Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

I

1984. november 14., szerda

I Dobszó Jfl

és fiizethiány

I eve... \

Vita a településfejlesztésről

Tegnapi számunkban hírt adtunk a megyei tanácsnál megtartott társadalmi vitáról, amelynek témája a terület- és településfejlesztés hosszú távú országos koncepciója volt. Közöltük a vitaindító előadás lényegét. Most, ígéretünkhöz hiven a vita során elhangzott észrevételek legfontosabb megállapításairól szólunk.

A főképpen még fel nem szabadult országrésznek szóló — de a tiszántúliaknak sem tanulság nélkül való gondolatokat sugárzó — Kossuth rádióban november 14-én egyebeken kívül ezt hallhatták a rádiótulajdonosok: „Rövid kis hír számol be arról, hogy Nemzeti Bankunk aranykészletét »biztonságba helyezték<* Németországban. Annyira nem bíztak hát benne, hogy Budapestet, vagy Magyarország bármely csücskét csak valamennyire is huzamosabb ideig tartani tudják, hogy aranyunkat sietve kilopták Hitler birodalmába... A második tanulság az, hogy a németek Magyarországot kivonulásuk előtt minden kincséből ki akarják fosztani. Az aranyunkat már elvitték, értékes gépi berendezéseink egy részét már elszállították, más része becsomagolva vár elszállításra. Kétségtelen, hogy aranyunkon és gépeinken kívül el akarják lopni a Szépművészeti Múzeumunk legszebb képeit, Nemzeti Múzeumunk legritkább kincseit is.’’

Persze, a felszabadított területeken változatlanul elsősorban gazdasági kérdések foglalkoztatták az embereket. Békésben kényszerű megyei határozat született: „A közellátás kötöttsége elvileg fenntartatik. A búza egységes fejadagját 20 kg-ban állapítja meg, mely 7 hónapra előre kiadható. A Jurcsek- beszolgáltatás megszűnik, az adófizetés búzával is történhet.”

Bihar megye alispánja (akkor a mai Békés északkeleti csücske Biharhoz tartozott) november 15-én elrendelte: „Minden községben az adóbehajtás azonnal megkezdendő. A beszedett adók további rendelkezésig a község pénztárában kezelendők."

Dobozon november elején fölvetődött, hogy a roppant hiányok miatt, a nehézségek leküzdése végett megpróbálkoznak valamiféle ,.kolhoz”-zal. A megyei köz- igazgatási főnök ingerülten válaszolt: „Nem fogadom el az elöljáróság azon javaslatát, hogy a felsorolt ingatlanokon kolhozokat alakítson, mert ötletszerűen és elszigetelten, továbbá kellő előkészítés nélkül ilyen megoldáshoz nyúlni nem lehet, s nem a község, sőt, nem is a vármegye dolga az, hogy ilyen alapvető fontosságú, és rendkívül nagy horderejű kérdésben kezdeményező szerepet vigyen.”

Akarva, vagy akaratlanul ezzel azonos módon befolyásolta a közhangulatot B. Szabó István, a kisgazdák egyik legtekintélyesebb vezetője. Körlevelet küldött pártja helyi vezéregyéniségeinek: „Aki a magántulajdon elvén áll, mindenkit bevonni a szervezetbe. Értsük meg világosan, hogy a jövő legnagyobb problémája éppen a magántulajdon körül fog kibontakozni. Akinek egy kicsi háza van, akinek egy kicsi földje van, az természetesen ragaszkodni fog annak megtartásához, és biztosan hiszem, hogy éppen ez a körülmény fog nekünk hatalmas erőt adni ahhoz, hogy a magántulajdon ellenségeivel szemben hatalmas, erős tábort tudjunk beszervezni.”

A megyei közigazgatási főnöknek más közlendője is* volt a doboziakkal: „Dobszó útján felvilágosítandó a lakosság arról, hogy először is Békés vármegye területén nincsen kommunista rendszer, mert az arra illetékes orosz katonai parancsnokok egybehangzó kijelentése szerint a szovjet hadsereg és a szovjet birodalom egyáltalán nem kíván beleszólni Magyarország belügyeibe.”

