Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20., szombat o r Balogh Sándorné tanácselnök-helyettes beszélt Dévaványa műltjáról, jelenéről és a jövő terveiről. Mellette Szűcs Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára Látogatás a túzokrezervátumban. Középen Gazsi, a sztár-túzok, „akik" meglepő barátsággal fogadta a Köröstáj-nap résztvevőit. A szép, nagy testű madár produkcióit sokan lefoto- grafálták Köröstáj-nap Dévaványán azt elemezte, mi a teendő, hogy a filmben (a valós életből) feltárt hibák megszűnjenek, legalábbis hatásuk mérséklődjön. Filadelfi Mihály költő, az Űj Aurora főszerkesztője a filmek és a társadalom életének nagyobb összefüggéseire mutatott rá, .majd a művészetek és a politika kapcsolatáról szólt, több oldalról is felvázolva a művészetek helyét. feladatkörét. Az eszmecsere újból bizonyította. hogy kulturális mellékletünk munkatársai élénken figyelik a társadalom eseményeit, mozgását, érzékenyek a művészeti élet különböző változásaira, követik a felelősség, a morális indítékok legkülönbözőDb megnyilvánulásait, és nemcsak írásaikkal, alkotásaikkal vállalnak szerepet az emberért való állandó jobbítás feladataiból. A vadászházban elköltött ebéd után a nap résztvevői kirándultak a közeli túzokrezervátumba, hivatalosabb nevén a tájvédelmi körzetbe, ahol Pálnik Ferenc, a körzet vezetője tájékoztatta vendégeit arról a tudományos és gyakorlati munkáról, melyet az utóbbi években végeztek. Elmondotta, hogy a túzok Európa egyik ritka, nagy testű madara, és az európai állománynak mintegy fele, 3 és fél ezer hazánkban él. A legnagyobb számban éppen itt, a Ványa és Ecsegfalva közötti pusztán. Különleges feladatuk a túzoktojások kiköltése és a felnevelt madarak visszaadása a természetnek. Három év alatt 258 túzok került ki a keltetőből, a túzokbölcsődéből, -óvodából és -iskolából a ványai pusztára, ahol háborítatlanul kezdhették meg önálló életüket. A tájékoztató után a körzet egyik rezervátumát is megtekintették a Köröstáj- nap vendégei, megismerkedve a barátkozó és Gazsi névre hallgató túzokkal, „aki” szívesen fogadta a sok érdeklődőt. Délután fél öt órakor a nagyközségi tanács folyosóján folytatódott a nap programja. Itt nyitotta meg Pap István, a Megyei Művelődési Központ* igazgatója a „Dé- vaványai rajzok" című grafikai tárlatot, bemutatva Csuta György, Görgényi Tamás és Nikula Györgyné tizenhét lapját, melyeken a nagyközség egy-egy jellegzetes helyszínét és a túzokrezervátumot örökítették meg. A kiállítás megnyitását követően került sor Balogh Sándorné, a tanács elnökhelyettesének fogadására, melyen részt vett Szűcs Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára is. Az elnökhelyettes részletesen ismertette Dévaványa múltját, jelenének kialakulását és a jövő terveit. Szólt a. mezőgazdaság eredményeiről, az ipari munkaalkalmak megteremtéséről, A barátságos meghívás október 16-án Dévaványára kalauzolta lapunk kulturális mellékletének munkatársait. költőket. írókat, képzőművészeket, helytörténeti kutatókat, népművelőket, könyvtárosokat. a meghívottakat. akik hosszú ideje tartalmas munkakapcsolatot alakítottak ki a Köröstájjal. A vendégszerető Dévaványán a helyi filmszínház előcsarnokában gyülekeztek a nap részvevői, hogy 10 órától megtekintsék Magyar József filmrendező négy új dokumentumfilmjét, a Neurózist. a Szavak nélkült. a Miért állnak? és a sajtókritikákban is nagy visszhangot kapott Mi büszke magyarok című alkotást. Mintegy nyolcvanan tapsollak a vetítés végén, sajnos, nem a meghívott rendezőnek. csak filmjeinek. Magyar József ugyanis négy díjat nyerve a nvugat-né- metországi Mannheim filmfesztiválján. a díjak átvétele miatt később érkezett haza, és Dévaványára már nem