Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

NÉPÚJSÁG 1984. október 30., kedd Magyar párt- és kormányküldöttség utazott nigériába Véget ért a X. országos békekonferencia Barabás Miklós, a,t Országos Béketanács újjáválasztott fő­titkára záróbeszédét mondja Maróthy Lászlónak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a budapesti pártbizott­ság első titkárának vezeté­sével párt- és kormánykül­döttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaságba, ahol részt vesz az algériai forradalom 30. év­fordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja Szikszay Béla államtitkár, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­Az országgyűlés kulturális bizottsága hétfői ülésén a Művelődési Minisztérium két előterjesztését vitatta meg: az egyik a közművelő­dés új feladatairól és fejlesz­tésének irányairól készült, a másik a pedagógusképzés helyzetéről és jövőbeni prog­ramjáról szólt. Övári Miklósnak, a bizottság elnö­kének megnyitóját követő­en Ritkái Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést a közművelődés helyzetét fel­táró dokumentumhoz. Töb­bek között elmondta, hogy a közművelődési tanácskozás nyomán a kérdéskör a tár­sadalmi érdeklődés közép­pontjába került. A közmű­velődés fejlesztése csakis tár­sadalmi és gazdasági össze­függések figyelembevételé­vel tervezhető; az előrehala­dás nagymértékben függ at­tól. hogy a gyakorlatban mennyire érvényesül e fo­lyamatok kölcsönhatása. A vitában a hozzászólók több oldalról elemezték a jelentést. A vita középpont­jában az iskola és a közmű­velődés kapcsolata állt. Töb­ben sürgették az oktatási és a közművelődési intézmé­nyek integrációs folyamatá­nak felgyorsítását. A vitá­ban felszólaló Köpeczi Béla művelődési miniszter felhív­ta a figyelmet arra. hogy az integrációt másként kell kezelni a kis településeken, ahol a körülmények ezt szin­te párancsolóan előírják, és másként a nagyobb városok­ban. ahol eltérőek a helyi adottságok. Óvári Miklós a vita ösz- szegzéseként hangsúlyozta, hogy a kulturális igények ki­elégítése során nem elég egyszerűen csak ,,kiszolgálni” hoz kapcsolódó ifjúsági rendez- vényen a budapesti orvostudo­mányi egyetem aulájában októ­ber 26-án megrendezett béke­centrumon minden megye fia­taljai egy-egy kis standot és a színpadon néhány percet kaptak bemutatkozási lehetőségül. Me­gyénket a KISZ megyei bizott­sága szervezésében 130 fiatal képviselte a fórumon; az októ­ber 6-i békéscsabai CB-s vetél­kedőn győztes 611. számú Szak­munkásképző Iskola 45 diákja, továbbá szarvasi és gyomaend- rődi dolgozó fiatalok, valamint a szeptember 22-í battonyai és az október 6-1 békéscsabai Ifjú­sági program szervezői. nőké, Gyürke József, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Havasi Béla, hazánk algíri nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga Péter, az MSZMP KB tagja, a KB osz- tályvezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Mo­hammed Mechati, Algéria budapesti nagykövete. a szükségleteket, hanem igé­nyeket is kell támasztani, s erről a közművelődésnek nem szabad lemondania. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az értékek és az igé­nyek változása csak hosz- szabb távon valósulhat meg. A kulturális bizottság má­sodik napirendi pontként Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes előter­jesztésében a pedagóguskép­zés helyzetéről és feladatai­ról tanácskozott. Az elmúlt 15 évben a pedagógusok lét­száma 97 ezerről 150 ezerre nőtt. Ennek ellenére a nem kellően átgondolt korábbi oktatáspolitikai döntések, a pedagógusképzés intézmény­hálózat-bővítésének elhúzó­dása miatt jelenleg pedagő- gushiány van. A képesítés nélküli nevelők aránya ugyan csökkent, de még min­dig magas, s csak az évtized második felétől számolha­tunk a helyzet javulásával. A vita során többen hang­súlyozták: alapvetően a pén­zen múlik a program végre­hajtása. Elhangzott, hogy a képesítés nélküli pedagógu­sok helyett a