Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
1984. október 31., szerda „Mindenképpen elömozdítandók az őszi munkák” A kommunista párt békéscsabai szervezetének titkára ezt írta a szegedi felsőbb pártszervnek a város októberi eseményeiről: j,Pártszervezés terén a jelentkezett 2100 személyből meglehetős gondos válogatással 132 tagot vettünk fel, kiknek ideiglenes tagsági könyvet adtunk; a tagsági díjat, valamint a behatást egységesén 2-2 pengőben állapítottuk meg. Kibocsátottunk úgynevezett látogató jegyeket, hogy a munkásság komoly elemei a párt helyiségeit látogathassák". Aztán rátért a gazdasági ügyekre: „A városi tanácsban végzett munkánk széles körű. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a munka minden nehézség dacára menjen. Nagyon sok helyen igavonó állatok hiányában kézikapával végzik a vetést. Nagy gond a szegények ruhaellátása, valamint a tűzifa kérdése, ezen csak az elmenekültek készleteinek igénybevételével tudunk segíteni." Az élet minden nehézség ellenére kezdett visszazökkenni egy békésebb kerékvágásba. Dr. Csige Varga Antal, „az alispáni teendők ellátásával megbízott nyug. magyar kir. tudományegyetemi könyvtárőr” — ő köz- igazgatási főnöknek nevezte magát — október 29-én hirdetményt tett közzé: „■■■4. Rövid tájékoztatást kérek a község mostani közbiztonsági és általános gazdasági helyzetéről, különösen arról, hogy miként folynak az őszi szántási, vetési és kukoricabetakarítási munkák —amelyek mindenképpen elömozdítandók. .. 6. A községek azonnal szervezzenek postai küldöncszolgálatot akként, hogy a hivatalos leveleket és egyéb postai küldeményeket minden egyes község a postai küldemény rendeltetési irányában a szomszéd községig hivatalos kézbesítőkönyvvel naponta juttassa el továbbítás végett. Ezekért a postaküldeményekért a községi elöljáróságok tagjai fe- gyelmileg felelősek." Ez utóbbi tárggyal három nap múltán újból foglalkoznia kellett a megyefőnöknek: „Békés vármegye közigazgatása zavartalan menetének biztosítása végett, valamint a szünetelő postaforgalom pótlásául- szükségesnek mutatkozik a vármegye községei közötti kapcsolat kiépítése és- fenntartása. Ennek érdekében. más mód hiányában a vármegyei állami útőrök futárszolgálatát vagyok kénytelen igénybe venni, s akként rendelkezni, hogy hivatalos s esetleg később magánlevelek továbbítását az államépítészeti hivatal irányítása alatt álló útőrök stafétarendszere szerint bonyolítsa le." November elsején együttes ülést tartott az orosházi községi elöljáróság és a kommunista pártszervezet: „Kimondja a tanács, hogy a nagyobb összegű adóhátralékosok ellen a végrehajtási eljárás foganatosítását elrendeli. Ugyancsak elrendeli, hogy a rosszhiszemű adóhátralékosok ellen is végrehajtás vétetendő. Indokolt esetben az adóhátralék töröltessék. Az adóhátralékok törlésének indokoltságát egy alakítandó vegyes (elöljárósági és párttagokból alakult) bizottság bírálja el. A természetbeni adófizetés bevezetéséhez a tanács hozzájárul azzal, hogy erre vonatkozólag az adóügyi jegyző annak idején terjesszen elő javaslatot." Az orosházi főjegyzőnek ugyanezen a napon keltezett jelentésében ezt olvashatjuk: ,,A községi rendőrséget az elöljáróság felállította. A rendőrség létszáma 44. Ezen létszámból 3 tisztviselő, mégpedig egy rendőrbíró, egy parancsnok és egy írnok. A 41 rendőri létszámból három mint tolmács is szerepel." Másnap az orosházi párt- szervezet egyebeken kívül ezt az összefoglalást küldte a felettes pártszervnek: „A magyar földmunkás prole- társág, valamint törpebirtokosság most újra azt reméli, hogy megnyílt a lehetősége annak, hogy a saját munkájának a hozzájárulásával, a földbirtok-, illetve a nagybirtokos rendszer megszűnik Magyarországon és megkapja azt a darab földet, amelyen a családjával szorgalmas és hozzáértő munkával biztosítani tudja maga és családja emberi megélhetését (ez utóbbi mondat csaknem szó szerint a Népakarat október 19-i számából került át a jelentésbe — a szerk.). Szükségesnek tartjuk jelentésünkben megemlíteni, hogy a nincstelen földmunkás tömegek nagy többsége a kisbir- tokrendszer mellett van és azt is, hogy amelyik párt a gyökeres földbirtokreformért legodaadóbb harcot folytat, ez a széles népréteg annak a pártnak a háta mögé áll... Épp ebből a meggondolásból Orosházáról kiindulva mint a Magyarországi Kommunisták Pártjának agitátorai, a gyökeres földbirtokreformot hirdetjük és nem beszélünk kolhoztermelésről, de egyelőre még kisbirtokos szövetkezetekről sem, noha tudjuk, hogy a már idáig meglevő kisbirtokosság között is igen kedvező és elterjedt a szövetkezeti gondolat." A föld és a munka mindennapi intézkednivalókat kívánt. Idézzük újra a köz- igazgatási főnök egyik felhívását: „Valamennyi Polgár- mester és Községi Elöljáróság! Felhívom t. Cím figyelmét és egyben utasítom, hogy a gazdaközönséget és a lakosságot azonnal hívja fel a következőkre: minden alkalmat ragadjanak meg az őszi munkálatok mielőbbi megkezdésére, illetve befejezésére. 