Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
1984. október 31.. szerda o Bútorok Gyomaendrödről Skandináv stílusban — Árháború folyik a bútorpiacon — foglalta össze egy mondatban a faipari cégek exportgondjait a gyoma- endrődi „fások", a fa- és építőipari szövetkezet elnöke, Gonda Károly. Megrendelés — dolláros — lenne bőven, ám áraink nem állják a versenyt, emiatt sok üzlet nem jön létre. A téma és a probléma régi: „drágák” vagyunk. A bérek és bérköltségek együttes összege lassan eléri a fejlett tőkés országok szintjét, alapanyagáraink meg is haladják azt, termelékenységünk azonban jóval alatta marad az említett országokénak. Így aztán — noha igényes, szép bútorokat készítünk — gyakran meghiúsul az üzlet, hiszen talán a legfontosabb területen, az árban nem mindig vagyunk versenyképesek. * * * A belföldi értékesítésben ilyen gondok nem jelentkeznek. Bár igen sok bútorgyártó tevékenykedik hazánkban, a gyomaiak skandináv stílusú fenyőbútorai iránt nem csökken a kereslet. Noha termékeik mindössze két helyen, a kimondottan e stílusú termékeket forgalmazó „TÉKA”-üzIetek- ben. Baján és Budapesten kaphatók, megrendelésben nincs hiány. Természetesen vázlatosan, ilyen gazdasági, piaci háttér mellett került sor nemrégiben a szövetkezet közgyűlésére, melyen meg-, illetve újraválasztották tisztségviselőiket is. Ahogy ilyenkor szokásos,' áttekintették öt esztendő gazdálkodásának legfontosabb eredményeit. Két fő stratégiai célt tűzött maga elé a szövetkezet a múltban és tart szem előtt a jövőben is: a szövetkezeti vagyon gyarapítását, célszerű befektetését és a dolgozók személyi jövedelmének növelését. A gyomaendrődi szövetkezet saját vagyonát 1979 és 1984 között kilencmillió forinttal, harminc százalékkal, a dolgozók átlagbérét 13 ezer 500 forinttal, 34 százalékkal növelte meg. Mindezt — tudjuk — olyan gazdasági környezetben, melyben a feltételek szigorodása miatt egyre nehezebben sikerült összegyűjteni a nyereség millióit. De részben az üzem „több lábon állásának”, a három eltérő profilnak köszönhetően sikerült: 1980 és 1983 között hatmillió 600 ezer forintról 9 millió 400 ezer forintra nőtt a nyereségük. Javult az élőmunka és az eszközhatékonyság is az említett időszakban, 19, illetve 33 százalékkal. Mindez stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást tükröz. * * * Az elmúlt ciklusban új tevékenységbe kezdett a szövetkezet, 1982-től műanyagbedolgozói részleget működtet, melynek termelése 5—10 millió forint között mozog, a piaci viszonyoktól függően. Az idei esztendő éppen nem kedvez a "részlegnek, a tavalyinál kevesebb termelésre számítanak. Az évi termelési terv a szövetkezetben 111 millió forint, melyet az eltelt hónapok eredményei alapján várhatóan teljesíteni is fognak. Nem mondható el sajnos ugyanez exporttervükről. Tőkés kivitelt mintegy hétmillió forint értékben terveztek, ám — a már említett okok miatt — ebből eddig csak ötmillió forintnyi teljesült. Mintegy hárommillió forint értékű megrendelést — s ezzel sincsenek egyedül a bútorgyártók között — a partner visszavont. * * * Bármennyire is fontos azonban a kemény valutát hozó export, csak úgy éri meg, ha gazdaságos. A nyereségről egy cég sem mondhat le, sőt. Csupán növelésével maradhat életben. Ennek feltétele a rugalmas alkalmazkodás, a termékszerkezet változtatása is. Gyomaendrődön jövőre nyolc olyan termék indul útnak — kárpitozott garnitúrák. gyermekíróasztalok stb. —, melyet eddig nem