Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

1984. október 30., kedd ^HslUEfiTci Secco 1984-ben akvarell- és széntanulmány következett arcokról, kezek­ről, mozdulatokról. Szeptem­berben készült el az eredeti nagyságú szénrajz, az úgy­nevezett karton. A gyulai művésztelep al­kotóira oly jellemző aprólé­kos, valóságtisztelő stílus ez­úttal nem kevés teatralitás­sal egészül ki. Ezt kívánja a téma és az elhelyezés. Az Angyali üdvözlet Máriája, mint a mindenkori anyaság szimbóluma nyugodt, jövőt óvó tartással fogadja a „je­lenést”. A dúsan burjánzó zöld háttérből, melybe szin­te belesimul az áttetszőén zöld ruhás angyal, csak Má­ria kék ruhás alakja emel­kedik ki. A festmény 15 méter ma­gasságban lesz a templomba lépők feje fölött. ezért nüansznyi megoldások nem érvényesülnek; a két mű­vésznek nagyobb kontrasz­tokra kell építenie: a rajzi elemek, a plasztika és a szí­nek töményebb megfogalma­zást követelnek. A meny- nyezet homorúsága miat* optikai torzítások szüksége­sek. A jelenet a Petőfi téri ar túzi kút körül játszódik. műteremben Részlet a gyakorlófalon Ijgény volt ugyanis arra, hogy gyulai motívumok is jelenjenek meg a képeken. Az alkotót vonzotta a jól ismert kúthoz a formai meg­jelenés, és a kút körüljárha­tósága. A következő napokban a kartonról átrajzolják pausz- papírokra a képet. Aztán a munka már nem „köti föld­höz’ a művészeket: ameny- nyezethez simuló állványo­kon kell elvégezni a további feladatokat. Előbb a pauszo­kat átszurkálva felrajzolják a kontúrokat, s azután már „csak” a secco megfestése vár a művészekre. Ungar Tamás Futó: Veress Erzsi A gyulai művésztelep három alkotója: Balogh Gyula, Ma­rosvári György és Székelyhídi Attila a gyulai németvárosi katolikus templom mennyezetére három seccót festett. Az el­ső secco november végéig készül el. Szokatlan a hír. Nem mintha a műemlék templomok nem kapnák meg azt a rang­juknak kijáró anyagi és erkölcsi megbecsülést, ami megőr­zésükhöz és az elkerülhetetlen felújításukhoz szükséges. Más­ról van szó. Egy ma már szinte elfelejtett szakmában kell, hogy kipróbálja magát a három fiatal művész. A gyulai Apor Vilmos te­ret néhány éve védetté nyil­vánították. Itt emelkedik jó néhány műemlék jellegű épület fölé a műemlék temp­lom: A tér jövőre. Erkel Fe­renc halálának 100. évfor­dulóján újult arcát mutatja majd. A munkák egyik leg­fontosabb része a római ka­tolikus templom felújítása Az 1863-tól '66-ig épülő, késő barokk, klasszicista, és kevés romantikus részlettel készült templom felújítása két évvel ezelőtt kezdődött. Akkor a szigetelést javítot­ták ki. tavaly teljes külső vakolás és festés adta a munkák gerincét, idén belső részleges vakolás és festés következett. A négy menv- nyezeti secco közül az egyik még megmenthető volt. Ezt a felújítást végző vállalat vezetője. Nagy István res­taurátor helyreállította. A másik három már ja­víthatatlannak bizonyult. Gróh István tervezte ebe­ket. aki az 1920-as években az Iparművészeti Főiskola igazgatójaként több magyar­országi templomnak terve­zett és készített freskókat és seccókat. Itt is és másutt is előfordult, hogy a vakolatot gipsszel keverték, emiatt a festék gyorsabban kopott le a vártnál. A másik feltételez­hető oka a festmények gyors pusztulásának, hogy bom­lékony tojástemperát hasz­náltak, s ezt könnyebben kezdte ki a levegő nedves­ségtartalma. Mikor az új seccók festő­it megkerestem, ők épp a „bemelegítésnél” tartottak. A Kohán Múzeum egyik eldu­gott termében Balogh Gyula és Székelyhídi Attila a secco- festés technikai lehetőségei­vel ismerkedtek. Szükség van erre. hiszen a fal csak másképp viselkedik, mint a vászon. Meg kell tanulni en­nek a technikának a törvé­nyeit. szakmai fogásait, cse­leit, titkait. Az első secco kis méretű, színes tervét Szé­kelyhídi Attila már a nyáron megfestette. Ezután rengeteg *A secco-technika lényege, hogy a festő a teljesen kiszá­radt vakolatra kötőanyaggal hordja fel a festéket. Az eredeti méretű szénra.j/, a Győzött: a háztartási ismeretek Az általános iskolákba be­vezethető fakultációról kis­sé megkésve — ez év július közepén — megjelenő mű­velődési miniszteri rendelet a tanulók képességeinek fej­lesztését, a tehetségek kibon­takoztatását. s a