Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984. október 5., péntek o Szövetkezeti kiállítások a megyében A szarvasi Árpád Szállóban október 9-ig naponta 10 órától este 8 óráig látható a termékbemutató Fotó: Gál Edit Megyénk felszabadulásá­nak negyvenedik évfordulója tiszteletére a három szövet­kezeti szektor kiállításokat rendez Battonyán, Gyulán, Szarvason és Orosházán. A termékbemutatóval összekö­tött rendezvényeken de­monstrálják a szövetkezetek a megalakulásuktól megtett utat, fejlődésük főbb állo­másait, termelésük alakulá­sát, tagjaik életkörülményei­nek formálódását. Gyulán október 5-én délután fél hat­kor a fa-, fém-, bútoripari szövetkezet bemutatótermé­ben nyílik meg a kiállítás, Battonyán az áfész, három mezőgazdasági és egy ipari szövetkezet részvételével ok­tóber 8-án, Orosházán pedig az Univerzál Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet központjában négy ipari, illetve mezőgaz­dasági, valamint a helyi áfész közreműködésével ok­tóber 11-én. Október 4-én, tegnap nyi­tották meg Szarvason, az Ár­pád Szálló dísztermében a legnagyobb termékbemuta­tót. Ezen nemcsak a város, hanem környékének üzemei is részt vesznek. A helyi ipa­ri, mezőgazdasági és fogyasz­tási szövetkezetek mellett a csabacsüdi, kardosi, örmény- kúti tsz-ek, a HAKI, a bé- késszentandrási szőnyegszö­vő, az öntözési kutató inté­zet, a helyi állami gazdaság, valamint a takarékszövetke­zet is bemutatkozik. Tánctanfolyamok — minden korosztálynak Általános iskolás 3. és 4. osztályos tanulóknak indít társastáncszakkört a Megyei Művelődési Központ. A szak­körbe beiratkozott gyerekek hetente egyszer jönnek ösz- sze Békéscsabán, az épitők Munkácsy Mihály Művelődé­si Házában, ahol magyar és 1 más népek táncait, gyermek­táncokat, hagyományos és divattáncokat és a verseny­tánc alapjait sajátíthatják el. Beiratkozás október 8-án, délután 4 órakor lesz. Diáktánctanfolyam — kez­dőknek — október 7-én, va­sárnap délután 3 órakor in­dul a vasutas művelődési házban. A tanfolyamra 7. és 8. osztályos tanulókat, vala­mint középiskolásokat vár­nak, akik a legújabb diszkó- és divattáncokból is Ízelítőt kapnak, vasárnaponként. A tanfolyam, melyét Felczánné Nyíri Mária vezet, 4 hónapig tart. Beiratkozni október 7- én, illetve 21-én lehet. A Békés megyei Művelő­dési Központ ismét indít fel­nőtteknek társastánctanfo­lyamot. A tánchoz kedvet ér­ző házaspárok és egyedülál­lók 12 hagyományos és di­vattáncot sajátíthatnak el Nyíri Lajos táncpedagógus irányításával. Kedd estén­ként a tánctanulás mellett szórakozásra, kikapcsolódás­ra, ismerkedésre és a moz­gáshiány kielégítésére is le­hetőség nyílik a vasutas művelődési ház nagytermé­ben. A tanfolyamra október 23-án és 30-án este 20 órá­tól jelentkezhetnek a részt­vevők. Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.3#-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-töl hétfő reggel 7-lg. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 9-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-lg, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-lg. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a. kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára Is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hí- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed gékésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és Or- ménykútra Is, 17 órától reggel 8-lg. Címe: Szarvas, B^ke út 1». Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra Is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-lg. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-lg készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-lg. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-lg. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-lg. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-lg. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. A fel nem sorqlt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Országos közművelődési tanácskozás Tanácsosi címek átadása A községekben, városok­ban dolgozó, kiemelkedő ta­nácsi-igazgatási munkát folytató tisztségviselőknek tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei tanács épületében tanácsosi címeket adomá­nyoztak, melyeket dr. Ker­tész Márton, a Békés me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára adott át. A jó munka jutalmazásá­nak e formája a járások megszüntetésével, az ily mó­don felszabadult béralap fel- használásával vált lehetővé. A tanácsosi címet beosztott tanácsi dolgozók kaphatják meg, ez alkalommal tizenha­tan részesültek e megbecsü­lésben. — szí — Alkotó pedagógusok tárlata Gyulán A Pedagógusok Szakszerveze­te Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Múzeumok Igaz­gatósága és az Erkel Ferenc Múzeum rendezésében tegnap, október 4-én délután nyitották meg Gyulán, a vár időszaki ki­állítótermeiben az alkotó pe­dagógusok második közös tár­latát. A megye felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteletére * rendezett kiállítást Vámos László, a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A kiállításon a mezőberényi Hentz Terézia — nyugalmazott tanítónő — által vezetett kézi­munkaszakkör legszebb munká­it, az ugyancsak mezőberényi Hentz Lajos — nyugalmazott ál­talános iskolai tanár — honis­mereti pályamunkáit és gyűjte­ményének egy részét láthatják az érdeklődők. A békési nyugal­mazott iskolaigazgató, Szász Lajos iskolatörténeti gyűjtemé­nyével mutatja be munkásságát. A közös tárlat október 30-ig tekinthető meg. Új iskola épül Orosházán Egy új iskola alapkövét rak­ják le október 5-én, ma dél­előtt Orosházán, mégpedig az arra legilletékesebbek, maguk a gyerekek. A Rákóczi út—Bercsé­nyi utca és a Kazinczy utca ál­tal határolt területen emelkedik majd a 16 tantermes, kettős hasznosítású oktatási intézmény, amelyben szükség szerint tanul­hatnak általános iskolások, vagy valamely középfokú tanintézet diákjai. Az október 6-án, ma délelőtt fél 11-kor kezdődő ün­nepségen úttörők helyezik le az alapkövet; és Görbicsné Szente Judit városi úttörőelnök mond beszédet. A tervek szerint 1986 szeptemberében kezdődhet a ta­nítás az új létesítményben. Az alapkőletétel ünnepi eseményé­nek színhelyére érkezik meg egyébként Battonyáról az úttö­rők szabadságlángja, s a paj­tások innen viszik v azt tovább az orosházi úttörőcsapatokhoz. Hogyan juthatnak manap­ság lakáshoz a fiatalok, mi­lyen a ruházati cikkek, a bútorok kínálata Békés me­gyében? Ezekre kereste a választ a fogyasztók megyei tanácsa tegnap délelőtti ki­bővített ülésén. A Steiger­wald György elnökletével megtartott összejövetelen ott volt Garai István, a Fogyasz­tók Országos Tanácsának munkatársa, az illetékes nagykereskedelmi vállalatok, az OTP képviselői. Az ideiglenes bizottság helyszíni és kérdőíves fel­mérés alapján készítette el jelentését. Általános megál­lapítás, hogy az elmúlt év­ben nőtt az építési kedv me­gyénkben is. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű, ön­álló lakással nem rendelke­ző családok, különösen a fiatal házasok lakáshoz ju­tásának az esélyei nem ja­vultak. Az építési költségek ugyanis állandóan nőnek, az állami beruházások mérsék­lése miatt csökken az el­osztható tanácsi lakások szá­ma. Ezért a helyi tanácsok 1984—86-ra programot ké­szítettek, hogy az 1983. jú­nius 30-án nyilvántartott (Folytatás az 1. oldalról) 2,9 milliót. A lakosság vá­sárolta könyvek értéke 1983- ban 3,1 milliárd forint volt. átlagosan egy-egy lakosra 7—8 kötet jutott. Jelentősen nőtt a múzeum- és a kiállí­táslátogatók száma, és ta­valy már meghaladta a 18 milliót. Ellenben stagnál a színhá­zak látogatóinak, az amatőr- mozgalom résztvevőinek, a könyvtárakba beiratkozók- nak, a koncertlátogatóknak a száma, s a tíz évvel ezelőt­tihez képest visszaesett a mozilátogatók, a szakkörök száma. Emelkedett .viszont az ismeretterjesztő előadá­sokon részt vevők aránya, gyarapodott a hanglemezki­adás és -vásárlás. 1981-es statisztikai adatok szerint a közönség érdeklődésének homlokterében a rádióhall­gatás, a tévénézés, a könyv-, az újság- és a folyóirat-ol­vasás áll. A közművelődésben ta­pasztalható fejlődés tehát számottevő, a mennyiségi adatok azonban nem feltét­lenül utalnak a minőségre — mutatott rá a miniszter. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a felnőtt lakosság­nak csaknem 34 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s számos fiatal hagyja abba általános iskolai tanulmá­nyait. Részben a jövedelmi viszonyok alakulása, rész­ben az elhelyezkedési lehe­tőségek kiszélesedése miatt a fizikai dolgozók gyerme­keiket zömmel a szakoktatá­si intézményekbe küldik, és kevésbé a felsőoktatásiak­ba. A társadalmi igazságos­ság és a tehetségek helyes kiválasztása azt kívánja, hogy a fizikai dolgozók gyei- mekei nagyobb számban vé­gezzenek felsőfokú stúdiu­mokat. Az iskolai Végzett­ség ugyanis — a tapasztala­tok és a vizsgálatok bizony­sága szerint — meghatároz­za a kulturális érdeklődés jellegét és intenzitását. Ez is amellett szól, hogy művelő­déspolitikánk középpontjá­ba az oktatást kell állíta­nunk — hangsúlyozta. A terjesztett kultúra mi­nőségéről szólva kifejtette: az általános és a szakmai mű­veltség tartglma és szemlé­lete korszerűbb lett. Az ál­talános és a középiskolákból kikerülő fiatalok tudásszint­je azonban gyakran még nem kielégítő. Ez a rossz ta­nítási módszeréknek és szük­séges erőfeszítés hiányának is tulajdonítható — tette hozzá. Jellemző kulturális életünkre, hogy az elmúlt igénylések alapján a fiatalok 82 százaléka lakáshoz jus­son. Megyénkben viszont a lakások nagy része személyi tulajdonban van, az elkövet­kezendő időszakban előtérbe kerül a saját erős építkezés és vásárlás. A vitában felszólalók mindegyike szenvedélyesen beszélt arról az erőfeszítés­ről, amely a saját otthon megteremtéséért folyik. Nagy gond, hogy a fiataloknak 50 —60 ezer forintot sikerül összegyűjteniök, míg az elő­törlesztési összeg 200—250 ezer forint. Ugyanakkor megszűnt az úgynevezett munkáslakás-vásárlási köl­csön, a vállalatok azonban nem tudják megfelelően se­gíteni a családokat. A Bé­késcsabai Kötöttárugyár, a Békés megyei Gyógyszertári Központ, a KÖVJZIG, a tég­lagyár fiataljai mondták el véleményüket, tapasztalatai­kat. Panaszkodtak az építő­anyag-ellátásra, az anyagbe­szerzés nehézségeire. Második napirendként megtárgyalták az élelmiszer­kiszolgálás helyzetét: ered­ményeit és a feladatokat. (s—r.) évtizedben egyre fokozódó igény mutatkozott a szóra­koztatás különféle formái iránt, s ezt a szükségletet gyakran az értelemnek és az ízlésnek tett engedmények árán elégítettük ki. A továbbiakban kitért a kultúra támogatásával ösz- szefüggő kérdésekre. Rámu­tatott: ha együtt vizsgáljuk a tudományos kutatást, az oktatást, a művészeti tevé­kenységeket és a közművelő­dést, akkor az utóbbi évék­ben az összköltségvetés 8-9 százalékát, az itthon felhasz­nált nemzeti jövedelem 6-7 százalékát fordítottuk kultú­rára. Az UNESCO-statiszti- kák szerint ezekkel az ará­nyokkal az országok # közép­mezőnyében helyezkedünk el. A szűkebb gazdasági le­hetőségek ellenére az utób­bi tíz évben tovább fejlő­dött az intézményhálózat, mindenekelőtt az oktatásban. Üj könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok és köz­pontok jöttek létre, sőt, új intézménytípusok is kiala­kultak, mint például a ne­velési központok, a közössé­gi házak, a' szabadidő- centrumok, faluházak. A közművelődés terjesz­tette műveltség tartalmát elemezve kiemelte a tudo­mányos világnézet közvetíté­sének fontosságát, a társa­dalmi valóság hiteles megis­mertetésében a közművelő­désre háruló feladatokat. Az elmúlt 10—15 eszten­dőben megsokasodtak a kü­lönféle irányzatok a magyar művészeti életben — állapí­totta meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, ter­mészetesen nem közömbös az új mondanivalókhoz nél­külözhetetlen új előadásmó­dok kikísérletezése iránt, de a fő feladat a nagyközönség igényeinek színvonalas ki­elégítése és ízlésének fejlesz­tése. A művelődéspolitiká­ban az utóbbi esztendőkben kevés szó esett az úgyneve­zett mindennapi kultúráról, amelybe beletartozik egye­bek közt a beszéd, a mun­ka, az egészségügyi és a la­káskultúra is. Sok területen a régi normák és szokások helyett újak alakultak ki, ugyanakkor