jövőben egyre inkább a már nyugdíjba vo­nult nevelőket kellene fog­lalkoztatni. A vitát Baráth Endre, a kulturális bizottság titkára foglalta össze. Az országgyű­lés kulturális bizottsága mindkét előterjesztést elfo­gadta, az észrevételeket pe­dig továbbítják a miniszté­riumnak. A két napirendi pont vitá­jában felszólalt még Hor­váth Miklós, Vas megyei. Gárdái Zoltánná Komárom megyei, Király István buda­pesti, Káli Ferenc Fejér me­gyei, Varga Zsigmond Bé­kés megyei és Győri Imre Csongrádi megyei képviselő. Elismerésre méltóan sikerült a békésiek bemutatkozása a békefórumon. Árusították a magukkal vitt képeslapot, sike­res műsort adott a gyulai Kö­rös táncegyüttes, a megyében tervezett és használt békeemblé­mával ellátott léggömböket osz­togattak, s a békecentrumba látogató nőket, mint az élet továbbvivőit, egy-egy szál vi­rággal ajándékozták meg. Ugyancsak kaphattak tőlük a békecentrum látogatói cikk­gyűjteményt, amely a megyénk­ben a békemozgatommal kap­csolatos hírekről, eseményekről szóló Írásokat tartalmazta. UNESCO­főtitkárok találkozója Az európai országokban működő UNESCO-bizottsá- gok főtitkárainak VI. talál­kozója kezdődött hétfőn Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A kon­ferencián részt vesz John Kabore, az UNESCO főigaz­gató-helyettese is. A tanácskozást, amelyre 29 európai tagország küldte el képviselőjét, Nagy Péter akadémikus, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg. A négynapos találkozó egyik fő feladata, hogy elő­készítse az európai országok nemzeti UNESCO-bizottsá- gaina'k jövő évi görögorszá­gi tanácskozását. Részletesen megvitatják 'a bizottságok közötti együttműködésének kérdéseit, valamint az okta­tó-nevelő és a tudományos kutatómunka összehangolá­sát. Beszámolnak a főtitká­rok arról is, hogy nemzeti bizottságuk mit tett a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési záróokmány ajánlásainak megvalósításá­ért. A tanácskozás csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával ér véget. Hitelszerződés Hitelszerződést írtak alá hétfőn Özdon az Állami Fej­lesztési Bank és az Ózdi Ko­hászati Üzemek képviselői. Ennek értelmében a bank 235,5 millió forint hitelt nyújt az ÖKÜ-nek a Korf- féle acélgyártási eljárás be­vezetésére, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben 1980 decemberében kezdték el a kísérleteket a Kori-eljárással, amelynek a licencét Brazíliából vásárol­ták meg. A kísérletek ered­ményei megfeleltek a vára­kozásoknak; az új eljárással .jelentős többlettermelést, anyag- és energiamegtakarí­tást értek el. Egy tonna acél előállítása hatvannégy fo­rinttal kevesebbe került, mint az eddig alkalmazott eljárással. Készülődés a vetélkedőre November 9-én, pénteken este 8 órakor az 1-es mű­sorban új televíziós vetélke­dő kezdődik: a Szivárvány. Nyolc magyar város: Pécs, Győr, Zalaegerszeg, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Sze­ged és Békéscsaba csapatai mérik össze tudásukat. A játékos vetélkedő az el­múlt negyven év kulturális eredményeiről faggatja a versenyzőket. Az első forduló után kéthetenként követ­keznek újabb fordulók; 'Bé­késcsabára december 21-én kerül sor. A sorsolás Szeged­del párosította össze a csa­baiakat. Azt is kisorsolták, hogy melyik város melyik tíz évet kell, hogy ismerje az első alkalommal. A Bé­késcsaba—Szeged összecsa­pás kérdései az utolsó tíz évre vonatkoznak. Tegnap délután a békés­csabai Városi Tanácson tá­jékoztatta a megjelent csa­patokat Roska Katalin, a te­levízió szerkesztője és Cse- pelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője. Az irodalom, a képző­művészet, a zene, a színház, a film és a televízió elmúlt tíz évének legjelentősebb eseményeit, irányzatait és összefüggéseit dolgozzák fel a kérdések. A vetélkedőt Vágó István vezeti, a csabai csapat riportere Berkes Zsu­zsa. Feladatokat kaphat a televízió előtt otthon ülő kö­zönség is, úgyhogy a sikeres szereplés érdekében széles körű összefogásra lesz szük­ség. A verseny győztesének dí­ja egy köztéri szobor. ü. T, (Folytatás az 1. oldalról) — hangzott el azon a saj­tóértekezleten, amelyet a Béke-világtanács küldöttsé­ge — Romes Csandra, a Bé­ke-világtanács elnöke, James Lamond, brit mun­káspárti parlamenti képvi­selő, a Brit Békegyűlés el­nöke, John Hanley Morgan tiszteletes, a kanadai béke- kongresszus elnöke, a BVT alelnökei és Marcelino Jaén, a panamai elnök tanácsadó­ja, a BVT elnökségi tagja — tartott a kongresszus szín­helyén. * * * Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára találkozott Romes Csandrával, a Béke-világ­tanács elnökével, aki a BVT- nek a X. országos békekon­ferencián részt vett küldött­ségét vezette. Megbeszélést folytattak a nemzetközi bé­kemozgalom időszerű kér­déseiről és a magyar (Telefotó) mozgalom további részvéte­léről a háborúellenes erő­feszítésekben. flz országos békekonferencia állásfoglalása A békéért érzett felelősség és cselekvési készség jegyében tanácskozott a X. orszá­gos békekonferencia. Megállapította, hogy a magyar békemozgalom, amely hazánk érdekeit, az emberiség egyetemes ügyét szolgálja, alapvetően teljesíti feladatát; hozzájárul ahhoz, hogy népünk meggyőző­en adjon hangot békeakaratának, cseleked­jen a béke védelmében és erősítéséért — rögzíti bevezetőben az állásfoglalás, majd így folytatódik: A konferencia úgy ítélte meg, hogy a magyar békemozgalom az új követelmé­nyekhez igazodva megújul.' Tevékenységé­ben nagyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát kifejező kezdemé­nyezések, visszaszorulóban vannak a for­mális elemek. Ezáltal programjai, meg­mozdulásai tartalmasabbak, színesebbek, vonzóbbak lettek, hasznos eszmecserékre, élénk vitákra adtak alkalmat, erősödött mozgalmi jellegük. Bővült a mozgalom társadalmi bázisa, növekedett befolyása. Békemozgalmunk a IX. magyar béke­kongresszus óta eltelt hat évben is hozzá­járult a béke erőinek világméretű össze­fogásához. Őszinte, nyílt párbeszédet, épí­tő szándékú vitát folytatott minden olyan külföldi, elsősorban európai szervezettel, amely erre készséget mutatott. Az országos konferencia küldöttei meg­emlékeztek a béke-világmozgalom elindu­lásának 35. évfordulójáról, tisztelettel kö­szöntötték a mozgalom alapító tagjait. Nagyra értékelték, hogy napjainkra jelen­tős politikai erővé vált a békeszerető em­berek világméretű összefogása. A nemzetközi helyzet jellemzőiről szólva a dokumentum rámutat: A magyar békemozgalomnak ma szembe kell néznie a nemzetközi feszültség, a fegy­verkezési verseny növekedéséből, a mind több tömegpusztító eszköz megjelenéséből fakadó súlyos problémákkal. Ä tőkés vi­lág — mindenekelőtt az Egyesült Államok —■ szélsőségesen reakciós körei a történel­mileg kialakult erőegyensúly megbontásá­ra törekedve tovább fokozzák, és egyre újabb területekre terjesztik ki a fegyver­kezési hajszát. Az amerikai középhatósu­garú nukleáris eszközök nyugat-európai te­lepítésének megkezdése lehetetlenné tette a tárgyalások folytatását a stratégiai, illet­ve a hadszíntéri nukleáris fegyverek kor­látozásáról, tovább élezte a nemzetközi fe­szültséget, rontotta a nemzetközi légkört. A szocializmust építő magyar nép biz­tonságban kíván élni. Vívmányait féltve érthető aggodalommal figyeli a nemzetközi eseményeket. A mai világhelyzetben a mozgalom legfontosabb feladata, hogy hoz­zájáruljon olyan nemzetközi légkör meg­teremtéséhez, amelyben a leszerelést elő- mőzdító tárgyalások újrakezdődhetnek, po­zitív eredményre vezethetnek. Az országos békekonferencia meggyőző­déssel vallja: korunkban a világháború el­kerülhető, a béke megőrzése elérhető cél, érte élni, dolgozni, harcolni érdemes, vala­mennyiünk kötelessége — hangsúlyozza az állásfoglalás. Ezt követően a dokumentum felszabadu­lásunk. s a fasizmus felett aratott győze­lem közelgő 40. évfordulójára, a történel­mi utunk tanulságaira, az elmúlt négy év­tized társadalomépítő erőfeszítéseire emlé­keztet, majd a feladatokat számba véve leszögezi: A magyar békemozgalom munkájának középpontjában változatlanul az a törekvés áll, hogy népünk békeakaratát kifejezve, a társadalom minden rétegét mozgósítva alkotó módon járuljon hozzá hazánk bé- kepölítikájának formálásához és megvaló­sításához. Legyen tevékeny részese azok­nak a nemzeti és nemzetközi társadalmi flz országgyűlés kulturális bizottságának ülése Bemutatkozás a békecentrumban Az országos békekonfercnciá­béke­erőknek, amelyek a béke védelméért, a biztonság megszilárdításáért küzdenek. Se­gítse a Béke-világtanács tevékenységét, tö­megkapcsolatainak bővítését. Céljai eléré­se érdekében törekedjen széles együttmű­ködésre, nyílt párbeszédre Európa minden reálisan gondolkodó és cselekvő mozgal­mával, személyiségével, hogy együtt ér­jük el a fő célt: a világbéke megőrzését és megszilárdítását, földrészünk megszabadí­tását a nukleáris fegyverektől. A mozgalom híve és szószólója a lesze­relésnek, elsősorban a nukleáris leszerelés­nek, mert fontosnak tartja, hogy megálljon a fegyverkezési hajsza, és a katonai erő- egyensúly a fegyverzet mind alacsonyabb szintjén maradjon fenn — folytatódik a dokumentum. — A mozgalom támogatja hazánk külpolitikáját, a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeménye­zéseit, az ENSZ erőfeszítéseit. Várakozás­sal tekint az 1986-ra meghirdetett nem­zetközi békeév elé, amelyre gazdag progra­mot készít. Elő kívánja segíteni a helsinki záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósítását, amelynek menetében je­lentős esemény lesz a fővárosunkban 1985 őszén összeülő európai kulturális fórum. A magyar békemozgalom szolidaritást vállal Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peivel, minden földrész haladó erőivel, amelyek eltökélték, hogy országaikat meg­szabadítják a gyarmatosítás súlyos örök­ségétől, a neokolonializmustól, a diktatóri­kus elnyomástól, az imperialista beavatko­zástól, és a szabad, független fejlődés, az emberi élet útján haladnak. A továbbiakban az állásfoglalás kifejti: a mozgalom a béke szeretetéből táplálko­zó népi-nemzeti egység egyik alkotóeleme és erősítő tényezője. Ezért is szélesíti együttműködését a Hazafias Népfronttal, más társadalmi mozgalmakkal és tömeg­szervezetekkel. Törekszik arra, hogy a munkásság és a szövetkezeti parasztság mind szélesebb tömegei vegyenek részt a békemunkában. Tovább építi, mélyíti kap­csolatait a tudósokkal, írókkal, művészek­kel, pedagógusokkal, orvosokkal, az értel­miség minden rétegével, s igyekszik cse­lekvési körébe vonzani társadalmunk ki­emelkedő személyiségeit. Mindinkább be­vonja munkájában a hazánkban élő nem­zetiségieket. Támogatja a helyi békemoz­galmi közösségek, öntevékeny csoportok létrehozását az üzemekben, a szövetkeze­tekben, a hivatalokban, a kulturális, az oktatási, a tudományos és az egészség- ügyi intézményekben, a különböző foglal­kozási ágak körében. A békemozgalom elő­segíti, hogy a fiatalok a jövőben még ak­tívabban vegyenek részt munkájában. A "béke a különböző világnézetű embe­rek egyetemes ügye. Ezt jól tükrözi, hogy a magyar egyházak és vallásfelekezetek felelősséget éreznek és vállalnak a hazá­ért, az emberiségért. Tevékenységük a jö­vőben is értékes hozzájárulás lesz a közös ügyhöz: az élet és a béke védelméhez. A dokumentum a tennivalókról szólva egyebek között kiemeli: a magyar béke­mozgalom feladatai közül a legfontosabb­nak azt tartja, hogy munkájának tartalma álljon összhangban nemzeti célkitűzése- inkkal és nemzetközi elkötelezettségünk­kel, érvelése meggyőző, stílusa vonzó le­gyen, módszerei és eszközei pedig segítsék elő, hogy minél szélesebb körhöz eljutva az emberek értelmére és érzelmére egy­aránt hatni tudjon. Az országos békekonferencia állásfogla­lásában végezetül felhívással fordul min­den honfitársunkhoz; tegyünk meg min­dent nemzeti boldogulásunkért, szocialista hazánkért, a békéért!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents