Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

NÉPÚJSÁG 1984. november 14., szerda Kiállítás a postahivatalban alapító párttagok Okányban % * 1 1« * /o&> <■» A békéscsabai 1, számú postahivatalban tegnap, no­vember 13-án munka-, egészség-, tűz-, továbbá pol­gári védelmi kiállítást nyílt, melyen tablók, plakátok, fényképek, tárgyak nyújta­nak sok érdekes látni- és tudnivalót az érdeklődőknek. A postai szolgálatban több a balesetveszélyes munka­kör. Vonatkozik ez főként a gépkocsivezetőkre, a kézbesí­tőkre, a távbeszélő vonalak építőire. Azt is tudni kell, hogy a posta berendezései nemcsak nagy értékűek, ha­nem a szűkebb és tágabb környezetünkkel való kap­csolatfenntartás szempont­jából nélkülözhetetlenül fontosak. Ezért itt a tűz- és a polgári védelemnek külö­nösen jelentősége van. A kiállítás, amely a posta­hivatal igazgatási csoportjá­ba tartozó Achim L. And­rás Szocialista Brigád > köz­reműködésével jött létra, november 16-ig tart nyitva. A megye valamennyi pos­tai dolgozója megtekintheti. A kiállítás anyagát más, nagyobb postahivatalban is bemutatják majd. p. b. Fotó: Veress Erzsi A „Csillagról” Partnerek egymás közt A termék sikere alapvető­en kéí félen múlik: a gyár­tón és a kereskedőn. Ahhoz, hogy sikere legyen, mindket­tőnek jól kell dolgoznia, s együttműködnie. Az össz­hang megteremtése tehát lét­kérdés, s ezt jól tudják az érdekeltek. E szellemben rendezi meg évről évre a kö- rösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet úgynevezett ár­tárgyalásait. melyre vala­mennyi partnerét meghívja. így történt tegnap is. Az év vége felé közeledve már számvetést lehet készíteni, hogyan dolgoztak az eszten­dő során, milyen eredmé­nyek könyvelhetők el, ugyan­akkor a jövő is szóba kerül, hiszen itt a tervezés ideje. A tegnapi tárgyaláson a szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője, Simon Fiala Tiborné számolt be a forgal­mazás gondjairól, sikereiről és a gyártmányfejlesztési osztály vezetője. Fehér László az üzem tervezett újdonsá­gairól, termékmódosításairól tájékoztatta a kereskedelmet. Megyénk egyetlen és igen nagy — 220 millió forintos —■ termelést produkáló vegyi üzemében a legtöbb gondot ebben az esztendőben a mo­sogatószer-gyártás okozta. Itt ugyanis 1984-re az igények túlzottnak bizonyultak, a ter­vezett mennyiségnek mind­össze 32 százalékát sikerült értékesíteni. A kereskedelem képviselői nem tudták meg­magyarázni, hogy vajon mi­ért csökkent a kereslet a „Csillag” termékek iránt és miért helyezték előtérbe a háziasszonyok a külföldi mo­sogatószereket. De a ténye­ket tudomásul kell venni, s ennek megfelelően alakítani a szövetkezet termékkínála­tát. Fordított a helyzet a cipő- krémgyártásnál, itt az igé­nyek meghaladják a teljesítő kapacitást. E termékek egyébként mostantól új cso­magolásban, korszerű, pat­tintó fedeles dobozban ke­rülnek forgalomba. E prak­tikus megoldásnak csak egy „hibája” van, hogy e doboz ára háromszorosa a réginek. A körösladányi szövetke­zet folyamatosan és nagy gonddal törekszik termék­skálájának bővítésére, színe­sítésére. öblítőszerei, tisztító- szerei. rovar- és rágcsálóirtó szerei az egész országban is­mertek. De a piac megtartás­sá mindig újabb követelmé­nyek elé állítja az üzemet. A fejlesztés irányának megha­tározásában szerepet játsza­nak a kereskedelmi partne­rek. Véleményükre, tanács­adásaikra folyamatosan szá­mít az üzem. Az ilyen, éven­te ismétlődő, közvetlen lég­körű megbeszélések, melyen az ipari és a Belkereskedel­mi Minisztérium képviselői is részt vesznek, hasznos útmutatást adnak a terme­lőnek a fejlesztés kialakítá­sában.---- SZÍ — C secsemőholttest a szeméttelepen November 10-én, szombaton egy újszülött csecsemő holttes­tére bukkantak az oroszlányi szeméttelepen. A bejelentésre a rendőrség azonnal megkezdte a vizsgálatot. Ennek eredménye­képpen megállapították. hogy özv. Pollák Ferencné 40 éves ta­karítónő. oroszlányi lakos no­vember elsején a délelőtti órák­ban munkahelyén, a Duna Ci- pőgvpár 3. sz. gyáregységének mellékhelyiségében élő leány- gyermeket szült. Az eddigi meg­állapítások szerint az újszülöttet nem látta el. életben maradásá­ért semmit nem tett. így az új­szülött meghalt. A holttestet egy papírdobozba csomagolta és a szemét között elrejtette. A rendőrség az asszonyt őri­zetbe vette, és szakértők bevo­násával folytatja a vizsgálatot. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1984. NOVEMBER 13-AN Trabant Eim. Hyc. (Bp.) 1082 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 108 Trabant Lim. (Bp.) 28 393 Trabant Lim. (Debrecen) 17 604 Trabant Lim (Győr) 26 029 Trabant Combi (Bp.) 8 810 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 643 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de Luxe (Bp.) 19 948 Wartburg de Luxe (Győr) 10 670 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 4 119 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 573 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 32 216 Lada 1200 (Debrecen) 20 481 Lada 1200 (Győr) 10 532 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvics (Bp.) 13 473 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 286 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 857 Dacia (Bp.) 22 566 Dacia (Debrecen) 14 209 Zasztava (Bp.) 6 493 (Tudósítónktól) Okányban 1944. november 12-én harmincán megala­kították a kommunista párt helyi alapszervezetét. A községben ünnepségsorozaton emlékeztek meg e neves tör­ténelmi évfordulóról. No­vember 12-én, hétfőn a köz­ségi pártbizottság nagyter­mében ünnepségen találkoz­tak a község vezetői és a pártalapszervezetek titkárai az alapító párttagokkal. Az általános iskola tanulóinak műsora után Szívós László, a községi pártbizottság tit­kára köszöntötte a veterá­nokat. Felidézte a történel­mi eseményeket, méltatta a kommunisa párt kiállását, győzelmét a többi pártokkal szemben, megemlékezett a földosztásról, amelynek so­rán 900 család álma telje­sült. A párt iianyításával 1946-ban megalakult a föld­művesszövetkezet, majd há­rom év múlva létrejött az első termelőszövetkezet. A község kommunistái is megállták a helyüket. A sze­mélyi kultusz és az ellenfor­radalom idején részt vet­tek a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakoztatásá­ban. Az ünnepi beszéd után szólalt fel Varga István, a megyei pártbizottság tagja és Tóth Sándor, Szeghalom város nyugdíjas párttitkára, akik az elmúlt néhány évti­zedben együtt dolgoztak a régi párttagokkal. Komlósi Sándor HNF-tanácskozás flz oktatási törvénytervezet vitája November 13-án, tegnap rendkívüli kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnökségének mű­velődéspolitikai munkabi­zottsága Békéscsabán. Ezen Krisztoff Andrásáé, a testü­let titkára köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Sebesi Lászlóné or­szággyűlési képviselő is. Ez­után Ráta Pál, a pedagógiai csoport titkára ismertette az oktatásról és nevelésről szóló törvénytervezet társa­dalmi vitájának okát, lénye­gét és célját. Mint mondot­ta, a 163 paragrafust tartal­mazó dokumentum lehetővé teszi a nehezen kezelhető, és „elburjánzott" normarend­szer felváltását, kiigazítja az egyes jogszabályok közötti hangsúlyeltolódást, s meg­szüntethet bizonyos anomá­liákat. Bár az új törvény nem változtatja meg a je­lenlegi oktatási rendszert, de mégis rendezi a meglevő anyagot, és a társadalmi szükségleteknek megfelelő­en alakítja ki a helyes ará­nyokat. Most nyílik először alkalom arra, hogy az óvo­dáktól :— az általános és középiskolákon keresztül — a felsőfokú oktatási intéz­ményekig bezárólag egyet­len törvénybe rögzítsék az elért eredményeket, jogi normává emeljék az oktatás és nevelés alapelveit, vala­mint lehetővé tegyék a peda­gógiai tevékenység tovább­fejlesztését. A vitaindítót követően csaknem minden résztvevő k'fejtette álláspontját, vé­leményét az országgyűlés elé kerülő törvénnyel kap­csolatban. Többen kiemel­ték a tervezet előnyeit, ám felhívták a figyelmet arra is, hogy túlságosan általáno­sak az egyes megállapítá­sok. Például: jó lenne meg­határozni azt a minimális tanulói létszámot, amely elegendő ahhoz, hogy osz­tályt indítsanak, avagy a ta­nács működtesse-e tovább az iskolát egy-egy kistele­pülésen. Mások utaltak ar­ra, hogy sok minden múlik majd a végrehajtáson. Vol­tak. akik azért aggodalmas­kodtak, hogy esetleg nagyobb lesz a számuk azoknak a fiataloknak, akik mielőbb szeretnének pénzt keresni, és így nem a nappali tago­zaton kívánják befejezni az általános iskola 7. és 8. osz­tályát. A sok észrevételt és ja­vaslatot összegezve, a műve­lődéspolitikai munkabizott­ság eljuttatja a vita anyagát a HNF Országos Tanácsához. —y—n Hóértekezlet Békéscsabán Az elmúlt tél februári ro­hama még minden bizony­nyal valamennyiünk emléke­zetében frissen él- A tom­boló szélben a hó megyénk­ben is a járművek százait temette be, településeket zárt el, az ítéletidő próbára tette az embert, a gépet. De milyen tesz az idei tél? Nos. erre a kérdésre választ adni, azt megjósolni nem lehet. Viszont felkészülni nemhogy lehet, de kell is! A téli felkészülés szere­pelt a napirenden tegnap, kedden délelőtt azon az ér­tekezleten, melyet a Szolno­ki Közúti Igazgatóság békés­csabai koordinációs üzem- mérnöksége szervezett, s meghívták a hóértekezletre az érintett szervezetek kép­viselőit. Bevezetőben Szabó Lajos főmérnök elmondta: a lehetőségekhez képest min­dent megtesznek az utak tisztításáért, fekete burkola­tot viszont nem tudnak ga­rantálni. Az igazgatóságnál a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően mind a síkos­ságmentesítő anyagok, mind pedig a technikai eszközök előkészítését befejezték. A rendelkezésre álló eszközök — sószórók, hóekék, hóma­rók — átlagos, s nem olyan, mint a legutóbbi tél végén, időjárás mellett teszik lehe­tővé a megfelelő védekezést. A megye útjait két cso­portba sorolták. Az egyikbe tartoznak a két számjegyű főutak és a forgalmasabb alsóbb rendű utak, ezeknek együttes hossza 321 kilomé­ter. Ezeken őrjáratos ‘szol­gálatot. míg a többi alsóbb rendű úton, melyeknek együttes hossza 1200 kilomé­ter, rajonos védekezést ter­veztek. Az őrjáratos utak teljes felületén sóval történő síkosságmenlesítés a cél, a síkosság észlelésétől számí­tott másfél-két órán belül megkezdik a védekezést. A rajonos utakon a közúti cso­mópontok, vasúti keresztező­dések, hídfeljárók, meredek emelkedésű szakaszok, kis sugarú ívek, autóbuszmegál­lók élveznek elsőbbséget a síkosságmentesítésben. A síkosság elleni védeke­zéshez Békés megyében ren­delkezésre álló gépekről megtudtuk: a szemléket az elmúlt héten megtartották, készenlétben áll 19 sószóró gép, 3100 tonna ipari só és 1200 köbméter érdesítő anyag. A hóeltakarításba 19 egyszárnyú, 12 kétszárnyú, négy autógréder, valamint két homlokhómaró és négy ol- dalhómaró várja a bevetését. Rendkívüli időjárás esetére a Volán 8. számú Vállalat öt tehergépkocsival, a mező- gazdasági üzemek pedig 38 erőgéppel segítik az utak Ha volna pénzünk... Lehet, hogy csak meggondolatlan szavak. Hirtelen jött kérdésekre ötletszerű válaszok. Mégis irritálnak. Ugyan­úgy, ahogy néhány híressé vált bölcsesség. Alaposabb elemzéssel kiderül, hogy nem tudunk velük mit kezdeni. Olyanok, mint az árnyék. Ha meg akarjuk fogni őket, üresen marad a kezünk. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs igaz fényük, ám gyakran csak a felület csil­log, nem tükrözi a mélyebben rejlő valóság, sokszor el­lentmondásos, nehezen megközelíthető összefüggéseit. — Ha volna pénzünk... — mondja az egyik községi vezető és sorolja, hogy a településen mi minden létesül­ne. Egy pillanatig sem kételkedem benne. Létesülne egy olyan hét nyelven beszélő áruház, hogy csak na. Persze, ha volna pénzük. Valóban ilyen egyszerű volna a meg­oldás, ahogy Nagy Sándor tette a gordiuszi csomóval, amikor egy mozdulattal átvágta? Csakhogy azt a csomót ki kellett volna bogozni! Márpedig vágni és kibogozni valamit ég és föld. Az egyik mód csupán egy kardsuhin­tás, a másik pedig megfeszített gondolkodást, ügyes kéz­mozdulatokat kíván. Egyszóval alapos, hosszas munkát. De Nagy Sándor a kard embere volt. Csakhogy a kötél nem maradt egyben, s végül használhatatlanná vált. így vagyunk most ezzel a feltételes móddal. Az egyik kultúr­otthon irányítója szinte esküvel állítja, hogy ha volna pénzük, olyan nívós programokkal rukkolnának ki, hogy még a megyeszékhely is irigykedve tekintene rájuk. Ta­lán más módszerekkel kellene próbálkozni, többre men­nének a helyi igényeken alapuló öntevékenységgel — vélekedem. Ezzel is próbálkozunk, tájékoztat, de újra visszatér a pénzre, mintha azzal mindent meg lehetne ol­dani. Akaratlanul az az érzésem, hogy annak egy része olyan ötletekre menne, amely csak azoknak tetszik, akik kitalálták őket. Régi tapasztalat, a könnyen jött pénz könnyen kifolyik az ember kezéből. Hallgatom a rádiót. A fonóipar egyik vezetője nyilatkozik. Ha volna pénzük, a szakgárda utánpótlására több figyelmet fordítanának, no meg a művezetőkre is és a differenciálásra is jutna. Fokozatosan fellendülne így az iparág. Természetesen vá­sárolnának korszerű gépeket, meg még ami kell. Az egyik tanácsülésen jegyeztem fel, hogyha volna pénze a város­nak, akkor megoldanák a fiatal szakemberek letelepíté­sének gondját. Ugyanazon a tanácsülésen hangzott el egy másik napirendi ponttal kapcsolatban, hogy sok az idős ember, s ha telne a kasszából, akkor ki lehetne bővíteni az öregek napközi otthonát. Hát ha csak ezen múlik, miért nem fordítunk egyet a kockán, ahogy logikus. Hogyan, milyen módon teremt­sük elő az egymás nyomában sorjázó igények kielégíté­sére a pénzt? De ahogy felvetjük' ezt a kérdést, kényte­lenek vagyunk azon nyomban a valósághoz igazítani el­képzeléseinket. Vagy most már jöjjön az a bizonyos aranyhalacska és teljesítse három kívánságunkat? Csak­hogy az igények benyújtásának ideje lassan mindenhol lejár. A pénz értékmérő. Méri a megtermelt javak meny- nyiségét, minőségét. Csak azt oszthatjuk el, amit megter­meltünk. Nincs ennél megfellebbezhetetlenebb igazság. Olyan sziklaszilárd valóság, amely nem tűri a feltételes módokat. „Ha volna pénzünk” síkos talaj, elandalítja az embert, a cselekvéstől vonja cl az energiát. Szerencsére megyénkben szaporodnak a példák, ahol a helyi erőfor­rásokra támaszkodva cselekvőén — hatékonyabb gazdál­kodással, ésszerűbb munkaszervezéssel, nagyobb munka- fegyelemmel, differenciáltabb bérezéssel — igyekeznek úrrá lenni a gondokon. S a példák azt is mutatják, hogy eredményesen. A közelmúltban Gádoroson jártam. Arról tájékoztattak, hogy készítik a soron következő ötéves terv célkitűzéseit. Az igényeknek megfelelően, fontossági sú­lyuk szerint rangsorolják a feladatokat. Természetesen jól jönne a megyei támogatás, de elsősorban a helyi gaz­dálkodó szervek és a lakosság összefogására számítanak. Azaz a saját maguk munkájára. Ennél biztatóbb, ösztön­zőbb garancia aligha létezik. Serédi János Felvételünk a februári hóviharban készült. Remélhetőleg az idén kevesebb dolguk lesz az embereknek és gépeknek Fotó: Kovác§ Erzsébet sebb információkkal segítik az útrakelőket és a már úton levőket. Befejezésül az elmúlt tél- . ről elhangzott: a több mint 50 órán át tomboló hóvihar miatt a tervezett 14 millió forinttal szemben 23 millió .forintot fordítottak az utak járhatóvá tételére. Az akkor szerzett tapasztalatokat fel­használják már a fejleszté­seknél a tervezés során, és természetesen az idei télen is. — szekeres — járhatóvá tételét. A hóaka­dályok megelőzésére ezek­ben a napokban csaknem 5 kilométer hosszon telepítik a hórácsokat, mintegy ezer méteren műanyag hálót fe­szítenek ki. A tájékoztatón elhangzott: az üzemmérnökség már ko­rábban megszervezte a köz­ponti ügyeleti szolgálatot, az információs hálózatot. így a békéscsabai központban — mely telefonon a 25-154-es számon, telexen a 83-413-as számon hívható — a legfris-

Next

/
Thumbnails
Contents