készítettek. Valamennyi, a mintadarabokból ítélve, igényes kivitelben, fenyőfából, nyers színben, az itt már „hagyományosnak" tekinthető, skandináv stílusban készül. — szatmári — Belföldre pácoltan is, külföldre csak nyers színben szállítanak aranykorona helyett termőhelyi értékszám A földértékelés új formája A mezőgazdaságban a legfőbb termelőeszköz a föld. A földadó kivetésének alapja hazánkban még" ma is a több mint száz éve, 1875-ben bevezetett földadókataszter (ismertebb nevén aranykorona-rendszer). Ennek lényege, hogy a földadó alapja a földek tiszta hozadéka (tiszta jövedelme). Ez a rendszer napjainkra már számos hibája miatt túlhaladottá vált. Ezért határozott úgy 1979-ben a kormány, hogy új, korszerű földértékelési rendszert kell bevezetni Magyarországon, amely a későbbiekben majd továbbfejleszthető lesz. Jelenleg már Európa valamennyi országában befejeződött a legfőbb természeti kincs tudományos értékelése. Több mint egy évszázaddal ezelőtt az országot becs- lőjárásokra osztották, s ezeken belül mintatereket jelöltek ki. A mostani mintateres földértékelés lényege: a régi mintatereken tárják fel a talajszelvényeket, ezeket elemzik, vizsgálják. A régi becslőjárások megmaradtak, s most földértékelési körzetekként szerepelnek. Ebben az időben a földnyilvántartással foglalkozó szakembereket az üzemeknek munkába kellett állítaniuk. Termőhelyi értékszám A bevezetésre kerülő új rendszernek kettős jellemzője lesz: egyrészt a föld termőhelyi értékszámában a föld termőképessége. másrészt a közgazdasági környezet és a közgazdasági tartam értéke jelenik meg egymástól függetlenül és együttesen. A termőtalaj minőségét 1—100-ig terjedő talajérték- számmal fejezik ki. Hazánkban a talajok genetikus osztályozása az ötvenes években kezdődött, s ezután készültek el a genetikus talajtérképek. Békés megye területének mintegy 00 százalékáról van genetikus talajtérkép a szakemberek kezében. A kormányhatározat megjelenése után az érdemi munka 1981-ben kezdődött a talajok felmérésével. Mindez országosan átlagban 70 ezer mintatér adatainak felvételét jelenti. Békés megyében igen ritkán, mintegy 200 hektáronként található egy-egy mintatér. A domborzati, hidrológiai, éghajlati viszonyok korrekciós hatását is figyelembe kell venni. A hidrológiai adottságok vizsgálata során egy érdekes problémával találkoztak a szakemberek. Köztudomású, hogy a megye déli részén a Maros hordalékkúpjára települt löszhót található. Itt a felszínhez közel van a homok, amelyben a víz igen könnyen mozog. Mindez szokatlan módon gyakori talajvíz-megjelenést okoz, az egyébként jó vízgazdálkodású, csernoz- jom talajokon, nehezítve az üzemekben a gazdálkodást. A szakembereknek hosszas érvelés után sikerült elérniük, hogy az ilyen területeken 6—10 értékszámlevonást alkalmazzanak. A hidrológiai korrekciónál a belvíz- borítottság nem vehető figyelembe, ennek érvényesítése majd a közgazdasági értékelésnél lehetséges. Oz első szakasz lezárult Békés megyében befejeződött a talajminta-vételezés. Az adatokat számítógép segítségével dolgozzák fel, s azokat a nagyüzemek rendelkezésére bocsátják. A megállapított mutatók ellen a gazdaságok jogorvoslattal élhetnek. Felszólalásukat a földhivatalok bírálják el. Csak érdekességként említjük meg, hogy a Dél-Alföldön tíz benyújtott felszólalásból eddig egy üzemnek sikerült elérnie, hogy csökkentették a termőhelyi értékszámát. Országosan eddig 1980 település adatainak számító- gépes feldolgozása történt meg. A megyék sorrendjében Békés a harmadik helyet foglalja el, szemben az aranykorona-értékrendszerrel, amikor első helyen állt. A termőhelyi értékszám megállapítása csak az első lépés az új talajértékelés kidolgozásában, amely magában foglalja a talaj fizikai, kémiai, domborzati és éghajlati tulajdonságait. A termőföld gyakorlatilag is alkalmazható közgazda- sági értékelési rendszerére és módszerére a kísérleti eredmények alapján 1985. szeptember 30-ig javaslatot kell előterjeszteni. A kísérleti munkába 100 nagyüzemet vontak be. Megyénkből három közös gazdaság szolgáltatott üzemenként mintegy 10 ezer adatot a számítógépes feldolgozáshoz. 0 közgazdasági értékelés folyik A közgazdasági értékelésnél egyebek között figyelembe veszik a vasúttól, közúttól, piactól való távolságot, a belvízveszélyt, az öntözhe- tőséget stb. A neves szakemberekből álló bizottság tagjai számos elképzelést hoztak a felszínre, ám közös megegyezésre még nem jutottak. Több változatot dolgoznak majd ki. s juttatják el az illetékesekhez. Ma még nem lehet tudni, hogy ez az értékelés végleges lesz-e, vagy ötévenként a változásokat figyelembe véve — egyébként ez lenne a helyesebb — módosítanák. Várhatóan még jó néhány évet vesz igénybe, amikorra bevezetésre kerül az új, az adózás alapjául szolgáló földértékelés Magyarországon. Jelenleg hazánkban mintegy 500-an foglalkoznak földnyilvántartással, a talajtani szakemberek száma másfél százra tehető. A megyénkben most befejeződött reprezentatív felmérés nem tökéletes módszer, de a korábbi, több mint egy évszázados földadókataszternél jobb. A további előrelépés érdekében a talajok tulaj- donságaniak részletes felmérésére lenne szükség. Mindez természetesen jelentős összegbe kerülne. Országosan nyolcmillió hektárt érintene a felmérés, ehhez a nagy munkához 10—15 év kellene. Úgy vélem. a magyar mezőgazdaság elmúlt évtizedben elért eredményei megérdemelnék, hogy minél előbb elkészüljön az egész ország talajtérképe. Az így hasznosítható adatok hosszú távon bizonyára megtérülnének a nagyobb hozamokban. Verasztó Lajos Munkaversenyben a kemenceépítők A Kohászati Gyárépítő Vállalat kemenceépítői teljesítették felajánlásaik időarányos részét; eddig mintegy 30 esetben végezték el határidőre és jó minőségben az Ózdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű Siemens- Martin kemencéinek átépítését, illetve 4 ízben a Dunaújvárosban üzemelő konverterek felújítását. A KGYV kemenceépílő gyáregységének dolgozói a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalták: a maguk erejéből pótolják a hiányzó munkáskezeket, s létszámgondjaik ellenére határidőre elvégzik az ózdi és a dunaújvárosi acélgyártó berendezések belső tűzálló falazatának és acélszerkezetének időről időre szükségessé váló felújítását. Egynapos késés még egy közepes nagyságú kemencénél is mintegy 280—300 tonna veszteséget jelentene az acéltermelésben. Ezért különféle munkaszervezési megoldásokkal gyorsítják munkájukat. A kemencék felújításához szükséges acél- szerkezetek gyártói arról gondoskodnak, hogy a tartalék alkatrészeket mindig időben megkapják az építők. A kemencekőművesek pedig, ha végeztek napi munkájukkal a forró kemencékben, utána a következő építkezést készítik elő, vagy üstöt falaznak. A munkaerő átcsoportosításával ’ a különböző t » telephelyek is kisegítik egymást, dolgozóik ott végzik munkájukat, ahol arra legnagyobb a szükség, ahol leginkább szorít a határidő. A KGYV termelési értékének csaknem a felét a kemenceépítők állítják elő, akik csaknem egyharmadá- val kevesebben vannak annál, mint ahány emberre a kohászati üzemek igényeinek maradéktalan kielégítéséhez szükség lenne, s munkájukat igen mostoha körülmények között végzik, A nehéz munkafeltételek elismeréseként nemrégiben a KGYV-ben is bevezették a melegüzemi pótlékot, s a fokozott anyagi megbecsüléssel sikerült megállítani a létszám csökkenését. Malacok császármetszéssel — spanyolországi exportra Specifikus kórokozóktól mentes, úgynevezett SPF- tenyészsertéseket szállított Spanyolországba a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Az értékes állatokat egy olyan, Gerona melletti mezőgazdasági vállalat vásárolta, amely új telepét az Európában fellelhető legkiválóbb tenyészállatokkal népesíti be. A világszerte ismert magyar mezőgazdasági kombinát SPF-laboratóriumában steril körülmények között, császármetszéssel hozták világra a Hispániába szállított malacokat. Az állatok 28—30 napig, izolátorokban nevelkedtek. Ezekbe baktérium- szűrőkké) ellátott ventillátorok nyomták a levegőt, és automatikusan szabályozták a klímát. A malacok ultra- paáztőrözött vizet kaptak, az anyatejet- gammasugárzással sterilizált, csíramentes tápszerrel pótolták számukra. A specifikus betegségektől mentes állatok átlagosan 170—175 nap alatt érik el a 100 kilós súlyt. Ez az átlagoshoz képest 15 százalékos hozamtöbbletet jelent. A spanyol vállalat a most elszállítottakon kívül további csaknem 200, császármetszéssé] született állatot rendelt. Ezeket novemberben indítják útnak Bábolnáról. A Gerona melletti mezőgazdasági nagyüzem az elkövetkezendő öt esztendőben folyamatosan vásárol sertéseket magyar partnerétől. Betegségektől mentes SPF-ma- lacokat nem csak Spanyol- országba, de több más európai országba és Kínába is szállított" már a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Vegeta Szegedről A Szegedi. Paprikafeldolgozó Vállalatnál kedden ünnepélyesen megkezdődött a háziasszonyok által közkedvelt ételízesítő, a Vegeta gyártása. Eddig importból kerül) hazánkba a Vegeta, a kereslet azonban nagyobb volt, mint amennyit be tudtunk szerezni. Ezért a paprikafeldolgozó vállalat, valamint a Déligyümölcs-, Élelmiszer- és Vegyiáru-keres- kedelmi Vállalat (DÉLKER) megvásárolta a Vegeta gyártási licencét a jugoszláviai koprivnicai Podravka Élelmiszergyártó Vállalattól. A licenc árát hazai zöldségszá- rítmányokkal egyenlítik ki. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál eddig készített Delikát 8 és Dblikát 10 elnevezésű levesporok mellett választékbővítésnek szánják a Vegeta gyártását. Alapanyagai között szerepel az az aminosavszármazék, amelyik a hús jellemző ízét adja, továbbá sárgarépa, gyökérzöldség, zeller és hagymaszárítmány. só, több más fűszer, szénhidrát. B—1 és B—2 vitamin. Hetvenöt grammos tasakokban — amelyek 25 adag leves ízesítésére alkalmasak — novemberben a DÉLKER közvetítésével kerül forgalomba. A Vegetából jövőre 1000 tonnát gyártanak a" Szegedi Paprikafeldolgozó ' Vállalatnál.A becslések szerint ezzel folyamatosan és teljes mértékben kielégítik majd a hazai igényeket. |pS||jte|sg| ISM í IJM i & bail A Budatranspack nemzetközi csomagolási szakkiállításán a kőbányai vásárvárosban 470 hazai és 25 külföldi kiállító mutatja be csomagolástechnikai újdonságait. A képen: a Hun- garopack kiállítási díjat nyert csomagolóanyagai (Fotó: Hauer Lajos — KS)
