Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

1984. október 20., szombat o r Balogh Sándorné tanácselnök-helyettes beszélt Dévaványa műltjáról, jelenéről és a jövő terveiről. Mellette Szűcs Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára Látogatás a túzokrezervátumban. Középen Gazsi, a sztár-túzok, „akik" meglepő barátsággal fogadta a Köröstáj-nap résztvevőit. A szép, nagy testű madár produkcióit sokan lefoto- grafálták Köröstáj-nap Dévaványán azt elemezte, mi a teendő, hogy a filmben (a valós életből) feltárt hibák meg­szűnjenek, legalábbis hatá­suk mérséklődjön. Filadelfi Mihály költő, az Űj Aurora főszerkesztője a filmek és a társadalom életének na­gyobb összefüggéseire mu­tatott rá, .majd a művésze­tek és a politika kapcsola­táról szólt, több oldalról is felvázolva a művészetek he­lyét. feladatkörét. Az eszmecsere újból bizo­nyította. hogy kulturális mellékletünk munkatársai élénken figyelik a társada­lom eseményeit, mozgását, érzékenyek a művészeti élet különböző változásaira, kö­vetik a felelősség, a morális indítékok legkülönbözőDb megnyilvánulásait, és nem­csak írásaikkal, alkotásaik­kal vállalnak szerepet az emberért való állandó job­bítás feladataiból. A vadászházban elköltött ebéd után a nap résztvevői kirándultak a közeli túzok­rezervátumba, hivatalosabb nevén a tájvédelmi körzetbe, ahol Pálnik Ferenc, a kör­zet vezetője tájékoztatta vendégeit arról a tudomá­nyos és gyakorlati munká­ról, melyet az utóbbi évek­ben végeztek. Elmondotta, hogy a túzok Európa egyik ritka, nagy testű madara, és az európai állománynak mintegy fele, 3 és fél ezer hazánkban él. A legnagyobb számban éppen itt, a Ványa és Ecsegfalva közötti pusz­tán. Különleges feladatuk a túzoktojások kiköltése és a felnevelt madarak vissza­adása a természetnek. Há­rom év alatt 258 túzok ke­rült ki a keltetőből, a túzok­bölcsődéből, -óvodából és -is­kolából a ványai pusztára, ahol háborítatlanul kezdhet­ték meg önálló életüket. A tájékoztató után a kör­zet egyik rezervátumát is megtekintették a Köröstáj- nap vendégei, megismerked­ve a barátkozó és Gazsi név­re hallgató túzokkal, „aki” szívesen fogadta a sok ér­deklődőt. Délután fél öt órakor a nagyközségi tanács folyosó­ján folytatódott a nap prog­ramja. Itt nyitotta meg Pap István, a Megyei Művelődé­si Központ* igazgatója a „Dé- vaványai rajzok" című gra­fikai tárlatot, bemutatva Csuta György, Görgényi Ta­más és Nikula Györgyné ti­zenhét lapját, melyeken a nagyközség egy-egy jellegze­tes helyszínét és a túzokre­zervátumot örökítették meg. A kiállítás megnyitását kö­vetően került sor Balogh Sándorné, a tanács elnökhe­lyettesének fogadására, me­lyen részt vett Szűcs Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára is. Az elnökhelyettes részletesen ismertette Déva­ványa múltját, jelenének ki­alakulását és a jövő terve­it. Szólt a. mezőgazdaság eredményeiről, az ipari mun­kaalkalmak megteremtéséről, A barátságos meghívás október 16-án Dévaványára kalauzolta lapunk kulturá­lis mellékletének munkatár­sait. költőket. írókat, képző­művészeket, helytörténeti kutatókat, népművelőket, könyvtárosokat. a meghí­vottakat. akik hosszú ideje tartalmas munkakapcsolatot alakítottak ki a Köröstájjal. A vendégszerető Dévavá­nyán a helyi filmszínház előcsarnokában gyülekeztek a nap részvevői, hogy 10 órától megtekintsék Magyar József filmrendező négy új dokumentumfilmjét, a Neu­rózist. a Szavak nélkült. a Miért állnak? és a sajtó­kritikákban is nagy vissz­hangot kapott Mi büszke magyarok című alkotást. Mintegy nyolcvanan tapsol­lak a vetítés végén, sajnos, nem a meghívott rendező­nek. csak filmjeinek. Ma­gyar József ugyanis négy díjat nyerve a nvugat-né- metországi Mannheim film­fesztiválján. a díjak átvéte­le miatt később érkezett ha­za, és Dévaványára már nem juthatott el. Távollété­ben Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője vállalko­zott arra. hogy vitaindító­ként elmondja szubjektív Véleményét, gondolatait, a látott filmekről. Magyar Jó­zsef művészi törekvéseiről. Bevezetőjének főbb gondo­latai közül elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy ..ez a fajta dokumentarizmus a filmművészetben rendkívü­li erővel hat a nézőre, vitá­ra ingerel, tovább gondolás­ra késztet. Kétségtelen az is. hogy Magyar József sze­reti hazánkat, és amikor a hibák, a gondok kemény fel­tárásába fog, érte teszi, hogy jobbá lehessen körü­löttünk az élet. jobbá az egész társadalom. Ezek a filmek — mondotta többek között — morális folyama­tot indítanak el a nézőben arról, hogy felelősek va­gyunk mindazokért a hely­zetekért, melyeket a Neuró­zis, a Szavak nélkül és a másik két film is feltár." Érzékletes elemzése. elő­adásának világos gondolati­sága — és természetesen elsősorban a négy bemuta­tott film — hasznos, sokol­dalú vitát, eszmecserét vál­tott ki. Fülöp Béla, az oros­házi gimnázium igazgató­helyettese. esszéista arról beszélt, hogy Magyar film­jei indulatossá teszik az. embert, és nehezen szaba­dulhatunk döbbenetesen összeválogatott és vágott képsoraitól. „Az élet példái ezek — mondotta — olyan példák, melyek rendkívül fontosak a kis és nagy kö­zösségek életében. Fontosak az iskolában, a családban, munkahelyeken. Közben azt is sugallják: mi a teendő, mi a tennivalónk?" Voll- muth Frigyes grafikus-rajz­tanár az elidegenedés elő­térbe kerülésére 'figyelmez­tetett a filmek által, és ar­ra. amit a Mi büszke ma­gyarok' nyíltan kimond (természetesen sajátos esz­közeivel), hogy a legkülön­bözőbb társadalmi rétegek­ben baj van a nemzeti tu­dattal, az emberek (a fiata­lok) nagy része nem is ér- zi-tudja világosan mi az, és miért nélkülözhetetlen. Szé­nást Mihály festőművész, majd Görgényi Tamás rajz­tanár-festőművész szinten Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitot­ta meg a „Dévaványai rajzok” című .grafikai kiállítást a ta­nácsháza folyosóján. A tárlaton Csuta György, Görgényi Ta­más és Nikula Györgyné rajzai szerepeltek Pálnik Ferenc, a dévaványai tájvédelmi körzet vezetője ismertette vendégeivel a rezervá­tum történetét, tudományos és gyakorlati munkáját író-olvasó találkozó a dévaványai könyvtárban. A költők és írók műveiből Pálfy Margit színművésznő olvasott fel Fotó: Gál Edit a közoktatásról és a közmű­velődésről. Beszélt a nehéz­ségekről, melyekkel ez a te­lepülés a múltban is sokat küzdött, és jelenleg is jócs­kán adnak feladatot a nagy­község vezetőinek. A foga­dáson elhangzott kérdésekre az elnökhelyettes és Szűcs Lajos válaszolt, aki külön szólt a dévaványaiak áldo­zatkészségéről, a társadalmi munka itteni magas rangjá­ról. A Köröstáj-nap résztvevői este író-olvasó találkozóra hívták a vendéglátó telepü­lés irodalombarátait. A könyvtárban mintegy félszá- zan voltak a találkozón, me­lyen Sass Ervin, az est há­zigazdája beszélgetett az író­vendégekkel: Szúdy Gézával. Csoór Istvánnal. Filadelfi Mihállyal és Hegyesi János­sal, akit a vendéglátók kö­zelgő 85. születésnapja al­kalmából virággal köszön­töttek. Az íróvendégek mű­veiből Pálfy Margit, a Jókai Színház művésznője olvasott fel. Ugyancsak jól sikerült találkozó volt a Csepel Autó és a háziipari szövetkezet munkásklubjában, ahol Fe­hér Mária, Kántor Zsolt, Tomka Mihály, Fülöp Béla, Udvaros Béla rendező tartott vitaindító előadást Magyar Jó­zsef filmjeinek vetítése után Somi Éva és Szente Béla volt a vendég, valamint az ecsegfalvi könyvtárban Sa- rusi Mihállyal, Baktat Fa­ragó Józseffel és Ujházy Lászlóval. A ványai könyvtárban Szűcs Lajos zárta be a Kö- röstáj-nap eseménysoroza­tát és kívánt a vendégeknek további sikereket, tartalmas munkálkodást.

Next

/
Thumbnails
Contents