Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

NÉPÚJSÁG 1984, október 25„ csütörtök Tanulmányok, portrék, szomszédolás és más érdekes írások a Békési Élet 1984/4. számában Békés József A legbátrabb gyáva című mesejátékának bemu­tatóját tartotta október 24-én, tegnap délután a Békés me­gyei Jókai Színház Békéscsabán. A darab rendezője Sík Fe­renc érdemes művész — mint vendég. Képünkön: egy jelenet a darabból Fotó: Veress Erzsi Megállapodás a rádióamatőr-műholdak fejlesztéséről A szocialista országok rá- dióamatőr-műholdfejlesztési munkabizottsága miskolcta­polcai tanácskozásának má­sodik napján, tegnap a részt vevő tagországok — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — küldöttségei megál­lapodtak az 1988-ban közö­sen pályára bocsátandó rá­dióamatőr-műhold részegysé­geinek gyártásáról, a költsé­gek elosztásáról, és aláírták a záródokumentumot. Miskolctapolcán ülésezett a „Győzelem 39” elnevezésű URH-rádiós forgalmi ver­seny nemzetközi bírálóbi­zottsága is. A szocialista or­szágok rádióamatőreinek évente megrendezett legran­gosabb versenyére az idén júliusban Kecskeméten ke­rült sor. A nemzetközi tanácskozás ma Budapesten, az MHSZ országos központjában feje­ződik be. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a TIT Békés megyei szervezete kiadásában megjelenő Békési Élet ez évi negyedik számá­ban a tanulmány rovat me­gyénk felszabadulásának -40. évfordulójára emlékezik. Itt jelent meg Soós Tibor írása, melyben az 1944—45-ös vá­lasztásokról ír, Szabó János élményszerű tudósítása Dé- vaványa felszabadulásáról és új életének első hónapjairól. A rovat harmadik tanulmá­nyának szerzője Köteles La­jos, aki az oktatásügy és a demokratikus átalakulás kezdeteit (1944—1947) hozza olvasóközeibe, híven tükröz­ve a korszak elképzeléseit a demokratikus iskoláról és a nevelés szelleméről, megál­lapítva, hogy: „A népi de­mokratikus úton történő elő­rehaladás lehetővé tette az oktatásügy teljes és mélyre­ható demokratizálódását, korszerű oktatási rendszer létrehozását, a kulturális forradalom kibontakozását.” Négy jeles személyiségről olvashatnak ezután a Békési Élet kedvelői. Elsőnek Tóth Lajos írását, mely Tessedik Sámuel nézeteit összegzi a szőlőtermesztésről, Dedinsz- ky Gyula pedig Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítőt mutatja be. Szabó Ferenc Táncsics • idejébe viszi el ol­vasóját, portrét rajzolva Kertész Györgyről, Táncsics orosházi harcostársáról, a népi ellenzék vezetőjéről. A negyedik jeles egyéniség Or- lai Petrich Soma festőmű­vész, akiről Szíj Béla teszi közzé cikkét. A folyóirat további rova­taiban Vasvári Mihály ír a kétegyházi mezőgazdasági gépgyűjteményről, szomszé­dolásként pedig Koszorús Oszkár látogatott el Kiskun­halasra, ahol a várostörté­neti kutatással és a helyis­mereti bibliográfiai munká­val ismerkedett, írásában ta­pasztalatait teszi közzé. Ez­úttal is gazdag anyaggal szolgál a Békési Élet Té­nyek, dokumentumok, emlé­kek című rovata. Olvasha­tunk itt a gyulai Dózsa György Népi Kollégium ne­velő munkájáról (Farkas Mátyás), az orosházi nőszö­vetségről (Verasztó Antal), a Békés megyei gazdasági munkaközösségekről (Blahut Lajos). Ebben a rovatban je­lent meg Vas Márta Egy ré­gi bolt az öregfaluban cí­mű visszaemlékezése, mely az 1945 előtti Gádorosra ka­lauzolja az olvasót, és meg­ragadó képet fest a régi, családi bolt történetéről. A Szemle rovat egyik fi­gyelemre méltó írását Krupa András adta közre, Tízéves a Folklór Archívum címmel. A folyóirat 1984 4. számát ezúttal is a Hírek és a Bib­liográfia rovat zárja, (s—n) II tanács munkája a békéscsabai szakmaközi bizottság napirendjén A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának békés­csabai szakmaközi bizottsága kedden délután a városi ta­nács épületében tartotta meg — a közigazgatási intézmény vendégeként — ülését. A testület először Sasala János tanácselnöknek a tájékozta­tóját hallgatta meg a me­gyeszékhely várható VII. öt­éves tervi fejlesztésének el­képzeléseiről. A bizottság tagjai hozzászólásaikban megállapították, hogy a köz­ponti szabályozók megjelené­sének késései igen jelentő­sen akadályozzák a terve­zést, annak előkészítését. Többen kifogásolták, hogy az illetékes intézmények és szervezetek a lehetőségeik­hez képest nagyon keveset tesznek a város köztisztasá­gának biztosításáért. A testületi ülés második témája szintén a városi ta­nács munkájának egyik újabb, a lakossági ügyinté­zést segítő területe volt: tá­jékoztatót kaptak a megje­lentek az egy esztendeje mű­ködő ügyfélszolgálati iroda feladatairól, működéséről, valamint a jogsegélyszolgá­latok tevékenységéről. Az igen hosszúra nyúlt bi­zottsági ülés a munkahelyi művelődés helyzetéről igen átfogó, alapos és részletesen kidolgozott jelentést is ka­pott. Békéscsabán a munka­helyi közművelődés színvo­nala sok tekintetben jelentő­sen meghaladja az országos átlagot. A 67, száz dolgozó­nál többet foglalkoztató, munkahelyeknek azonban rendkívül eltérőek az adott­ságaik. Több helyütt még a legelemibb feltételeket sem tudják biztosítani, másutt pedig a mostoha technikai­gazdasági körülmények elle­nére is a termelést segítő, igen pezsgő közművelődési életet szerveznek a dolgo­zóknak. A városban 28 vál­lalatnál és intézménynél működik a művelődési bi­zottság: lényegesen több he­lyen, mint ahogyan azt a jogszabály előírja. Ennek oka a helyi vezetők szemléleté­nek kedvező irányú változá­sában keresendő. A városi tanács művelődésügyi osztá­lya három szakaszból álló fejlesztési tervet is kidolgo­zott, amely a munkahelyi művelődés tartalmasságának elmélyítését, a vállalati és állami közművelődés kap­csolatának biztosítását, a he­lyi ellentétek elsimítását is tevékenyen szolgálja. A magára túlzottan is nagy terheket vállaló városi szak­maközi bizottság ülése beje­lentésekkel ért véget. (N. L.) Egy szobor megújul Képeink tanúsága szerint tegnap Békéscsabán a Kos­suth téren nagy esemény zajlott. Jó néhányan állták körbe csodálkozva a szobrot, melyet leemeltek talapzatá­ról, megtisztítottak és ragyo­gó tisztán visszaállították a megerősített talapzatára. A cseppet sem könnyű felada­tot a Békéscsabai Temetke­zési Vállalat dolgozói teljesí­tették a városi tanács meg­bízásából, mivel az idők fo­lyamán alaposan megrongá­lódott az alap Fotó: Veress Erzsi Hivja a 33-43-22-es telefonszámot! Október 26-án, pénteken a Kossuth adón 19.15-kor ismét jelentkezik a „Hívja a 33- 43-22-es telefonszámot!” cí­mű műsor, amelynek vendé­ge Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter lesz. A műsorvezető Wisinger István, a szerkesz­tő László György. A hallga­tók kérdéseiket az adás napján 8-tól 12 óráig, illet­ve 17 órától az adás végéig tehetik fel. Növényvédelmi előrejelzés A legutóbbi hetekben or­szágszerte kedvezővé vált a talaj nedvességtartalma, s ez a szeptemberihez képest örvendetes változás. Ennek növényvédelmi szempontból is nagy a jelentősége, hiszen a kártevők, a kiskertekben főleg a pajorok, fokozatosan visszatérnek a talaj felső rétegébe, s az őszi fagyok beköszöntéséig, tehát való­színűleg még legalább egy­másfél hónapig ott is ma­radnak. Ezért a MÉM. Növényvé­delmi és Agrokémiai' Köz­pontja a korábbiakhoz ké­pest azt javasolja, hogy a kiskerttulajdonosok se ha­lasszák tavaszra a kártevők felderítését, és az ellenük való védekezést. Ahol lehet­séges, most, ősszel végezzék el a szükséges talajfertőlle- nítést. Erre most nagyon kedvezőek a lehetőségek. Az őszi munka egyébként is több szempontból előnyös. A mos időszerű munkával, a gyökérzöldségek felszedésé­vel ugyanis közvetlenül ész­lelhető a talajlakó kártevők okozta rágás, vagyis a fertő­zés. A kert felásása így egy­részt felszínre hozza a kár­tevőket, másrészt nagyon al­kalmas a talajfertőtlenítő szerek bedolgozására. Ugyan­akkor az őszi fertőtlenítés után hosszabb idő jut a vé­dőszerek hatásának kifejté­sére, s így biztosabb védel­met kapunk. Magyar kitüntetés cseh kiadóknak Öreg táncosok klubja a megye­székhelyen A Békés megyei Művelő­dési Központ és az „Örökös Kiváló Együttes” címmel ki­tüntetett, „Arany I.” kategó­riájú minősítést elért békés­csabai Balassi Néptáncegyüt­tes egy régi óhajnak tesz eleget az öreg táncosok klubjának életre hívásával. Az alakuló összejövetel ok­tóber 26-án, pénteken dél­után 6 órakor lesz az együt­tes próbatermében, melyre a volt „balassisokat” hívták meg. A most születő klub tag­jai kéthetenként gyűlnek majd össze, 18-tól 22 óráig. Előadásokat hallgatnak, film­vetítésen vesznék részt, jut idő a hímzésre, sőt a kártyá­zásra is. Mindezek mellett, a fő program — természetesen — a közös táncolás lesz. A talpalávalóról a Rába zene­kar gondoskodik. S ha vala­kinek egyéb ötlete támad, el­mondhatja a pénteki, ala­kuló megbeszélésen. Halálfejes méztolvajok Halálfejes lepkék dézsmálják a baranyai kaptárak őszi-téli mézkészletét. A nagyméretű lepkék, amelyek a hátukon le­vő, halálfejre emlékeztető raj­zolatról kapták nevüket, mosta­nában párzanak. s ilyenkor nagy az étvágyuk. A mézhez rendkívüli ravaszsággal jutnak hozzá. Hogy a rrtéhek el ne pusztítsák őket, amikor a kap­tárba behatolnak, olyan hangot hallatnak, mint a méhanya. A csel rendszerint beválik, a mé­hek nem támadják meg őket. Sokszor azonban telhetetlen mo­hóságukban annyi mézet szipó- káznak ki a sejtekből, hogy a testük felpuffad, és nem tudnak kijönni a szűk léputcából. sír­ni kezdenek, mire a méhek rá­jönnek a turpisságra, megölik őket és kidobják a kaptárból. A méhészek ráakadtak olyan ha­lálfejes lepkékre is, amelyek épségben kijutottak a szabadba, de annyira tele voltak mézzel, hogy repülni nem, csak mászni tudtak. Akkorára dagadt a tör­zsük, mint egy felnőtt ember hüvelykujja. A méhészek úgy védekeznek a - szárnyas mézrab­lók ellen, hogy szűkítőt he­lyeznek el a kaptárak bejára­táról, és azon csak a méhek férnek át. A klasszikus és mai ma­gyar szépirodalmi, valamint társadalomtudományi művek kiadásával a két nép köze­ledését és egymás jobb meg­ismerését szolgáló tevékeny­ségért a magyar művelődési miniszter a Szocialista Kul­túráért kitüntetést adomá­nyozta a prágai Odeon szép- irodalmi és a Svoboda poli­Az idén több nyelvvizsga­előkészítő tanfolyamot kez­dett a TIT békéscsabai vá­rosi szervezete, mint az el­múlt évadban. Két angol, egy német és egy orosz csoportot indítottak a megyeszékhe­lyen. A városkörnyék közsé­geiben is növekvő érdeklődés tapasztalható a nyelvtanulás iránt. A kondorosi Egyesült Tsz-ben és a mezőberényi művelődési házban szervez­tek a közelmúltban nyelv­tanfolyamot. Több üzemben, intézménynél fordítanak gon­dot az idegen nyelvi képzés­re: az AGROBER-nél és a békéscsabai városi kórház­ban angolul, a Kner Nyom­Egy országos versenyen — ahol értelemszerűen a leg­jobbak állnak „starthoz” — másodiknak lenni tiszteletet parancsoló teljesítmény. Nos, ilyen eredménnyel térhetett haza Budapestről a közel­múltban az önkiszolgáló bol­tikai könyvkiadónak. A két kiadó az elmúlt tizenöt év­ben összesen több mint öt­ven magyar művet jelente­tett meg több százezer péf- dányban cseh fordításban. Az elismerő kitüntetést szer­dán Kovács Béla nagykövet adta át a két kiadóvállalat igazgatójának. dában angolul és németül ta­nulnak a dolgozók. Az isko­lákban az elmúlt évhez ha­sonlóan szervezték meg az idegen nyelvi tanfolyamokat. A már megkezdett nyelv- tanfolyamok mellett szerve­zés alatt áll néhány szakmai képző, továbbképző jellegű tanfolyam is a TIT városi szervezeténél. A műszaki­rajz- és a Commador ’64. számítógépes tanfolyamra — amelyet a SZÜV-vel közösen szerveznek — még várják a jelentkezőket. Az egyetemi és főiskolai előkészítők szerve­zését novemberben fejezik be. ti pénztárosok országos ver­senyéről az egyik csapat ké­pünkön látható négy tagja. Forgács Erika (Gyomaend- rőd), Varga Tiborné (Oros­háza), Kálmánná Kasza Má­ria (Mezőkovácsháza), Mu­rányi Lászlóné (Orosháza) a főid értékeléséről tárgyaltak A Minisztertanács 1979- ben hozott határozatot arról, hogy korszerű, tudományos módszerekkel kell elkészíte­ni a mezőgazdaság üzemei­ben a termőföldek értékelé­sét. A több eves munka leg­fontosabb szakasza, a talaj mintavételezése befejeződött Békés megyében. Orosházán, az Űj Élet Tsz-ben tegnap, szerdán az eddigi tapasztalatokról tár­gyaltak, azokat összegezték a megyei tsz-szövetség rende­zésében a szakemberek. Jan- tyik Péter, a TESZÖV fő­munkatársa rövid ismertetést adott a megye mezőgazdasá­gi üzemeiben folyó mintate­res földértékelés helyzetéről. Ezt követően Tornyi László körzeti felügyelő tartott részletes, ábrákkal illuszt­rált előadást a Békés me­gyei sajátosságokról. A tanácskozáson a nagy­üzemek képviselői is el­mondták észrevételeiket, ja­vaslataikat. versenyzők ugyanis az ipar­cikkszakmában versenyző pénztárosok között lettek or­szágos másodikok. Őket és Király Sándort, a Békés me­gyei versenyzők szakmai ve­zetőjét mutatjuk be a képen. Kép, szöveg: Balkus Imre Több nyelvtanfolyam v. I. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents