Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984, október 5., péntek Lakni és élni Ünnepi ülés a horgászoknál Elnökök, titkárok értekezlete az új székházban Czakó Béla MOHOSZ-főtitkár hozzászólása. Az elnökségben Gulyás György IB-titkár, Nagy Jenő elnök, Készéi Károly nyugalmazott főtitkár, Sinka Pál, a MAVOSZ képviselője „Ezt már nem lehet elvi­selni ! — panaszkodik a má­sodik emeleti la'kó, egy csen­des, szorgos fiatalasszony.— Amit a szomszédék művel­nek, az felháborító. Nincse­nek azok tekintettel senkire, hajnalokig buliznak, a lép­csőházat végigszemetelik, a gyerek már háromszor ki­törte a bejárati ajtó üvegét. Hiába szólunk, azt mondják, magánügy, azt csinálnak, amit kedvük tartja, mi meg költözzünk tanyára, ha nem tetszik valami!” Mennyi ilyen és hasonló panaszt hallunk naponta, és mennyi hasonló példát tud sorolni bérházban, OTP-s. vagy szövetkezeti lakásban sok lakó! Igen, baj van az írott és íratlan szabályok megtartá­sával, sokan egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy te­kintettel kell lenni a szom­szédokra, a környezetre, hogy az együttélésnek van­nak szabályai. E szabályokat a lakótele­peken a házirend tartal­mazza, melyet tanácsrende­let határoz meg. Orosházán az 1974 decemberében ha­tályba lépett, és egy ízben módosított tanácsrendelet szabja meg jelenleg a lakó­épületek és ingatlanok házi­rendjét. Tíz év alatt azon­ban sok minden megválto­zott, így az idén tavasszal a városi tanács ideiglenes bi­zottságot alakított, megvizs­gálandó, hogy a szóban for­gó tanácsrendelet miként tölti be szerepét napjaink­ban, s egyáltalán hogyan laknak és élnek az emberek, majd javaslatot tett e ta­nácsrendelet újraalkotására. Tanulságképpen érdemes sorra venni az orosházi vizs­gálódás tapasztalatait, meg­állapításait, annál is in­kább, mert azok sok tekin­tetben nem csupán egy vá­rosra érvényesek. II házirend Ismerik-e egyáltalán a la­kók a házirendet? — ezt tudakolta a bizottság első­ként az általa kibocsátott felmérőlapokon, amelyet több százan töltöttek ki és küldtek vissza. Nos, a több­ség tud ugyan ilyen tárgyú tanácsrendelet létezéséről, de ismerni jóval kevesebben is­merik, mivel a lépcsőházak­nak mindössze 63 százaléká­ban olvashatnak a lakók jo­gaikról és kötelességeikről. A tanácsrendelet pedig megkö­veteli, hogy minden lépcső­házban legyen kifüggesztve a házirend! Elgondolkoztató egyébként, hogy a'kik elol­vasták a házirendet, azpk- nak a többsége kifogásolta a tartalmát, illetve úgy ítélte meg, hogy némelyik pontot egyszerűen nem lehet meg­tartani. De nem csupán a házirend, hanem más, az egész lakóközösséget érintő tájékoztató is hiányzik sok helyen. Pedig fontos lenne időben tudni, mikor lesz vízkorlátozás, mikor szállít­ják a szemetet, melyek a házkezelői szolgáltatások. Üj gyomorsav-közömbösítő gyógyszert fejlesztettek ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti In­tézetének munkatársai. A készítmény, amely a koráb­bi gyógyszerekhez képest sokkal tovább, időben el­nyújtva fejti ki hatását, még az idén a gyógyszertárakban is kapható lesz. Napjainkban világszerte sokan szenvednek a túlzott gyomorsavtermeléstől, ami az esetek többségében a gyomorfekély egyik előidé­zője, vagy legalábbis erő­sen gátolja a gyomorfekély Egy-egy lépcsőház lakóit első látogatáskor gyakran aszerint ítéljük meg, meny­nyire rendes, tiszta a lép­csőház. Orosházán a meg­kérdezettek többsége elége­dett a lépcsőház tisztaságá­val, akik kifogásolták, azok zömmel OTP-s lakásban él­nek. Ebből arra lehet kövét- keztetni, hogy az OTP-s há­zakban, ahol a lakók heten­kénti beosztásban maguk ta­karítanak, nem mind érzi kötelességnek a rendes mun­kát. No, és ami a háztöm­bök között van? Bizony gyakran szemetesek a par­kok, nem ürítik rendszeresen a hulladékgyűjtőket, elpisz­kolódtak a homokozók. Ez utóbbihoz helyenként a ku­tyasétáltatók is hozzájárul­nak. flpró-cseprő A tisztasággal összefüggő téma a szeméttárolás és -szál­lítás, mellyel a megkérdezet­tek 68 százaléka elégedett, a többiek pedig jórészt azt ki­fogásolták, hogy hétvégeken, ünnepekkor sokszor már a kukák környékét is elborít­ja a szemét. A lakókat, de minden jó ízlésű járókelőt joggal zavar és bosszant a kukákban kotorászok, a gu­berálók látványa. Hivatalosan a „közös hasz­nálatú helyiség” nevet kap­ták a szárító-, kerékpár-, babkocsitároló-helyek, a mo­sókonyha, amelyeket — fő­ként a szárítót és a mosó­konyhát — kevés helyen használják arra a célra, ami­re szánták. Egyre gyakrabb viszont a törekvés, hogy ezeket klubteremmé, játszó­hellyé, kondicionálóterem­mé alakítsák. A szándék di­cséretes, hiszen így több a remény arra,, hogy létrejön­nek lépcsőházi lakóközössé­gek, hogy megfelelő helyen tölthetik szabad idejüket a fiatalok. Háziasszonyok a meg­mondhatói, hogy nem kis gond egy lakótelepi lakás­ban a kimosott ruhák szá­rítása. A lakók többsége sze­rint a szárítóhelyiségek erre alkalmatlanok, a fürdőszo­bák pedig méretüknél fog­va nem felelnék meg e cél­ra. Így azután sokan az er­kélyen teregetik ki — no nem a szennyest, hanem a tisztát —, ami érthető ugyan, de látványnak nem a leg­szebb, rontja a városképet. Mi lehet a megoldás? Vagy alkalmas szárítóhelyiségekre lenne szükség, vagy csak korlátmagasságban szerelje­nek fel ruhaszárítókat. Lakótelep nyüzsgő gyer­mekhad nélkül aligha elkép­zelhető. Persze nem mind­egy, hogy hol tudnak ját­szani, és hogyan. Van ugyan játszótér — s lehetne még több —, de több gondot kel­lene fordítani ezekre a ját­szóterekre, hintákra, mászó- kákra, homokozókra, ami nem elsősorban pénzkérdés. A gyerékzsivaj zavarhat ugyan néhány lakót, de hol van ez attól, amit a szóra­kozóhelyek környékén éjsza­gyógyulását. Az eddig is­mert és forgalmazott gyógy­szerek savmegkötő képes­sége időben igen korláto­zott, mindössze 8—10 perc. A normál emésztés időtar­tama alatt folyamatosan termelődő gyomorsav kö­zömbösítésére már nem ké­pesek. A most kifejlesztett készítmény, amelyet a No- vex-szel kötött megállapo­dás alapján a Chinoin Ni- lacid néven forgalmaz majd, 5—10 percen belül hat, majd további egy-másfél órán ke­resztül, gyakorlatilag az emésztés teljes ideje alatt kánként művelnek a „jó­kedvű” vendégek, felverve az utcák csendjét! Bosszúságok S ha már a bosszúságok­nál tartunk: több lakótelepen is az elsők között panaszol­ták a vízhiányt és a fűtést, ami nem igazodik az időjá­ráshoz. Sok családnak jelent komoly gondot a magas fű­tési díj, s kifogásolják a boj­lerek energiahasznosítását is. A fürdőszobákban egyébként meglehetősen igénytelenek a felszerelések, pedig manap­ság nem olcsó a lakás! S mit lát a lakó, ha kilép a házból? A lakótelepet zöld­övezetek szabdalják, de a parkosítással kevesen elé­gedettek. Keveslik a zöld­területet, kifogásolják, hogy elhanyagoltak a parkok, hogy túl sok a cserje, .a bokor, ami „lakótelepi szemétgyűj­tővé” vált, hogy kevés az árnyat adó fa. Elkészül egy lakóépület, s aztán a lakók még jó ideig várhatnak a környezet rendezésére, a parkra, s még többet arra, hogy a facsemeték megnő­jenek. A szanált területeken ugyanis a legritkább esetben őrzik meg az építést nem akadályozó fákat. Tegyük nyomban hozzá, ez nem csu­pán orosházi jelenség! Az emberek közérzetét, hangulatát befolyásolja az új házak, a lakótelepek lát­ványa. A vélemények sze­rint igényesebben tervezett és 'kivitelezett lakótelepekre, kevésbé sablonos épületekre lenne szükség. Az egyhan­gúságot meg lehetne törni terebélyes fákkal, futónö­vénnyel, a tűzfalak ízléses festésével is. Szeretnek-e az emberek lakótelepen élni? A megkérdezettek 32 százaléka igennel válaszolt, 51 száza­léka úgy fogalmazott, hogy elég jól érzi ott magát, 9 százalékuk mutatott közöm­bösséget, s 8 százalékuk érzi kifejezetten rosszul magát. A kifogások jórészt ismertek: vízhiány, kisebb konfliktu­sok, elsősorban