Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984. október 5., péntek o Piacról él a nemzet Ha osztályzattal kellene kifejezni a magyar ipar pia­ci munkáját, közepest ír­hatnánk a képzeletbeli bi­zonyítványba. Természete­sen ez — hangsúlyozta a me­gyei tanácsok ipari osztály- vezetőinek tartott tanácsko­záson a minősítést tevő, az Ipari Minisztérium keres­kedelmi és kooperációs fő­osztályának vezetője, dr. Medgyessy Péterné — átlag­jegy, s mint ilyen, ágaza­tonként, vállalatonként kü­lönböző teljesítményeket foglal magába. H piaci munka minősítése több szempont­ból történhet, például az értékesítési és az üzletpol’- tika elemzésével, a belső szervezet vizsgálatával. Nem mindegy, hogy a vál­lalat rendelkezik-e az alkal­mazkodóképességhez, ru­galmassághoz szükséges alappal, foglalkozik-e a pia­ci igények „begyűjtésével”, szelektálásával. Az értékelés szempontja lehet a termelési és értékesí­tési osztály (részleg) kap­csolata, ennek intenzitása ugyanis meghatározó a piaci munkára nézve. Sokat el­árul egy-egy üzemről az is, hogy hova tartozik a szer­vezeten belül a gyártmány- fejlesztés. Ha a kereskedel­mi tevékenységtől távol esik, több mint valószínű, csekély a piaci impulzus. A fejlesztésnek a piaci igé­nyekből kell kiindulnia, ek­kor mondhatjuk, hogy a vállalat marketingszemlé­letet, piacorientált vállalat- vezetési módszert alkalmaz. E módszer lényegéhez tarto­zik a piackutatás, az egyes termékek „életgörbéjének” vizsgálata csakúgy, mint a változó körülményekhez fo­lyamatosan alkalmazkodó, középtávú értékesítési stra­tégia. Magyarországon sokáig nemigen beszélhettünk piac­orientáltságról, meglehető­sen visszafogottak lévén a piaci viszonyok. Az utóbbi 15—20 esztendőben azon­ban egyre aktívabb piacpo­litikát tapasztalhatunk, ami persze még mindig nem elég aktív. A termelésközpontú szemlélet mellett meghono­sodik a piacközpontú szem­lélet, a kettő együtt lehet csak a sikeres gazdálkodás kulcsa. A termelő vállalatnak legalább olyan jól kell ke­reskednie, mint az e tevé­kenységre szakosodottnak. A közvetlenül szerzett, saját információk termékeik foga­dásáról, keresletéről meg­gyorsítják, megkönnyítik a vállalat döntéseit. Egyre több termelő vállalat ismeri fel a belföldi piac jelentőségét, s az Ipari Minisztérium is nagy gondot fordít arra, hogy az elnyerje kellő he­lyét az ipar szemében. An­nál inkább, mivel a hazai piac referenciaként működ­het, módot adva a vállala­toknak termékeik, s önma­guk „kipróbálására”. A szín­vonalas termék és a vállala­ti hírnév összekapcsolása, a kedvező imázs kialakítása fontos üzleti érdek. Erre jó alkalmat kínálnak a szapo­rodó márka-mintaboltok (1981-ben 100 alatt, ma há­romszáz felett van a szá­muk), melyek bemutatóte­remként, sőt, tárgyalóként is működhetnek. A külpiacokon se ajánlatos — anélkül, hogy lebecsül­nénk jelentőségét! — csu­pán a külkereskedelmi vál­lalatok információra hagyat­kozni. Érdemes a terme­lőknek exportpiacaikon megszervezni a „saját” in­formációk begyűjtését. A felügyeleti iparvállala­toknak körülbelül 20 száza­léka rendelkezik export­import joggal, eseti külke­reskedelmi jogot jóval töb­ben kaptak. A külföldi ügy­letekre kellőképpen felké­szült vállalatnak se érdemes azonban szakítania a nagy tapasztalatokkal, hozzáér­téssel felvértezett szakkül­kereskedelmi vállalattal. Jó példa erre a Taurus, mely a külkereskedelmi jog birto­kában is szoros kapcsolatot tart a Chemolimpex-szel. A külkereskedelem nehéz, fontos szakma, és az is elő­fordult — igaz, csak egyszer —, hogy a megadott lehető­séggel nem jól élő cégtől megvonták az export-import jogot. Az Ipari Minisztérium több gazdálkodó egység vizsgála­ta alapján állapította meg: van piaci munka, de tenni­való is ahhoz, hogy a piac­orientáltság a mindennapok lüktető elemévé váljon. II magyar vállalatok szervezeti struktúrája — ahogy arra Szűcs István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács osztályvezetője felhívta a figyelmet a Palace szállóbeli tanácskozáson — jelenleg nemigen felel meg a