pályavá­lasztás elősegítését szolgálja. Tekintve, hogy a tanulókkal, szülőkkel, tantestülettel — az intézményvezetői döntés megszületése előtt — kon­zultálni kellett, nem sok re­mény volt az új lehetőség széles körű bevezetésére. Békés megyében mégis a 21-féle fakultációból 17-et szerveztek meg az általános iskolák. Gondolom, nem túl könnyedén. Hiszen alaposan fel kellett térképezni a helyi lehetőségeket, kidolgozni a programokat ott, ahol a köz­ponti programok helyett a pedagógusok saját terveik szerint kívánták elindítani a fakultációt, no és mindeh­hez az anyagi, tárgyi felté­teleket megteremteni. A fakultatív foglalkozások bevezetését — az általános iskolák jelenlegi helyzetét figyelembe véve — a minisz­teri rendelet nem tette kö­telezővé. Nagyon bölcsen. Sőt. több csatornán .keresztül is felhívta a figyelmet arra, hogy csak „a személyi és tárgyi feltételeket felmérve, a demográfiai hullám csú­csán várható helyzetet ele­mezve, a társadalmi környe­zet lehetőségeit is figyelem­be véve, gondos és felelősség- teljes mérlegelés után lehet fakultatív foglalkozásokat indítani ott, ahol a feltéte­lek a demográfiai esúcs időszakában is rendelkezés­re állnak. 'A rendelet tehát igen kö­rültekintően, szakmai útmu­tatóval együtt jelent meg. Az idei tanévben a hetedik (jövőre a nyolcadik osztály­ban) lehetett tervezni a szellemi és manuális képes­ségek fejlesztésére alkalmas fakultációt, de csak azzal a kikötéssel, hogy eg.y adott iskolán belül az egész hete­dikes évfolyamnak részt kell venni benne. Ez pedig a vá­laszték növelésére nyújtott módot. Ismerve a rendelet meg­kötéseit, intéseit, örvende­tes, hogy megyénk 34 isko­lája alkalmasnak bizonyult a tehetséggondozás új for­májának vállalására. A 34 iskola 132 fakultációs cso­portot szervezett. A progra­mok tekintetében „kiütéses győzelmet” aratott a háztar­tási ismeretek fakultáció, melyet idén 40 csoportban tanítanak. Ezt követi 14 cso­portban a gépszerelési isme­retek, 10 csoportban pedig a mezőgazdasági és gépszerelé­si ismeretek, valamint a Föld, víz, levegő nevű prog­ram. Néhány csoportban fog­lalkoznak közlekedési isme­retekkel, a műszaki rajz, a számítástechnika alapjaival, a matematika alkalmazásá­val. irodalommal, nyelvek­kel, a természet kölcsönha­tásaival, növénytermesztés­sel. a munka világával, az anyag és szerkezet változá­saival és tájékozódással az információk világában. Színes, érdekes témakörök egész sora a tehetséggondo­zás, a műveltségirányok ki­szélesítésének nem tanóra- jellegű új terepein. A megyei tanács ezekhez a foglalkozá­sokhoz idén .386 ezer 300 forintot biztosított, de várha­tóan jövőre'még több iskola él ezzel a lehetőséggel. A legtöbb csoportot Sar­kad körzetében, Békésen. Békéscsabán, Szarvason és Gyulán indították. Mezőko- vácsháza és Szeghalom kör­zetében viszont igen keveset, és kevés helyen. Ismerve e két körzet és körzetközpont gondjait, óvatosságuk in­dokoltnak látszik. Az első lépések tehát megtörténtek. Most már e vállalkozó■ ked­vű iskoláknak arról kell gondoskodniuk — s ez tű­nik nehezebbnek —, hogy tartalmában a célnak meg­felelővé tegyék ezeket a fog­lalkozásokat. B. S. E. KÉPERNYŐ ......veled pedig játszani szeretnék” címmel Felkai Eszter é s Gálfy László több mint félórás műsorát láthattuk kedden, késő délután a televízióban. A két békéscsabai színművész a rendelkezésére álló időben minél több oldaláról szeretett vol­na bemutatkozni. Szerencsére — s ez elsősorban a rendező, Bubryák István érdeme — a műsor mégis egy egységet al­kotott, s nem degradálódott csupán két vidéki színész bemu­tatkozási lehetőségévé. Merem remélni, hogy azok is élve­zettel nézték az összeállítást, akik még a nevét sem hallot­ták a Békés megyében népszerű művészházaspárnak. Mér­téktartó, művészi erényeiket nem hivalkodóan kidomborító előadásmódjuk — mely összhangban volt a célratörő rende­zéssel, a jelzésnyi díszlettel, s az ezt bizonyos fokig ellensú­lyozó jelmezzel — tette élvezetessé a társaságukban töltött félórát. Bár válogatásukban sok nagy művész előadásában közismertté vált sanzon vagy prózai mű is szerepelt, érezhe­tően nem akartak versenyre kelni neves pályatársaikkal. Csupán érzékeltetni akarták, hogy nekik is van mondani­valójuk a világról. Olyan művészi mondanivalójuk, amely ugyan kevésbé szembetűnő, kevésbé megrázó, de mondhat számunkra újat. .. A Tévétorna véleményem szerint mindenképpen a főmű­sorok közé sorolható. Nemcsak időpontját, s nézettségi mu­tatóit, de fontosságát tekintve is. annak ellenérje, hogy mind­össze pár percnyi. A napközben asztal fölött görnyedő, este fotelba süppedő testek megmozgatásának, a testedzésre, a testkultúrára nevelésnek egyik leghatékonyabb eszközéről lenne szó, ha . . . Ha nem épp vacsora utáni időben vetítenék, ha nem kö­vethetetlen gyorsasággal váltanák egymást a kislakásokban elképzelhetetlenül nagy, üres teret igénylő, egy átlag-, netán derék- vagy lábfájós néző számára sokszor végrehajthatatlan gyakorlatok. Aki mégis vállalkozik rá, hogy teli hassal (me­lyik család vacsorázik hét óra után?) tornászik, gondolom, úgy, mint én. sajátos módszereket dolgoz ki. Például: két gyakorlaton keresztül csinál egyet, mert hiszen mire belejön az egyikbe, máris jön a váltás. Vagy: összevissza ugrál, csu­pán az együtt-tornászás örömére koncentrálva, vagy éppen­séggel egészen más, saját használatra kidolgozott gyakorla­tait végzi. Tudom: nehéz mindenki számára megfelelőt adni. Javas­latom is van a megoldásra vonatkozóan. Miért ne lehetne mindkét programon sugározni a tornát, mondjuk, az I-esen a nehezebbet, a kettesen a könnyebb gyakorlatokat? Vaf>y: olyan gyakorlatsort is ki lehetne dolgozni, .amely egy hétre szól, s ezt előre közölni (a szakkönyvekből ismert pálcika- figurákkal) a rádióújságban? Ma, amikor lépten-nyomon arról hallunk, hogy a kevés mozgás ér- és idegrendszeri betegségeket, infarktust okoz­hat, mikor nap mint nap arról siránkoznak a szakemberek, hogy elsatnyul az emberi test, bűn lenne elbagatellizálni egy ilyen népmozgató lehetőséget! A pénz halálosan komoly dolog, amelyről azonban szüle­tése óta rengeteg vicces történet kering. Nem is magáról az értéket képviselő papírdarabkáról, vagy fémről, hanem az. ember pénzhez való viszonyáról, amely társadalmi létét min­dig meghatározta. Manapság is tiszteljük a pénzt, lám, még ünnepeljük is. mint az anyákat vágy a gyermekeket. Napja: október 31.. melyet szemérmesen takarékossági világnapnak nevezünk. Vasárnap Takaros Takarékos című vidám összeállításával a tv is lerótta kegyeletét e nagyúr előtt. Lehet, hogy megsér­tődött Mammon, kevesellvén, amit kapott. Mert bizony, ez a szórakoztató műsor nem' sikeredett a legjobban. Az egyes műsorszámok „átkapcsolása” nehézkesen ment. s ezt nem tudta áthidalni — néha kissé hosszas s nem mindig kellően csattanó anekdotázásával — Verebes István sem. A Nap kialszik valamikor, több száz milliárd év múlva. Föl­dünkön akkor elhal az élet. Utódaink valószínűleg más nap­rendszerbe költöznek, hogy ott — esetleg más civilizációkkal közösen — folytassák létüket, mely kozmikus eredetű, s ta­lán végét is megjósolják a Kozmosz törvényszerűségei. Milyen borzasztóan törpék vagyunk mi, emberek a vörös óriások és fehér törpék alig elképzelhető méretű világában. A végtelenben, ahol csillagok születnek és halnak meg, egy utolsó, borzasztó felragyogás után. És mégis: tudásunk, al- kotóerejünk hatása beláthatatlan. A Kozmosz című amerikai rövidfilm, amely az ismeretter­jesztés gyöngyszeme, csodálatos egyensúlyban képes megtar­tani nézőiben a kicsinység és a nagyság érzését. Ez a legna­gyobb erénye! A technikai eszközök, a szinte mágikus erejű csillagász, aki olyan egyszerűen beszél a kozmikus jelensé­gekről, mint más a baromfiudvaráról, mind csak kellék. Egy alapgondolat kelléke, amely kimondatlanul is szüntelenül azt sugározza: ember, védtelen vagy egyedül, de egész emberi­ség. hatalmas lehetsz, együtt! — gubuez — Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.20: Társalgó. 9.44: Nefelejcs. 10.03: Diák félóra. 10.33: Éneklő Ifjúság. 10.53: Kamarazene. 11.39: Az élet komédiásai. Jókai Mór regénye. 2. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. 13.45: Béres János népi kamara- együttese játszik. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok az almá­ról. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Kovács Béla (klarinét) felvételeiből. 10.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak. 17.30: Verdi: Don Carlos. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Évszázadok mesterművei. 20.40: A zene i.e-r. ismer hatá­rokat . . . 21.30: Ami a számok mögött van. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Vásárhelyi Zoltán vezé­nyel. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Händel operáiból. 0.10: Marenzio-madrigálok. PETŐFI IIÁDIŐ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben . . . 12.10: Filmdalok. 12.30: Népi zene. 13.05: Pophullám. 14.00: Operaáriák. 14.15: Csárdások. 14.40: Hangos szótár. Beszélgetés idegen szavakról. 15.05: Tűzön-vízen. Részletek Cowl operettjéből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Népzenekedvelőknek. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Verbunkos muzsika. 20.27: Pantaleón és a hölgyven­dégek. 8. 21.05: László Margit és Fülöp Attila énekel. 22.05: Operettdalok. 22.40: Táncházi muzsika. 23.20: Patrick Moraz Coexistence c. albuma. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Fauré: c-moll zongorané­gyes. 9.41: Rameau: Hippolytus és Aricia. Opera. 12.30: Liszt-művek. 13.05: Világújság, (ism.) 13.20: A Bartók vonósnégyes ját­szik. 14.08: Zenekari muzsika. 15.20’: Zenei tükör. 15.50: Szöktetés a szerájból. Részletek Mozart operájá­ból. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A népszokások dalai. Ill/l. 18.00: Holnap közvetítjük . . . 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Bach: h-moll szvit. 19.58: Életem az opera.- Váloga­tás Rolf Liebermann köny­véből. 20.40: Geiger György trombitán játszik, közreműködik az MRT szimfonikus zeneka­ra és fúvósegyüttese. 21.02: Latin-Amerika irodalma. 21.27: Sárospataki diákdalok.. 21.43: Az Osztrák Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának hangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A szolnoki WU 2 zenekar felvételeiből. 17.15: Zsibongó. 17.30: Gyermekdalok átirataiból. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Fúvós hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Hobo Blues Band új da­laiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 9.55: Parasztok. XIII/7. 10.45: Híres spanyol operaéneke­sek. (ism.) 11.45: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.25: Hírek. 16.30: A Himalája meghódítása. VI/5. 17.20: Egy nyári túra emlékei. Riportfilm. 17.50: Rohan az idő. Kedvelt dallamok — II. (ism.) 18.15: Képújság. 18.20: Az'öntözővíz kacskaringói. 18.50: Mini Stúdió ’84. 19.10: Tévétorna. 19.15 : Esti - mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az Onedin család. X/9. 20.55: Stúdió *84. 21.55: Tőkei Ferenc-portré. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Egy ősember kalandjai. Francia rajzfilm. 18.50: Képújság. 18.55: A vad Colorado, (ism.) 19.45: Emberek a Bjescsadokban. Lengyel rövidfilm. 2Ö.00: Beszélgetés Szalay Lajos­sal. (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám. 21.10: Barátságos arcot kérünk. NDk tévéfilm. 22.30: Képújság. BUKAREST 15.30: Rajzfilmek. 15.45: Népdalok. 16.10: Fórum. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Beszélgetés a jövőről. 21.00: Színházi est: Virgil Puicea ..Az út kezdetén” című műve. 22.10: Dalok. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Mezopotámia régi kultú­rái. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.50: Reklám. 20.55: Psycho — amerikai já­tékfilm. 22.35: Napló. II. MŰSOR 18.15: Irodalom. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép — angol népszerű-tudomá­nyos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Reklám. 20.50: A forradalom alakjai — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 30-án. kedden 19.1)0 órakor Bé­késcsabán : A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya: 4-kor: Vértest- vérek, (i-kor: Nyitott utak. 8- kor: Tanúk nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és c-kor; Emlékeim a régi. Pekingről, 4 és 6-kor: öklök és koponyák. Békéscsabai Terv: íél 8-kor: A piszkos tizenkettő. I—II. Gyulai Erkel: István, a király! Gyulai Petői!; 3-kor: No, megállj csak!, 5 és 7-kor: Az líjúság édes madara. Orosházi Partizán: íél 4-kor: Majmok bolygója. íél 6 és íél 8-kor: A gonosz Lady. Szeghalmi Ady: Ha szereted hazádat.

Next

/
Thumbnails
Contents