a tisztaság, a zajok, a gyermekek viselke­dése miatt. Elgondolkoztató, hogy sokan szóba hozták: közömbösek egymás iránt a lakók, nem éreznek felelős­séget környezetükért — ame­lyet* pedig összefogással, egy kis munkával még Szebbé, otthonosabbá tehetnének. Hogy lakóhelyünk nyu­galma, tisztasága, kényelme mennyire fontos, mennyire meghatározó életünkben, azt akkor érezzük igazán, ha hi­ányzik. A lakosság vélemé­nyét figyelembe vevő, kö­rültekintően megalkotott sza­bályok — s a készülő, házi­rendről szóló új tanácsren­delet bizonyára ilyen lesz Orosházán — a törvényes kereteket megszabják. Tar­talmat viszont csak akkor nyernek, ha megtartják és megtartatják azokat — a szocialista együttélés írat­lan szabályaival együtt. Tóth Ibolya közömbösíti a túlzott meny- nyiségű gyomorsavat. Az elnyújtott hatást a gyógy­szer készítői a már ismert gyógyszeralkotórészek új kombinációjával érték el. Külön előnye, hogy cukrot nem tartalmaz és nátrium­tartalma is csekély, így cu­korbetegeknek és magas vérnyomásban szenvedők­nek is adható. A Chinoin már elkezdte a Nilacid gyártását, és rövi­desen sor kerül a forgalma­zására is. Az új gyógyszer recept nélkül is megvásárol­ható lesz majd. A napokban ünnepi ülést tartott a Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei intéző bizottsága Nagy Jenő elnökletével. Bé­késcsabán, a Bajza utca 4. szám alatti új MAVOSZ— MOHOSZ-székházban meg­tartott tanácskozáson részt vett Készéi Károly, a MO- HOSZ nyugalmazott és Cza­kó Béla, a MOHOSZ közel­múltban megválasztott fő­titkára. Első napirendi pontként a négynemzetiségű Elek 143 főt számláló horgászegyesü­letének tevékenységét érté­kelte az IB. Megállapították; a saját kezelésű vízzel ren­delkező közösség annak elle­nére, hogy az országos hor­gászrendnél szigorúbb sza­bályokat tartat meg terüle­tén, mégis az első helyet foglalja el a megyei ranglis­tán, ami az egy főre jutó átlagfogásból és a naplóle­adás százalékos arányából tevődik össze. Emellett kul­turált körülményeket terem­tettek a szabad idő eltölté­séhez tavukon, rendezett a vízpart, és vigyáznak a kör­nyezet épségére. Az intéző bizottság elfogadta az eleki horgászvezetők beszámoló­ját azzal a kiegészítéssel, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk az ifjúsági tagokra, létszámuk növelésére, és az adottságok birtokában a közeli telepü­lések jelentkezőinek a moz­galomba való bevonására, amire megvan a lehetőség. Második napirendi pont­ként a gyomaendrődi Vihar­sarok Htsz és az intéző bi­zottság közötti kapcsolat ta­pasztalatairól számolt be a halgazdálkodási szakbizott­ság elnöke. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy a htsz indokolatlanul túlzottan halasit ragadozó­ivadékkal más nemes hal­fajok kárára, bár a kötele­ző halasítást összegszerűen teljesíti. A htsz képviselője ígéretet tett arra, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak az ivadékok elhe­lyezésére, és a következő üzemterv elkészítésénél fi­gyelembe veszik a megnöve­kedett horgászlétszámot. Készéi Károly hasznos ta­nácsokat adott az ésszerű te­lepítéséhez, a halfajok ki­választásához, területi el­osztásához. Az IB kiegészít­ve elfogadta a jelentést, és megállapította: az intéző bi­zottság és a htsz közötti együttműködés rendezett, a kapcsolat példás. Ezt az is bizonyítja, hogy a szövetke­zet a legjobb feltételeket biztosítja a versenycsapat felkészüléséhez, kedvezmé­nyes jegyeket ad az ifjúsági horgásztáborok résztvevői­nek, 1982-höz képest 30 százalékkal nőtt a horgá­szok fogása a htsz-vizeken. Harmadik napirendi pont­ként a testület a két ülés között végzett munkáról tár­gyalt. Gulyás György, az— IB titkára beszámolt az or­szágos értekezleten elhang­zottakról. Ezek szerint 1985. január 1-től a MOHOSZ­jegy ára 200 forint lesz, az ifjúsági korhatár pedig 14 év, a korábbi 10 helyett. Te­hát a gyerekjeggyel 14 éves korig lehet horgászni. Ugyancsak új rendelkezés lép életbe az év elején; az amurt bevonják a védett ha­lak közé, fogása méretkorlá­tozás alá esik, a kifogható legkisebb amur 30 centimé­teres. örvendetesen növek­szik a horgászlétszám, az év végére eléri a 11 ezret Az intéző bizottsági versenycsa­pat továbbra is az első osz­tályú kategóriában maradt, és eredményei alapján Hege­dűs Évát, a békésszentand- rásiak versenyzőjét meghív­ták a válogatott keretbe. A haltelepítésekről a titkár el­mondta, hogy nyáron 130 mázsa pontyot helyeztek ki a vizekbe, folyik az őszi te­lepítés, eddig 27 mázsa, zöm­mel visszafogható pontyot, év végéig 200 mázsát raknak a holtágakba. Végezetül az intéző bizottság döntött ar­ról, hogy a Gyulai Dolgozók HE 40 ezer, az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat és Le­nin Tsz HE 25 ezer, a Tégla­gyári HE 11 ezer forint ha- lasítási támogatást kap. * * * Délután tartották az egye­sületi elnökök és titkárok ün­nepi értekezletét. Az elnök­ségben helyet foglaltak; Nagy Jenő, az IB elnöke, Czakó Béla, a MOHOSZ fő­titkára, Készéi Károly nyu­galmazott főtitkár, Magi- nyeczné Bárdos Zsuzsa, a KISZ megyei bizottságának titkára, Gulyás György, az IB titkára és Sinka Pál, a magyar vadászok megyei intéző bizottságának képvi­seletében. ; Nagy Jenő megnyitó be­szédében emlékeztetett a 40 évvel ezelőtt történtekre, a megye és Békéscsaba fel- szabadulására, az évforduló kapcsán az új közös MA­VOSZ—MOHOSZ-székház elkészültére. Hangsúlyozta, hogy a létesítmény, melyből 13 ezer megyei ember mun­kán túli szabadidős-tevé- kenykedését, az ehhez szük­séges gazdasági ténykedést irányítják, csak ebben a társadalmi rendszerben épül­hetett meg. Gulyás György elmondta a jelenlevőknek, hogy az emelkedő halárak ellenére sem fog változni jövőre a területi engedélyek ára, az új halászati üzemtervet 1985-ben kell elkészíteni, amely 1986-tól öt évre ér­vényes. Ehhez kellőképpen fel kell készülni, és pontos terveket kell készíteni. To­vábbra is szempont a hal­ivadékok gazdaságos beszer­zése, a téli halvédelem, és fontos a vízfigyelő-szolgálat. Öröm, hogy a megye vala­mennyi — szám szerint 38 — egyesülete csatlakozott a tiszta víz, rendezett vízpart mozgalomhoz. Üj egyesületek létrehozását továbbra is csak akkor engedélyezik, ha az vízterület-gyarapodással jár. Egyéb esetben a szakcsopor­tok megalakítása a célrave­zető. Ezt követően Czakó Béla, a MOHOSZ főtitkára kö­szöntötte a megjelenteket, méltatta az új székház fon­tosságát, tolmácsolta az or­szágos szövetség üdvözletét. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedben javultak az élet- körülmények, megnöveke­dett a szabad idő, ezzel pár­huzamosan nőtt a természet utáni vágy. Növekszik a horgászok létszáma, év vé­gére országosan eléri a 270 ezret, így szaporodnak a gondok is, de a szövetség meg fog birkózni velük. A mozgalom eddig is nyitott volt, a • továbbiakban is megtartják nyitottságát. Eh­hez növelni kell a közösségi vízterület nagyságát, a meg­levő vizek zártságát pedig csökkenteni. Több figyelmet kell viszont fordítani az if­júsági horgászokra, mert lét­számuk csökkent. Meg kell szerettetni a gyerekekkel az élővilágot, a vizet, vízpar­tot, a halat. Készéi Károly, a MO­HOSZ nyugalmazott főtitká­ra megdicsérte a tervezők, a kivitelezők és a közremű­ködők munkáját, akik hoz­zásegítették a mozgalmat, hogy ilyen, a jövőnek is megfelelő épülethez juthas­sanak, rövid határidőn és a tervezett költségszinten be­lül. A vadászok-horgászok kapcsolatáról pedig elmond­ta, hogy mindannyian a ter­mészetet járják, kötelessé­gük a környezet megóvása; ezért szerencsés a párosítás. Az ünnepi értekezlet Nagy Jenő zárszavával végződött, majd a résztvevők az MSZMP oktatási igazgatósá­gán kötetlen baráti találko­zón vettek részt. Kép, szöveg: Plavecz Pál Az elnökök, titkárok értekezletének résztvevői Új gyomorsav-közömbösítö gyógyszer

Next

/
Thumbnails
Contents