mar­ketingszemlélet, a piacorien­tált vállalatvezetési mód­szer kialakításának, gyakor­lásának. A vidék ipara többnyire gyáregységekre, telepekre épül, melyek köz­vetlen kapcsolatban a köz­ponttal, s nem a piaccal vannak. Sok helyütt még az önelszámolás sincs meg, hogy is jöhetne szóba ott a marketingszemlélet ? Az Ipari Minisztérium szorgalmazza a korszerűbb szervezeti formák (például leányvállalat) létrejöttét, ám ez — a megszokotthoz való ragaszkodás, olykor a kellő feltételek hiánya miatt — meglehetősen soká tart. Az önállósulásban, a piac- érzékenység kifejlesztésé­ben, illetve a piacorientált belső szervezet kialakításá­ban a gazdálkodó egységek segítségére lehet az Ipari Reklám- és Propaganda Vál­lalat, melyet az Ipari Mi­nisztérium 1982-ben hozott létre. Vállalkoznak sok egyéb mellett különféle marketingelemek „bevite­lére” a profilba, piacfeltá­rásra, piacbefolyásolásra, a termékek piaci bevezetésére, elnevezések, jól hangzó már­kanevek „kitalálására”. Nem kevésbé lényeges kooperációs közvetítő tevé­kenységük, melyre — a gya­korlat igazolja — igen nagy szükség van. Sokan keresnek például importhelyettesítés­hez gyártókapacitást, és azok sincsenek kevesen, akiknek kapacitásuk lekötése jelent gondot. Kettejük találkozá­sát meg kellene könnyíteni. A piaci munka fontos ele­me a kiállításokon való részvétel. Az IRPV szolgál­tatásai között ezek szervezé­sével is találkozhatunk. Szatmári Ilona Különleges számítógépek Geofizikai kutatásoknál és tengeri hajókon is használ­ható, különleges számítógé­peket készít a Székesfehér­vári Számítástechnikai Kí­sérleti Üzem Betéti Társu­lás, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet, a Számítástech­nikai Koordinációs Intézet és a Videoton közös fejlesztő vállalata. A Videoton Elekt­ronikai Vállalatnál gyártott R 11 típusú komputereket a szélsőséges klimatikus viszo­nyokat és a nagyobb terhe­lést jól tűrő mechanikus és elektromos egységekkel egé­szítették ki, s alkalmassá tették őket arra, hogy „el­viseljék” a tenger hullámzá­sát, s megbízhatóan működ­jenek a nagyobb hőmérsék­letingadozások esetén is. Az idén hatot készítettek, illet­ve készítenek a különleges berendezésekből a Videoton megrendelésére. A vállalat valamennyit a határokon túl értékesíti. A Számítástechnikai Kí­sérleti Üzem Betéti Társu­lást négy éve hozták létre azzal a céllal, hogy a leg­újabb kutatási, fejlesztési eredményeket gyorsan, ru­galmasan alkalmazva kielé­gítse az alapító intézetek és a vállalat különleges igé­nyeit, s a Videoton korsze­rű műszaki bázisára alapoz­va kifejlessze, megtervezze, legyártsa a szükséges számí­tógépeket és számítástechni­kai berendezéseket. Rendszeretet és gazdálkodás Mi sem természetesebb látvány a rendezett paraszt- udvarnál. Mindennapos eset, hogy a szérűn elhullott szénát, zöldtakarmányt szálanként szedik össze a gaz­dák. Szombatonként a virágoskerttől a pajtáig söpör a gazdaasszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy a hátsó udvarban. Mi készteti erre a falusi embereket? A takarékosság? A velük született rendszeretet? Valószínűleg, ez is, az is. A hajdanvolt szűkös évtizedek megtanították őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéle­ménye pedig környezetük ápolására. Gyakoriak a virágos majorok, a gondosan felsöpört utak az istállók körül. Szabad idejükben csinosítják környezetüket az emberek. Igaz, mind több gazdaság­ban ösztönzik is erre őket. örvendetesen terjednek az úgynevezett majorszemlék, ősszel és tavasszal erre a fel­adatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó te­lepeket, szétnéznek a határban, s értékelik a környe­zetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mostanában divatos dolog az ösztönzés, hanem mert valójában akarják a rendet, ezért anyagilag is sok helyen elismerik a szorgalmat. No nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók kö­zött, de már értelmes közös programra fel lehet hasz­nálni. Így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a csekély összeget közös kirándulásra, szín­házlátogatásra költik a brigádok. Bizonyos, hogy nem ablakon kidobott pénz ez a gaz­daságokban. Éppen ellenkezőleg, a leggyümölcsözőbb be­fektetések egyike. S nem is új felfedezés a környezet- csinosítók ösztönzése. A régi mondás szerint ugyanis „megnézem portádat, megmondom, ki vagy”. Magyarán: aki igényes környezetére, az hasonlóképpen gondolko­dik munkájáról is. A rend, a tisztaság része a terme­lési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodás­ban. A következetes gazdaságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat kiteljesedését. V. Farkas József Épült: KlSZ-védnökséggel 1 •:" L..-*— ........:. ................ :1 : WÉÉ&m. Jth ä > 1113 1 f xd** * *s ^1. **&&í iS^/1 ísst' Régi fényképeket nézege­tünk Vagyon Ferenccel, az Orosházi Üveggyár szociál­politikai osztályvezetőjével és Farkas Ferenccel, a sík­üveggyár termelési osztály- vezetőjével. A találkozás oka azon bán nem jelenlegi be­osztásukkal függ össze, ha­nem a múlttal: mindketten részt vettek a most tízéves húzott-síküveggyár építésé­ben. Vagyon Ferenc, a KISZ-védnökség operatív bi­zottságának titkára volt, Farkas Ferenc pedig techno­lógusként az indítás munká­jában működött közre. * A tízéves síküveggyár tör­ténete természetesen nem 1974-ben, hanem még a hat­vanas évek elején kezdődött. Ekkor derült ki, hogy az országnak egyre több, jó minőségű síküvegre van szüksége és a meglevő kapa­citással nem lehetett az igé­nyeket kielégíteni. Megfontolt döntés — Az már a kezdetben is látszott, hogy a síküveggyár építése óriási , és költséges vállalkozás lesz, nagyon ko­molyan meg kellett fontolni minden döntést. Megindult az információgyűjtés, majd az ajánlatkérések következ­tek. Három komoly ajánlat közül kellett választani, egy belga, egy lengyel’ és egy szovjet között — emlékezik vissza Farkas Ferenc. így utólag végignézve az ajánlatokat a választás vé­gül is nem lehetett túl ne­héz. A belgáké túlságosan drága volt és kikötötte, hogy a termelt üveget Nyugat- Európába nem szabad ex­portálni. A lengyel javaslat árban elfogadható volt, de a megjelölt referenciaüzem megtekintésekor kiderült, hogy a leírt jó műszaki jel­lemzők inkább csak vágyál­mok, a gyár nagyon gyenge üveget produkált. A szovjet ajánlat volt árban és felté­telekben a legkedvezőbb. A szállításokon túl kiterjedt a betanításra és az üzembe he­lyezésre is. így emellett dön­tött a gazdasági bizottság, 1968-ban engedélyezték az Orosházi Síküveggyár építési munkálatainak megkezdését. — A síküveggyár építése egyedi, nagyberuházásként indult meg és a kezdést kö­vetően a KISZ Békés megyei bizottsága a megye ifjúsága nevében védnökséget vállalt a IV. ötéves terv e legna­gyobb megyei beruházása fe­lett. Létrehoztuk az operatív bizottságot, KlSZ-építőtábo- rokat szerveztünk. A fiata­lok több mint 40 ezer társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek a beruházáson — eleve­níti fel a múltat Vagyon Fe­renc. Segítenek a fiatalok A síküveggyár ugyan ki­emelt beruházás volt és ez sok előnyt biztosított az anyagbeszerzésben, kapaci­tások lekötésében mégis na­gyon sok feladat hárult a KISZ-védnökségre is. Szám­talanszor előfordult, hogy az operatív bizottságnak kellett közbelépnie, nehogy megakadjon a beruházás. — A szokásos heti érte­kezleten kiderült, hogy baj van. A nagy átmérőjű acél­csövek gyártása valamiért kimaradt a Dunai Vasmű termelési programjából és most már az exportkötele­zettségek miatt nem is tud­ják beszorítani. Még a mi­niszterhelyettes sem tüdta elintézni a gyártást, jelentet­te be lemondóan a beruházó képviselője — idézi az iz­galmas napokat Vagyon Fe­renc. — Még nem tudtam, ho­gyan, de bejelentettem a KISZ-védnökség nevében, hogy mi megszerezzük. A többiek csak mosolyogtak a buzgalmunkon, mit akarunk mi, ha a miniszterhelyettes­nek sem sikerült? Kocsiba ültünk és robogtunk a vas­műbe. Az ottani KISZ-bi- zottság titkárával néhány szóval megérttettük, hogy a beruházás sikere, a határ­idők teljesítése múlik eze­ken a csöveken. Napok alatt megszerveztek