1. Elsősorban a kint levő kukoricát szedjék le és a földekről a kórót takarítsák be. 2. Az őszi búza vetési munkálatait kezdjék meg. Különös gond fordítandó arra, hogy minél több búzavetésünk legyen. Fenti munkálatok elvégzését, ha másként nem lehet, egymás megsegítésével, úgynevezett kalákarendszer szerint kell megoldani. . . Ahol elegendő gépi és fogatos erő nem ’ áll rendelkezésre, ott az őszi búza vetését (rászórás után) be kell kapáni." A tapasztaltakról Gál Bélész jókora területein terjesztett Délmagyarország november 26-án ezt írta Békéscsabának ezekről a napjairól: „Mint legsürgősebbet, a teljesen szétbombázott vasúti pályát helyre kell állítani. Ezen a munkán heteken át dolgoztatott a város naponta 1200—1500 embert, és ugyanakkor eleget tett a Vörös Hadsereg más irányú napi 2—300 munkásszükségletének. Mindezek a munkások a tanács határozata alapján napi 15 pengő bért kapnak. A műszaki hivatal az utak, hidak javítását végezte el. E munkában való részvétel mindenkire kötelező, tekintet nélkül előző foglalkozására. Felmentést csak a nagyon fontos munkát végzők kaphatnak." Más területeken is szorgalmazni kellett a munkát. A békéscsabai tanács gazdasági felügyelője október 29- én ezt írta Doboz tanácsának : „A Sarkadi Katonai Parancsnokságnak szigorú rendelete értelmében elrendelem, hogy mindazok a répavállalkozók és dobozi munkások, kiknek Dobozon és a féltői gazdaságban cukorrépájuk van, valamint minden 14—60 éves férfi és nő jelentkezzen a cukorrépa szedésénél." Jól halad Gyulán az üdülőszövetkezet első ütemében tervezett, és 1985-ben átadásra kerülő egységeinek építése, melyekben csaknem kilencszázan szereztek jogot az évenkénti több hetes üdülésre Fotó: Balkus Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai A szeghalmi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta meg a körzet néhány ipari vállalatánál, szövetkezeténél a dolgozók munkahelyi és munkavédelmi körülményeit, helyzetét, valamint; a szociális és egészségügyi ellátottságát. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: 7 gazdasági egységnél — a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetben, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén, a Budapesti Bőripari Vállalat körösladányi üzemében, a tégla- és cserépipari vállalat körösladányi gyárban, a Gyomai Sütőipari Vállalat szeghalmi sütőüzemében, a Gyulai Sütőipari Vállalat okányi üzemében és a DÉLÉP 6. sz. építésvezetőségén — milyen intézkedések segítik a munkahelyi körülmények javítását, a szociális létesítmények fejlesztését, illetve a munkavédelmi előírások betartását. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy hogyan határozzák meg a szervezeten belüli munkavédelmi feladatokat, és ezzel összhangban van-e a munkavédelem gyakorlata? Milyen az üzemegészségügyi helyzet, és hogyan alakultak az üzemi balesetek? Azért választották a fent említett 7 gazdasági egységet, mert ezek kihelyezett üzemek, illetve kisebb telepek. Munkájukat a központjuktól viszonylag távol végzik. A tapasztaltakról Gál Bé- lánét, a vizsgálat vezetőjét kérdeztük. — Hogyan jellemezné a vizsgált egységekben a munkahelyi körülményeket, a szociális létesítmények színvonalát és a munkavédelmi előírások betartását? — A munkaegészségügyi követelmények általában megfelelnek az elvárásoknak. Igaz, legtöbb egységnél nem új, hanem régebben épült és nem a jelenlegi célokra tervezett, illetve épített épületekről van szó. Így megemlíthető Körösladány- ban a tégla- és cserépipari vállalat, ahol az épület állaga elavult, a kemencéknél Szervezéstechnikai eszközök kiállítása Budapesten Szervezéstechnikai eszközöket bemutató szakkiállítást és konferenciát tartanak november 13—17. között a Budapest Sportcsarnokban. A részletes programról kedden tájékoztatták a sajtó munkatársait. A rendezők — a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, az Ipari Minisztérium és az OMFB — képviselői elmondták: napjainkban a mikroelektronika elterjedésével világszerte ugrásszerűen megnőtt az in- formációrögzítést, -továbbítást, -tárolást és -feldolgozást szolgáló eszközök száma, amelyek megismerése, a lehetőségekhez igazodó alkalmazása nagymértékben segítheti a hazai termelési és gazdasági szervezőtevékenységet. A kiállításon és a konferencián tájékoztatják a hazai szakembereket az e téren bekövetkezett fejlődésről, ismertetik a korszerű eszközök hatékony alkalmazását, ezzel is elősegítve hazai elterjedésüket. Szó lesz a szervezéstechnikai berendezések hazai fejlesztésének és gyártásának kérdéseiről is. Az Orgtechnik Hungária Budapest ’84 szakkiállításon több mint 20 külföldi és csaknem száz hazai cég mutatja be legkorszerűbb szervezési és vezetéstechnikai eszközeit. nincs megoldva a mesterséges szellőztetés. A szeghalmi sütőüzem épülete is több mint 80 éves, korszerűtlen, csak úgy, mint az okányi sütőüzem. A falak szennyezettek, a világítás sem megfelelő. Szeghalmon; a ruhaipari vállalatnál, a paplanüzemben, valamint a divat és Felina-üzemben kifogásolható a levegő tisztasága. De olyan kirívóan veszélyes munkahelyet nem találtunk, amelyek munkaegészségi szempontból munkavégzésre alkalmatlanok. A technológiai folyamatok nem minden esetben felelnek meg teljesen az elvárásoknak. A szeghalmi ruhaipari vállalatnál, a kártolóműhelyben két korszerűtlen gép dolgozik porelszívás nélkül. A vizsgált egységeknél, úgy érezzük, hogy nagyobb odafigyeléssel, a tmk-mun- kák „megelőző” jellegének biztosításával úgy dolgozhatnak, hogy nem veszélyeztetik a dolgozók testi épségét. A legtöbb egységnél a szociális létesítmények felújításra, bővítésre szorulnak. De nagyobb gondot kell fordítani a tisztaságra is. Az okányi sütőüzemnél például a W. C. erősen szennyezett, gondosabb takarítást igényelne. A vizsgált egységek nagy része nem tervezi új szociális léetsítmény építését, ezért a népi ellenőrök a meglevők nagyobb megbecsülésére hívták fel a figyelmet. — A másik fontos terület a munkavédelmi feladatok szabályozása és a munkavédelem gyakorlati érvényesülése. Mit tapasztaltak ezeken a területeken? — A vizsgált egységek rendelkeznek szervezeti és működési szabályzattal, kivéve a Budapesti Bőripari Vállalat körösladányi üzemét. Az SZMSZ-ek tartalmilag eltérnek egymástól. Egyes üzemekben önállóan, de más esetekben az anya- vállalat szabályzatában, az üzemre nézve is konkrétan tartalmaznak előírásokat. Munkavédelmi szabályzatok a Gyulai Sütőipari Vállalat okányi üzemének kivételével minden egységnél fellelhetők voltak. A munkavédelmi szabályzatok általában részletesen tartalmazzák a munkahelyre és a tevékenységi körre vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket, a végrehajtás módját, a vezetők és beosztottak munkavédelmi feladatait. Azt is el kell mondanom, hogy a munkaköri leírások több vizsgált egységnél hiányosak voltak. Az üzemi balesetek nyilvántartása is szerteágazó képet mutatott. A DÉLÉP 6. sz. építésvezetőségénél. a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén, a szeghalmi és az okányi sütőüzemnél nem vezetnek nyilvántartásokat az üzemi balesetekről. Az ehhez kapcsolódó feladatok a vállalatok központjához vannak utalva. Az üzemi balesetek miatti táppénzes napok száma ezért nem volt megállapítható. — A vizsgálat következő két lényeges pontja a munkavégzés egészségügyi körülményeinek ellenőrzése, illetve' a felügyeleti és egyéb külső szervek munkavédelmi ellenőrzésének megállapításai voltak. Mit tart ezek közül említésre méltó tapasztalatnak? — Az egységeknél az üzemegészségügyi szolgálattal való ellátottság igen kedvezőtlen. Az üzemegészségügyi szolgálat általában az anyavállalatoknál, a kérdéses üzemektől távolabb működik. Ebbői következik, hogy nem minden esetben szabályszerű az időszakos orvosi vizsgálat. Mindenesetre a hét egységnél nem fordult elő foglalkozási ártalom, illetve megbetegedés. Más szervek ellenőrzéseiről szólva érdemes megemlíteni, hogy leggyakrabban a KÖJÁL tartott ellenőrzést, a szociális és egészségügyi körülményeket vizsgálva. A szeghalmi népi ellenőrök a bizottsági ülés után úgy határoztak, hogy a következő ötéves terv elején utóvizsgálatot tartanak a hét gazdasági egységnél. A bizottság megállapításait természetesen elküldték az illetékes vezetőknek. Lovász Sándor Körüslarcsan befejezés előtt áll az orvosi rendelő építése. A tervek szerint még az idén átadásra kerül a község kisiparosai által épülő egészségügyi létesítmény, melynek beruházási költségei a jelentős társadalmi munkán kívül meghaladják a 3 millió forintot. Ezekben a napokban a hideg- burkoláson dolgoznak az építők Fotó: Gál Edit