juthatott el. Távollétében Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője vállalkozott arra. hogy vitaindítóként elmondja szubjektív Véleményét, gondolatait, a látott filmekről. Magyar József művészi törekvéseiről. Bevezetőjének főbb gondolatai közül elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy ..ez a fajta dokumentarizmus a filmművészetben rendkívüli erővel hat a nézőre, vitára ingerel, tovább gondolásra késztet. Kétségtelen az is. hogy Magyar József szereti hazánkat, és amikor a hibák, a gondok kemény feltárásába fog, érte teszi, hogy jobbá lehessen körülöttünk az élet. jobbá az egész társadalom. Ezek a filmek — mondotta többek között — morális folyamatot indítanak el a nézőben arról, hogy felelősek vagyunk mindazokért a helyzetekért, melyeket a Neurózis, a Szavak nélkül és a másik két film is feltár." Érzékletes elemzése. előadásának világos gondolatisága — és természetesen elsősorban a négy bemutatott film — hasznos, sokoldalú vitát, eszmecserét váltott ki. Fülöp Béla, az orosházi gimnázium igazgatóhelyettese. esszéista arról beszélt, hogy Magyar filmjei indulatossá teszik az. embert, és nehezen szabadulhatunk döbbenetesen összeválogatott és vágott képsoraitól. „Az élet példái ezek — mondotta — olyan példák, melyek rendkívül fontosak a kis és nagy közösségek életében. Fontosak az iskolában, a családban, munkahelyeken. Közben azt is sugallják: mi a teendő, mi a tennivalónk?" Voll- muth Frigyes grafikus-rajztanár az elidegenedés előtérbe kerülésére 'figyelmeztetett a filmek által, és arra. amit a Mi büszke magyarok' nyíltan kimond (természetesen sajátos eszközeivel), hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben baj van a nemzeti tudattal, az emberek (a fiatalok) nagy része nem is ér- zi-tudja világosan mi az, és miért nélkülözhetetlen. Szénást Mihály festőművész, majd Görgényi Tamás rajztanár-festőművész szinten Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a „Dévaványai rajzok” című .grafikai kiállítást a tanácsháza folyosóján. A tárlaton Csuta György, Görgényi Tamás és Nikula Györgyné rajzai szerepeltek Pálnik Ferenc, a dévaványai tájvédelmi körzet vezetője ismertette vendégeivel a rezervátum történetét, tudományos és gyakorlati munkáját író-olvasó találkozó a dévaványai könyvtárban. A költők és írók műveiből Pálfy Margit színművésznő olvasott fel Fotó: Gál Edit a közoktatásról és a közművelődésről. Beszélt a nehézségekről, melyekkel ez a település a múltban is sokat küzdött, és jelenleg is jócskán adnak feladatot a nagyközség vezetőinek. A fogadáson elhangzott kérdésekre az elnökhelyettes és Szűcs Lajos válaszolt, aki külön szólt a dévaványaiak áldozatkészségéről, a társadalmi munka itteni magas rangjáról. A Köröstáj-nap résztvevői este író-olvasó találkozóra hívták a vendéglátó település irodalombarátait. A könyvtárban mintegy félszá- zan voltak a találkozón, melyen Sass Ervin, az est házigazdája beszélgetett az íróvendégekkel: Szúdy Gézával. Csoór Istvánnal. Filadelfi Mihállyal és Hegyesi Jánossal, akit a vendéglátók közelgő 85. születésnapja alkalmából virággal köszöntöttek. Az íróvendégek műveiből Pálfy Margit, a Jókai Színház művésznője olvasott fel. Ugyancsak jól sikerült találkozó volt a Csepel Autó és a háziipari szövetkezet munkásklubjában, ahol Fehér Mária, Kántor Zsolt, Tomka Mihály, Fülöp Béla, Udvaros Béla rendező tartott vitaindító előadást Magyar József filmjeinek vetítése után Somi Éva és Szente Béla volt a vendég, valamint az ecsegfalvi könyvtárban Sa- rusi Mihállyal, Baktat Faragó Józseffel és Ujházy Lászlóval. A ványai könyvtárban Szűcs Lajos zárta be a Kö- röstáj-nap eseménysorozatát és kívánt a vendégeknek további sikereket, tartalmas munkálkodást.