egy kommu­nista műszakot, és a vasmű KISZ-esei a kellő határidő­re szállították a csöveket. Ilyen esetet persze tucat­jával lehetne említeni. A KISZ segítségével készültek el a kompresszorok Diós­győrben, érkeztek meg a szükséges anyagok a vil­lanyszereléshez és általában mindig akadt segítség, ha valamiért akadozott a mun­ka. Az építés és a beüzemelés nagy munkájában negyvenöt szovjet szakember is részt vett. Gyakorlott csapatuk a nyelvi nehézségek t ellenére kitűnően szót értett a ma­gyarokkal, együtt igyekeztek, hogy határidőre elkészüljön a beruházás. Legek és izgalmak És ez a küzdelem nem volt hiábavaló. A tervezett 1,6 milliárd forintos költ­ségkereten belül a határidő lejárta előtt elkészült a sík­üveggyár. Ez akkoriban sok szempontból a legek építke­zése volt. Itt épült az or­szág legnagyobb kemencéje, itt használták Magyarország legmagasabb daruját, a hú­zógép körüli monolit beton­szerkezet azóta is egyedül­álló, a vágógépeket pedig az ország legnagyobb autódaru­ja emelte be. Ezek a legek persze eltörpültek a legna­gyobb izgalom, az első be­gyújtás, majd az első üveg­húzás mellett. — 1974. január 21-én gyújtottuk be a lángot a ke­mencében — veszi át a szót Farkas Ferenc. — A Szov­jetunióban kiképzett magyar szakemberek együtt izgultak az itt dolgozó szovjetekkel, és a feszültséget csak fokoz­ta. hogy a felfűtés — az üvegiparban először — füst­gázgenerátorral történt. De nem történt semmi rendkí­vüli, megkezdődhetett a ke­mence üvegcseréppel való feltöltése. Ez, a kezdetben könnyűnek hitt munka szin­te emberfeletti kínlódással járt. A cserép ráolvadt a csúszdák végére és 10 napi megfeszített munkával sike­rült elérni a megfelelő szin­tet. A felfűtés után követke­zett az első húzás és az első elkeseredés. Csúnya, foltos volt az üveg, tele szemcsék­kel, ráadásul repedt, törött is. Hiába tudták a szakem­berek, hogy ez így termé­szetes, egy új kemence in­dulásakor még sok a por a légtérben és pontosan be kell szabályozni a hőmér­sékleteket is. Csakhogy ők minél gyorsabban eredményt akartak elérni! Fél év eltel­tével már elérte a tervezett szintet az első osztályú üveg aránya, és 1974. október 6- án, a megye és a város fel- szabadulásának 30. évfordu­lóján Fock Jenő miniszter- elnök ünnepélyesen átadhat­ta az orosházi síküveggyá­rat. Hungaropan és portálüveg Az eltelt 10 esztendő alatt bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a síküveggyár Orosházára telepítése és be­vált a szovjet technológia, és a szovjet géppark is. A szakemberek pedig kitanul­ták a szakma minden csín- ját-bínját, ismerik a gépe­ket, mint a tenyerüket. Ez persze az eredményeken is meglátszik. Évről évre javult a minőségi üvegek aránya, és ez az 1979-es felújítás után csak fokozódott. Nap­jainkban a síküveggyár ter­melésének több mint 70 szá­zaléka első osztályú üveg és ennek nagy része már to­vábbfeldolgozva kerül ki a gyárból. Főleg az elmúlt há­rom évben nőtt alaposan a síküveggyár feldolgozókapa­citása. Az 1982. évi 30 szá­zalékról ez évre 50 százalé­kosra emelkedett. Egyre több hőszigetelő Hungaropan-üve- get gyártanak, de keresett a reflexiós és a portálüveg is. Sikerült fokozni az expor­tot is. Régebben gyenge mi­nőségű, üvegházak fedésére használt, úgynevezett ker- tészüv’eget tudtak csak el-, adni, most már az export zöme minőségi termék. Az NSZK-ba, Franciaországba, a Közel- és Távol-Keletre jutnak el az orosházi üveg­táblák, nemrég Japánba in­dult el egy szállítmány. A most tizenéves korba lé­pő síküveggyárnak biztosí­tott a jövője is. Már készül­nek a tervek az 1986 végén esedékes nagy felújításra. Ennek során szinte újjászü­letik majd a síküveggyár, beépítik azokat a korszerű automatikákat, bevezetik azokat az eljárásokat, me­lyeket az előző leállás óta dolgoztak ki. Ez a korszerű­sítés a biztosíték arra, hogy az orosházi síküveggyár a jövőben is állja majd a ver­senyt. Lónyai László SaíT^I *s í'^lOfclwí * .o » »V * Jrhi&yB&t Cr*. ' í. Jps4Br ^C'-X jfc%t •!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents