Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
1984. október .{0.. kedd o r w A DELEP Békésben is „befutott” A rekonstrukció során készül a sebészeti osztály Kábeltévé a láthatáron? Békés megyei működésének eddig eltelt több mint egy évtizede alatt, a DÉLÉP nevéhez fűződik Békéscsabán közel ezer lakás megépítése. Mezőhegyesen háromszor 180 lakás tető alá hozása. ök építették mintegy 100 millió forintos költséggel a mezőhegyesi nevelési központot. Szeghalmon 140. Orosházán több mint 500. Gyulán 260 lakást adtak át eddig. De megtalálható kezük munkája Szarvason. Mezőberényben, Méhkeréken. Tótkomlóson. Battonyán is. Természetesen a lakásokon kívül egyéb jellegű épületeket is készítettek már. Mostanában Békés megyében, közelebbről Gyulán folyik a DÉLÉP Békés megyei leányvállalatának legnagyobb építkezése — nem minden gond nélkül —, a megyei kórház rekonstrukciója. Az építkezésről, a gondokról beszélgettünk Fáskerti Lászlóval, a DÉLÉP Békés megyei Építőipari Leányvállalat Észak-Békés megyei főépítés-vezetőjével és Szabó József gyulai építésvezetővel. — Mikor és hogyan kapcsolódtak be a kórház rekonstrukciós munkáiba? — Az előzmények egészen 1978-ig nyúlnak vissza, amikor is a megyei kórház egyik épületszárnya — ahol a nőgyógyászati, sebészeti osztály volt — egy statikai vizsgálat szerint életveszélyessé vált. A vizsgálat nyomán megkezdődött az épületszárny kiürítése, bontása, úgy, hogy nem volt mit tenni, hozzá kellett látni az épület rendbe hozatalához. Jogelődünk, az ÉPSZER 1979- ben kapta a megbízatást az álmennyezet bontására. Egy évvel később kaptuk kézhez a födémmegerősítés kivitelezési tervét. Ezzel készen lettünk 1982 májusában, majd legközelebb szeptemberben kaptunk ismét terveket az emeletráépítésről, ezt követően decemberben pedig a teljes kivitelezési dokumentációt. — Ezek szerint úgy tűnik, már a tervezés időszakában sem volt minden rendben. — Ezt megítélni nem a mi dolgunk, de a beruházó a lehetőségeinek megfelelően készítette elő a rekonstrukciót. — Lényegében milyen értékű ez a munka? — Az emeletráépítés, a födémmegerösítés, a bontás közel 40 millió forint értékű. A befejező munkák további 120 millióba kerülnek. — A jelenlegi ütemet és készenlétet tekintve, elkészülnek időre? — A határidő 1985. december, tehát lényegében még egy .teljes évünk van. A jelenlegi készültséget figyelembe véve, ezt a határidőt tartani tudjuk. — Ügy tudom, a DÉLÉP a generál kivitelező, de dolgoznak alvállalkozók is. összehangolták a munkát? — Enélkül ma már nem megy egy jelentősebb beruházás. Jó a kapcsolat, és szinte mindennapos az információcsere az alvállalkozókkal, a fémmunkásokkal, az ORSZAK-kal. a röntgen- technikai vállalattal, az EL- KlSZ-szel, a Ganz-MÁVAG- gal. a Medicorral és a KERIPAR-ral. De nagyon segítőkész a kapcsolat az építtetővel, a megyei tanács egészségügyi osztályával, a beruházás bonyolítójával, a TEMISZER-rel és a tervező BÉTERV-vel is. — És a kazánház? — A kórház energiaellátását .eddig az a kazánház biztosította, amelyet most bővíteni kell. Érthető ez, hiszen az új szárny rekonstrukciójával lényegesen megnő az energiaigény. A kazánház bővítési terve 1982-ben készült el, a kivitelezésre versenytárgyalást írtak ki, amelyet a Békés megyei ÁÉV nyert meg. A kivitelezés még nem kezdődött el. A kazánház sorsa — meg kell mondanom — aggaszt bennünket, ugyanis hiába készülünk el jövőre az építészeti munkákkal, nem látjuk biztosítékát az üzembe helyezésnek. Jelenleg reménytelennek látszik az energiával való ellátás, fűtés nélkül nem lehet a gyógy'- fás szolgálatába állítani a 260 ágyas épületrészt. A kórház területén folyamatban van a mosodarekonstrukció és -bővítés munkája, és várhatóan jövőre kerül sor az üzemeltetésére. Az energiaellátás biztosítása itt is létkérdés. Jelenleg tehát így áll a megyei kórház rekonstrukciós munkája. A jelenlegi állapotot figyelembe véve úgy tűnik, a DÉLÉP dolgozóin Rt sem fog múlni, hogy határidőre betegeket tudjon fogadni a kórház új szárnya. Kép. szöveg: Béla Ottó Lapunk már többször foglalkozott a békéscsabai, illetve a megyei kábeltévé létrehozásának lehetőségével. Cikkeinkből kiderült, hogy a legfőbb gondot eddig az egységes koncepció hiánya okozta, emiatt — elsősorban a megyeszékhelyen — több elszigetelt rendszer alakult ki, gyakran egymással párhuzamosan. örömteli fejlemény az ügyben, hogy a megyei tanács közlekedési osztálya megrendelte a Híradótechnika Vállalattól Békéscsabának és az 50 kilométeres körzetében elhelyezkedő városok kábeltelevízióinak és ezek összekapcsolási lehetőségeinek tanulmánytervét. A tervet a HTV megbízásából a vállalat dolgozóiból alakult Elektronika Gmk készítette el. A kábeltévéről egyre több szó esik manapság hazánkban is, Pécsett, Győrött, Kecskeméten és Székesfehérváron már a kísérleteken túljutva eredményesen működtetik ezeket a rendszereket. Hogy a jelek egy központi antennarendszerből vagy kábeltévén keresztül érkeznek, abból az átlagnéző legfeljebb annyit vesz észre, hogy jobb minőségű a kép és a hang, illetve több adóállomás vételére nyílik lehetőség, de maga a rendszer ennél lényegesen többre képes. Műsorvétel műholdról — Ma hazánkban közösségi vevőantenna-rendszeren azt értjük, hogy közvetlenül vevőantennáról származó televízió- és rádió-műsorjeleket vezetéken helyi elosztó- rendszeren keresztül juttatunk el a lakásokba. Az információáramlás ebben az esetben egyirányú, tehát az adóból a vevőkészülék felé történik. Ez a rendszer akkor válik kábeltelevízióvá, ha megjelenik a rendszerben a visszirányú információ- átvitel, és a bevitt műsorok bővülnek egy vagy több, nem a hagyományos módon sugárzott adással. Ilyen például a műholdról vett műsoranyag, a helyi stúdió műsora, vagy a közösség által finanszírozott, képmagnóról közvetített „konzervműso- rok". A mi tanulmánytervünk ezen utóbbi rendszer békéscsabai, illetve megyei lehetőségeit vázolja fel — mondja Lukácsi Sándor, az Elektronika Gmk vezetője. Mint a fentiekből kiderül, a kábeltelevízió egyben integrál hírközlési rendszer is. Az előremenő irányban a megszokott tévé- és rádiójelek haladnak, visszafelé azonban fontos információs csatornák vételére és feldolgozására van lehetőség. Ennek fontosságát — éppen szokatlansága miatt — érdemes néhány példával is érzékeltetni. Az adatgyűjtési rendszer lényege, hogy a megfelelő pontokon elhelyezett érzékelők és átalakítók a jeleket ugyanazon a kábelen küldik a központba, amelyiken a tévéadás is történik. Ez nagyon komoly költségesük-• kentést tesz lehetővé, mert elmaradhat egy párhuzamos hálózat kiépítése. Hamar megtérülhet Az első lépésben a felvonók, gázkazánok, vízátemelők, nyomásfokozók üzemállapotának jelzésére, illetve vészjelzések közvetítésére, valamint a távfűtés hőmérsékletjelzésére, szabályozására használható, de nincs elvi akadálya a közvetlen lakossági visszajelzések lehetőségének sem. A visszirányú adatátvitel egyébként nemcsak üzembiztonsági okokból lényeges, nagyon gazdaságossá teszi a kábeltévé kiépítését is. Számítások szerint központi számítógépes fűtésszabályozással 5-6 év alatt megtérülhet egy rendszer. E rövid műszaki jellegű kitérő után nézzük, milyen lehetőségei vannak a kábeltévé kiépítésének megyénkben. Szögezzük le mindjárt az elején: a kábeltelevízió — nemzetközileg elfogadott rövidítéssel a CATV — nem olcsó szórakozás. Drága a kábel, sokba kerülnek a műszaki berendezések. Éppen ezért elsősorban a sűrűn lakott, lakótelepszerű épületelrendezésnél gazdaságos a bevezetése. Abban az esetben ugyanis, ha családi házas beépítésekre is kiterjesztik a kábeltévét, az egy lakásra jutó költségek elérhetik a 10 ezer forintot is. Persze a költségek még lakótelepeknél is elég