S ha e tekintetben akadtak is túlzások, a viszonyok hamarosan konszolidálódtak. A járás főjegyzője így foglalta össze a Gyomán történteket; „November 15-én a kommunista párt titkára kijelentette a közigazgatás vezetője előtt, hogy a párt az irányítástól eltekint, intézzék a közigazgatási alkalmazottak teendőiket a legjobb belátás szerint, de a beérkező fontosabb rendelkezések elintézés előtt a pártnak be- mutatandók ... November 25-e körül Keresztes Mihály ... személyesen megjelent a községben, és felvilágosította a párt vezetőségét, hogy a kiadott rendelkezések a vármegyei párttitkárság tudtával és hozzájárulásával adatnak ki, a helyi kommunista párt vezetősége ezután a kiérkező fontosabb rendelkezések bemutatásától eltekint.”

Egyre több jó hír akadt az iskolákban. Egy tótkomlósi jelentés szerint „Az elemi iskolás gyermekek már november 15. óta intenzív tanításban részesülnek ... A hiányzó növendékek szülei lábbelihiányra hivatkozva kértek kimentéseket. A polgári iskolában is kezdetét vette a tanítás . .. négy ösz- szevont fiú- és leányosztályban.”

Tipikusnak mondható az a jegyzőkönyv, amelyet a szarvasi gimnázium tanárainak gyűlésén vettek föl a november 17-én megkezdett tanítás különféle gondjairól: „A fűtés kérdését egyelőre úgy oldják meg, hogy minden tanulótól naponta egy darab tűzifa behozását kérik ... Az órák a fűtési és világítási nehézségekre való tekintettel egyelőre 30 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek... Arra való tekintettel, hogy tanulóinknak a rendesnél jóval több az iskolán kívül töltendő ideje, több otthoni munkát lehet nekik adni... Az írásbelieknél gondot okoz a füzetek hiánya. Ezt úgy kell megoldani, hogy papírlapokra lehet íratni a dolgozatokat. A tankönyvből megtanulandó leckék feladását az egyes tantárgyaknál tapasztalható tankönyvhiány nehezíti, mit másképpen megoldani nem lehet, mint egyes tanulókat csoportonként való tanulásra szoktatni.”

A háború egyre régebbi múltnak tetszett. Igaz, nem mindenütt. „Gyulán november 15-én — írja visszaemlékező könyvében dr. Marik Dénes — a növekvő sebesült létszám elhelyezésére elkerülhetetlenné vált a polgári szükségletre amúgy is alig igénybe vett, több mint 1000 személy befogadóképességű állami kórház igénybevétele. Az állami kórházat berendezésével együtt vette igénybe a katonai parancsnokság. A kórház személyzetének egy része a felszerelés kisebb részével a Dömény utcai gyermekkórházba költözött át, ahová a kórház fekvő betegeit is elszállították. Az elmeosztályon már csak az egészen súlyos elmebetegek maradtak benn.”

Két nappal azelőtt Déva- ványa elöljárósága »Nyílt parancs« kiadására kényszerült: „A kukoricáiöldön talált fegyverek, bombák, katonaruhák . . . Takács Zsig- mond tanyáján gyűjtendők össze... (A tulajdonos) o legszigorúbban tartozik őrködni efölött és hetenként bejelenteni az elöljáróságnak az összegyűlt mennyiséget, hogy az onnan behozható legyen.”

Daniss Győző

A résztvevők csaknem kivétel nélkül üdvözölték, a demokratizmus egyik fokmérőjének tekintették, hogy vi- sízonylag széles körű vitára bocsátották ezt a fontos dokumentumot, mielőtt döntésre az országgyűlés elé kerül. Kifejezték reményüket, hogy észrevételeik mérlegelésre is kerülnek. Sokan szóltak a tervezet előnyeiről, hangsúlyozták rugalmasabb, az élet támasztotta követelményekhez jobban igazodó elképzeléseit. Aláhúzták, hogy ez nemcsak egyszerűen terület- és településfejlesztési koncepció, hanem politikai program is: része hosszabb időre szóló munkánknak.