törekedni kell az általános, humánus érté­kek és magatartásformák megőrzésére. Köpeczi Béla a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a közművelődési munka több, az előrelépés szem­pontjából különösen lényeges területével, összefüggésével. Egyebek mellett kitért az amatőr művészeti mozgalom helyzetére, a felnőttoktatás továbbfejlesztésének lehető­ségeire, a közművelődési in­tézmények gazdálkodási rendszerének tapasztalataira, s a kultúraközvetítő munka személyi feltételeire. Előadá­sát mintegy összefoglalva befejezésül hangoztatta: Nyitottság az újrá: a ha­zai és a külföldi — minde­nekelőtt szocialista — érté­kek jobb számon tartására; az igények kielégítése és fel­keltése; a tudomány, az iro­dalom, a művészetek kima­gasló értékeinek előtérbe ál­lítása ; - nagyobb rugalmasság a formákban és az eszkö­zökben; társadalmasítás; gazdaságosság, de nem kom- mercializálás; az értelmiség különböző rétegeinek cselek- vőbb részvétele; a közmű­velődés munkásainak tuda­tosabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadalmi szerepük erősítése és meg­becsülése — ezek a legfon­tosabb célok, amelyeket meg kell valósítanunk. A vitában hozzászólók ab­ból a szempontból vizsgálták a közművelődés folyamatait, illetve egy-egy részterületét, hogy a legutóbbi tíz évben valóban végbement-e a kí­vánt szemléletváltozás a köz- művelődésben, s valóra vált-e a közművelődési tör­vény minden előírása. A fel­szólalásokban megfogalma­zódó válasz szerint az 1974- es párthatározat, s a tör­vény hosszabb távra hatá­rozta meg a tennivalókat, intenzív pályára állítva a közművelődés fejlődését. Az előrelépés vitathatatlan, de kétségtelen, hogy több terü­leten elmaradtunk valódi lehetőségeinktől. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Napirenden: a betegek otthoni ápolása Tegnap, október 4-én dél­előtt rendezték meg Békés­csabán a Magyar Vöröske­reszt Békés megyei vezető­ségének ülését, melyen részt vett többek között B. Nagy Gyula, az MSZMP Békés megyei bizottságának mun­katársa. Első napirendi pontként Vizsnyiczai László megyei titkárhelyettes tájékoztatója hangzott el a betegek ottho­ni ápolásának tapasztalatai­ról, és társadalmi gondozá­suk lehetőségéről. Mint be­vezetőjében elmondta, a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa is megfogal­mazta, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy egyre több idős és beteg ember érezze a társadalom közös­ségeinek segítőkészségét. A határozatok végrehajtására megyénkben, a városi és vá­rosi jogú vezetőségek tit­kárai bevonásával helyzet- elemzést folytattak. A ta­pasztalatok szerint az egyik legnagyobb gond, hogy ala­csony a lakosság ápolási kul­túrája. A másik probléma — főleg a tartósan betegek ápolásánál —, hogy a csa­ládtagok zöme munkavállaló, ezért a beteget kénytelen egyedül hagyni. Az egyedülállóknál, ahol családi háttér nem biztosí­tott, a körzeti ápolónők mellett hivatásos vagy tár­sadalmi házi szociális gon­dozók vállalnak részt az ápolásból gondozásból. „A házi betegellátási gondok enyhítésére — mondta Vizs­nyiczai László — megyénk­ben is felvetődött annak a gondolata, hogy humán­szolgáltatást folytató kisvál­lalkozást, illetve ilyen jelle­gű szolgáltatást kellene szervezni. A Békéscsabai Munkaügyi Szolgáltató Iro­da próbálkozik jelenleg is ilyen jellegű szolgáltatás megvalósításával... egy­éves tapasztalata azt bizo­nyítja, hogy eddig nagyon csekély a házi betegápolás ilyen megoldásának igénye.” A jövőben ismeretterjesz­tő előadások, propaganda­anyagok segítségével sze­retnék az ápolási kultúrát javítani. A társadalmi aktí­vák megnyerését, tovább­képzését is célul tűzték ki a résztvevők. Ezt követően Őz Ferenc megyei titkár tartott tájékoz­tatót a Battonyán épülő gyermekfalu segítésének le­hetőségeiről. Az elnökségi ülés végén Honvédelmi Érdemérem ki­tüntetést nyújtottak át An- csin Károly mentő főtiszt­nek — a megyei vezetőség tagjának — 15 éves szolgá­lata elismeréséül. Nött az építési kedv flz ifjúság mint fogyasztó Köpeczi Béla művelődési mi­niszter beszél

Next

/
Thumbnails
Contents