Fiatalok klubja.

15.30: Magyar nyelvű adás.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Az RKP kongresszusa jegyében.

20.35: Pillantás a városra című román film.

22.00: Az RKP kongresszusa jegyében.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak.

17.40: Hírek.

17.45: Marilyn — tévésorozat gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Mesék n hí városokból — zenei adás.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Játékfilm.

22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Szórakoztató adás.

21.05: Zágrábi körkép.

21.20: Komoly zenei adás.

2.05: Tévésorozat a kultúra köréből.

MOZI

Békési Bástya. 4 és 6-kor: Tin- tin és a cápák tava, 8-kor: Carmen. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 6 és 8-kor: Altatódal nászágyon. 4-kor: Twist Olivér. Békéscsabai Terv. fél 6-kor: Ben Hur I—II. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Csatár a pácban. fél

8-kor: Szerelmeim. Gyulai Petőfi, 3-kor: Csizmás kandúr, 5 és 7-kor: Harctéri regény. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Követem a kijelölt irányt, fél 6 és fél 8-kor: A szenzáció áldozata. Szarvasi Táncsics: Biciklitolvajok.

Tízcn a tizennégyből, délelőtt fél 10 után...