A vita lényegét azonban nem a koncepció egyoldalú dicsérete adta. Csaknem minden felszólaló szóvá tette, hogy egy ilyen fontos dokumentum áttanulmányozására nem 3—4 napot, hanem lényegesen több időt kellett volna adni. Előfordult már máskor is, hogy éppen a felkészülésre fordítható idővel gazdálkodtak szűkmar- kúan a szervezők.

Aggodalommal állapították meg többen — elismerve a tervezet többségében helyes megállapítását —, hogy Békés megye helyzete, állapota nem tükröződik megfelelő realitással. A koncepció kidolgozói nem vették figyelembe — megítélésük szerint — sem a Minisztertanács megyére vonatkozó döntéseit,

— Hány ember ellátásáról kell gondoskodnia a tanácsnak?

— A város lakosainak a száma 70 ezer, amihez hozzá kell még számítani, hogy naponta mintegy 8—10 ezren járnak be vidékről. Az utóbbiakhoz tartoznak azok. akiknek Békéscsabán van a munkahelyük, vagy valamilyen ügyet intéznek, esetleg éppen vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy a város lakosságához képest a kereslet élelmiszerből mintegy 20 százalékkal több, a nagyobb értékű iparcikkek vonatkozásában pedig másfélszeres.

— Jelenleg milyen fejlesztés van soron?

— A békéscsabai ÁFÉSZ beruházásával elkezdődött egy 900 négyzetméter alap- területű mezőgazdasági kis- áruház építése a Sallai utcában, amely a kistermelők ellátását lesz hivatva biztosítani vetőmaggal, kisgépekkel, vegyi anyagokkal, facsemetékkel. A kisáruháznak különös jelentőséget ad, hogy Békéscsabán 7 ezernél több kistermelő (kertgazda) van. de sok vidéki is Békéscsabán szerzi be ezeket a cikkeket.

A Bartók Béla út és a Beloiannisz utca sarkán elkezdődött egy 250 négyzetméter alapterületű ABC-áruház,

sem azt a körülményt, hogy megyénkre az anyagban tárgyalt feszültségek csaknem mindegyike érvényes. A lakosság jövedelmi helyzete következtében egyre csökken a fizetőképes kereslet. A gyorsan növekvő lakás- és építőanyagárak egyre nehezítik, sokaknál lehetetlenné teszik a lakáshoz jutást. Állami lakásépítésben pedig a megye — a többiekhez képest — alig részesedik. Amellett, hogy ez a megyére hosszú évek óta súlyos hátrányt jelent, növeli a feszültséget, és az elfogadható lakásgazdálkodást is lehetetlenné teszi. A megyében 2500 jogos lakásigénylővel kell számolni. Ebből 1900 körüli a több gyermekes és a fiatal. Jövedelmi viszonyaik olyanok, hogy lakásgondjuk megoldásában a saját erő számításba sem jöhet.

Megfogalmazták többen azt a véleményt is, hogy az előző koncepció a megyében nem sok feszültséget oldott fel, és a jelen tervezetet áttanulmányozva kétségesnek látják, hogy a célok, és ezek forrásoldala Békés megyében a vitatott koncepció szerint dinamikusan elősegítik-e a hátrányos helyzet oldását. A normatív fejlesztés jónak látszik, de nem hordozza magában a különbségek feloldásának lehetőségét. Azonos feltételek mellett a különbségek további erősödésével lehet csak számolni.

mellette pedig bisztró építése. Az építtető az ÁFÉSZ.

— Mik a közeljövő tervei, elképzelései?

— Jövőre a Tanácsköztársaság útja és a Munkácsy utca, valamint a telefonközpont által határolt területen négyszintes lakóház építése kezdődik, amelyben — két szinten — 300 négyzetméter alapterületű könyvüzlet kap hejyet. Megjegyzem, hogy ennek szomszédságában a későbbiekben kétszintes üzletház épül. Ebben kultúr- és fotócikküzlet, valamint egy 300 négyzetméter alapterületű kiállító-, illetve bemutatóterem létesül. A Tanács- köztársaság útján, a ME- SZÖV-székház melletti területen több szintes épület földszintjén magánkereskedők és szolgáltató kisiparosok részére 9 üzlethelyiséget alakítanak ki. A Tanácsköztársaság útja 21—27. szám alatti területen kap végleges helyet az óra-, ékszer-, továbbá egy iparcikküzlet. Végül ugyancsak 1985-ben a Gyulai út és a Thurzó utca sarkán egy olyan ABC-áru- házat építtet az ÁFÉSZ, mint amilyet a Bartók Béla út és a Beloiannisz utca sarkán. Jövőre mind a kettő elkészül.

— A későbbiekben mi várható?

— Ügy gondolom, már 1986-ban mintegy 5-6 ezer négyzetméter területtel (a

Vélemény hangzott el arról is, hogy nem lehet a megye sorsát csak a mezőgazdaságra építeni. A termelő- szövetkezetek ugyan sokat tesznek településük fejlesztéséért, de látni kell azt is, hogy teherbíró képességük egyre inkább csökken. Jelentős például — éppen a nagyfokú elvándorlás miatt, amely még ma is tart — a megye elöregedése; 35 ezer tsz-járadékost és nyugdíjast tartunk nyilván, akiket a szövetkezetek szociális alapjukból, alacsony. jövedelmük miatt, támogatni kénytelenek. Ugyanakkor szociális alapot csak tagjaik után képezhetnek. Továbbá nem ritka eset, hogy a termelőszövetkezetek jövedelme valamilyen oknál fogva — árvíz, belvíz, aszály — megcsappan, akkor azt a községek egésze megérzi: csökken a tanácsok bevétele is.

Szenvedélyesen és többször tették szóvá a vitában résztvevők, hogy a megye hátrányos helyzetének felszámolása elodázhatatlan. Ez okra vezethető, hogy az elmúlt évek során 10 ezrével vándoroltak el Békésből. Országos sajnálkozást keltett annak idején Gyűrűfű elnéptelenedő sorsa. De hány „Gyűrűfűt” jelent a megyénkből munkalehetőség után, jobb életkörülmények reményében, szülőföldjétől, szüleitől elszakadni kényszerülő közel 50 ezer ember. Súlyos hiányossága a koncepciónak, hogy még közvetett utalás sincs benne e gond gyógyítására.

Szól a tervezet az idegen- forgalom, az üdültetés újabb területeinek szükségességéről, de ezek sorában utalás sincs az ugyancsak nagy vízfelülettel és a zsúfolt üdüpavi Ionok és az elárusítóasztalok számának növelésével) bővíteni tudjuk majd a piacot. Azért van szükség rá, mert évről évre nő a felhozatal. Reméljük, hogy a továbbiakban a Tanácsköztársaság útja és a Sallai utca sarkán megépül az a szövetkezeti áruház, amely megyei viszonylatban képes lesz a lakosság lakásberendezés- és bútorellátását biztosítani. Megjegyzem még, hogy a város lakosságának jobb ellátására szeretnénk egy olyan élelmiszer-szaküzletet létrehozni, amelyben a megye élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemeinek a termékeit meg lehet vásárolni. A szervezés megkezdődött. Ha sikerül az érdekeltekkel megállapodásra jutni, a 600—700 négyzetméter alapterületű üzlet kialakításához a városi tanács is anyagi támogatást nyújt.

— Nem lenne célszerű az üzlethálózatot legalább egy tejtermék-szaküzlettel kiegészíteni, ahol mondjuk reggelizni is lehet?

— Törekszünk erre. A Tanácsköztársaság útja és a Munkácsy utca sarkán szeretnénk egy olyan boltot kialakítani, amelyben tejet, tejterméket, kenyeret, bébiételt, diabetikus élelmiszert árusítanak és reggelizni is lehet.

lőkörzetek tehermentesítésének képességével rendelkező Körös-völgyről.

Kifogásolták, hogy a megyéről a VÁTI bevonásával készített, és szakmai területen közismert hosszú távú fejlesztési terv elgondolásai sehol sem köszönnek vissza e távlati tervkoncepcióban. Hiányolták, hogy a 3 város együttesével sem foglalkozik a tervezet.

Sokszor szóba került a megye szellemi erőinek helyzete. Közismert ebben is a megye hátrányos helyzete. E szellemi potenciál erősítése azonban nemcsak a szakemberek megyébe településének kérdése, hanem az ezt szolgáló, megteremtő intézmény- hálózat is, amely hiányzik. A tervezet hiányosságai közé sorolták azt is, hogy az nem tartalmaz egyetlen esetben sem alternatív javaslatot.

A tanácskozáson részt vevők az elmondottak ellenére is elismerték a település- és területfejlesztési koncepció értékeit (volt aki úgy fogalmazott, hogy 30 éve kellett volna már ilyen). De érthető módon a megye szempontjából és helyzetéből kiindulva adtak hangot véleményüknek. Ezen az alapon csengett össze az az óhaj, hogy meg kellene találni — a lakosság aktívabb részvétele, áldozatvállalása mellett, amelyeknek korlátái is vannak — a biztató módját annak, hogy a feszültségek feloldása — akár erre szolgáló külön forrás megteremtésével — prioritást kapjon. Enélkül Békés megye optimistán nem tekinthet a jövőbe a megyék között elfoglalt hátrányos helyzetében.

Enyedi G. Sándor

A létrehozáshoz vállalkozókra van szükség.

— Mire számíthatnak a lakótelepek lakói?

— A lakótelepeken az ellátás alapfeltételei biztosítottak, hiányzik azonban néhány (ruha, cipő) szaküzlet, amit a lakosság kívánsága szerint folyamatosan alakítunk majd ki. Ebben számítunk a magán kiskereskedelemre is.

— És a peremkerületek lakói?

— A legnagyobb baj, hogy a peremkerületek üzletei általában szűkek és a lakossági igények növekedésével egyre kevésbé képesek a követelményeknek eleget tenni. Most tárgyalást folytatunk a ZÖLDÉRT Vállalattal egy hústermékek árusítására alkalmas pavilon létrehozásáról, amit a Mokri utcában helyeznének el.

— Mik a további kilátások?

— A városi tanács már eddig egymillió forint támogatást nyújtott a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi és a ZÖLDÉRT Vállalatnak, valamint az ÁFÉSZ-nek a peremkerületi boltok fejlesztésére. Erre a célra további támogatást nyújt a tanács, ha az anyagi feltételek azt lehetővé teszik. Természetesen minden más fejlesztés megvalósulása a gazdasági helyzettől függ. A tanács akkor tud támogatást nyújtani, ha a város termelőegységei nyereségesen működnek és képesek a költségvetésbe a meghatározott hányadot befizetni — fejezte be a beszélgetést Bla- hut Lajos.

Pásztor Béla

Békéscsaba üzlethálózatának fejlesztéséről

Beszélgetés Blahut Lajossal,

a városi tanács vb termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának a vezetőjével

kapta a Kiváló Vállalat címet, a városi tanácstól pedig a Városunkért emlékplakettet.

A peremkerületekben egyelőre elmaradás van.

A jelenlegi helyzetről és a további tennivalókról beszélgettem Blahut Lajossal, a városi tanács osztályvezetőjével.

Békéscsaba üzlethálózata az elmúlt tíz év alatt jelentősen fejlődött. Különösen a belvárosban. A lakótelepi üzletek kissé késve ugyan, de elkészültek.

A fejlesztésben fontos szerepe volt a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi, különösen pedig az Univerzál Kereskedelmi Vállalatnak. Nem kis részben ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi többször meg-