Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
o 1984. október 30., kedd Licit A legutóbbi Fele sem igaz! televíziós játékban kérdezték, hogy voltaképpen mit jelent a gebin szó. Nos, megtudhattuk: a nyelvtudósok a német gewinn-ből származtatják, amely nyereséget jelent. A kifejezés leginkább a vendéglátásban honosodott meg. A gebinesekről legendák keringtek. Az egyik kollégám szerint a rendszer kitalálója kitüntetést kapott. Bevezetésekor nagy volt az öröm és a várakozás. Végre! Itt mindenki érdekelt az eredményben. A főnök is takarít, és megválogatja a munkatársait. Ezt a szakmát csak szívvel lehet csinálni. Később a vállalatok főkönyvelői gondterhelt arccal ültek a székükben, ugyanis a haszon szőrén-szálán eltűnt. Ki ne hallott volna arról, hogy némely sza- badkasszás üzlet vezetője egy-két esztendő után öröklakáshoz, nyaralóhoz, gépkocsihoz, vagy éppen 3 év börtönhöz jutott. A gebin afféle nemzeti ajándékká magasztosult. A vállalatok igazgatói, a szövetkezetek elnökei cukorkaként osztogatták az üzleteket az arra érdemes embereknek, miközben a cég elszegényedett. Aztán jött a szerződéses forma, a licitálás egy-egy kocsmára, presszóra, bisztróra. A lelkesedés megdöbbentően hasonlított az ’50-es évek elején tapasztalt gebinkorszak- hoz. Végre! Megújul a magyar vendéglátás. Az üzletvezető kijelenti: tíz ember helyett csak ötöt foglalkoztat. „Hoztam magammal az egész stábot, mert a munkatársaimra kényes vagyok. Kemény verseny lesz itt, meglátják!” Százezer, millió forintok röpködtek a levegőben. A vállalkozó szellemű emberek sokasága lepte el a versenytárgyalásra kijelölt termeket. Nyújtogatták a kezüket akkor is, amikor sejteni lehetett, hogy ennek bukás lesz a vége. A szerényebbek, az előrelátóbbak szégyenszemre kullogtak az utcán, és elmentek segédmunkásnak. A szakma krémje nem találta önmagát, a perifériára szorult. Semmi baj, mondták az illetékesek, ehhez a vállalkozáshoz kockázat, pénz szükségeltetik. És a szaktudás? — tamás- kodtak némelyek. Ugyan kérem, azt el lehet sajátítani. Különben is, a beosztottak dolgoznak, a főnök csak irányít. Az a lényeg, hogy minél előbb nyélbe üssék a dolgot. Valóban, ma már tízezer 245 szerződéses üzlet van az országban, amelyből 6710 a vendéglátás területén működik. Ez az ösz- szes ilyen egységek 36 százalékát teszi ki. A tapasztalatok szerint ezekben az üzletekben jobban, eredményesebben dolgoznak, a nyereség is nagyobb, mint a szoros elszámolású éttermekben, szállodákban. Vi. szont rengeteg a gond. A verseny nem annyira a vendégért, mint inkább egymás ellen folyik. Elharapódzott a visszaélés. Egyre-másra csapják be a vendégeket a még nagyobb haszon reményében. Balga vállalkozók gyors meggazdagodásra számítva, némi vállalati segédlettel olyasmire adják a fejüket, amely végül a teljes csődhöz vezet. Némelyek még a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában, felelőtlenül üzletelnek. Kár lenne tagadni: mindezekhez a nem egyértelmű, hiányos jogszabályok is hozzájárulnak. Az időközben lejárt 3 éves szerződéseket újabb két évvel megtoldották. De hogyan tovább? Egyesek azt tanácsolják: legyen lehetőség versenytárgyalás nélkül, meghatározatlan időre is szerződni. Akkor viszont hol van a sajátos jelleg, a verseny, amiért az egészet kitalálták? Még ennél is nagyobb dilemma a már említett szakképzettség hiánya, mert — a melegkonyhás egységeket kivéve — a mostani rendelkezések nem teszik kötelezővé, hogy az üzletvezető szakképzett legyen. Ez már a szakma létét fenyegeti! A minisztériumban néhányan kötik az ebet a karóhoz, miszerint elegendő valamiféle arányokat előírni, hogy egy-egy ilyen üzletben hány szakember dolgozhat. Mások ezt a vélekedést mereven elutasítják. Ugyancsak vita van a licitálások körül is. Még ma is előfordulnak olyan hideglelős versenytárgyalások, ahol mindenki csak bámul: hogyan lehet ilyen magas összegért szerződni? A leendő üzletvezető ugyanis összetéveszti a kültelki kocsmát a pesti Savoy-bárral. Ezért azt javasolják: határozzanak meg egy összeget, amely felett csak vagyonbiz- tosíték fejében lehetne licitálni. És miért van az, hogy a megbukott vállalkozó szemrebbenés és következmények nélkül másutt újra belevághat az üzletbe? Mert bizony belevágnak! Végül eladó- sódnak. Nyög a vállalkozó, nyög a vállalat, az eredmény pedig semmi! Sohasem felejtem annak a volt szerződéses üzletvezetőnek az arcát, aki magába roskadva ült a megdagadt dosszié előtt, kezében a bírósági végzéssel. Még az OTP-lakását is eladta, hogy menjen az üzlet. Szinte semmije sem maradt, csak 700 ezer forint adóssága. Vajon mit kezd a vállalat a bírói határozattal? Ami még ennél is súlyosabb, akad olyan üzletvezető, aki saját céljára használja fel a vállalat, vagy a szövetkezet pénzét. Se áru, se pénz! A mostani jogszabály szinte elsiklik efölött. Nem ír elő büntetőjogi felelősségre vonást, pedig egyértelmű, hogy a társadalmi tulajdon sérelméről, egyszerűen sikkasztásról van szó. Sajnos, a lista nem teljes. Ennek ellenére a szerződéses forma alapvetően jó, bevált, a jogszabályok viszont módosításra szorulnak. Tisztában vannak ezzel a szakemberek is. A Belkereskedelmi Minisztériumban napirenden van az ügy. Reméljük, hogy mihamarabb befoltozzák, felújítják a jogszabályokat, a vállalatok és a szerződéses üzletek vezetői pedig megtöltik tartalommal. Erre emeljük a poharunkat! Seres Sándor Budapesten, a SOTE elméleti tömbjének aulájában október 16—20. között kiállítást rendeztek a nyugatnémet Roth cég és társult vállalatainak azon termékeiből, amiket kizárólag rokkantak számára készítettek, amik az ő életüket vannak hivatva megkönnyíteni. Képeinken: lépcsőn járó a kerekes székkel közlekedőknek és evőeszközök — félkező embereknek (KS-fotók: Hauer Lajos felvételei) Új falazóblokk Külföldi és magyar vállalat, valamint egy magyar termelőszövetkezet közreműködésével új típusú építőanyagok sorozatgyártását kezdik meg hazánkban. Az együttműködést gazdasági társulás formájában szervezték meg; a partnerek arra számítanak, hogy rövidesen megkezdhetik a korszerű, ám hulladékanyagokból gyártott építőszerkezetek sorozatgyártását. A gazdasági társulásit az Agrober és az újfehértói termelőszövetkezet hozta létre. A közös vagyonból — ezzel indult a társaság — ötvenötven százalékos arányban részesülnek. A partnerek az osztrák Durisol-cég technológiai licencét vásárolták meg; ennek alapján hulladékanyagokból — például faforgács felhasználásával — korszerű falazóblokkot, panelszerkezetet, födémeket és nagyobb oldalfalakat is előállíthatnak. Az új építőanyag előnye, hogy gyártásához a hagyományos téglafélékhez képest lényegesen kevesebb energiára van szükség. A belőlük készült épületek falai igen gyorsan felhúzhatok, mivel a blokkoknak nem minden sorát kell szerkezetileg is összekötni, csak minden harmadik sorban kell megfelelő betonkötést alkalmazni. Az új építési anyag felhasználása hozzávetőleg 20 százalékkal csökkenti a költségeket. Az új panelgyártó üzemet már építik az újfehértói tsz-ben. A gazdasági társulás időközben újabb belföldi licencszerződést kötött, a tulajdonukban levő technológiát eladták a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnak, ahol szintén új üzem építését tervezik. Képszerű a takaréklevél Nagykamaráson A kevermesi takarékszövetkezet a legjobban gazdálkodó takarékszövetkezetek közé tartozik. Ha megyénk tíz takarékszövetkezetének eredményeit hasonlítják össze, rendre az elsők között szerepel a nevük. A szövetkezet ez évi első háromnegyed éves gazdasági mutatói is figyelemre méltóak. A betétállományuk január elsején 174,4 millió forint volt, szeptember 30-án pedig több mint 187 millió forint. De október 20-án már megközelítette a 190 milliót, önmagában ez a növekedés nem minőségi előrelépést jelent, „mindössze” azt bizonyítja, hogy a működési területükön élő emberek megbíznak bennük. Megtakarított pénzüket nyugodt lelkiismerettel helyezik ej a takarékszövetkezetnél. wvwww A szövetkezet legutóbbi igazgatósági ülését Nagykamaráson tartották. Azért éppen itt, mert az egyik napirendi pont a nagykamará- si egység elmúlt egy és háromnegyed éves tevékenységének elemzése volt. A nagykamarásiak munkája meghatározó a szövetkezet életében, az itt tapasztaltak nagy része vonatkozik az egész takarékszövetkezetre. Köböl Károlyné egységvezető a tevékenységükről szóló beszámolójában többek között a következőket mondta: — Tavaly a betéttervünket 480 ezer forinttal túlteljesítettük, az állományunk december 31-én 40,8 millió forint volt. Ez az összeg a szövetkezet össz-betétállo- mányának 23,4 százaléka. A betétállomány növekedése idén is meghaladja a tervezettet. Igaz, az idei növekedés annak is köszönhető, hogy kétszer emelkedtek az egyes kamatozó betétfajták, az ifjúsági takarékbetét, valamint a takaréklevél kamatai. A magasabb kamatot biztosító takaréklevél mind népszerűbb tagjaink között. Dolgozóink igyekeztek ennek a betétfajtának az előnyeit megismertetni, népszerűsíteni. Az is növelte a betétállományunkat, hogy megváltozott a személygépkocsik befizetésének lebonyolítása. Az 50 százalékos előleget most már mi kezeljük. Októberben és novemberben részt vettünk ' az egységek között meghirdetett betét- gyűjtési versenyen. 1983-ban ez idő tájt 1,5 millió forinttal növeltük a betétállományunkat. A mostaniró] még nem lehetnek adataink, de január óta összesen 3,5 millió forinttal gyarapodott a nálunk elhelyezett betétek összege, A lakossági kölcsönigényeket ki tudtuk, illetve ki tudjuk elégíteni. Tavaly 529 esetben 5,9 millió forintot folyósítottunk tagjainknak. A kölcsönök közü] a legjelentősebb tételt a termelési kölcsönök tették ki. Az egység vezetője a továbbiakban az úgynevezett alaptevékenységen kívüli tevékenységükről, a különböző szolgáltatásaikról beszélt. Elmondta, hogy a Gyulai Húskombináttal és a nagy- kamarási termelőszövetkezettel megállapodást kötöttek a háztáji gazdaságokból felvásárolt sertések és szarvasmarhák ellenértékének kifizetésére. Az almás- kamarási termelők által leadott állatok értékét szintén ők számfejtik. A leszállított állatok után szeptember végéig több mint 23 millió forintot fizettek ki. Ezenkívül biztosításokat kötnek, totólottószelvényeket értékesítenek stb. Köböl Károlyné így fejezte be a beszámolóját; — Taglétszámunkat tavaly és idén is terven felül növeltük. Egységünk kapcsolata a helyi gazdasági és társadalmi szervekkel jó. A helyi párt és tanács vezetői rendszeresen igénylik az egységünk munkájáról szóló tájékoztatást. A -beszámolót követő vitát Nagy Pál, a takarékszövetkezet elnöke összegezte. Nem volt nehéz dolga, a haBottak és a tapasztaltak egyaránt bizonyították, hogy az egység három dolgozója jó munkát végez. Az igazgatóság egyik tagja, Mellár Pál végezetül a következőket mondotta: — Szövetkezetünknél mindenki ismeri a prémium feltételeit. De ]esz-e annyi pénzünk, hogy fizessünk az embereknek, ha teljesítik az elvárásokat? Mert az igaz, hogy a nyereség terven felüli növekedése, és az egyéb eredmények felerészben annak köszönhetők, hogy az itteni emberek nagyon_ sokat dolgoznak, nem fecsérelik el a pénzt, hanem takarékos- kodnak. De az is igaz, hogy a dolgozóktól csak akkor követelhetünk a mainál precízebb munkát, ha látják a jó munka pénzben kifejezett eredményét, ha elégedettek. Az elnök megerősítette, hogy lesz pénz. Ha a dolgozókra lebontott feladatokat maximálisan teljesítik, akkor az éves fizetésük akár 15 százaléka év végén a borítékba kerül. wwwww Ezek az elvárások tükrözik a takarékszövetkezet előtt álló feladatokat, és ösztönzik a dolgozókat a minőségileg jobb munkára. Például a költségek minimálisra csökkentésére, a nyereség növelésére, a gyors, pontos ügyintézésre vagy a munkaidő jobb kihasználására. Pontosan tudják, hogy kinek mit kell tenni és ezért mi az ellenérték. így aligha csodálkozhatunk azon, hogy az igazgatósági ülésen egyetlen szó sem esett a munka- fegyelem lazaságáról, vagy éppen a dolgozók nemtörődömségéről. Lovász Sándor Világítás az iskolákban — korszerűsítési javaslatok A felmérések tapasztalatai szerint az általános iskolák hetven százalékában — mintegy két és fél ezer régi. tanintézetben — indokolt lenne a tantermek világításának korszerűsítése. Az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat a közelmúltban összegezte az iskolavilágítás modernizálásában, javításában elért hazai és külföldi eredményeket, hogy az így összegezhető javaslataival útmutatást adhasson a tantermek világítását fe'újító tanácsoknak. A külföldi és a hazai vizsgálatok ugyanis tanúsítják; a világítás hozzáértő korszerűsítése jelentősen javítja a tanulók és tanárok közérzetét, szellemi teljesítményét, az emlékező- és a koncentrálóképességet, a gondolkodás logikáját. A régi iskolákban többnyire opálgömbös lámpákkal világítanak, ezek fénye azonban gyengébb a szükségesnél, ráadásul gyakran kápráztatnak és zavaró árnyékokat vetnek. A tanteremvilágítás korszerűsítésére javasolt műszaki köveA Házi Jogtanácsadó legutoljára 1976 júniusában foglalkozott a baleseti ellátásra vonatkozó rendelkezésekkel. A lakosság jobb ellátása érdekében azóta számos új rendelkezés látott napvilágot. A munkajogi rendelkezések módosításával összefüggésben 1981. január 1-től kedvezően változtak a baleseti sérültekre és a foglalkozási betegségben szenvedőkre vonatkozó szabályok; baleseti táppénzként napi állagkeresetüket teljes egételményrendszer sarkalatos pontja, hogy az opálgömböket felváltó fénycsőlámpák összefüggő láncolatát a padsorok hosszanti tengelye fölé szereljék. így valamennyi pad egyenletes erősségű fényt kap, s nem alakulnak ki gyengébben megvilágított zónák, mint a keresztirányban elhelyezett fénycsőlámpák esetén. Fontos az is, hogy a táblák visszatükröződés nélküli megvilágításáról gondoskodjanak, és lényeges: a fénycsőlámpák közül csak a lemezlamellás típusokat használják. Ezek ugyanis nem vakítanak, mert a fénycsövek nem kerülhetnek a tanulók szemének látószögébe. A korábbi világítás-korszerűsítéseknél gyakran előfordult, hogy csupán az izzólámpákat váltották fel fénycsövekkel, az egyfázisú vezetékhálózatot azonban nem alakították át háromfázisúvá, így a fénycsövek bántóan vibráltak. A számítások szerint a megfelelő tanteremvilágításhoz 350 luxnyi, káprázat- mentes fényre van szükség, így több mint kétsizer anyszében megkaphatják, ha erre biztosítottként jogosultak. A Házi Jogtanácsadó októberi száma ismerteti a baleseti ellátásra jogosultak körét, az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát, majd a különféle ellátási fajtákkal kapcsolatos szabályokat, köztük a baleseti táppénzre, a baleseti járadékra, rokkantsági nyugdíjra, a baleseti özvegyi nyugdíjra, a végkielégítésre, az árvaellátásra. és a szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket. Foglalkozik továbbá a nyi fényt kaphatnak a tantermek, mint az elavult izzólámpás megoldással, s a villanyszámla is kevesebb' lesz, mert az energiatakarékos fénycsőlámpákkal felére csökken az áramfogyasztás. A világítás-korszerűsítés javasolt műszaki megoldásait a gyakorlatban is kipróbálták a Tolna megyei Du- r.akömlődön, Tolnán és Du- naföldváron, három régi, építészeti szempontból különböző — emeletes és földszintes, boltíves és lapos fö- démű, hosszabb és rövidebb tantermű — iskolában. A tapasztalatok kedvezőek. Az ellenőrző vizsgálatok során szerzett tapasztalatok felhasználásával kidolgozzák az iskolavilágításd rekonstrukciók műszaki és gazdasági követelményrendszerének végleges formáját. Ezt a jövő év elején tervezési útmutatóként megjelentetik, hogy a szakszerű fejlesztéshez segítséget nyújtsanak valamennyi érdekelt beruházónak, tervezőnek és kivitelezőnek. baleseti ellátás megállapításával és folyósításával, a jogalap nélkül felvett baleseti ellátásért fennálló felelősségre vonatkozó rendelkezések ismertetésével. Októberi száma közli a „Jogi esetek” augusztusi adásának teljes szövegét. Az Autó és jog rovat fogas kérdésre próbál választ adni: jár-e kártérítés a saját személygépkocsi hivatali használatának elmaradásáért? A Házi Jogtanácsadó kapható az újságárusoknál, előfizethető a postahivatalokban. n baleseti ellátásról