maga-1- sak, lakásonként mintegy 2 ezer forint, de ez már elviselhető, ha megfelelő többletszolgáltatást adnak érte. Ilyen például a közvetlen műsorszóró műholdak vétele. Ez csak nagy rendszerben képzelhető el, ugyanis egy vevőberendezés ára mintegy fél millió forint. Hasonlóan vonzó lehet a helyi, városi televízió, mely rendszeresen közvetítheti a lakosságot érdeklő legfontosabb témát. Aki az eddigiektől kedvet kapott a kábeltévére, azt nyilván nagyon érdekli már a fő kérdés, hogy mikor, hol és mennyiért lesz végre üzemképes a CATV. A végleges válaszokat még nem lehet megadni, de közelítő pontosságút már meg tud fogalmazni Lukácsi Sándor. Előszűr Békéscsabán — Felmértük a létesítés lehetőségeit és anyagi kihatásait. Tapasztalataink szerint Békéscsabán a legjobbak a meglevő adottságok. A megyeszékhelyen már több közepes nagyságú rendszer üzemel jelenleg is, ezeket viszonylag egyszerűen és kevés költséggel össze lehet kapcsolni egyetlen nagy hálózattá. Néhány helyen szükség lesz ugyan a meglevő korszerűtlen erősítők cseréjére, és természetesen arra. hogy a közeljövőben telepítendő hálózatoknál már a kábeltévé igényeit is figyelembe vevő modern erősítőket telepítsenek. A számítások szerint Békéscsabán egy műholdvételre is alkalmas CATV-rendszer kialakítása nem kerülne többe 10-11 millió forintnál. A megvalósítás időpontja nem műszaki kérdés. Az erősítőket és a főállomást már gyártja a HTV. jövőre pedig már Békéscsabán készülnek a műholdvevők is. Mi is felkészültünk a telepítésre, tehát ha megrendelést kapunk, nagyon rövid időn belül elkészülhet a rendszer. Hogy kapnak-e megrendelést és mikor, arról még nem született döntés. A kezdeti 10-11 millió forintot ugyanis valakinek — valószínűleg a tanácsnak — meg kell előlegeznie, és az csak később, az üzemelés során térül meg. Nehezebb a helyzet a többi város esetében. Ezeken a helyeken még nem alakultak ki a közepes nagyságú rendszerek, legtöbbször az egy lépcsőház — egy antenna elv érvényesül. Igaz, ez annyiból könnyebbséget jelent, hogy a CATV létrehozásánál rögtön a jövő igényeinek megfelelő hálózatot alakíthatják ki. Jelenleg itt tart tehát a megyei kábeltévé ügye. és ez a helyzet már okot ad a bizakodásra. Eddig ugyanis az egységes koncepció hiányában nem lehetett előbbre lépni, most a tanulmányterv alapja lehet a közeljövő döntéseinek. Reméljük, ezek a döntések nem késnek sokat, így megyénk legalább a hazai fejlődéssel együtt haladhat. Lónyai László A kiszolgálást könnyíti meg az új, nagy alapterületű mosoda Rendhagyó ősz a földeken Sztár a Nektár A hűvös időjárás ellenére 22 cukorfokos mustot adott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kísérleti telepén előállított, Nektár nevű új szőlőfajta. Ez a nemesitők szerint főként a hűvösebb vidékeken termeszthető majd előnyösen, mert a különféle betegségekre kevéssé érzékeny, és jól bírja a csapadékos időjárást is. Hűlőházban a zalai gyümölcs A Zalákért gyümölcstermelési rendszer taggazdaságaiban befejeződött a két hónapig tartó alma- és körteszüret. A termés jelentős részét nyomban a szedés után exportálták. A szüret után megélénkült a munka termelőüzemek hűtőházaiban: hozzáfogtak a későbbi, főleg a téli értékesítésre szánt, mintegy 10 ezer tonna alma és körte osztályozásához és tárolásához. Rendhagyó ősz napjait élik megyénk mezőgazdasági üzemei. Két aszályos esztendő következményeivel kell megbirkózniuk, _ ráadásul a gazdasági körülmények is mind nehezebb próba elé állítják a gazdaságokat, szövetkezeteket. * * * A nagyüzemek és kisgazdaságok feladatai nagyjából azonosak — az évek során kialakult a megyére jellemző termelési és vetésszerkezet. Ez azt jelenti, hogy 150 —160 ezer hektáron vetik el az őszi vetésűeket, ugyanekkora a betakarításra váró terület nagysága. A tavaszi vetésűek várhatóan 360 ezer hektárra kerülnek — területüket még az idén megszántják, tárcsázzák. Műtrágyát 180 ezer, istállótrágyát pedig 30—35 ezer hektárra szórnak ki a tervek szerint. Ehhez a lehetőségek nagyrészt adottak. Az intenzív gabonaprogram keretében százezer hektár megművelésére alkalmas korszerű gép került az utóbbi években a megyékbe. Sok helyen azonban mind súlyosabb gondként jelentkezik, hogy elavultak a gépek, nincs anyagi lehetőség a pótlásukraa. Szántani, vetni azonban így is kell, s az üzemekben alkatrészek vásárlásával igyekeznek működőképessé tenni a régi traktorokat, vetőgépeket. Tegyük hozzá: az alkatrész is drága, és nem mindig a legjobb megoldás. Ezért gyakoriak a gépkölcsönzések, a bérmunkák igénybevétele. A nagy aszály — mint tapasztaltuk — valamelyest enyhült az utóbbi hetekben. Október első felében 100 milliméter, vagy ennél is több eső hullott megyénkben. A betakarítási munkákat ez kicsit megakasztotta, a cukorrépa hozamának növeléséhez pedig már későn jött. Könnyebbé vált azonban a növény betakarítása, míg a kukorica átnedvesedett, érése elhúzódott. Sok helyen még 30 százalékot is elér a szemek víztartalma, tehát szárítani kell. Ez azonban tovább növeli a költségeket, lassítja a betakarítás ütemét, mert kevés a szárító, és ehhez kell igazítani a kombájnolást. A fenti nehézségek ellenére a növénytermesztés helyzete jónak mondható — műtrágya-, vegyszerhiány nem akadályozza a munkát. S ahol kell, ott éjszaka is dolgoznak a szántók, vetők. * * * Szintén az aszály következményei közé sorolható, hogy egyes körzetekben kevés a tömegtakarmány, a siló, a széna. Ebből következik, hogy a nagyüzemek és kisüzemek a korábbinál jobban igénylik a cukorrépa-feldolgozás melléktermékeit — már most látni, hogy ebből sem jut mindenkinek. Más melléktermékeket is fokozottan bevonnak a takarmányozásba — megyeszerte látni, hogy tehenekkel lelegeltetik a kukoricaszár-ma- radványt. Megnőtt a becsülete a gazdák szemében a szójaszalmának, lóbabszalmának — mind több helyen adják az állatoknak a korábban elégetett szárakat. Az abraktakarmányokból — a kisebb kukoricatermés ellenére — Várhatóan lesz elegendő a megyében. Az állatok átvétele ütemesen megy, a háromnegyed éves terveknek megfelelően. A malacfelvásárlásnál és a húsbárány átvételénél tapasztalhatók helyenként lemaradások; a fő fajnak tekinthető sertés, baromfi és vágómarha felvásárlása jónak ítélhető. Sikeresnek mondható a megyei meliorációs program ez évre jutó feladatainak végrehajtása; az aszály például segítette a „talajgyógyászokat’'. Ügy tűnik, minden átadási határidőt tartani tudnak. Gond azonban, hogy még mindig kevés a talajok savanyodása ellen használatos mészkőpor. * * * Elkészítették a mezőgazda- sági üzemekben a háromnegyed éves pénzügyi mérlegeket. Ezek megerősítették a korábban megállapítottakat, hogy tudniillik 11 körül ]esz azoknak a tsz-eknek a száma, ahol pénzügyi hiány várható. Azok a szövetkezetek, amelyek anyagi helyzete nem tette volna lehetővé az őszi munkákat, óvadékot kaptak, így nincs akadálya a termelés folytatásának. Természetesen: ebből a pénzből csak a legszükségesebbekre jut, beruházásokra már nem. Mindez kedvezőtlenül érinti azokat, akik kénytelenek leállni megkezdett építkezéseikkel, és azokat is, akik emiatt távolabbi jövőjüket féltik. Az utóbbi napokban megkezdődtek azok a tájértekezletek, amelyeken a jövő évi közgazdasági szabályzókkal ismerkednek a szakemberek. Mint várható volt: tovább nő a szabályzók elvonó jellege, csökkennek a jövő évi támogatások. A két aszályos év után ez csak tovább fokozza az ősz rendhagyó jellegét: cseppet sem irigylésre méltók azok, akik a természeti körülmények mostoha- sága és a szigorúbb közgazdasági feltételek között akarnak helytállni. De mint jó párszor már bebizonyították: termelőszövetkezeteink, gazdaságaink erre készséget és jó képességeket mutatnak. m. sz. zs.
